Észak-Magyarország, 1999. október (55. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-20 / 245. szám
1999. október 20., szerda Aktuális 3 HÍRCSOKOR • Horn Gyula a Citromfában. Horn Gyulát, az elmúlt kormányzati ciklus miniszterelnökét látja vendégül a Citromfa Politikai Műhely ma délután 5 órakor a Miskolci Egyetem díszaulájában. A volt miniszterelnök a jelenlegi kormány eddigi teljesítményéről és az Azok a kilencvenes évek című könyvéről beszél. • Képviselőjükkel találkozhatnak. Soós Győző (MSZP) országgyűlési képviselő fogadóórát tart Sárospatakon holnap délelőtt 9 órától 11 óráig a helyi MSZP irodában (Kossuth tér 12.). A képviselő másnap Sárospatakon várja az érdeklődőket délelőtt 9 és 11 óra között a pataki MSZP-irodában (Eötvös u. 5.). • Kapitányi fogadóóra. Az Edelényi Rendőrkapitányság vezetője, dr. Csintalan László rendőralezredes fogadónapot tart október 25-én délután 1 órától fél 4-ig a helyi rendőrkapitányság épületében. Iparosok, jövőjükről Mezőkövesd (ÉM - FL) - Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) tegnap Mezőkövesden rendezte meg 17. megyei fórumát. Az iparosok helyzetéről, a vállalkozásukat érintő törvénymódosításokról és az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeiről tanácskoztak. A fórumot követően Szűcs György, az IPOSZ elnöke elmondta: a kisiparosok a harmadik évezredben is egzisztenciát akarnak maguknak a társadalomban. Családi gazdaságon alapuló szociális piacgazdaságot, amelyben megbecsült polgárként élhetnek az Európai Unióhoz történő csatlakozás normái szerint, a nemzetközi szakmai követelmények maradéktalan betartásával. A selyem művészé. Macskássy Izolda festő- és grafikusművész munkáiból nyílt kiállítás tegnap a miskolci Ady Endre Művelődési Házban. Macskássyt munkássága alapján selyemművésznek is nevezhetnénk: a biztos kezet és sok előtanulmányt igénylő, szeretetet és szépséget sugárzó, selyemre festett képei és selyemkol- ljázsai fémjelzik munkásságát. Fotó: Vajda J, TGM: az emberi méltóság tisztelete Miskolc (ÉM - PT) - Amikor a ’80-as évek Magyarországának kommunista vezetői felismerték, hogy a szólásszabadság előbb utóbb magával hozza a politikai szabadságot is, már csak a késleltetés eszközéhez folyamodhattak. Erről Tamás Gáspár Miklós beszélt tegnap a Liberális gondolkodók társasága által a Miskolci Egyetemen „Közép-európai változások” címmel megtartott nyilvános előadásán, majd rámutatott: a történelem folyamán a tolerancia a társadalom túlélési eszközévé vált, és a szabad társadalmak létrehozásának elsődleges tényezőjévé lett. A tolerancia és szólásszabadság azért fontos - hangsúlyozta az ismert filozófus előadó -, mert a mindenkori többség hajlamos arra, hogy véleményét mindenkivel elfogadtassa. A modern társadalmakban, így Magyarországon is azonban egyenlő méltósággal kell kezelni és elfogadni a másságot képviselők álláspontját. Állásbörze Ózdon Ózd (ÉM) - Állásbörzét rendeznek ma Ózdon az Általános Művelődési Központban. A megyei munkaügyi központ, illetve ózdi és putnoki kirendeltségeinek közös rendezvénye délelőtt 9 órakor kezdődik. Nem akaiják a kórház helyét „bevetni” Diósgyőrben hivatalosan is bejelentették tegnap a létszámleépítést Miskolc (ÉM - BAL) - Az egészségügyért felelős alpolgármester jelentette be a Diósgyőri Kórházban a 31 fős leépítést. A tegnap délutáni hivatalos tájékoztatás nem jelentett meglepetést, de síri csend fogadta. Alakszainé Oláh Annamária hosszasan idézte fel mindazokat a folyamatokat, az elmúlt hat év során elmulasztott pillanatokat, határozatokat, amelyek a ma fennálló hatalmas adóssághoz vezettek (október eleji adat hangzott el: 143 millió forint, ebből félszázmillió a 90 napon túli, fenyegető tartozás). A kórház dolgozói síri csendben hallgatták az utalásokat a sorozatos mulasztásokra, hogy tudniillik az évek során „senki sem foglalkozott kellő mértékben az adósság kérdésével”. Háromnegyed óra múltán elhangzott a legfontosabb számadat: az elmúlt hónapokban kialakított válságkezelő intézkedések értelmében a kórház 31 fő elbocsátásárról döntött (a keretszámok az ön- kormányzat határozatával adottak voltak, az egyes kórházi részlegek vezetőinek kellett a nekik kijelölt „keretet” nevekkel kitölteniük). Átcsoportosítások nyomán várhatóan 26 embernek kell heteken belül távoznia; kilencüknek a laborból. Lyócsa János kórházigazgató hangsúlyozta, „a létszámleépítés a gazdasági racionalizálás része”, majd az idáig vezető időszakra célozva hozzátette: „Én rugalmatlan voltam eddig”. Az alpolgármester a továbbiakban egy általa hallott vélekedést idézett, miszerint „nem megmenteni kellene a Diósgyőri Kórházat, hanem felszántani a helyét...”. Erre mintegy válaszul arról biztosította hallgatóságát, hogy az önkormányzat nem tervezi, hogy bármit is megszüntetne, valamint hogy „Mi, értve ezen a várost irányító koalíciót, mindent megteszünk; bizakodó vagyok”. Ugyanígy vélekedett az a fehérköpenyes hölgy is, akit a tájékoztató végén kérdeztünk a hallgatóság soraiból: „Ha összefogunk, túl fogjuk élni” - mondta, hozzátéve, hogy a dolgozók egész biztosan nem tehetnek mindarról, ami az előzőekben elhangzott. „Én nem vagyok bizakodó” - erről viszont kolléganője beszélt lapunknak, „egy gyalázat”- nak nevezve a „nagy magyar egészségügy”-et, amelyben ő maga húsz éve dolgozik. Kérdésünkre Alakszainé Oláh Annamária is elismerte: a struktúra átalakítása áldozatokkal, súlyos emberi problémákkal jár, de még azt is, hogy az elbocsátások esetenként a kórházi működés zavaraihoz vezethetnek. Ezzel együtt biztos abban, hogy az „ésszerűsítésnek” több a hozadéka, mint a kára. Biztosítékként azt említette, hogy a részlegek vezetői maguk jelölhették ki az elbocsátandó munkatársakat. A kollektíva képviselői a fórum végeztével síri csendben távoztak a teremből. Alacsony a bér és hiányzik a jövőkép A legkreatívabb pedagógusok fordítanak hátat a szakmának - hangzott el egy szakmai fórumon Tiszaújváros (ÉM - SZP) - Bírálta a kormányt egy tegnapi ti- szaújvárosi szakmai fórumon Borbáth Gábor, a Pedagógusok Szakszervezete főtitkára. A kormány nem hajlandó egyeztetni közalkalmazottaival és köztisztviselőivel a költségvetési törvény megalkotása idején. Párbeszéd híján a pedagógustársadalom háttérlobbizásra kényszerül - mondta tegnap a Tisza- újvárosban megtartott előadásán Borbáth Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára. A mintegy 150 pedagógus jelenlétében zajló fórum fő témája volt az érdekegyeztetés helyzete, a 2000. év költségvetése és a közszféra kilátásai a 2002-es uniós csatlakozásig. A főtitkár éles hangon bírálta a kormányt, mivel a kabinet nem teljesítette a béremeléssel kapcsolatos ígéreteit. Borbáth Gábor saját tapasztalataira hivatkozott, amikor elmondta: most szeptemberben fordult elő első ízben, hogy nevelőtestületi kollégái közül többen is felháborodva csapták az asztalra fizetési jegyzéküket. A főtitkár véleménye szerint a kormány „bűvészmutatványainak eredménye” 1999-ben egy átlag 3 százalékos reálértékű bércsökkenés. Ennek egyik oka, hogy az oktatási tárca az év közepére szinte teljesen elvesztette érdekérvényesítő erejét, így gyakorlatilag megszűnt az ágazat feletti egyeztetés minden formája. Az alacsony bér és a jövőkép hiánya miatt a legkreatívabb pedagógusait veszíti el a szakma, s ez nagyon súlyos helyzetet teremthet a jövőben - vélte az előadó, majd hozzátette: önsors- rontás a gazdaságban keletkezett javak egy jó részét nem visszaforgatni az alaptermelés feltételét, a tanult embert „előállító” szférába. Szó esett arról is, hogy a Pénzügyminisztérium „csalással” számolja ki az óraterhelést: a valóságban a magyar pedagógus terhelése hasonlóan nagy, mint nyugat-európai kollégáiké, de a kimutatásokban alacsonyabb érték jelentkezik. Ezzel együtt az egyes közszférabeli magyar dolgozók részesedése a GDP-ből csupán a harmada az ugyanezt a munkát végző osztrák pedagógusok részesedésének. Mindenképpen elvárható a kormánytól - fogalmazott Borbáth Gábor -, hogy konkrétan meghatározza és közölje az érintettekkel a különbség kiegyenlítéséről szóló elképzeléseit. Százmilliós fürdőfejlesztés Sárospatakon Sárospatak (ÉM - BSZA) - A Sárospataki Gyógy- és Termálfürdőben még az idén elkezdődhet egy újabb, mintegy százmillió forintos program. A fürdő fejlesztésének első üteme 1997-ben kezdődött el. Ennek következtében az eltelt évek alatt körülbelül 70-80 millió forintot költött a tulajdonos önkormányzat a város idegenforgalmának egyik alappillérét képező strandra. Az összeg nagyrészét pályázatok útján teremtették elő. Jánosdeák Gábor a város polgármestere úgy látja, eddig javarészt felújításokra fordították a pénzt, a mostani százmilliós Phare-támogatásból azonban már új, 33 méter hosszú medencét építenek. Ezen kívül új szálláshelyek létrehozását és idegenforgalmi szakemberek képzését is fedezi a pályázati pénz. Az oktatás a sárospatáki Comenius Tanítóképző Főiskola keretein belül zajlik - tudtuk meg a polgármestertől. A tervek szerint a megvalósítást még az idén elkezdik, a beruházás és a program várhatóan jövőre fejeződik be. Ugyan a fürdőfejlesztés második üteme el sem kezdődött még, már elkészültek a harmadik ütem tervei is. Jánosdeák Gábor elmondta: a várhatóan 2000-től 2002-ig tartó program során már több százmillió forintos fejlesztés valósulhat meg. Az összeg nagysága miatt ehhez az önkormányzat már nem tudja előteremteni a pályázathoz szükséges önerőt. így várhatóan vállalkozókat is bevonnak a fürdőfejlesztési programba. Honról és népről egy ózdi történelemkönyvből Nagy Károlyt (jobbra a második) köszöntötték a könyvbemutatón ismerősei Fotó: Végh Csaba Ózd (ÉM - SZN) - Mostantól regionális történelmi olvasókönyvből taníthatnak hon- és népismereti több tantárgyas programot majd' 40 település pedagógusai. Nagy Károly kétkötetes helytörténeti munkáját tegnap mutatták be az ózdi Városi Könyvtárban. Az első kötet egészen friss, még szinte meleg. A már kész 600 példányt délelőtt hozta el a nyomdából a 70 éves alkotó, aki továbbra sem pihen, ahogy ő mondja: nem „nyergeli a küszöböt” egész nap. Izgatott, mint egy kisgyerek, az ünnepi könyv- bemutató az ő nagy születésnapi ajándéka. A második kötet, a bibliográfia pedig a karácsonyfája alá kerülhet, a szaktanárok már dolgoznak a bele kerülő módszertani útmutatókon. Már most sikeres a könyv, amelyhez hasonló nem készül egyhamar. És Nagy Károly, a pedagógus, író, szerkesztő, tudományos kutató és művelődés- szervező, az Alkotói és Bél Mátyás-díjas helytörténész, Ózd díszpolgára ismét könnyekig Vérzékenyül.- Na hallja: egyszer 70 éves az ember és egyszer adhatja át az utókornak az életművét - magyarázza boldogságát. Úgy tekint a szép, színes képekkel teli kötetre, amelyet unokájának ajánlott, mint egy anya újszülöttjére. - Több pedagógus véleményét kikértem, azt mondták, az elsőtől az utolsó oldalig tudják hasznosítani a leírtakat. Ez éltet. Tíz éve tervezem a munkát, helyzetbe akartam hozni a pedagógusokat. Én átéltem, amit ők: nincs minek alapján tanítani. Elfoglaltak, családanyák, nem tudnak a munka mellett kutatni is.- Ózd és a Hegyhát, a Sajó-, a Bán-, a Hangony- és a Nádasd- völgy valamennyi településének hely-, irodalom- és néprajztörténetét feldolgozni óriási munka lehetett.- Ez 50 év tapasztalata, kutatómunkája. Talán nem történt minden kis faluban világraszóló esemény, de vajon hányán tudják: Sajógalgóc eredetileg nem a dombok között volt, mint most, hanem a Sajó-par- ton? A gyakori árvizek miatt átköltöztették a falut az emberek, még a halottaikat is vitték magukkal. Apróságnak tűnő, mégis jelentős dolgok, évszázadok elevenednek meg a könyvben. Töredékfillérekben mérhető az órabérem és a lelkesedést meg az energiát úgysem lehet megfizetni. Az én igazi jutalmam az lesz, ha fennmarad a munkám gyümölcse. ítéljen az utókor...