Észak-Magyarország, 1999. október (55. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-20 / 245. szám

1999. október 20., szerda Aktuális 6 JEGYZET Életkert Szalóczi Katalin /\z én kiskertem legfőbb értéke nem az /~\a néhány ágyás zöldség, vagy az a pár vén gyümölcsfa. Sokkal inkább a le nem ka­szált fűben heverészéssel, szemlélődéssel, bölcsködéssel töltött idő. Ilyenkor pattannak ki a pihent elméből olyan nagy igazságok, amelyek tán semmire se jók, mindenesetre Igazak. Azt hiszem. Effélék: nem minden dió hagyja el amiatt a fát, mert megérett, némi vizsgálódás után kiderül, a diók egy részét - noha külsőleg alig megkölünböztethetők - a bennük munkáló féreg készteti a lehullásra. Ez a saját bejáratú bölcselet jutott eszembe a villamoson. Három tizenéves lány egy kettes­ülésen. Az ablak mellett egyik a másik ölében. Vidámak, hangosak, harsányak. De kit zavar?! ipgy kit? Azt az asszonyt, aki korát meg- II hazudtoló fürgeséggel lépdel fölfelé a következő megállóban. Már a legalsó lépcsőn kiszúrja magának a lányokat. S hogy honnan tudom a korát? Tőle, magától. Merthogy nyomban rákezdi: „Megéltem nyolcvanhárom évet, már csak jogom van hozzá, hogy leül­jek?!" S nyomatékot adva szavainak már hup­panna is le a szabadon ülő ölébe. Igazolásul párszor még elismétli az előbb mondottakat. A lányok hirtelen felpattannak, tesznek né­hány félreérthetetlen, az öregség és az elme­állapot összefüggésére vonatkozó megjegy­zést, majd folytatják, ahol abbahagyták. Az addig ölben ülő kitárja lelkét. Maga sem érti, hogyan járhat a Pistivel már öt hó­napja, ez nála eddig a csúcs, igaz, állandóan civakodnak, de a Pisti meg valami másban csúcs, s ez a döntő. Akadnak is irigyei az osz­tályban, sőt, maga az osztályfőnöknő is, aki a múltkor kettejüket küldte ki a boltba vastag filcért. De még fülük hallatára szólt a matek­tanárnak, ne haragudjon, ha kicsit késik a „Kovács házaspár" a következő óráról. - „Ha még egyszer cikizni próbál, meg fogom mon­dani neki, hogy kussba maradjon már a ta­nárnő!" - Aztán már az év eleji osztálykirán­dulásnál tartunk, amikor „a Tibi" úgy berú­gott (eredetiben egy nemi aktusra utaló szó­val), hogy beesett az asztal alá, s ki se bírt jönni. Marad téma az osztály, és az ő nagy problémája: melyik kirakatban kéne elhelyez­ni a tablót. Nekem pedig kétségem sincs afelől, hogy a lány nemcsak az érettségi vizsga előtt álló di­ákok között díszeleg majd fényképen, de túl­jut a megmérettetésen is. jut eszembe kertem egy másik idei tanulsá- Jga is történetkém másik „főszereplője", az idős asszony kapcsán. A tavaly bőven termő birsbokrokon az idén csupán néhány termés zöldellt. Épp ezért jobban is vártam a „szüret" idejét. Ám az egyre aranylóbban sugárzó göm- böcskék helyett legutóbb barna, ráncos, löt- tyedt valamikre leltem. Eljárt felettük az idő, anélkül, hogy igazán megértek volna. A kor ön­magában nem érdem. HÍRCSOKOR • Új utcák. Miskolc közgyűlése új közte­rületeket nevezett el. Diósgyőrben a Mál­tai Szeretetszolgálat melletti közterület a Kölni utca, Hejőcsabán egy eddig névte­len terület a Csemetekert, a Nagyváthy út-Szent István út-Tízes honvéd köz által határolt terület pedig a Mindszenti Jó­zsef bíboros tér elnevezést kapta. • Nyílt nap az iskolában. Nyílt napot ren­dez a tokaji Kereskedelmi Szakmunkás- képző és Szakközépiskola október 25-én, hétfőn. • Képviselői fogadóóra. Bartha György (MSZP), miskolci önkormányzati képviselő fogadóórát tart október 21-én délután 5 órától a bükkszentlászlói kisebbségi iroda helyiségében. Idősek hete Barcikán Kazincbarcika (ÉM) - Idősek hete címen rendez kulturális műsort - vendéglátással összekötve - a barcikai Szociális Szolgál­tató Központ október 25-29-én. A Béke mozi színháztermében tartandó első napi program délután 2-kor kezdődik. A megnyitóra minden érdeklődőt várnak - elsősorban nyugdíjasokat. A négy napon át tartó további programokon, mint a „Ki mit tud?” vetélkedő, bátyusból, óvodások mű­sora, helyszűke miatt csakis az Idős Klu­bok tagjait tudja fogadni a központ. Mivíz Rt. a vízmérők hitelesítéséről Hitelesítik a vízórákat Fotó: Végh Csaba Miskolc (ÉM - PTA) - A víz­mérők hitelesítésének folya­matát, illetve az ahhoz tarto­zó javítási munkálatokat mutatta be tegnap a sajtó nyilvánossága előtt a Mis­kolci Vízmű (Mivíz) Rt. A vízmérők hitelesítése a közér­deklődés központjába került. Az­zal kapcsolatban ugyanis szá­mos országos híradás napvilágot látott. Ezekben a hitelesítésért elkért összegeket firtatták. Vojtilla László, a Mivíz igaz­gatója elmondta: a cég a megyei sajtón keresztül szeretné ügyfe­leit tájékoztatni a hitelesítés pontos mozzanatairól, díjairól. A tájékoztatót a munkafolyamat helyszínén, az ivóvíz-hitelesítési laboratóriumban tartották. A mérőszerkezetek hitelesítésére azért van szükség, hogy minden­kor pontos adatok jussanak el a Mivízhez a fogyasztott víz mennyiségéről. A hitelesítetlen szerkezetekre a törvény értelmé­ben számlát sem állíthat ki a cég. A hideg és melegvizes bekö­tési és törzshálózati vízmérők­nek 4 évig, a lakók tulajdonában lévő mellékvízmérőknek 6 évig érvényes a hitelesítésük. Aki be­kötési mérők alapján, költség- megosztással fizet, annak korlát­lan ideig tartó érvényességet él­vez a mérője. A hitelesség közelgő lejártára a vízóra-leolvasó, és a Mivíz (a számlán lévő „üzenőrovatban”) egyaránt felhívja az ügyfél fi­gyelmét. A vízmű úgymond a fő­mérőig tartozik saját felelőség­gel. A mellékmérővel rendelke­zőknek - jellemzően a társasház­ban élőknek - a hitelesítés költ­ségét maguknak kell állniuk. A hitelesítéskor be kell fizetni egy­részt a vizsgálat árát, illetékét, amely néhány száz forintba ke­rül. A lakosság döntő többségé­nek ez 180 forintot jelent, amely­ből 30 százalékos kedvezményt ad a Mivíz Rt. A mérők bevizs­gálása, alkatrészeinek cseréje, a telephelyre szállítása és vissza­szerelése külön díjtételnek szá­mít: 1500-3000 forint körüli la­kossági áron. A mellékmérők hitelesítésével kapcsolatban nem érkezett pa­nasz a Fogyasztóvédelmi Felü­gyelethez, mondta el a tájékozta­tón résztvevő Angyal Ferenc, a felügyelet tanácsosa. Az ellenőr­zések során azonban kiderült: a Mivíz működési területén a fő­mérők 5 százaléka hitelesítés nélkül működik. A hiányosság mintegy felét azóta már pótolta a cég, s legkésőbb év végéig az összes munkát elvégzik. A me­gyében a legnagyobb elmaradá­sa a Borsodvíznek van, amely esetében a főmérők 30 százaléka működik hitelesítés nélkül. Év végéig azonban minden vízmű­nek gondoskodnia kell a mérőik hitelesítéséről. A halból sosem elég Miskolc (ÉM - Bl) - A jó ara­tás feltétele a gondos vetés. Tudják ezt a horgászok is. A természetes szaporulat vize­inkben alacsony, vagy ökoló­giailag lehetetlen, így aztán telepíteni kell. Az emberi beavatkozás haszon­nal is járhat a természetben. A folyók és a tavak igazolt szerel­meseinek száma megyénkben megközelíti a húszezret. Az Észak-magyarországi Horgász Egyesület tagjainak száma meg­haladja a tízezret. Laskó Miklós titkárt az október 21-i, csütörtö­ki választmányi ülés előtt kér­deztük: mit remélhet az ember, ha horgász.- A tavaszi halasításra 14,8 millió forintot költöttünk. Kihe­lyeztünk 180 ezer ivadékot, első­Hálób.a akadva Fotó: b t. sorban csukát és süllőt. Ponty­ból, amurból, kárászból, csuká­ból, harcsából és pisztrángból 314 mázsa került a vizekbe.- Ez azt jelenti, hogy az ÉMHE csak tavasszal többet költött a te­lepítésre, mint az elmúlt évben összesen. Honnan a többletfor­rás?- Részben a horgászjegyek megemelt árából, részben pedig a pályázati pénzekből. A választ­mány dönt, hogy ebből hová és mennyi hal kerüljön. Négymillió forintról van szó. A korábbi ará­nyok mindenképpen változnak, s mostantól a nyéki tavaknál sze­retnénk jobban preferálni a Her- nádot és a Sajót. Szembetűnő, hogy a Sajó, az ország hajdan lég- > szennyezettebb vízforrása mára vonzó horgászhellyé változott, s jó zsákmánnyal kecsegtet.- Jönnek a hűvös napok. A pe- cás szögre akasztja a botot, vagy javítja a szerelést, a „gazdának” viszont készülnie kejl...- Október végén, november elején nemes és méretes halak­kal dúsítjuk vizeinket. Tagjaink készülődhetnek az új szezonra, de az egyesület miskolci klubjá­ban kedden és pénteken várjuk a sporttársakat, akik 2000-ben reménykednek, s azokat is, akik idei sikereikkel szeretnének el­dicsekedni. Bár összesített listá­ink még nincsenek, de állítha­tom: ez az esztendő sikeres éve volt a horgászoknak. Lovagoltak az óvodások Miskolc (ÉM) - Nemcsak megnézhette, megsimogathatta a lovakat a Szent Miklós Óvoda 28 kisgyermeke, hanem fel is ülhettek a hátasokra teg­nap, amikor a görömbölyi Sár­ga Csikó lovardába látogattak. A görög katolikus óvoda prog­ramjába szervesen illeszkedik a lovarda meglátogatása, mi­vel a gyerekek rendszeresen tanulmányozzák az állatokat, ismereteket szereznek azok hasznosságáról, hallottuk Sző­ke Gábornétól. Az óvodaveze­tőtől azt is megtudtuk, hogy óvodájuk a bécsi katolikus óvodákat felügyelő szervezet programja szerint működik, minisztériumi engedéllyel. A program alkalmazásának egyik feltétele, hogy a neve­lők rendszeres továbbképzése­ken vegyenek részt. Hol Bécs- ben, hol Miskolcon találkoz­nak, legutóbb, október 6-a és 9-e között, a Szent Miklós Óvoda óvodapedagógusai Bécsben vettek részt a to­vábbképzésen. A külföldi program átvételére azért volt szüksége az 1992 óta működő óvodának, mert Magyarorszá­gon akkor még nem volt ha­gyománya a katolikus óvodai nevelésnek. MEGKÉRDEZTÜK AZ OLVASÓT: A KÖTELEZŐ SORKATONAI SZOLGÁLATRÓL C sak az legyen katona, aki szabad akaratából az akar lenni. A néhány hónap alatt, ameddig bent van, úgysem tudja elsajá­títtatni vele a modem hadviseléshez szükséges speciális katonai ismere­teket. Ugyanakkor, ha Ma­gyarországot valamilyen támadás érné, önként vo­nulnék be. A hadköte­lezettségről szóló törvény tervezett változtatásai egyébként a korábbiakhoz képest nem rosszak. Szabó József (21), gépszerelő B üszke vagyok rá, hogy katonaviselt fiam van. Ő ugyan ’92-ben egy évet töltött el a honvédség kö­telékében, de semmikép­pen nem vált a kárára. Önbizalmat kapott, fegyel­mezettebb lett. A sorkato­nai szolgálat kapcsán ter­vezett változtatások lehetővé teszik a férfiak­nak, hogy egy negyedév­nyi laktanyai élet után pénzben megváltsák egyé­ni szabadságukat, vissza­térhessenek a civil életbe. Lipták Jánosné (44), élelmiszer eladó Nem örülnék annak, ha a barátomat erő­szakkal elvinnék tőlem katonának. Azt tartanám helyesnek, ha nem lenne kötelező bevonulni a had­seregbe. Több nyugati or­szágban zsoldosokkal vé­dik a hazát. Miért ne le­hetne ezt nálunk is így? A barátom éppen a sorozás előtt áll, és egyelőre nem lehet tudni mi lesz vele. Ő is azok közé tartozik, akik nem szívesen húznák ma­gukra az angyalbőrt. Ungvári Nikoletta (15), tanuló A most születendő tör­vénymódosítás fabat­kát sem ér, mit tudhat el­sajátítani a sorkatona ne­gyed év, vagy akár kilenc hónap alatt is. Én még két évig voltam katona 1963- ban. Bőven volt idő a fel­készülésre, az erőnlét kia­lakítására, a fegyelem for­málásra. Néhány állam­ban már megtalálták az egyetlen jó megoldást: el­törölték a kötelező sorka­tonai szolgálatot. Nálunk is erre lenne szükség. Nagy Lajos (59), nyugdíjas Ha kell, én is bevonu­lok, de egyelőre nincs ínyemre a dolog. A kato­naélet ugyanis a laktanyá­ban attól függ, hogy kinek milyen feladat jut. Szerin­tem azt kellene elérni, hogy csak az legyen sor­katona, aki maga is ezt akarja. A hadsereg problé­máját hivatásos katonák­kal kellene megoldani. Ha jól megfizetik majd a kato­nákat, akkor több fiatal tekinti életcéljának a hon­védségi munkát. Árva Péter (17), tanuló

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents