Észak-Magyarország, 1999. szeptember (55. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-30 / 228. szám

1999. szeptember 30., csütörtök Országban-uilágban 2 HÍRCSOKOR • Hat tonna robbanószer. Hat tonna rob­banóanyagot és 136 gyújtószerkezetet foglaltak le Szentpéterváron és környé­kén. A moszkvai gyilkos merényletek után szeptember 13-án megindított ter­roristaellenes akcióban eddig 4789 sze­mélyt tartóztattak le különböző okokból. • Magyar kulturális központ. Hámori Jó­zsef, a Nemzeti Kulturális örökség minisz­tere avatta fel szerdán a moszkvai ma­gyar kulturális központ új székházát. • Zászlóbotrány Kolozsváron. A kolozs­vári polgármesteri hivatal pénzbüntetés­re ítélte a városban működő magyar kon­zulátusnak otthont adó épület tulajdono­sát, mivel Gheorghe Funar főpolgármes­ter szerint a magyar nemzeti lobogó álta­lános felháborodást kelt, és sérti a román állampolgárok büszkeségét. Beteg gyermekük mellett maradhatnak Budapest (MTI) - Megnyitotta kapuit az első magyarországi Rónáid McDonald Ház. A budapesti VIII. kerületi Apáthy István utca 14. szám alatti intézmény fő­városi kórházakban ápolt, súlyos beteg vidéki gyermekek hozzátartozóinak ad in­gyenes szállást. A ház az első időszakban hét, 4-4 tagú család számára nyújt otthont a három- szintes épületben. A Rónáid McDonald Ház mozgalom ke­retében működő létesítmény megvalósítá­sához a józsefvárosi önkormányzat 703 négyzetméteres telket adományozott. A családok számára a budapesti tartózkodás teljesen ingyenes. A házat a Rónáid McDonald Gyermeksegély Alapítvány építtette és tartja fenn jótékonysági ren­dezvények bevételéből és adományokból. Törökország: újabb földrengés Isztambul (MTI) - Újabb földrengés volt szerda hajnalban Törökországban. Hajna­li 3 óra 12 perckor a nyílt végű Richter- skála szerint 4,8-es erősségű földrengés rázta meg Törökország északnyugati ré­szét. A hajnali földmozgás nyomán pánik tört ki azokban a térségekben, amelyeket különösen erősen sújtott az augusztus 17-i nagy földrengés. Isztambulban egy asz- szony így vesztette életét: félelmében ki­ugrott második emeleti lakásából, és szörnyethalt. Lemaradt a megyei (kerék)páros Miskolc (ÉM - BAL) - Várospo­litikai koncepciókban gyakran elhangzik: jó volna kerékpár­utakat építeni. E célból mégis alig két település pályázott állami forrásra; nem is nyert senki a megyénkből. Minden évben kioszt egy elkülö­nített pénzösszeget a közlekedé­si minisztérium a kerékpárutak építésére pályázó önkormányza­toknak. Az idei 800 millió forin­tos keretet (az útfenntartásra- fejlesztésre fordítható pénzek 1 százalékát) azonban 18 százalék­kal megrövidítette az a döntés, hogy a pénz egy részét átcsopor­tosították a leghátrányosabb helyzetű három megyének, köz­tük épp a miénknek, az integ­rált szerkezetátalakítási prog­ram keretében. Ez nem zárta ki, hogy a „ma­radékból” is borsod-abaúj-zemp- léni terveket támogassanak. Mégsem tették; nem is nagyon tehették, minthogy a megyéből mindössze két pályamunka ér­kezett be - Halmaj, illetve egy Tisza-menti településtársulás ré­széről -, de azok sem kerültek, egyrészt szakmai okok, másrészt pályázati hiányosságok miatt, a preferáltak közé. Az országból 111 város és község kért támoga­tást - a rendelkezésre álló ösz- szeg majdnem négyszeresét -, ezek közül 49 kapott. Gál Mária, a közlekedési tárca közúti főosztályának főtanácso­sa, akitől a tájékoztatást kaptuk, úgy véli: a települések ebben a régióban inkább más típusú üt­és járdaépítési terveikhez kér­nek támogatást (gyakran például két települést összekötő utakra). Mint mondta, Borsod-Abaúj- Zemplén az elmúlt három évben „nem nagy aktivitást” mutatott a kerékpárút-építés terén. Erre az évre Miskolc nem tervez kerékpárút-építést - tud­tuk meg a városi önkormány­zattól. Az is kétséges, a követ­kező évi költségvetésbe beke- rül-e ilyen tétel. Legutóbb 2,6 kilométer bicikliút készült el: az avasi lakótelep és Tapolca között (ezt részben saját erő, részben az útügyi alaptól nyert támogatás fedezte). A városháza szakemberei et­től függetlenül nem tudták meg­adni: mennyibe kerül egy kilo­méternyi, ilyen célú szakasz ki­építése. A megyeszékhely évek óta nem pályázik. Az EU, Szent István és az önállóság Az uniós csatlakozásról rendeztek vitanapot a parlamentben Budapest (MTI) - Magyaror­szág érdeke és célkitűzése, hogy a lehető legrövidebb időn belül és a lehető legked­vezőbb feltételekkel az EU tagjává váljon - hangoztatta Martonyi János külügyminisz­ter a parlamenti vitanapon. A külügyminiszter expozéjában elmondta: a csatlakozásra való felkészülés meghatározó ténye­zője, hogy a stratégiai célokban nemzeti konszenzus áll fenn, a parlamenti pártok túlnyomó többsége egyetért azokkal. Megerősítette, hogy Magyar- ország a csatlakozás lehetséges időpontjának továbbra is 2002. január elsejét tekinti. Cél, út, anomália Szájer József, a Fidesz vezérszó­noka, akinek nevéhez a vitanap kezdeményezése fűződik, úgy vél­te, Magyarország akkor cselek­szik helyesen, ha a csatlakozási tárgyalások alkalmával határo­zottan képviseli az ország gazda­sági és kulturális érdekeit. Hoz­záfűzte: a tárgyalások jól állnak, lendületesen haladnak előre. Kovács László, az MSZP ve­zérszónoka úgy vélte: a tíz évvel ezelőtti határnyitással Magyar- ország megtette az első lépést az EU-tagság felé vezető úton.- A csatlakozást támogatja minden olyan politikai erő, amely az ezer évvel ezelőtti vitá­ban nem Koppány, hanem Szent István oldalán áll - fűzte hozzá. Végül konkrét javaslatokat tett: a Ház elnökének vezetésé­vel jöjjön létre egy hatpárti in­tegrációs nagytanács, és a kabi­net a költségvetésben különítsen el egy integrációs pénzalapot. Kiszely Katalin (FKGP) hozzá­szólásában főképp az Európai Unió történetének áttekintésével foglalkozott, és szólt a hazai in­tegrációs folyamat főbb államá- sairól. Hangsúlyozta: az kisgaz­dapárt szerint Magyarország a csatlakozási tárgyalások során jó pozíciót foglalt el.- Ha belépünk az Európai Unióba, akkor egyúttal egy poli­tikai értékközösséghez is csatla­kozunk - fejtette ki Szent-Iványi István, az SZDSZ vezérszónoka. Megfogalmazása szerint a par­lament háromhetenkénti ülése­zésének egypárti fenntartása, a vizsgálóbizottsági rendszer fel­számolása nem felel meg az uni­ós tagság politikai feltételeinek. A képviselő az európai politikai normákkal össze nem illő jelen­ségek közé sorolta a Magyar Nemzeti Bank elleni támadáso­kat, az önkormányzatokkal szemben - véleménye szerint - tapasztalható centralizációs tö­rekvéseket, valamint a korrup­ció elleni harc és a bűnüldözés területén lévő anomáliákat is. Dávid Ibolya igazságügy-mi­niszter az MDF vezérszónoka­ként leszögezte: az EU tagság nem jelenti az önállóság elvesz­tését, felhívta ugyanakkor a fi­gyelmet a nemzeti érdekek kép­viseletének fontosságára a csat­lakozási tárgyalások során. Csurka István, a MIÉP vezér­szónoka a kérdés alapos átgon­dolását javasolta és a visegrádi, közép-európai együttműködést szorgalmazta az uniós tagsággal szemben. Kifejtette: ne áltas­sunk magunkat, az unió sincs felkészülve a 2002. évi bővítésre. Úgy látja: a letelepedési lehe­tőség, a munkaerő szabad áram­lása nem lesz kölcsönös Ma­gyarország, illetve a régi uniós államok között. Fórum és támogatás Martonyi János zárszavában az integrációs nagytanács létreho­zására vonatkozó szocialista ja­vaslat kapcsán kijelentette: nincs az az együttműködési, vagy konzultációs forma, amitől a kormány, illetve a külügyi tár­ca eleve elzárkózna, de vannak már erre alkalmas fórumok, pél­dául a parlament integrációs bi­zottsága. Az integrációs alapra vonatkozó felvetésre reagálva el­mondta: szerinte lehetetlen tel­jes egészében szétválasztani egy­mástól a felkészítést és az közép­távú gazdasági stratégia megva­lósítását szolgáló forrásokat, hi­szen a kettő egybe esik. Beszámolt arról is, becsült adatok szerint 2000-től Magyaror­szág mintegy 250 millió euró, tagként pedig várhatóan 1,1 mil­liárd euró támogatást kap majd, utóbbit csaknem 400 millió eurós befizetési kötelezettség mellett. Miskolc és Borsod-Abaúj-Zemplén megye független napilapja A kiadó vezetője: Szabó Miklós Felelős szerkesztők: Bujdos Attila (aktuális), Csomók Mariann (kultúra), Méhes László (gazdaság) Rovatok: aktuális: Bujdos Attila (212-es mellék), gazdasági: Méhes László (211 -es mellék), kulturális: Csörnök Mariann (210-es mellék), Filip Gabriella (220-as mellék), sport: Berecz Csaba (241-es mellék), Bánhegyi Gábor (240-es mellék), fotó: Farkas Maya (250-es mellék). Szerkesztőség: 3526 Miskolc, Zsolcai kapu 3. Postacím: 3501 Miskolc, Pl.: 351. Szerkesztőségi fax: 501-262 Telefon: 414-022 A központ jelentkezése után közvetlenül tárcsázhatók a rovatok mellékei, valamint a titkárság: 201, Hírügynökség: Magyar Távirati Iroda (MTI), European Press Agency (EPA). Kiadja az Inform Stúdió Kft. Ügyvezető igazgató: Josef Kogler Felelős kiadó: Szabó Miklós Terjesztési vezető: Seszták Ottó (06/20-9589-923) Marketingvezető: Szókéné Kórlk Erika (06/20-9775-596) A kiadó elme: 3526 Miskolc, Zsolcai kapu 3. Postacím: 3501 Miskolc, PL: 178. Telefon: 414-022 Hirdetési fax: 501-260 Marketing és terjesztési fax: 501-261 Az áruspéldányokat terjeszti az Inform Stúdió Kft.. Gere Sándor (304-es mellék) Lapunk eladott példányszámát rendszeresen vizsgálja és audltálja a Magyar Teriesztes-ellenőrzési Szövetség Az előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Kézbesítési problémáikat az alábbi ingyenesen hívható telefonszámon jelezhetik: (06-80) 305-305. Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél és a kiadóban, postautalványon vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Bank Austria Creditanstalt-nál vezetett 10911004-00000002-01580060 bankszámlaszámra, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetési díj egy hónapra 599 forint, negyedévre 1690, fél évre 3390, egy évre 6490 forint. A lap példányonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 32 forint, a pénteki lapszám a TV Plusszal 42 forint. Az előfizetés lemondása 30 napos határidővel, írásban történhet. Index: 25 655. ISSN 1419-5208 Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 413-101. Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! Az első csatlakozás: 2004-ben Brüsszel (MTI) - Günter Verheu- gen, az Európai Bizottság bővíté­si biztosa szerdán először neve­zett meg konkrét dátumot új ta­gok felvételére. Eszerint örömmel venné, ha az első tagjelöltek 2004- ben már eljutnának a belépésig. Ehhez azonban az EU-nak 2002- ben meg kell teremteni a csatla­kozás feltételeit - tette hozzá. Brüsszel (MTI) - Tiltakozott csütörtökön a Greenpeace nem­zetközi környezetvédelmi szerve­zet az ellen, hogy az Európai Unió előző nap üdvözölte a szlo­vák atomerőmű-bezárási tervet. Mint arról beszámoltunk, a pozsonyi vezetés azt jelentette be, hogy 2006-ban és 2008-ban végleg leállítja a bohunicei erő­mű két reaktorát. Az EU üdvö­zölte ezt a döntést, holott - mutat rá brüsszeli közleményében a Greenpeace - a korábbi egyezség szerint a bezárásnak már 2000-re meg kellett volna történnie. A Greenpeace szerint az EU gyengesége növeli a veszélyt, hogy a kockázatos atomerőmű­veket üzemeltető más országok- mindenekelőtt Litvánia és Bulgária - is álláspontot változ­tatnak a leállítással kapcsolat­ban. Az EU ráadásul azzal is bá­torította a szlovákokat, hogy a bezárási döntést fontos lépésnek minősítette Pozsony európai in­tegrációs törekvéseiben. Az EU-tagországok közül külö­nösen Ausztriában is igen kedve­zőtlen visszhangot váltott ki a le­állítások tervezett időpontja. Bécs még a vezető EU-tagjelölt országokkal folytatott csatlakozá­si tárgyalások blokkolásával is fenyegetőzött, ha az atombizton­ság nem kap vezető helyet a tár­gyalások csütörtöki fordulóján - amelyen egyébként a második körös Szlovákia nem vesz részt. Olasz szobor Türr Istvánnak Róma (MTI) - Orbán Viktor ünnepélyes keretek között avatta fel szerdán Rómában Türr István mellszobrát. Csíkszentmihályi Róbert al­kotása ezzel elfoglalta helyét az olasz főváros Gianicolo dombján lévő Garibaldi szo­borparkjának műemlékei kö­zött. Türr István a múlt szá­zadban magyarként teljes oda­adással vett részt az olasz egy­ségmozgalomban.- Ma, az ezredforduló Euró­pájában különösen fontos, hogy példaként álljanak előttünk azok az emberek, akiknek az életében egységes gondolatként forrt össze a nemzet és az euró­paiság eszméje - mondta Orbán Viktor avató beszédében, meg­fogalmazva az 1848-49-es forra­dalmak ma is időszerű tanulsá­gát: éppen akkor erősödött meg a népek és a nemzetek közötti testvériség, amikor a nemzeti eszme a legerősebb volt, és dia- dalútját járta Európában. Agrárvámvita baráti alapon Budapest (MTI) - A mezőgaz­dasági termékek kölcsönös ke­reskedelmének értékelése to­vábbi egyeztetéseket igényel, a témát a szakértők a mezőgaz­daság kereskedelmével foglal­kozó albizottságban tárgyalják egy későbbi időpontban - kö­zölte a CEFTA szerdai agrár­miniszteri találkozóját követő­en Torgyán József földműve­lésügyi és vidékfejlesztési mi­niszter Budapesten. A szakér­tői egyeztetéseket követően az agrárminiszterek várhatóan soron kívüli találkozón vitat­ják meg az albizottságban vég­zett munka eredményét. A sajtótájékoztatón szóba került a magyar-lengyel ag­rárvámvita is, amelyről Jerzy Plewa lengyel mezőgazdasági miniszterhelyettes úgy véleke­dett, hogy lát előrelépésre le­hetőséget. Torgyán József sze­rint pedig ezt a kérdést a lengyel-magyar barátság alap­ján kell megoldani. Szlovák atomerőmű, EU-vita

Next

/
Thumbnails
Contents