Észak-Magyarország, 1999. szeptember (55. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-28 / 226. szám
1999. szeptember 28., kedd Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Mizsaik-képek. Mizsaik István festményeiből nyílik kiállítás szeptember 30-án, csütörtökön délután 4 órakor az ózdi Általános Művelődési Központban (ÁMK, Brassói u. 1.). Megnyitót mond Demeter Sándor, az ÁMK közművelődési vezetője. • Akác István emlékére. „Kék a világ nősebed szívétől..." címmel Akác István költő emlékére irodalmi estet rendez a Nagy László Kör (Kisfaludy K. 12.) szeptember 29-én, szerdán este 7 órától. • Click-koncert. A Click Jazz Bánd ad koncertet ma, kedden este 7 órától a Miskolci Galéria Rákóczi-házának udvarán. • Bendegúz, az akadémikus. A szegedi székhelyű Bendegúz Gyermek- és Ifjúsági Akadémiát tegnapi lapszámunkban már bemutattuk, most pedig - a nagy érdeklődésre való tekintettel - közöljük a telefonszámukat: 62/423-848. Hunyadi Mátyás és a mandorlások Miskolc (ÉM) - Hunyadi Mátyás, a magyarság mitikus királya címmel Szántai Lajos középkorkutató tart előadást a Mandorla Közművelődési Egyesület rendezvényén ma, kedden délután 5 órától Miskolcon a Jókai lakótelepi Fábián-ma- lomban. Hunyadi Mátyás, az utolsó magyar származású uralkodó alakja már életében legendává emelkedett a nép körében. Halálát követően számtalan monda, mese, anekdota maradt róla ránk. A történetkutatás sokszor száraz tényei mellett - a szervezők ígérete szerint - a mai előadáson megismerkedhetnek az érdeklődők Mátyás másik, kevésbé ismert énjével: a rendkívüli képességű király sokszor nem hétköznapi személyiségével és cselekedeteivel, amelyek mély nyomot hagytak a magyar néplélekben, évszázadokon át éltetve az idősebb Hunyadi fiú legendás alakját. Kányádi-mesék Dobos Klára Ki tudja, mi van most Dorkává^ és Zebu- lonnal, a két vidám retyezáti medvebocs- csal?! Úgy tűnik, már nyugdíjba mentek, kedves történetüket a mai gyerekek inkább csak nosztalgiázó szüleiktől ismerhetik meg, könyvből kevésbé. A kiadók ugyanis gyermekkönyvek terén nem nagyon látnak tovább a Walt Disney-giccs- függönynél -, no meg nem is olyan sokkal korábban e macik „lakóhegye" még nem volt mese- (és persze történelem)könyvbe illő hely... Szerencsére most megismerhetjük Ambrust, aki ha kérdeznénk, elmondhatná, mi újság Dorkáékkal, hiszen biztosan hivatalosak ők is - mint minden kár- pátokbéli medve - a Hargitán megrendezett Lépesméz-ünnepre. Hogy ez hogyan zajlik, arról is mesél Ambrus medve, aki társaival - a Nyuszival, a Fenyőrigóval, no és persze emberbarátjával - megfejti a mindentlátó tükör titkát. A Talpas történetek Kányádi Sándor mesélő kedvét dicsérik. Az erdélyi költő minden bizonnyal nagyon élvezte az írást, játékos lélekkel találta ki a „mackórímeket", fogalmazta költői igényességgel a prózát. Az egyik szereplővel pedig ki is mondatja, hogy „a szép vers nagy erőt tud adni az emberfiának, s a világ mindjárt megszépül tőle." Bizonyítandó ezt, a mackó-regény mellé egy verses mese került a könyvbe, a Kíváncsi Hold címmel. A kötetet - ahogy szintén a Holnap Kiadó gondozásában megjelent másik Kányá- di-meseregényt, amelyben a Világlátott egérkével kalandozhatunk - Heinzelmann Emma kedves, jellegzetes rajzai díszítik. Még arra is volt gondja a rajzolónak, hogy Ambrus története medvetappancsban jelzett számmal cammogjon oldalról oldalra. Tanulságot a három különböző meséből számosat lehetne találni. Beszélhetnénk a barátság erejéről, a bátor helytállásról, a gonoszság felett győzedelmeskedő észről stb. De a szerző valószínűleg azt szeretné egy kicsit a gyerekek tudatalattijába is belecsempészni, hogy „a művészetnek, még ha egérnyi is, félelmetesen nagy a hatalma." Bár manapság ügy érezhetjük: ez is csak mese... A fenegyerek és a hagyománytisztelet Oskar Kokoschka-kiállítást és tudományos konferenciát rendeznek Miskolcon Miskolc (ÉM - FK) - Oskar Kokoschka, a világhírű osztrák expresszionista festőművész grafikáiból nyílik kiállítás csütörtökön a Miskolci Galériában. Ezen a napon a Miskolci Egyetem konferenciával emlékezik a mesterre. Valódi fenegyerek volt. Ez jutott először eszébe Kokoschkáról Végvári Lajos művészettörténész-professzornak, amikor arra kértük: mutassa be olvasóinknak a művészt. A fiatal festőt polgárpukkasz- tási vágya vezette a század első évtizedeinek avantgárd irányzataihoz, ahol hamarosan vezető személyiséggé nőtte ki magát. Ugyanakkor valódi közép-európai alkotónak is számított. A határok feszegetése ellenére tisztelte a tradíciókat, és a népi hagyományokat, ez utóbbit mint lelki állapotot kell értelmeznünk, magyarázta a professzor. Példaképe Rembrandt volt, és csodálta a XVIII. századi osztrák barokk festészetet. Kokoschka világhírű lett, pedig nehezen indult. Családja elszegényedett, anyja próbált gondoskodni négy gyermekéről addig, amíg az apa utazó ügynökként Ausztriát járta. A fiú tehetsége azonban utat tört magának. Már tizennyolc évesen a bécsi iparművészeti akadémia ösztöndíjasa volt. Korai művein mindig valami visszataszítót, megbotránkoztatót ábrázolt. Például döglött bárányból és rákból állított össze csendéletet. Az I. világháború után volt." Végvári Lajos művészettörténész Kokoschka-önarckép 1937-ből (részlet) az Alpokba költözött. Itt egy rongybaba volt a modellje. Szerette a - mások számára - meghökkentő dolgokat. Rembrandthoz hasonlóan Oskar Kokoschka is rengeteg önarcképet festett, és csakúgy, mint a nagy előd, ő is a belső világ, a megváltozott gondolkodás- mód dokumentálására használta fel ezeket a képeket. Emellett ismert portréfestő hírében is állt. A közönség szerette és elfogadta kifejező, expresszív munkáit, mégis voltak kivételek. Egy esetben Hans Tiezéről, a híres művészettörténészről és feleségéről készített kettős portréját a megrendelő egyszerűen nem akarta átvenni, mivel nem tetszett neki. Megesett ez is. Festőként még életében világhírű lett. Ez nem meglepő századunkban, amikor a média pillanatok alatt ismertté tud tenni bárkit, mondta Végvári Lajos. Igen szép kort élt meg, majdnem annyit, mint Picasso. Több mint kilencven év elegendő volt, hogy híres legyen még halála előtt. Nyugaton még az is növelte népszerűségét, hogy harcos antifasiszta volt, noha nem volt zsidó, és közvetlenül semmi sem indokolta ezt. Magyarországon is tisztelet övezte munkáit, sok litográfiája jutott el hozzánk. Elismertsége csak fokozódott, amikor szimpatizálva az ‘56-os eseményekkel, plakátot készített, amely egy anyát és halott gyermekét ábrázolta. A plakát műfaja nem volt ismeretlen számára, Oskar Kokoschka ugyanis grafikusként is jelentősét alkotott. Dinamikus, kifejező vonalai miatt Végvári professzor Szalay Lajossal roko- nította a művészt. Szenvedélyessége és a hagyományok tisztelete rajzain is megmutatkozik. Nemcsak festményei, hanem grafikái is az expresszionista művészet remek példái. Az igazi megveszekedett avantgardisták azonban nem szeretik Kokoschka művészetét, mondta végül Végvári Lajos. Munkáit túlságosan érthetőnek tartják. 'V'lgfKOU Oskar Kokoschka 1886- ban született az ausztriai Pöchlarnban. Élete 94 éve alatt tanúja és részese volt a század művészeti változásainak. Az exp- resszionizmus egyik legnagyobb alkotója. Még életében világhírnévre tett szert. íróként is tevékenykedett, de művei rendre botrányt kavartak. Bécsben az iparművészeti főiskolán tanított. Élt Prágában és Berlinben is, ahonnan műveit később eltávolították, mint az elfajzott művészet példáit. Még a II. világháború kitörése előtt Londonba költözött, ahonnan csak 1953-ban települ át Svájcba. Ott is halt meg 1980-ban. Nemzeti örökségünk Budapest (ÉM) - Nemzeti örökségünk címmel nemzetközi pályázatot hirdet a millennium alkalmából az anyaországi és határon túli magyar gyermekeknek, iskoláknak és egyházi szervezeteknek a Magyar Rádió ifjúsági és gyermekműsora, a Miska bácsi levelesládája szerkesztősége. A felhívás szerint 10 témakörben, akár több munkával is pályázhatnak az érdeklődők. A témakörök között szerepel például az anyanyelv, a szülőföld, illetve annak valamely jeles személyisége, a szokások és hagyományok, de írhatnak a fiatalok iskolájuk történetéről, kedves könyveikről, verseikről és dalaikról is. A témakörök sorában a következő kérdések is szerepelnek: Nemzeti örökségünkből mit vinnél magaddal az új évezredbe és miért?; Ha módod lenne arra, hogy javaslatot tégy Európának vagy a világnak arra, használják fel nemzeti örökségünket, milyen ajánlatot tennél? A pályamunkákat az Árpádházi királyok pénznemével, dénárral jutalmazzák. Egy-egy írásért 1-5 pénzdarab adható. A legtöbb dénárt összegyűjtőket a tanév végén díjazzák. Az iskolák közös munkáinak legkésőbb 2000. április 30-ig kell megérkezniük a szerkesztőségbe. Évadnyitás Shakespeare-rel Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nemzeti Színház évadnyitó társulati ülését október 1-jén, pénteken tartják, és az első színházi előadás október 6-án, szerdán délután 3 órától a Hamlet lesz. A diákok érdeklődését bizonyítja, hogy októberben még négy alkalommal beavató színházi előadások keretében mutatják be a Shakes- peare-drámát. Az Antigonéból ugyancsak beavató előadások lesznek a Játékszínben. Itt játsz- szák - igaz csak kétszer -, de már a felnőtteknek a Vidám kísértet című komédiát is. A Nagyszínházban az elmúlt színházi szezon népszerű operettbemutatójával, a Mágnás Miskával kezdődik október 8-án az előadások sora. Október végén négy alkalommal játsszák még a felújított West Side Storyt is. A miskolci társulat a hónap során két vendégelőadást tart a fővárosban. A Vidám kísértet című komédiát október 16-án, szombaton a Thália Színházban mutatják be, másnap ugyanitt a Petra von Kant keserű könnyei című drámával vendégszerepeinek a miskolci művészek. BorSOS-SZObrok. Borsos István Encsen élő szobrászművész alkotásaiból látható kiállítás október 21-ig Kazincbarcikán a Városi Kiállítóteremben. Fotó: Bujdos Tibor / Elő népművészet Kazincbarcika (ÉM) - Kazincbarcika élő népművészete címmel rendeznek kiállítást az Eg- ressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár fennállásának 30. évfordulóját köszöntő ünnepi eseménysorozat keretében a Városi Kiállítóteremben. A szerzők ezzel a tárlattal szeretnék népszerűsíteni a hagyományos kézműves mesterségeket, és bemutatkozási lehetőséget biztosítani az egyéni alkotók, a tárgyalkotó népművészek számára. A kiállításra a Kazincbarcikán és a környező településen élők küldhetnek be munkákat. A december 13-án nyíló kiállításra október 20-ig jelentkezhetnek az érdeklődők. Bővebb felvilágosítás az Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár munkatársaitól a helyszínen, és a következő telefonszámon kérhető: 48/510-223.
