Észak-Magyarország, 1999. szeptember (55. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-01 / 203. szám
1999. szeptember 1., szerda iszM-mtvMMiiAe# Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Biblikuskonferencia. A Qumrán (Holttengeri tekercsek) és az Újszövetség a témája a Szegedi Hittudományi Főiskola idei nemzetközi biblikus konferenciájának. A ma záruló háromnapos konferencián száznál több hazai és külföldi teológus vesz részt. A lelkész képei • Demjén-tárlat. Demjén István festményeiből nyílik kiállítás szeptember 6-án, hétfőn délután 5 órakor az izsófalvai Izsó Miklós Művelődési Házban. A tárlatot Csontos Já- nosné iskolaigazgató nyitja meg. Borkepek. Zajácz Tamás Tiszaújvá- rosban élő és alkotó bőrműves iparművész alkotásai láthatók szeptember 17-ig Sárospatakon A Művelődés Háza galériájában. Zenés vígjátékok Miskolc (ÉM) - Folytatódik a miskolctapolcai Akropolisz Szabadtéri Színpadon játszott nyári zenés vígjátékok előadássorozata. A diósgyőri Vasas Művelődési Központban szeptember 6-án, hétfőn este 7 órától a Charley nénje című zenés bohózatot, szeptember 13-án, hétfőn este 7 órától a Potyautas című vígjátékot láthatják az érdeklődők. Mindkét előadásban a miskolciak által ismert, kedvelt művészek lépnek színpadra. Találkozhatnak többek között Bócz Annamáriával, Kecskés Tímeával, Molnár Annával, Kulcsár Imrével, Molnár-Erikkel, Molnár Sándor Tamással, Vida Péterrel, Varga Gyulával... Jegyek a helyszínen (Andrássy u. 36. sz.) válthatók elővételben 600 forintért, az előadás napján 700-ért. Filmek Velencében Róma (MTI) - Kenyeres Bálint Zárás című rövidfilmje képviseli Magyarországot a szerdán kezdődő 56. Velencei Filmfesztiválon. Az utolsó napon, szeptember 11-én mutatják be a 13 perces alkotást. Idén a szex a központi témája a nagy múltú, de mára kissé megkopott fényű seregszemlének. A botrányfilmként emlegetett Eyes Wide Shut című amerikai erotikus produkció versenyen kívüli bemutatásával indul a program szerdán este. Negyven ország 88 játékfilmjét és 38 rövidfilmjét vetítik a különböző szekciókban. Húsz pályakezdő rendező filmjét mutatják be, ezek közül a versenyprogramban is indul a rendezőként debütáló Antonio Banderas Crazy in Alabama című műve.- A családról, a nőkről, a társadalmi bajokról is szó lesz, de a művek főleg a rögeszmék, a titkos képzelgések, a perverziók témáját járják körül, olykor már a patológia határát súrolva - mondta a 49 éves filmtörténész, Alberto Barbera, a fesztivál új igazgatója, aki tíz éve vezeti a torinói Fiatal Filmek Fesztiválját. A nyolctagú nemzetközi zsűri a tavaly díjnyertes bosnyák Emir Kusturica vezetésével választja ki a legjobbat. Azt már tudni: Jerry Lewis 73 éves amerikai színész-rendezőnek ítélték oda idén az életműért járó díjat, amelyen tavaly Sophia Lőrén és Andrzej Wajda osztozott. Nem élhetett muzsikaszó nélkül Könyv és koncertsorozat Kalmár Péter Déryné-díjas karmester emlékére Miskolc (ÉM - FG) - Szerette volna megírni visszaemlékezéseit, de remélte: nem lesz rá ideje. Kalmár Péter zenész, karmester szinte haláláig dolgozott, de lányának köszönhetően mégis megjelenik életrajzi kötete. Nem élhetett muzsikaszó nélkül - ezzel a címmel jelenik meg a Well-PRess Kiadó gondozásában a Kalmár Péter élettörténetét feldolgozó kötet. A cím többszörösen is illik a karmesterre. Az éltető zene Nem élhetett muzsikaszó nélkül- amíg csak lehetett, dolgozott. Tudta, halálos beteg, mégis mindennap bement a színházba. Nyugdíjas volt már, így csak ritkán vezényelte a zenekart, de korrepetitorként, zongorakísérőként igényt tartottak a munkájára. Ő pedig örömmel vállalta a felkéréseket. Kísérte a Premier Színház előadásait, segítette a Pécsi Sándor Guruló Színház munkáját. Amíg betöltötte mindennapjait a zene, addig sem kellett a maga bajával foglalkoznia. Persze, készült ő a távozásra. Semmiképpen sem szerette volna, ha a betegsége miatt elmaradnak a MÁV-fúvósok próbái, vagy le kell mondani valamelyik térzenét. Ezért maga kereste az utódját, akinek a gondjaira bízhatja az együttest. Színházi fogság Nem élhetek muzsika szó nélkül- énekli a Móricz-színműben Balázs, a nyíri birtokos. Kalmár Péter zenei vezetőként sokszor intett Mircse cigánynak is, hogy szépen, szívből szóljon a színpadról a muzsika. Nem élhetett muzsikaszó nélkül, mégpedig színházi muzsika nélkül. Akkor is be-benézett régi munkahelyére, amikor éppen se próbák, se előadások nem voltak. Kalmár Péter nem élhetett muzsikaszó nélkül, pedig már az is csoda volt, hogy egyáltalán élhetett. Nem beszélt ugyan róla, csak egy-egy félmondatából derült ki: hogy is éltek a gettóban, milyen érzés volt, amikor munkaszolgálatos lett az apja, amikor megtudta, Győrújfalunál agyonlőtték a németek az erőtlenül összerogyó édesapját... A nyelvismeret mellett a zene szeretetét is édesapjától kapta, során voltak ugyan nagy nekirugaszkodások, több emlékezetes operaelőadás is született, de Kalmár Péter azt már nem érte meg, hogy a közgyűlés döntésének megfelelően megkezdjék az operatagozat építését, és megtartsák az első „tagozatos” operaelőadást, a Bánk bánt. Sem a tagozatnyitó operagálát, sem a Déryné-díj átadását nem élte meg Kalmár Péter. A döntés már megszületett, ő is tudta, hogy elismerik a munkáját, örült a hírnek, de a díjat már nem vehette át. 1998. május 11-én a Miskolc város ünnepe alkalmából a színházban tartott ünnepi közFotó: Farkas Maya gyűlésről Kalmár Péter hiányzott, nagyon hiányzott - hat héttel korábban csendesen elhunyt... Könyv, koncert, finálé Kalmár Péternek nem volt ideje arra, hogy megírja visszaemlékezéseit, de lánya, Zsuzsa pótolta a mulasztást. Azt mondja, köny- nyű dolga volt, édesapja mindent feljegyzett, naplót vezetett, gyűjtötte a plakátokat, az újságcikkeket. Viszont a könyv kiadásához hiába kértek támogatást Miskolc városától, csak a megyei önkormányzat járult hozzá az emlékkönyv megjelenéséhez. A kötet bemutatója szeptember 18-án, szombaton este 6 órától a Népkerti Vigadóban lesz. Ugyanitt emlékhangversenyt rendeznek egykori kollégái, barátai Kalmár Péter emlékére. Ennek az estnek, de a többi emlékkoncertnek is a szervezője Lévai Joli, aki mestereként tiszteli Kalmár Pétert, évekig dolgoztak együtt a Miskolci Nemzeti Színházban, később többször kísérte zongorán az énekesnőt.- Halála előtt három héttel még volt három meghívásunk - emlékszik vissza utolsó találkozásukra -, minden este pontosan megjelent, végigjátszotta az előadásokat, alázattal meghajolt... Talán, ha nem jön a finálé, ha nem megy össze a függöny... Vezényelt Kalmár Péter aki ugyan kereskedelmi levelező volt, de nagyon sok zenész megfordult a házában. Ő vette Péter fiának azt a Hahnfeldt zongorát, amely végigkísérte a fiú életét - azon gyakorolt, azok őrzik az első ujjgyakorlatok emlékét, azon készült a zeneakadémiai felvételire, a diplomakoncertre... Megkésett díjak Kalmár Péter a zeneakadémia befejezése után Békéscsabára került. Az ottani színházban dolgozott 5 évig, onnan hívták 1959- ben Miskolcra azzal, hogy rövidesen beindul az operatagozat. Az itt töltött közel 40 esztendő A könyvborító is fekete-fehér Kalmár-koncertek Szeptember 6., este 6 órától Bodrogkeresztúr, Faluház Szeptember 18., este 6 órától Miskolc, Népkerti Vigadó Szeptember 22., este 6 órától Sátoraljaújhely, Kossuth Lajos Művelődési Ház Szeptember 26., este 6 órától Kazincbarcika, Egressy Béni Művelődési Központ Október 2., este 6 órátóí Bocs, Művelődési Ház A lelkész képei Sátoraljaújhely (ÉM) - Gaál Gyula nyugalmazott görög katolikus lelkész festményeiből nyílik kiállítás szeptember 5-én, vasárnap 4 órakor a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban. A kiállítást Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyés püspök, miskolci apostoli kormányzó nyitja meg, és köszönti a nyolcvanéves Gaál Gyulát. A megnyitó műsorában közreműködik a művész lánya, Zádo- riné Gaál Gyöngyi és unokája, Zádori Szabolcs. Nemzetiségi táncok Rátka (ÉM) - Nemzetiségi folklórfesztivált rendeznek - immár hatodik alkalommal - szeptember 4-én, szombaton Rátkán. A határainkon belüli nemzetiségi művészeti csoportokon kívül érkeznek fellépő együttesek Németországból, Szlovákiából és Lengyelországból is. A program reggel 10-kor Kupa Mihály országgyűlési képviselő köszöntője után kezdődik. Megelevenednek az elavult gépek Húszéves születésnapját ünnepli a mezőkövesdi Mezőgazdasági Gépmúzeum Hajdú Ráfis János (jobbra) segítőtársával, Jancsár Józseffel Fotó: végh Mezőkövesd (ÉM) - Húszéves a mezőkövesdi Mezőgazda- sági Gépmúzeum. Az ünnepi megemlékezés szeptember 3-án, pénteken délután 4 órakor kezdődik. Mezőkövesden a Matyó Múzeum, a fürdő, a tájházak mellett országos viszonylatban is egyedülálló idegenforgalmi látványosság a Mezőgazdasági Gépmúzeum. Húsz évvel ezelőtt Hajdú Ráfis János - aki jelenleg is a múzeum vezetője - és felesége több évtizedes gyűjtőmunkájuk eredményét ingyen ajánlotta fel a magyar államnak. A gépgyűjteményt eredetileg a felajánló telkén helyezték el, 1991-92-ben átköltöztették a szomszédos telekre, amely egykor ugyancsak a Ráfis család tulajdonában volt. A gyűjtemény az elmúlt 20 év során jelentősen megnőtt. A kiállított tárgyak mindegyike technikatörténeti kuriózumnak számít. Mindenképpen kiemelésre érdemesek a benzines lokomobilok, melyek a múzeumvezetőnek köszönhetően működőképesek is. Ezeket a század elején készült, nagy lendkerekes gépeket a traktorok elterjedéséig a cséplőgépek meghajtására használták. De láthatunk itt víz- és gőzerővel meghajtott mezőgazdasági gépeket, számtalan traktort, ekét, boronát... Nemrégiben helyezték üzembe a szélmotort és a jéggyártó berendezést. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Mezőgazdasági Gépmúzeum, valamint a Matyóföldi Alkotók és Művészetpártolók Egyesülete által szervezett szeptember 3-i ünnepi megemlékezést Ódor Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke nyitja meg, köszöntőt mond Tál- lai András országgyűlési képviselő, a megemlékezést Réz Gyula, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum muzeológusa és Hajdú Ráfis János múzeumalapító, múzeumvezető tartja. A húszéves múzeumot zenés irodalmi műsorral köszönti a Matyóföldi Alkotók Egyesületének színjátszóköre.
