Észak-Magyarország, 1999. október (55. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-12 / 238. szám
1999. október 12., kedd Kultúra 8 hírcsokor • Diósgyőr Nagykőrösön. Nagykőrösön állítja ki munkáit a Diósgyőri Képzőművész Stúdió október 21-től tíz napon át az Arany János Művelődési Központban. A tárlaton Kletz László, Szlifka Anna, S. Marján Ida, Homola Krisztina, Koscsó László és Veres Attila alkotásait láthatja a közönség. • Dixie. A Miskolci Dixieland Bánd klubja várja a műfaj kedvelőit október 14-én, csütörtökön este 8 órától a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Házban. • Kozma-tárlat. A nagybányai hagyományokat követő, jelenleg Mezőkövesden élő Kozma István festőművész alkotásai láthatók Egerben a Kálvin-házban rendezett tárlaton. • Francia gyerekkönyvek. A budapesti Francia Intézet, a miskolci Alliance Fran- caise és a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár az Országos Könyvnapok Keretében francia gyermekkönyvekből rendez kiállítást. A tárlatot ma, kedden délután 3 órakor Jósé de Raulin, a Francia Intézet médiatárának vezetője nyitja meg. Színházbérietek Kazincbarcika (ÉM) - Megkezdték a bérletek árusítását a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ színházi előadásaira. A felnőtteknek szóló sorozatban a budapesti Vidám Színpad Tigris Lili, a kassai Thália Színház Kakuk Marci szerencséje, a Budaörsi Játékszín Hármasban, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Tévedések vígjátéka és a kecskeméti Katona József Színház Meseautó című darabjait láthatja a közönség. Az alsó tagozatosok A szürke ló, a Koldus és királyfi, a Csizmás kandúr és a Tündér Lala című meséket, míg az óvodások szintén A szürke ló, A Mesebolt, az Abrakadabra és A csillagszemű juhász című produkciókat láthatják. Tanfolyamok a Rónaiban Miskolc (ÉM) - Újra elindítja tanfolyamait a miskolci Rónai Művelődési Központ. A rádiós újságíró, a felsőfokú kulturális menedzser, a manöken és fotómodell, a balett, aerobic, jazz-balett, a néptánc, valamint a tánc- és illemtanfolyamra várják a résztvevőket. Az Avas Tánc- együttes is keres néptánc iránt érdeklődő, legalább 16 éves fiatalokat, akik minden kedden és csütörtökön jelentkezhetnek a próbákon este 6-tól este 9 óráig. Mondhatta volna szebben Brackó István Első írásos nyelvemlékeink egyike káromkodás volt. A XIV. század közepén a magyar vitézek e szavak kíséretében támadtak az ellenségre: „Wezteg kwrwa- newfya záros Nemeth, Iwttatok weren- kewt Ma yzywk thy wertheketh!” Miért emlegetem ezt föl? Bizony a szép beszédre termett száj hajlamos a csúnya szóra. A megállapítást visszhangosítja a televízió is. Terjesztve és legalizálva, hogy néha vaskosan kell foglamazni. A szocialista honatya a parlamentben egy ország nyilvánossága előtt ismételgette azt, ami nem tűr nyomdafestéket; a közösülés népies fordulatának imperatívuszát. A híres színész úgy vélekedett az ugyancsak híres riporterről, hogy az homoszexuális, ám ezt az ismert négybetűs szóval mondta. A négybetüsök a legveszélyesebbek és a leggyakoriabbak... Olyan médiasztárok, mint Verebes István, Fábry Sándor és Csiszár Jenő gyakran nevezi nevén azt, ami cerkának vagy muffnak is finomítható. Ahogy a futballmeccsen „anyáznak" az már nem meglepő, de a fegyelmezett riporter száján is kicsúszott: seggre ült a játékos. A Csurka kontra Demszky párbajban a MIÉP elnökét egyszerűen szarházinak minősítette Rajk László a televízióban. Tény, mocskos ügy ez, de mondhatta volna szebben... Az 1750-es évek közepén a müveit és li- terátus református prédikátor Bőd Péter máig érvényes, és ma is gyakran idézett megállapítása adhat némi fölmentést. Az idézet így szól: „aki szarral hadakozik maga is szaros lészen”. Diósgyőrben is vasgyáriak maradtak Tanárok és tanítványok az idén ötvenéves Erkel Ferenc Zeneiskolában Miskolc (ÉM - FG) - A kényszerű költözések, ideiglenes lakhelyek után öt éve kapta meg önálló, véglegesnek tekinthető otthonát az idén ötvenéves Erkel Ferenc Zeneiskola. De Diósgyőrben is vasgyáriként emlegetik az intézményt. A folyosói kiállításon egy tablót megtölt az Erkel Ferenc Zeneiskola eddigi épületeiről készült fotók sora. Ezek egyike sem épült zeneiskolának, többségük tönkrement, lebontották, vagy tulajdonosaik más célra hasznosítják. A mostani épületet sem a zenészek igényeinek megfelelően tervezték, hiszen itt korábban bölcsőde volt, de ez már saját otthon, az itteni kis termek megfelelnek a hangszeres oktatás igényeinek - igaz, a szigetelés még mindig hiányzik.- Régi álmunk volt, hogy legyen saját otthonunk, ugyanabba az iskolába járjon minden zeneiskolásunk, egy épületben tanítson valamennyi zenetanárunk. Ez a vágyunk megvalósult, viszont a régi tanáraink még mindig nosztalgiával gondolnak az egykori vasgyári kolóniára, azokra a hajdan volt virágos utcácskákra, az egykori közösségre. Valamikor az ott élő emberek igényelték a zeneoktatást, a vasárnapi térzenéket, a szimfonikus koncerteket - idézi a múltat Szilassy Istvánná igazgatóhelyettes, aki húsz éve tanít ebben a zeneiskolában. 99 Mindig nagy tisztelettel néztem a vasgyári zenészekre. Mócz Ferenc .................................................................... 99 szekre. Később a konziban és a főiskolán is láttam, milyen rangot jelentett, ha valaki ebben a zeneiskolában nőtt fel.- Olyanok vagyunk, mint egy nagy család - mutatja a fél évszázados születésnapra készült tablót az igazgatóhelyettes. - A tanáraink mindig is ragaszkodtak ehhez az iskolához, és nagyon sok egykori tanítványunk tanít ma nálunk. Jelenleg 540 növendékünk van itt a központban, de mi szervezzük a varbói és a kondói oktatást is... Az iskola fennállásnak 50. évfordulója tiszteletére Balogh Sándor helytörténész feldolgozta az intézmény történetét. De a vendégkönyvek is nagyon beszédesek. A jubileumi ünnepségen írta be az iskola könyvébe Szűcs Ilona, az intézmény első igazgatója, hogy a világ teremtéséhez hét nap kellett az Istennek, de a vasgyári zeneiskola megalapításához elegendő volt néhány hónap - és a vasgyári emberek Nyíri Lászlóné zongorázni tanítja Gyöngyösi Richárdot Fotó: f. m. zeneszeretete.- Az elődeim kitartásának köszönhetően '94 novemberében végre megkaptuk ezt az épületet, de még mindig vasgyári zeneiskolaként emlegetnek bennünket. Mi is azt szoktuk mondani, hogy a diósgyőr-vasgyári Erkel Ferenc Zeneiskolában tanítunk - folytatja az iskola bemutatását Mócz Ferenc igazgató, aki 1993 augusztusa óta vezeti az intézményt.- Én is vasgyári gyerek voltam - nosztalgiázik az igazgató -, de a véletlen úgy hozta, hogy nem ide, hanem az egykori zenei általánosba jártam. A Tátra utcában laktunk, és a mi óvodánkban Galambos Margó néni mérte fel a zenei érdeklődést, engem is kiválasztott, és vitt magával az ő iskolájába. Ennek ellenére én is mindig nagy tisztelettel néztem a vasgyári zenéTanár és tanítvány Hegedűs Gyula vasgyári gyerekként nagyon sokszor hallotta a Vasgyári Szimfonikus Zenekar koncertjeit, térzenéit. A református gimnázium diákja volt, amikor az ócskapiacon megvették első fuvoláját. Az 1949. október 1-jén megnyílt vasgyári zeneiskolának köszönhetően meg is tanulta kezelni a hangszert, és nagyon hamar, körülbelül másfél évi tanulás után tagja lett a szimfonikus zenekarnak. Amikor a konzervatórium és a főiskola elvégzése után megkapta diplomáját, egykori iskolájába tért vissza tanítani. Az itteni munkája mellett mindig is részt vett a város zenei életében: tagja volt az egykori filharmóniai zenekarnak, majd a Miskolci Szimfonikus Zenekarnak. Még nyugdíjasként is művészeti titkárként szolgálta a szimfonikusokat, de két éve már csak a digitális hangfelvételek elkészítésénél segédkezik. Viszont az Erkel Ferenc Zeneiskola tantestületének ma is aktív tagja. A fa éltetői A vasutasok Vörösmarty Művelődési Háza hónapról hónapra kiállításokat rendez a miskolci Tiszai pályaudvar Olvasó-várótermében. A Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Nép- művészeti Egyesület már korábban is bemutatkozott itt, akkor is elhoztak néhány művet a fafaragók, de most ők töltötték be a termet. Október 31-ig láthatják itt az érdeklődők és persze az utazók is A fa továbbélése című kiállításukat. A tárlaton különleges bútorait, hangszereit, használati tárgyait mutatja be (képünkön balról jobbra) Szondy Sándor, Stiegelmayer Sándor és Farkas Béla. Fotó: F. M. A spanyol polgárháború magyar szemmel A magyar származású Horna Kata huszonnégy évesen járta a háborús vidéket Miskolc (ÉM - FG) - Az Európa Nap rendezvényeihez kapcsolódva nyílt kiállítás Horna Kata fotóiból a Miskolci Galériában. A képek a spanyol polgárháború borzalmait, a háborús hétköznapok eseményeit rögzítik. Horna Kata - a kiállítást megnyitó Fernando Perpina-Robert nagykövet szerint is - az egyik legkiválóbb fotográfus, aki Róbert Capa, Gerda Taro, Dávid Seymour, Hans Namuth, Agus- tín Centelles, Serrano és Alfon- so mellett megörökítette a spanyol polgárháború eseményeit. Horna Kata nem olyan ismertHorna Kata felvétele Spanyolországban sem, mint például Róbert Capa. Nem ismerték, mert soha sem akarta eladni a fotóit, nem dolgozott olyan lapoknak, amelyek ismertté tették a nagyvilágban az úgynevezett „spanyolországi háborús fényképészetet”. Horna Kata mindössze 24 évesen kezdte a „háborús munkát”. A Spanyol Köztársaság védelmét szolgáló intézmények és szervezetek számára fotóriporterként és különböző anarchista kiadványok munkatársaként dolgozott. A fotográfusnő végigjárta Aragóniát, Valenciát, Madridot, Barcelonát és Leridát. A miskolci kiállításhoz készült ismertető úgy fogalmaz: Horna Kata mindig is*a művészetet szolgálta, és morális meggyőződésből örökítette meg a polgárháború borzalmait. Képei az mutatják, hogy tisztelte ezeket az embereket, de ismerték, bizalmukba fogadták őt felvételeinek szereplői is. A polgárháború után a negatívokat egy kicsi bádogdobozban sikerült kimenekítenie az országból - előbb Franciaországba, majd Mexikóba, ahol jelenleg is él a művésznő. A demokratikus rend megteremtése után a spanyol kulturális minisztérium megszerezte a fényképeket, és a spanyol Nemzeti Történelmi Archívumba került a gyűjtemény.
