Észak-Magyarország, 1999. október (55. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-11 / 237. szám
1999. október 11., hétfő ÉSZAK-MAQYARQft$ZÁG 4 Aktuális 3 HÍRCSOKOR • Bábelőadás Ongán. A Terülj, terülj asztalkám című darabot adja elő Ongán a művelődési ház nagytermében a Kalamajka bábszínház október 12-én, kedden délelőtt 10 órától. A belépőjegy 100 forint. • Szabadegyetem. Bevezetés a társadalmi tanításba címmel Molnár István előadását hallgathatják meg az érdeklődők a Bocskai István Szabadegyetem keretében október 12-én, kedden délután 5 órától a Miskolci Bölcsész Egyesületben. Fehér virág vagy, Mária - idézték a műsorban Blaskó Mária versét Fotó: Bujdos T. Kisboldogasszony és az óvodások Miskolc (ÉM - FG) - Kisboldogasszony nevét vette fel a diósgyőri római katolikus óvoda. A szombati ünnepségen felszentelték az idén ötéves intézmény új termeit is. Szeptembertől a korábbi kettő helyett három csoportot indíthattak a diósgyőri római katolikus óvodában, hiszen új épületrésszel, benne kis tornateremmel is bővült a Puskás Tivadar utcai intézmény. Az új épületrészt szombaton áldotta meg Katona István püspök, és az ünnepség keretében az óvoda felvette a Kisboldog asszony nevet, — A gyermekeinkhez nagyon közel áll Mária, ezért szerettünk volna olyan nevet választani, amely utal erre a kötődésre - indokolta a névválasztást Kardos Istvánná óvodavezető. - De azért is ezt a nevet választottunk, mert plébániatemplomunkat is Szűz Mária nevére szentelték fel. Miskolcon a diósgyőri az egyetlen és az első római katolikus óvoda. Korábban sem volt a városban a katolikus egyháznak óvodája. Ez az intézmény 1994 októberében az államtól visszaigényelt egykori elemi iskolában nyithatta meg kapuit. Jelenleg három csoportban 75 gyermek neveléséről gondoskodik a Kisboldogasszony Óvoda hat óvodapedagógusa. Az intézmény vezetőjétől megtudtuk, az új épületrész felújításával nem fejeződött be a rekonstrukció, hiszen hátra van még az udvar felújítása. Olyan korszerű, természetbarát burkolattal borítják a talajt, hogy nem üthetik meg magukat a gyerekek. Jósvafői szüret Jósvafő (ÉM) - A szőlőhegyen szombaton délelőtt bográcsgulyás főtt, délután szüreti felvonulást rendeztek a faluban, műsort adott a helyi népdalkor, énekeltek a gyerekek, a helyi színjátszók bemutatták a Kocsonya Mihály házassága című komédiát, este pedig szüreti bálban mulathattak a jósvafőiek és az erre az alkalomra érkezett vendégek. Felvételünk a jósvafői felvonuláson készült. De a hétvégén több településen is rendeztek szüreti mulatságot. így például Szendrőben, Szikszón és Hernádnémeti- ben, és a bort ünnepelték a Diósgyőri várban megrendezett bornapokon is. Bányai fából faragták a bányászokat Az Életfa ágai a megújulást, a bányászok szobrai a munka tiszteletét mutatják Telkibánya (ÉM - FG) - Nemcsak a most felavatott Életfa, de maga a település is a folyamatos megújulást jelképezi, mondta köszöntőjében Ódor Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke a telkibányai falunapon. A múlt ismerete és tisztelete nélkül nem építhető a jövő - ez ugyan közhelynek tűnik, de igaz - mondta ünnepi beszédében Mester Lászlóné, Telkibánya polgármestere a szombaton megrendezett falunapon. Visszatekintve a falu múltjába, a polgármester kiemelte: rendkívül jelentős szerepet játszott az itt élő emberek életében a munka és a természet tisztelete. Mára ugyan megszűnt a bányászkodás, az egykor híres kőedénygyártás, de nem szabad az egykori gazdagság elvesztésén keseregni, az ősök példája éppen arra int, hogy meg kell találni a felemelkedés új útjait.- Ebben a faluban mindig valami újdonság fogad - állította Ódor Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke, aki a korábban állatorvosként is gyakran járt itt. - Nemcsak az Életfa, de maga a település, Telkibánya is a folyamatos megújulást szimbolizálja. Elismeréssel szólt a településről, Telkibánya vezetőiről, az itt élő emberek keménységéről Kupa Mihály országgyűlési képviselő, a Zempléni Település Szövetség elnöke is, aki szintén megtisztelte jelenlétével a millenniumi rendezvénysorozat első eseményének számító falunapot. Az erdők közelsége, az erdőben rejlő gazdasági lehetőség, Az életfa Fotó: Farkas Maya valamint a két szakma, az erdészet és a bányászat kapcsolata adta az ötletet, hogy telkibányai fából készítse el a közeli Hejcén élő Nemes Sándor fafaragó a most felavatott bányászszobrokat. A múzeumkertben látható négyalakos szoborcsoport egyrészt a múltat idézi, de utal a fejlődést biztosító munka fontosságára is. Ugyancsak fejlődést, a folyamatos megújulást, az élet teljességére való törekvést jelképezi a múzeum előtti Életfa. A bányászszobrokat Kupa Mihály, Ódor Ferenc, valamint Kovács Lóránt, a Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület elnöke, és Steiner József, az Erdőfelügyelőség vezetője leplezte le. A falunapi műsorban közreműködtek az Egyesített Bányász Fúvószenekar tagjai, a cigándi majorettek, a hidasnémeti néptáncosok és az egri Gárdonyi Géza Színház művészei. A galériáért, Gömörért és a jövőnkért A hanvai fafaragó és a putnoki polgármester kapta meg az idén a Pro Gömör-díjat A díjazottak: Igó Aladár, Tamás Barnabás, és a díjalapító: Ujváry Zoltán Fotó: Farkas Maya Putnok (ÉM - FG) - Negyven új képpel gyarapodott a putnoki Holló László Galéria, és két kitüntetettel a Pro Gö- mör-díjasok sora. Gömör értékeit megörökítő, hagyományait folytató hanvai Igó Aladár fafaragó, és a térség jövőjéért is dolgozó Tamás Barnabás putnoki polgármester kapta meg az idén az Ujváry Zoltán egyetemi tanár által alapított Pro Gömör-díjat. A kitüntetéseket szombaton, a Holló László Galéria új kiállításának megnyitóján adta át a díjalapító professzor. A gömöri születésű Ujváry Zoltán a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanáraként több mint húsz éve vezeti a szervezett Gömör-kutatást. Egyetemi hallgatók százai ismerték meg a országhatárral két részre szakított, de múltját, hagyományait tekintve egységes Gömör néprajzát. Könyvek sora, és a Gömöri Múzeum gyarapodása is jelzi a kutatás eredményességét. A Gömörért végzett munkát ismeri el a tíz évvel ezelőtt alapított Pro Gömör-díj is. De jelentős része van a professzornak a Holló László Galéria gyűjteményének megalapozásában is. Egy jómódú putnoki család leszármazottja, Dr. Lendváry Benőné Seress Sarolta még életében, 1986-ban ajánlotta fel lakóházát a B.-A.-Z. Megyei Múzeumi Szervezetnek, azzal a kikötéssel, hogy halála után egy éven belül kiállítótermet hozzanak létre a Seress-házban. A megyei múzeumi szervezet eleget is tett ennek a kérésnek, Ujváry Zoltán pedig felajánlotta képző- művészeti gyűjteményének egy részét, és az öt évvel ezelőtt adományozott 150 alkotással megalapozta a Holló László Galériát. Most újabb festményeket, grafikákat ajánlott fel a galériának a professzor, de az elmúlt öt év során itt bemutatkozott alkotók közül is többen gyarapították a gyűjteményt. így most már 190 értékes műalkotás található a debreceni festőművészről elnevezett putnoki galériában. Az új alkotásokból nyílt kiállítás a szombaton megrendezett ünnepség keretében. Faluház európai színvonalon Erdőhorváti (ÉM - BSZA) - Modern, sokfunkciós faluházat és polgármesteri hivatalt avattak a hétvégén Erdőhorvátiban.- Az új erdőhorváti faluház és kultúrotthon az európai építészeti színvonalat idézi - hangoztatta Hörcsik Richárd, a térség országgyűlési képviselője az avató ünnepségen. Mint elmondta, az épület a település lakóinak kitartását bizonyltja, valamint azt, hogy a falu magára talált. Az új faluház arra ad esélyt, hogy Hegyalján ne csupán szőlő-, hanem szellemi szüret is lehessen - fogalmazott a honatya. Soltész Árpád, a település polgármestere kijelentette: amikor három évvel ezelőtt eldöntötték, hogy felépítik a faluházat, kevesen bíztak benne, hogy az elképzelés meg is valósulhat. Az épület 3 év alatt készült el. A polgármester szavaiból kiderült, az építkezés azért tartott ilyen sokáig, mert eredetileg fele ekkora épületet terveztek. A terv később módosult. A faluházban helyet kapott egy színházterem, könyvtál', galéria, klubhelységek és várhatóan hamarosan beköltözik a polgármesteri hivatal is. Lelkészek A Tiszáninneni Református Egyházkerület ünnepi közgyűlés keretében lelkészszentelést tartott szombaton Miskolcon a Kossuth utcai református templomban. Igét hirdetett Mészáros István püspök. Az egyházkerületben az idén huszonnégy lelkészt - férfit és nőt egyaránt - erősítettek meg a teljes jogú lelkipásztori szolgálatban. Fotó: Bujdos Tibor Műhely gyakorlott és kezdő fegyverforgatóknak Kisrozvágy (ÉM - BSZA) - Mosogatni könnyebb - sommázta tapasztalatait egy hölgy, miután kipróbálta honfoglaló ősei fegyverzetének egyik leghatékonyabb elemét, egy íjat a Kisrozvágy melletti domboldalban.- Az íj megfeszítése nem egyszerű, de gyakorlással minden technika csiszolható - mondta Pet- raskó Tamás, akinek irányításával szombaton a bodrogközi hagyományőrző műhely szervezői csepergő esőben és metsző szélben állították fel a jurtát a domb tetején. Szép lassan a helyükre kerültek a papírmasé szarvasok, vaddisznók. Kétdimenziós testükön festett karika irányította a céllövőket. Közöttük volt például Nahoczki Péter, aki a közelmúltban lett európa bajnok íjászatban a csigás, irányzék nélküli meg először. A hagyományőrző műhely második állomása a Bodrogközi Régi Magyar Kultúra Alapítvány programtervének. A tervezet célja, hogy a kistérségben létrejöjjön egy olyan honfoglaláskori emlékpark, amely egész évben fogadhatja a látogatókat - betekintést nyújtva eleink életébe, szokásaiba. A műhely ezentúl minden hónap második szombatján várja azokat, akik a ősi magyar életmód iránt érdeklődnek. Szombaton például a terepjátékok mellett a résztvevők a jurta közelében felállítottak egy sztyeppéi oltárt is. A honfoglalók egykor a Bodrogközt négy őrhegyről (hel- meci, imregi, nagykövesdi és a tokaji hegyekről) tartották szemmel. Ezekről a hagyomány- őrzők köveket hoztak a táborhelyre, és az esti tábortűz fényénél is a régiekre emlékeztek. kategóriában. Most azonban nem versenyíjjal próbálkozott, ám az eredmény azt mutatta, ez nem okozott gondot számára. Aztán megérkeztek azok az emberek, akik már régóta gyakorolják a lovaglást, az íjazást, a kardforgatást, vagy éppen a ke- levéz vetését, és megjelentek olyanok is, akik most próbálták A háziasszonyok szerint mosogatni könnyebb... Fotó: bóóísz Attila
