Észak-Magyarország, 1999. október (55. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-14 / 240. szám
1999. október 14., csütörtök Itt-hon 6 HÍRCSOKOR • „Három Szombat". Befejeződik a „Három Szombat" országos közterület-szépí- tő verseny október 16-án Bükkszentke- reszten. A napot az iskolaudvar rendezésével, lomtalanítással és temetőrendezéssel töltik a helyiek, s felavatják a település új, fából faragott utcatábláit is. • Nyugdíjas találkozó. Nyugdíjas dolgozóinak rendez találkozót a Csavar- és Hú- zottáru Rt. október 30-án délután 2 órától az alsózsolcai Faluházban. Előtte gyárlátogatáson vehetnek részt a vendégek, akiket a miskolci Búza téri autóbusz-megálló 13. kocsiállásáról déli 12 órakor induló busz szállít a gyárhoz. • Emlékmű Lorántffy Zsuzsannának. Az ónodi születésű Lorántffy Zsuzsannának kíván emlékművet állítani születésének közelgő 400. évfordulójára a település honismereti egyesülete. Az egyházközségek, szervezetek, magánszemélyek anyagi támogatását a 11734004-20433536 számlaszámra várják. Az időutazó Alacska (ÉM SZ) - Nagy Gábor vagyok - hangzik az erős kézfogás kísérte bemutatkozás. Sokaknak ismerősen csenghet e név, hiszen riportok sokasága szólt már az alacs- kai fiatalemberről. Különösen, amikor országos szinten is elismerést nyert karitatív, társadalmi tevékenységével. Találkozásunkkor alacskai lakodalmas versek gyűjteményének összeállítását hagyta félbe - kutató, gyűjtő munkáinak egyikét.- Öt-hat éve foglalkoztat komolyabban szülőfalum története, a múlt írásos, tárgyi emlékeinek gyűjtése. Feltárult, milyen kincsek hevernek közvetlen környezetemben - utal az érdeklődés szenvedéllyé alakulására Nagy Gábor. Egyre több szálon folytatta a kutatást: levéltárakban keresgélt, régi házak padlásain kutakodva tárgyakat, iratokat gyűjtött, ezekből alapozta meg a település helytörténeti gyűjteményét, kiállításokat szervezett.- Akkor bánik az ember méltón ezen emlékekkel, ha mindenki számára megadja a megismerés lehetőségét - hangsúlyozza, megerősítve, hogy a múltbeli értékeket nem birtokolhatja senki egyedül. Múlt, jelen és jövő A munkaidőben MÁV-alkalmazottként dolgozó kétgyermekes édesapa szabadidejét az alacskai múltba tett időutazásokkal tölti, nem feledkezve meg róla hogy a jelen mellett a jövő számára is elérhetővé tegye e tudást. A település történetét kötetbe foglalná, s gondolataiban egy tájház és egy kulturális egyesület létrehozásával is foglalkozik.- Tenni kell érte, hogy az álmok megvalósuljanak. Sokakat érdekel, amivel foglalkozom, s ez arra utal, hogy nem szabad abbahagyni - egyébként nem is lehetne - teszi hozzá nevetve. A településen élők érdeklődése keltette újra életre a havonta megjelenő Alacskai Hírnököt is, melynek szerkesztését ugyancsak ő vállalta magára. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy a múltat s a jövőt a jelen köti össze, ennek krónikáját is meg kell őrizni. Az oldalt szerkesztette: Spitzmüller Zita Telefonszáma: (46) 414-022/225 e-mail: spitz@iscomp.hu Nyári áradás utáni őszi helyreállítások Félrevert harangok figyelmeztettek Radostyánban: kiáradt a Nyögő-patak Eddig ért a víz - mutatja a polgármester Fotó: Farkas Maya Radostyán (ÉM - SZ) - A közeljövőben kezdik el a Pity- palaty-völgyet átszelő Nyögő-patak nyárvégi áradása utáni károk helyreállítását Radostyánban, kormánytámogatásból finanszírozva a munkákat. Félrevert harang figyelmeztető szavára ébredtek a radostyáni emberek egy nyárvégi napon. Az éjjeli esőzés után kiáradt a Bükkben eredő Nyögő-patak, különféle „emlékeztetőket” hagyva maga után a Pitypalaty-völgyben. Radostyánban a közeljövőben kezdődik meg a károk helyreállítása a település patakmenti általános iskolájában, kultúr- házában és tűzoltószertárában.- A legjelentősebb kár az általános iskola alapszerkezetében keletkezett, ennek értéke eléri az 1,8 millió forintot - kezdte a károk sorolását Kelemen József polgármester. - Az épület az 1800-as évek közepén épült, nagyrészt homokkő felhasználásával. A nedvességnek kevéssé ellenálló anyag miatt a kiáradt patak meglazította a kőlábazatot, s több helyen is megrepedt a fal. Már elkészültek a helyre- állítás tervei, acélvas beépítésével, úgynevezett vonóvasalással lehet megelőzni újabb az repedések kialakulását - részletezte a megoldás lehetőségét. E munkák kivitelezéséről vállalkozókkal tárgyalnak, s reményeik szerint kormánytámogatással még októberben meg is valósíthatják mindezt. Egyúttal feltöltenék az iskola és a patak közötti mélyebb területet, hiszen a legutóbbi áradáskor a domboldalról lezúduló, s a másik oldalról a patakból kiáradó víz itt állt meg. Az iskolaépülettel szomszédos kultúrházat sem hagyta érintetlenül a patak vize: itt a pincét öntötte el, melybe az ajtót kiszakítva tört magának utat az ár. Ennek nyomait a leázott vakolat, s a megsüllyedt padló őrzi.- A pincében és a tűzoltószertárban keletkezett kár mintegy 600-700 ezer forintra tehető. Előbbit újra kell betonozni, vakolni és meszelni, utóbbinak pedig szintén az alapját kell megerősíteni - mondta Kelemen József. S hogy a település portáin milyen nyomokat hagyott a ’60-as évek nagy áradásához fogható „pataktenger”, azt mindenki maga mérhette fel. A jövőre nézve viszont biztos: a hegyről leérkező vízelvezető árok kitisztítását még a tél beállta előtt szeretné elvégeztetni az önkormányzat, remélve, hogy a kormánytámogatásból megvalósuló helyreállításokat nem követi hasonló munkálatok, félrevert harangszó. Jelképbe foglalták múltjukat Sajópálfala (ÉM - SZ) - A közelmúltban készítették el, s avatták fel Sajópálfala történetének első címerét. A közelmúltban vált valóra Sajópálfala önkormányzatának régi szándéka: a települést jellemző címer megalkotása.- Különféle formában a helybeliek is kifejezték már igényüket a település címerének elkészítésére, s igyekeztünk ennek mihamarabb eleget tenni utalt a megvalósítást megelőző várakozásra Kovács Tamás polgármester. - A levéltári kutatásokra, s a címer tervének elkészítésére Tóth Péter kandidátust kérte fel az önkormányzat, s első tervezetét el is fogadta a képviselő-testület - tette hozzá. A levéltári kutatások feltárták: a településnek nem volt korábban címre, így egy pecsétnyomó szolgált a terv alapjául. A jelkép egyes elemei is a múltban gyökereznek, s rendeltetésüknek megfelelően jellemzik a közösséget.- A címerképek a közösség vallási hovatartozását, megélhetésének forrását, őseinek emlékét és természeti környezetét is kifejezi - értelmezi a jelképet a polgármester. - Az ekevas a mezőgazdasági munkára, a kereszt a görög katolikus vallási hagyományokra, a hullám a Sajó közelségére, a kék és arany színek pedig az egykori ruszin gyökerekre utalnak - folytatta. A községháza homlokzatán felszentelt címert a későbbiekben hivatalos okmányain, s egy zászlón is szerepelteti majd az önkormányzat, a felhasználás lehetőségeit pedig helyi rendeletükben szabályozták. Az Új címer Fotó: Vajda János Az Új galériák egyike Fotó: Bujdos Tibor Megújulást hozott a nyár Ónod (ÉM - SZ) - Megújulást hozott a nyár az Ónodi Napköziotthonos Óvodában: az új tanév kezdetére minden csoportszobába galériát építettek a gyerekeknek. Az ónodi óvodások körében nagy sikert aratott beltéri galériák története ez év elejére nyúlik vissza: a négy csoportszoba egyikében a tér jobb kihasználása érdekében galériát alakítottak ki a szülők. Az általuk beszerzett faanyagból egy hétvége alatt elkészült a gyerekeknek újdonságot jelentő „félemelet”.- A magas csoportlétszám késztetett minket a helykihasználás e módjára, illetve nem akartuk, hogy csak egy csoportnak legyen ilyen kiváltsága - utalt a kezdeményezés folytatására Gálné Tatár Mária óvodavezető. A további három galéria kialakítását a helyi pártfogók által a múlt évben létrehozott alapítvány finanszírozta, mintegy 250 ezer forint értékben. Miskolci címerek, királlyal-hajdúval, anélkül Miskok (ÉM - BAL) - „Napirendre" került a napokban a megyeszékhely városi címerének kérdése. Szunyogh László építész iránymutatásával annak jártunk utána: hol látható Miskolcon ez a vitákat kavaró heraldikai motívum. Először is, természetesen, a városházán: egyrészt a sarkon, másrészt a bejárati kapu oldalában, a „Miskolc megyei város” felirattal. Sokkal érdekesebb azonban, hogy ezen kívül még több helyen is találkozhatunk címerábrázolásokkal - a hivatal levélpapírjait, névjegykártyáit és városi zászlókat figyelmen kívül hagyva nagyjából féltucatnyi pontján a megyeszékhely belvárosának. A legkülönösebb objektum, amin feltűnik a címer - már akinek -, egy pincebejárat a Hideg-sor Vargahegy felőli végén, nem sokkal a vasúti felüljárón innen (2. kép). A pince valójában nem is az, aminek látszik, hanem egy városi létesítmény, nevezetesen egy, az Avas alatti vízműlétesítményekhez vezető közműalagút „álcázott” és címerrel ékesített kapuja. Ha nem is ennyire, de rejtélyesnek látszik: hogy kerül egy-egy címer a Soltész Nagy Kálmán utcát (a Zsolcai kapu sarkán) nyitó, ikerpárként egymással szembenéző épületek homlokzatára? (3. kép) Úgy, hogy a két bérházat a város építtette a ’20-as években (összesen négy ilyen épült, a másik kettős a Hermán Gimnázium tornacsarnokával átellenben fehérük sok évtizede). A legnagyobb méretű címerábrázolásnak az egykori Avas szálló épületének udvaráról - a főutcával ellentétes oldali belső homlokzat tetején, az attikafalon - látható darab tűnik (1. kép). Látható - írjuk, ám valójában csak annak a számára, aki megtalálja a módját, hogyan jusson (másszon) ki fondorlatos úton-módon a hajdani mulatóhely lezárt udvarára. Az ottani ábra a teljes címer királymotívumát emeli ki - már csak a címerpajzsot tartó nőalakok által is -, míg a grafika „másik fele”, a polgárvárosi létre utaló hajdú alakjával, a szállóépület főhomlokzatán tűnhet a szemünkbe (4. kép). Hasonló beállítás dekorálta korábban a Szemere-kert melletti sarokház emeleti falát is (5. kép), azonban ez utóbbiról mintegy két éve lehullott a hajdú-figura; azóta csak a stilizált címerpajzsot veheti észre a figyelmes arrajáró.
