Észak-Magyarország, 1999. október (55. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-04 / 231. szám

1999. október 4., hétfő ÉSZAK-MAQYARORSZJiQ $ Aktuális 3 HÍRCSOKOR • Térítésmentes szűrés. A Magyar Szív­ás Érbetegek Egyesülete ingyenes vérnyo­más- és vércukormérést biztosít minden hétfőn délután 3 órától a Miskolc, Bokré­ta u. 1. sz. alatti székházában. • Reggeli „autóstalálka". Két személy- gépkocsi ütközött össze vasárnap a reg­geli órákban a 3-as főúton, Nyékládháza és Ernőd között. A karambolról, amely egy 17 éves fiatalember könnyű sérülésé­vel végződött, a mentőügyelet adott hírt. • Játék a tűzzel. Szerencsére csak a szalma és a dobozokban tárolt ruhanemű veszett oda tegnap, amikor Károlyfalván egy épü­let padlástere kigyulladt. A riasztott sátor­aljaújhelyi tűzoltók ugyanis percek alatt a helyszínre értek és megfékezték a tüzet, amelyet tüzeskedő gyerekek okoztak. Kanadából jött a koszorúzó Fotó: Farkas Kanada, Don-kanyar, Miskolc Miskolc (ÉM - BAL) - Kétévente jár „haza" Czink Péter Kanadából, hogy rendre koszorút helyezzen el a Don­nál elhunyt katonák emlékére állított kopjafánál. A II. világháborúban elhunyt miskolci ka­tonáknak az évtized elején állított emlé­ket a Doni Bajtársak Szövetsége a Szeme- re-kertben. Itt helyezte el koszorúját teg­nap a szövetség Kanadában élő vezetője, a 35 éves Czink Péter, amint azt minden ha­zalátogatásakor megteszi.- A szüleim 1956-ban vándoroltak ki Vancouverbe, én ott születtem. Mindig ér­dekelt a magyar katonai történelem - egyáltalán, a magyar történelem. Kint a számos országban működő Magyar Harco­sok Bajtársi Közösségének vancouveri csoportját vezetem, de „levelező tagja” va­gyok a Doni Bajtársak Szövetsége miskol­ci csoportjának is. Az itthoniakkal elsősorban levelezés út­ján tartja a kapcsolatot, kétévente Ma­gyarországra jön. Jelenleg igyekeznek megteremteni a rendszeres internetes esz­mecsere lehetőségét.- Az emigrációban azon dolgozom, hogy a kinti magyar származású fiatalok minél többet halljanak az anyaország tör­ténelméről; elsősorban a második világhá­borúról, amelyben annyi ember adta az életét a hazának, amely olyan sokaknak változtatta meg a sorsát. Kevés az erről az időszakról szóló jó könyv - véli Czink Péter -, különösen az angol nyelvű. A hiány pótlása végett ő maga is egy, a világháborús frontharcos mozgalomról szóló szakkönyvön dolgozik. A vancouveri Bajtársi Közösségről kérdé­sünkre elmondta: korábban népes csoport volt, ám az egykori alapítók kiöregedtek, a közelmúltban az ő kezdeményezésére újult meg a közösség, amely jelenleg húsz tagot számlál. Elfogták a feltételezett tetteseket Miskolc (ÉM) - Huszonnégy órán belül el­fogta a rendőrség a kesznyéteni gyilkosság­gal gyanúsított párt. Lakásában gyilkoltak meg és raboltak ki egy 79 éves asszonyt Kesznyétenben a múlt hét csütörtökön. A bűnténnyel gyanúsított, 48 éves sajóhídvégi férfit és 35 éves kesz­nyéteni nőt bravúros gyorsasággal, még szombaton hajnalban elfogták a rendőrök. A megyei főkapitányság munkatársai el­kezdték a gyanúsítottak kihallgatását. Információink szerint a férfi jelenleg is emberölésért tölti 16 éves fegyházbünteté­sét, csak szabadságra engedték ki. Ráadá­sul úgy, hogy jó magaviseletét a fegyház nem erősítette meg, a bíróság mégis enge­délyezte az ideiglenes eltávozást. Szirmabesenyőre szavaztak 60 éve A hatvan évvel ezejőtt történtekről Lénárt Béla beszélt Fotó: vajda Szirmabesenyő (ÉM - BAL) - Besenyő, de Borsod vagy Szir­ma? Azt a települést végül is, amely az elmúlt szombaton ünnepelte „alapításának" 60. évfordulóját, Szirmabesenyő- nek hívják. Elnevezése két szavazaton múlt. A két Besenyő évszázadokon ke­resztül állt egymás mellett: Szir­mabesenyő és Saj óbesenyő között a századfordulón még majd’ más­fél kilométer távolság volt. Ami­kor 1926-ban felmerült az egyesí­tés gondolata, egyik sem akart hallani róla. Más volt a helyzet 12 év múlva, amikor végleg meg­indult az egyesülés folyamata - gazdasági okokból, felsőbb nyo­másra -, ekkor már senki sem el­lenezte; vita egyedül a majdani közös falunév fölött támadt.- A mindent eldöntő szavazást 1939. október 2-án tartotta a kö­zös képviselő-testület: Szirma-, avagy Borsodbesenyő legyen a név - idézte föl a hatvan évvel ezelőtt történteket Lénárt Béla, a mai önkormányzat kulturális bi­zottságának elnöke. - A húsz szavazat nyomán végül az előb­bi győzött, mindössze 11-9 arányban. A községi vezető már csak hi­vatalból is jól ismeri a település történetét: ő koordinálja Szirma­besenyő monográfiájának jelen­leg folyó munkálatait. A tudo­mányos anyag elkészítésére tíz szakembert - történészt, néprajz- kutatót, régészt - kért fel az ön- kormányzat; az eddig elvégzett munkájukról ugyancsak szomba­ton, a jubileumi ünnepség kere­tében rendezett tanácskozáson számoltak be. Elhangzott: a mo­nográfia megjelentetését 2000. augusztus 20-ra tervezik. A ren­dezvény legszínesebb momentu­ma mindamellett az volt, ami­kor - az általános iskolások ver­ses, zenés műsorát követően - az óvodások tartottak különle­ges bemutatót: a kisfiúk és kis­lányok, az óvónők segítségével, az elmúlt hatvan év társadalmi és kulturális (s egy kicsit politi­kai) divatjait idézték fel gyerek­ruhák, dalok, zenék révén. Több mint fél évszázad - eny- nyi idő elég volt ahhoz, hogy a két településrész végleg egybe­forrjon - mondta ünnepi beszé­dében Fedor Vince polgármes­ter. Ma is használják a lakosok a megjelöléseket - valaki lehet alsó- vagy felsőbesenyői, illetve újtelepi -, ám ennek nincs je­lentősége. - Mindnyájan szir- mabesenyőiek vagyunk - jelen­tette ki az elsőként tartott jubi­leumi megemlékezésen a pol­gármester. kampány SzerencsenIndul a 111. Szerencs (ÉM - FL) - A 111. répafeldolgozási kampányt kezdik meg ma Szerencsi Cu­korgyár Rt.-ben. A részvény- társaság 400 ezer tonna cu­korrépát vásárol dolgoz fel az idén. A cukorrépa betakarítását már szeptember 29-én elkezdték. At­tól kezdődően napra kidolgozott Miskolc (ÉM - BAL) - Nap mint nap mintegy száz rászo­rulót lát el ingyenebéddel a minorita rend konyhája. En­nek segítésére rendeztek jó­tékonysági koncertet szom­baton a rend templomában. Egy éve alakították ki az ingyen­konyhát a Kelemen Didák Fiú- kollégium oldalában. A Deák Fe­ütemterv szerint szállítják a szerencsi gyárba a répát. A társaság laboratóriumában mért adatok szerint az idei ter­més „édesebb” lesz a tavalyitól. 1998-ban átlagosan 13,9 százalék cukortartalmat mértek, idén, csütörtökön, az első szállítmá­nyok vizsgálatakor 15,5 százalé­kot regisztráltak. Ez tovább nö­vekedhet a mostani kilátások renc téri segélyhelyen naponta száz adag meleg étellel szolgál­ják ki a szegényeket, hajléktala­nokat. Az akkor szükséges beru­házást a népjóléti minisztérium kétmillió forinttal támogatta, ám azóta sem az államtól, sem az önkormányzattól nem kapnak anyagi segítséget - tudtuk meg a kollégium igazgatójától, Kristóf Ákostól. A rend ezért egy hagyo­szerint folytatódó meleg ősznek köszönhetően. Termelők és feldolgozók most egybehangzóan a kedvező időjá­rásban reménykednek. Ha ezzel szerencséjük lesz, akkor a föl­dekről december 1-jéig befeje­ződhet a répa beszállítása és de­cember 5-10-éig végezhet 111. kampányával a szerencsi cu­korgyár. mányteremtő célzatú rendez­vényt szervezett szombatra: a minorita templomban tartott el­ső koncertre ingyenes volt a be­lépés, ám a vendégektől adomá­nyokat vártak - és kaptak. A hangversenyen Sárközy Gá­bor gitárművész 15. és 16. szá­zadbeli dalokat adott elő, ezt kö­vetően az Olgyay Hangok elne­vezésű családi zenekar lépett fel a kitűnő akusztikájú egyházi épületben.- Ez reményeink szerint egy koncertsorozat első állomása le­het - erősítette meg a szervező. - Adományokra, támogatásra nagy szükségünk volna, mind­össze száz embert tudunk ellát­ni hétfő és péntek között, az igé­nyekhez képest ez nem sok. Az igazán nagy feladat pedig az volna, hogy azt a társadalmi fe­szültséget, ami a rászorultak és a dolgozók között sajnálatosan fennáll, valahogy mérsékeljük, megszüntessük. Mint Kristóf Ákos elmondta, az ingyenkonyha működtetése naponta tízezer forintba kerül. Azért csak ilyen „kevésbe”, mert a főzésnél a kollégium konyhai kapacitását is ki tud­ják használni. Fidesz-hétvége Mályiban Miskolc (ÉM - SZN) - Amo­lyan belső interpellációs le­hetőséget teremtett a Fidesz azoknak a megyei választ­mányi tagoknak, akik sem a megyei önkormányzatban, sem a parlamenti munkában nem vesznek részt. A hétvégén összevont me­gyei választmány- és megyei önkormányzati frakcióülést tartott a Fidesz Magyar Pol­gári Párt. Répássy Róbert or­szággyűlési képviselőtől, a megyegyűlés alelnökétől tud­juk, hogy a hétvégi munka- értekezletnek két fontos té­mája volt. Ódor Ferenc és Gergely Zsolt, a megyei köz­gyűlés elnöke, illetve frakció- vezetője beszámoltak a vá­lasztás óta eltelt közel egy év munkájáról, különös tekin­tettel a megyeháza hivatali átszervezésére. Mint mond­ták, a közlönyben megjelen­tek a főosztályvezetői pályá­zatok, a jövő hónapban akár döntés is születhet. A nyári időszak parla­menti sikereiről szóltak a térség országgyűlési képvi­selői. Négy egyéni választó- kerületben születtek igen fontos eredmények. Címzett támogatásban részesült a miskolci Semmelweis, Sátor­aljaújhely és Szikszó kórhá­za, valamint a tokaji keres­kedelmi és marketing szak- középiskola. A hétvégi ülé­sen a fidesz megyei választ­mányának tagjai minden kérdésükre választ kaptak megyei és országgyűlési képviselő társaiktól - tájé­koztatott Répássy Róbert. A koncert az ingyenkonyhára hozott pénzt Fotó: vajda János Koncert fedezi a rászorulók ebédjét Európai hangbank az internetes világhálón Sárospatak (ÉM - BSZA) - Több konkrét elképzelés is született az európai regioná­lis rádiók együttműködéséről a Regionális Közszolgálati Rá­diók Nemzetközi Találkozó­ján a hétvégén Sárospatakon. Hajnal József, a rendezvényt megszervező Miskolci Rádió fő- szerkesztője szerint a legna­gyobb eredmény az, hogy felve­tődött egy úgynevezett európai hangbank létrehozása, amelyet az interneten keresztül tenné­nek elérhetővé a tanácskozáson részt vevő médiumok számára. A rádiók a világhálón keresztül tudnák feltölteni és lehívni a bank hanganyagkészletét. En­nek kivitelezését résztvevők kö­zül egyelőre senki nem tudta fel­vállalni, de mindenki úgy vélte: meg tudják találni azokat a fó­rumokat (például az Európai Ré­giók Gyűlése), ahonnan támoga­tást lehet szerezni a megvalósí­táshoz. A tanácskozás elsősorban a regionalitás és a közszolgálati- ság kérdésköreivel foglalkozott. Mint kiderült, e két feladatot Európa legtöbb országában az állami rádiók vállalják maguk­ra. Kyosti Vaara a finn YLE rá­dió munkatársa kérdésünkre el­mondta: az északi országban a regionális rádiók 30 éve alakul­tak meg. Létrehozásukat az in­dokolta, hogy a nagy kiterjedésű országban korábban a fővárostól ezer kilométerre élő lappföldi emberek is Helsinkiből kapták az információkat. Egy idő után azonban kiderült, hogy a helyi hírek iránti igény is jelentősen megnövekedett. A három országos csatorná­val rendelkező YLE rádió a finn parlament felügyelete alatt működik, a médium elnökét ál­talában a legnagyobb kormány­zó párt adja. Kyosti Vaara tájé­koztatása szerint ezzel a politi­ka szerepe be is fejeződik a rá­dió életében. Az újságírókat a legapróbb politikai befolyás sem érheti. Romániában 7 regionális rá­dió működik. Agneta Nica az or­szág egyharmadát lefedő Temes­vári Rádió képviseletében érke­zett a tanácskozásra. Mint la­punknak elmondta: műsoruk­ban eléggé nagy szerepet kap a közszolgálatiság. Hét nyelven közölnek nemzetiségi műsoro­kat, nagy figyelmet fordítanak arra, hogy sugárzási területü­kön másfajta kultúrájú és szoci­ális helyzetű emberek élnek. Magyarországon a szegedi rádió­val folyamatos, élő kapcsolatuk van. A politika szerepéről szólva elmondta: 1996 előtt volt próbál­kozás a befolyás megszerzésére a médiában, ám az nem sike­rült. Azóta azonban nem volt ilyenre példa. Csehországban javarészt a 8 közigazgatási körzet központjai bán működnek regionális rádi­ók - tudatta Michal Svatos az ostravai (Csehország) közszolgá­lati rádió adásvezető szerkesztő­je. Állítása szerint a rádiók tel­jesen függetlenek a politikai pártoktól.

Next

/
Thumbnails
Contents