Észak-Magyarország, 1999. október (55. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-22 / 247. szám
1999. október 22., péntek Aktuális / Országban-világban 2 hírcsokor • Egy napot kihagy a TV3. Az Országos Rádió és Televízió Testület felfüggesztette október 22-én 06.00 órától október 23-án 06.00 óráig a TV3 műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását. Az ok: a TV3 október 11-én sugározta Olivér Stone Született gyilkosok című, az ORTT által korábban kifogásolt filmjét. • Alapkőletétel a MOM-parkban. Az egykori Magyar Optikai Művek (MOM) budapesti II. kerületi területén 2001 elejére többfunkciós városközpont épül 300 millió márkás beruházásban. Az alapkövet a beruházók képviselői, valamint Stumpf István kancelláriaminiszter és Pokorni Zoltán oktatási miniszter helyezték el csütörtökön. Bokrétaünnep a Billánál Kazincbarcika (ÉM - MA) - Már állnak a falai, és a tetőszerkezete is kész a kazincbarcikai Billa áruháznak. A kivitelező Épker Kft. bokrétaünnepségre invitálta tegnap a helyszínre azokat, akiknek köszönhetően idáig eljutottak. Az áruház rekordgyorsasággal, 89 nap alatt készül el. Willibald Delpos, a Billa Kereskedelmi Kft. hálózatfejlesztési igazgatója arról beszélt, hogy december 15-én délután 5 órakor tartják majd az ünnepélyes megnyitót. A kazincbarcikai a 20. lesz a sorban a magyar Billák között. A szupermarket 1540 négyzetméteres alapterületű. A kínálatnál pedig a Billa márka kötelez: minőségi áruk á legjobb áron. i Rabóczki László, a nyíregyházi Épker Kft. ügyvezető igazgatója köszöntőjében arról szólt, hogy a bokrétaünneppel régi hagyományt szerettek volna feleleveníteni. Király Bálint, Kazincbarcika polgár- mestere jókívánságait fogalmazta meg. Az Európa-diplomás város korrekt partnerre talált a Billában, a multi cég pedig jó vásárlóközönségre. Willipold Delpos, Király Bálint, Rabóczki László Fotó: Vajda János Akik elfelejtik a múltat, elveszítik a jövőt Orbán Viktor az 56-os hősi halottak és áldozatok emlékművének avatásán Avatás Fotó: MTI Budapest (MTI) - Az 1990-es átalakulás azért lehetett békés és vértelen, mert 1956- ban már elég vér folyt érte. Ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön, az 1956-ban elesett hősi halottak és áldozatok tiszteletére felállított emlékmű felavatásán a Kerepesi temetőben. A kormányfő közölte: 1956-nak köszönhető az is, hogy sikerrel pályáztunk a NATO-tagságra. Orbán Viktor rámutatott: a nyugati civilizáció történelmi és erkölcsi értékrendszeren nyugszik. Ez néha megbillenhet, ideiglenesen a gonosz erői is felülkerekedhetnek, de előbb- utóbb helyreáll, visszabillen a világ rendje, és mindenki elfoglalhatja benne azt a helyet, amely korábbi tettei alapján megilleti.- Akik nem emlékeznek a múltra, arra ítéltetnek, hogy újra átéljék azt. Akik elfelejtik a múltat, nem fogják érteni a jelent, és elvesztik a jövőt is - mondta Orbán Viktor. A kormányfő beszélt arról, hogy 1956. november 4-e után a megszálló tankok eltiporták a magyar reményeket. Szavai szerint 1990-ig kellett várni arra, hogy a forradalom alatt áhított szabadság rendje megvalósulhasson. A miniszterelnök beszéde után az egyházak képviselői áldásukat adták a temető 21-es parcellájában felállított emlékműre, Gömbös László szobrászművész alkotására. 1956-ra emlékeztek a BM-ben Budapest (MTI) - Azoknak is szabadságot hozott az elmúlt évtized, akik a zsarnokság alatt is szabadok voltak. szerepét a forradalomban. Közülük a tegnapi megemlékezésen többen kitüntetésben is részesültek csütörtökön. Ezt mondta Kontrát Károly, a BM politikai államtitkára azon az ünnepségen, amelyet október 23-a alkalmából tartottak csütörtökön a Belügyminisztériumban. Az államtitkár meleg szavakkal méltatta a 43 évvel ezelőtti dicsőséges napok aktív résztvevőinek, a magyar nép szabadságvágyának szimbólumává vált lódenkabátos fiataloknak a Megyénkbeliek elismerése 1956-os emlékérmet kapott Hámori Tibor (Miskolc), Kopcsó Gyula (Miskolc), Pavlikovics Simon (Szirmabesenyő), Rábai József (Miskolc), Solcz András (Olasz- liszka), Somsák Ágoston László (Miskolc), Boros Sándor Pál (Sátoraljaújhely). 1956-os emléklapot adományoztak Bosánszky Tibornak (Miskolc), Kristóf Ödönnek (Miskolc), Sós Bélának (Ózd). Érmek és előléptetések Miskolc (ÉM) - Október 23-a alkalmából Járai Zsigmond pénzügyminiszter vám- és pénzügyőri szolgálati emlékérmet adományozott harminc éves munkájáért Kálai László pénzügyőr őrnagynak, a B.-A.-Z. Megyei Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnoksága osztályvezetőjének, huszonöt éves szolgálatáért pedig Csemátonyi Ferenc pénzügyőr hadnagynak, a sátoraljaújhelyi Vámhivatal beosztottjának. Arnold Mihály altábornagy, országos parancsnok kiemelkedő szakmai tevékenységért századossá léptette elő Kriston Attila főhadnagyot. Berta László rendőr dandártábornokot, a megyei rendőrfőkapitányság vezetőjét pedig Vám- és Pénzügyőrségért Érem arany fokozatával jutalmazta meg Arnold Mihály. • • „Szabadságot Ocalannak!” Párizs, Ankara (MTI) - Szabadságot követeltek a Francia- országban élő kurdok tegnap Abdullah Ocalannak. Öcalan ügyvédei pedig csütörtökön azt követelték, hogy enyhébb vádakkal induljon új eljárás a Kurd Munkáspárt (PKK) első fokon halálra ítélt vezetője ellen. A védők szerint Öcalant nem hazaárulás, hanem betiltott szervezet vezetése miatt kellene bíróság elé állítani, így a legrosszabb esetben is csak életfogytig tartó szabadságvesztés fenyegetné. Az ügyvédek úgy vélik, hogy az első per nem volt tisztességes, és megsértette mind a török törvényeket, mind pedig a nemzetközi jogi alapelveket. Demirel Tavil bíró a csütörtökön kezdődött fellebbviteli tárgyalással összefüggésben közölte, az Öcalan fellebbezési kérelmét tárgyaló bírói testület november 25-én hozza meg döntését, amivel vagy a halálos ítéletet hagyja jóvá, vagy pedig új tárgyalást rendel el. A franciaországi tüntetőkFotó: MTI Déli harangszó idején 1989. október 23-án Szűrös Mátyás Egy ország figyelt az Országházra tíz esztendővel ezelőtt, amikor erkélyéről kikiáltottam a köztársaságot. Mostanában viszont, tíz évvel utána, tréfásan megkérdezik tőlem: hogy ki is volt akkor tulajdonképpen azon az erkélyen? Most ugyanis az érdemek kisajátításának és osztogatásának idejét éljük. A köztársaság kikiáltásával kapcsolatban persze sok minden eszébe jutott az embernek és sokféle gondolat foglalkoztatta az évek során. Engem például politikusként az lepett meg többek között igen kellemesen, hogy a' háromnegyed részt volt MSZMP-tagokból álló országgyűlés 1989 októberében nagy többséggel elfogadta a gyökeresen megújított alkotmányt s az úgynevezett sarkalatos törvényeket. A kialakult politikai hangulatban az a régi parlament képes volt felmérni az új társadalompolitikai erőviszonyokat és a régi kategóriák szerint úgymond maga ellen szavazni, az úgynevezett létező szocializmus rovására dönteni, ahogyan 1848-ban a rendi országgyűlés cselekedett a jobbágyfelszabadítás ügyében. Vagyis valójában a kor követelményeinek megfelelően járt el. Számítottam ugyan erre, de nem gondoltam, hogy idáig jutottak már a fejlemények és ennyire zökkenőmentes lesz a dolog. Hogy így történt, azért volt rendkívül fontos, mert a Nemzeti Kerékasztal- tárgyalásokon hozott döntések így emelkedhettek törvényerőre, s így nőhetett értékük történelmi jelentőségűvé. Eszembe jutott az is, hogy 1989 márciusában ez a parlament több mint négyötödös arányban választott meg elnökének, pedig a Grósz-féle pártvezetőség szándéka az volt, hogy félreállitson engemet. Nos, ez fordítva sült el, a parlamenti képviselők többségének hangulata már akkor sem kedvezett az állampártnak. A sarkalatos törvények elfogadásával, illetve hatályba lépésével vált lehetővé a köztársaság kikiáltása és maga a rendszerváltás. Ebben a folyamatban már döntő szerepet játszottak az új politikai pártok és az újjáalakult történelmi pártok: összességében az akkori ellenzéki erők is. Természetesen a rendszerváltozásváltoztatás folyamata eltartott még jó ideig, sőt, ha jól meggondoljuk, talán még ma is folytatódik. r Éppen ez volt a másik alapvető mozzanat, hogy - ha rövid sorsdöntő időre is-a felelős politikai erők a történelmi feladatok - függetlenség és jogállamiság megteremtése a nemzeti megbékélés jegyében - megítélésében és megoldásában egymásra találtak. Akkor nemzeti egység alakult ki, s Antall József szavai szerint „alkotmányos forradalom" zajlott le. - Egyébként ő és Pozsgai Imre már akkor igazi államférfiként mutatkozott meg. - Ennek az összefogásnak az érzése tükröződött 1989. október 23. napjának déli órájában a hatalmas, százezres tömeg lelkes és örömteli magatartásában. Innen politikai visszaút már szinte lehetetlen volt, még ha a visszarendeződés veszélye fel-felrémlett is egyik-másik eseményben. Ilyen érzések és gondolatok kavarogtak bennem, amikor október 22-ről 23-ra virradó éjjel leültem az íróasztalhoz, hogy papírra vessem másnap elhangzó beszédemet, amit a nemzethez szóló üzenetnek szántam. Mondanivalómat a megújított alkotmány szellemében igyekeztem fogalmazni, vagyis a Nemzeti Kerekasztal jegyében. Bár keveset aludtam, felfokozott lelki és idegállapotomban is nyugodt voltam, mert úgy éreztem, helyes úton járok. Október 23-án szép, napfényes idő köszöntött ránk, ami a hangulatot eleve kedvezően befolyásolta. Annak ellenére, hogy a köztársaság kikiáltásának pontos idejét csak röviddel a nagy esemény előtt és csak a rádióban tudtuk közhírré tenni, délre hatalmas embertömeg sereglett össze a Kossuth Lajos téren, sőt még az abba torkolló utcákon is az emberek sokasága gyülekezett. Ilyet még nem éltem meg sem érzésben, sem vizuálisan. Szavakban nehéz visszaadni azt a felemelő érzést, amely akkor hatalmába kerített. Ehhez Írónak kellene lennem, de én politikus vagyok. Amikor felhangzott a déli harangszó, kiléptem elnöki szobám nemzetiszínű zászlóval borított erkélyére, amely az Országház északi szárnyában, a főlépcsővel szemben állva, jobbra helyezkedik el. A Kossuth téren hatalmas boldog tömeg hullámzott, az emberek zászlókat lobogtattak és nagy ovációval fogadtak, éltetve a köztársaságot. Ott állva a feledhetetlen napfényes délben, minden idegszálam bele feszült abba a történelmi szerepbe. És persze nagyon is boldog voltam, hogy egyszerű földmunkás ember fiaként, felküzdve magamat pályám csúcsára, részese lehettem a születő szabad és demokratikus Magyarország egyik legszebb pillanatának. Szülőföldem látképe, és mint máskor is feszült vagy kritikus helyzetekben, szüleim szerető, bátorító tekintete sejlett fel előttem, pedig már akkorra fél évszázados múlt állt mögöttem, és a hála érzése töltött el. Tudtam, éreztem, hogy nagy dolgok történnek körülöttem, amiknek főszereplője a magyar nép, jómagam pedig neki, az egyszerű kisemberek világának vagyok a képviselője. Azóta tíz esztendő telt el, de ahhoz fogható tiszta, nemes lelkületű és örömteli, hazafias tömegmegmozdulás nem volt magyar földön. Nem ártana ezt politikusoknak és történészeknek egyaránt jól emlékezetükbe vésni. Amikor elkezdtem mondani a beszédemet, már teljes nyugalom telepedett rám, és eltökéltséget éreztem magamban. Éreztem, hogy valamennyien egyet akarunk! Csak egyszer, a Szovjetunió említésekor zúdult fel a tömeg, amit érthetőnek tartottam, s nem zökkentett ki gondolataimból. 1989 októberében a köztársaság kikiáltásával megtörtént a rendszerváltás, mert olyan gyökeresen megújított alkotmány lépett hatályba, amelyet az ország mén/adó, hatalmon és ellenzékben lévő politikai erői együtt dolgoztak ki, és amely igazi alaptörvényként bátran összevethető volta világ demokratikus országainak alaptörvényeivel. Ez gyökeres szakítás volt a sztálini alkotmánymodellel. Már jóformán csak a hivatkozási száma - 1949-es XX. törvény - maradt a régi és persze az, hogy Magyarország fővárosa Budapest. Ennek a demokratikus alkotmánynak a nyomán születhetett meg a harmadik Magyar Köztársaság. Ezt az alaptörvényt pedig jómagam írtam alá. Nos, ezen alkotmány alapján s az elmúlt tíz esztendő alatt született sok új törvény szellemében alakult ki és szilárdult meg a parlamenti demokrácia, annak jog- és intézmény- rendszere: alakultak át a tulajdonviszonyok, vált uralkodóvá a magántulajdonra épülő piacgazdaság. S ami talán mindennél fontosabb: visszanyertük szabadságunkat és függetlenségünket. Ettől az időtől országunkban a népszuverenitás elve érvényesül. 1989-ben és az elmúlt tíz esztendőben valóságos „jogi honfoglalás" történt Magyarországon. Az ország új történelmi útra tért: itt jogállamiság és polgári demokrácia született. Végül is tehát alapjában véve úgy történnek a dolgok, ahogyan 1989-ben a Nemzeti Kerékasztal-tárgyalásokon elhatároztuk, és ahogyan az alkotmány megszabta az irányt.
