Észak-Magyarország, 1999. szeptember (55. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-03 / 205. szám

1999. szeptember 3., péntek in-hon 6 HÍRCSOKOR • Motorostalálkozó. Több mint száz mo­toros gyűlt össze a közelmúltban Vílyvi- tányban. A találkozót a helyi önkormány­zat és Kenyhercz Csaba vállalkozó szer­vezte. Az eseményt a jövőben minden évben megrendeznék. • Falunap. A falunappal egybekötve fa­luszépítő programot hirdetett a nyíri ön- kormányzat augusztus közepén. Ezen ja­varészt a lakossági illegális szemétlerakó­helyeket szüntették meg. A falunapi programban kulturális és sportműsorok szerepeltek. • Újra nyitva a galéria. Ismét megnyitot­ták a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Műve­lődési Központ kiállítótermét. A hosszú ideig zárva tartó galéria első kiállítója Ézsiás István szobrászművész. Nem volt négyesnél rosszabb osztályzat Elégedetten nyilatkoztak az érintettek a „próbaidős” járőröző vagyonőrökről Sátoraljaújhely (ÉM - BSZA) - Befejezte tevékenységét Sá­toraljaújhelyen a nyíregyházi székhelyű Force Guard Kft. Mint lapunkban korábban meg­írtuk, a személy- és vagyonvéde­lemmel foglalkozó cég emberei az elmúlt egy hónapban, július 20-tól augusztus 22-éig vigyázták Űjhely belvárosának nyugalmát és a környékbeli boltok bizton­ságát. A kft. tevékenységét néhány boltos anyagilag is támogatta. Akkoriban az érintettek azt nyi­latkozták, hogy a program kísér­leti jellegű, és amennyiben jól sikerül, folytatása is lehet. Cik­künkben néhány érintettet kér­deztünk meg az elmúlt hónap ta­pasztalatairól. Szamosvölgyi Péter Sátoralja­újhely polgármestereként ered­ményes próbálkozásnak nevezte a járőrprogramot. Mint elmond­ta, tudomása szerint az érintett területen jelentősen csökkentek a bolti lopások, és a lakossági visszajelzések is arról tanúskod­nak, hogy az emberek számára megnyugtató érzés volt a jár­őrök jelenléte. Ezért elképzelhe­tő, hogy jövőre hosszabb időre bízzák meg a nyíregyháziakat eddig is végzett feladattal. Flóris Tibor, a Zemplén Hotel vezetője mindig is támogatta á hasonló elképzeléseket - emlé­keztetett. Tapasztalatai szerint a szálloda vendégeit kimondottan megnyugtatta a fekete ruhás jár­őrök jelenléte. Uhrinné Kiss Erika, aki a Pan­non Tabak Kft. boltjában dolgo­zik szintén elismerően szólt a személy- és vagyonőrök tevé­kenységéről. Szimpatikusnak tar­totta például, hogy a fiatalok szinte minden nap betértek az üzletbe és megkérdezték: nincs-e valami gond? Úgy véli, a bűn- megelőzésben mindenképpen volt szerepük a járőröknek. Uhrinné Kiss Erika - amennyiben folyta­tódik a program - továbbra is tá­mogatná. Csaba Attila, a Force Guard Kft. ügyvezetője érdeklődésünkre elmondta: járőreik az eltelt egy hónap alatt három alkalommal intézkedtek. Először meggátol­ták, hogy egy vendég fizetés nél­kül távozzon az egyik vendéglátó helyről, az illetőt ott tartották addig, amíg a rendőrök a hely­színre érkeztek. Második alka­lommal egy bolti lopást, harmad­szorra pedig egy verekedést aka­dályoztak meg. Az ügyvezető be­számolt arról is, hogy a rendőr­ség egy idő után már nem bizto­sította a beígért járőrt embereik mellé, ennek ellenére feladatukat zökkenőmentesen és szakszerűen tudták ellátni. Csaba Attila sze­rint a helyi városvezetés min­dent megtett azért, hogy a mun­kájuk sikeres legyen. Különösen Szabó Máté alpolgármester visel­te szívén a program sorsát. Az ügyvezető kijelentette: ha a vál­lalkozók igénylik, és sikerül megteremteni a pénzügyi alapo­kat, bármikor készek folytatni a járőrözést. A vendéglátós Füzérradvány (ÉM ­BSZA) - Nagy György akkoriban kezdte ven­déglátós pályafutását, amikor ezt a formulát egyszerűen „gebin- nek” hívták. A félig-meddig szer­ződéses rendszerben a Hollóházán található Nagy Milic Vendéglőt vezette. Sajnálatára akkora bérleti díjat kellett fizetnie, hogy az gyakorlatilag elvit­te az összes hasznát. Ekkor ötlött fel benne, hogy saját tulajdonban lévő üzletet kellene üzemeltetnie. E célra egy Pálháza melletti, ám közigazgatásilag Füzérradványhoz tar­tozó tanyát szemelt ki. Az ott található épü­letet felújíttatta, bővíttette, s hamarosan megnyitotta a környéken azóta ismertté vált Nagy-Tanya fogadót. Az étteremmel el­látott szállót éppen tíz éve üzemelteti. Zempléni kötődés Nagy György úgy véli, ha az ember enni- inni ad valakinek, foglalkoznia kell an­nak lelki békéjével is. Ezért most egy ká­polna építésébe kezdett a fogadó mellett. Ott aztán majd akár esküvőket és keresz­telőt is lehet tartani - véli. Tervei szerint később az egész egy sífelvonóval és egy tanulópályával is bővülhet. Állítja: egy vendéglátóhely akkor iga­zán csalogató, ha kellően hangulatos. A vendég ugyanis az összbenyomás alapján ítél, ehhez pedig a konyha, a felszolgálás minősége, az étterem tisztasága és a meg­felelő ár mind hozzájárul. Mint mondja, tisztában kell lenni azzal is, hogy a kör­nyékbeli átlagvendégnek milyen is a pénztárcája. Nem biztos például, hogy a diákmenün kell meggazdagodnia az em­bernek. Nagy György - bevallása szerint Zemplénhez kötötte magát. Úgy tartja, a térségbe látogató embereket is el kell lát­nia valakinek. Sátoraljaújhelyen és a Hegyközben számos vállalkozása van, amelyeket még inkább bővítené. Öt éve szálloda építésébe kezdett Hollóházán.- Az adandó lehetőségeket mindig ki kellett használni - summázza tapasztala­tait. - A munkám a hobbim - teszi hozzá. Emellett szeret vadászni, ám az üzleti ügyek mostanában annyira lekötik, hogy alig marad ideje erre a szenvedélyére. Legnagyobb örömére - úgy tűnik - az utódlással sem lesz gond. Fiai közül a két idősebb a vendéglátást tanulja, míg a ki­sebbiket (aki általános iskolás) a gasztro­nómia érdekli, hidegtálkészítésben példá­ul már szinte verhetetlen. Az oldalt szerkesztette: Bódisz Attila Telefonszáma: 06-60-496-578 E-mail: bodisz@elender.hu Nagy György Kétszáz éves a kisrozvágyi templom Mészáros István a szószéken Fotó: Bódisz Attila Kisrozvágy (ÉM - BSZA) - A kisrozvágyi református templom építésének kétszá- zadik évfordulóját ünnepel­ték a közelmúltban a telepü­lésen. Az ünnepi istentiszteleten igét hirdetett Mészáros István, a Ti- száninneni Református Egyház- kerület püspöke. Felidézte: legá­tusként maga is szolgált a tele­pülésen. A püspök beszédében kitért arra is, hogy az 1799-es építés óta mindig „élővé” lehe­tett tenni a kisrozvágyi templo­mot. Ez azt mutatja: Krisztus egyházában is létezik folytonos­ság és megújulás. Kovácsné Éles Edina, a két évszázadot megélt templom lel­kipásztora az épület történetéről számolt be. Emlékeztetett rá: a templom a református egyház jótevőinek, a Pilisi családnak a jóvoltából épült fel. Ezt az épü­let mennyezetén látható írás hirdeti az utókor számára. A templom egyébként késő barokk stílusban épült, amelyet a látvá­nyosság és a díszített formák jellemeztek. A festett, kazettás mennyezetet a Nap, a Hold és a csillagok ábrái dísztik. Az épü­let ezen része, valamint a padok 1814-ben készültek el. 1924-ben a falu egyik családja eltűnt fia emlékére 20 millió ko­rona értékű harangot adomá­nyozott a templomnak. 1973-ban a külső vakolatot újították fel, 1992-ben pedig a templombelsőt festették át. 1998-ban a csatorná­kat és a bádogtető felújítását ol­dották meg. A munkálatokhoz a polgármesteri hivatal nyújtott segítséget - derült ki a lelkipász­tor szavaiból. Kovácsné Éles Edina elmondta azt is, az apró bodrogközi telepü­lés lakóinak egyharmada refor­mátus, legtöbbjük idős, özvegy és beteg ember. Emiatt a templom ritkán telik meg, de továbbra is elsődleges feladatának érzi, hogy hívja az embereket Isten házába. Új kezekben az újhelyi lőtér Az iskoláknak ingyen adják szolgáltatásaikat Sátoraljaújhely (ÉM - BSZA)- Az következő tíz évben a sátoraljaújhelyi Zemplénum Betéti Társaság működteti a városi lőteret. Tavaly a Kincstár visszaadta Sá­toraljaújhelynek a város határá­ban álló használaton kívüli, egy­kori MHSZ-lőteret. Az önkor­mányzat ekkor pályázatot írt ki a terület „sportcélú hasznosítá­sára”. A kiírásra egyetlen je­lentkező, a Zemplénum Bt. adta be működtetési elképzelését. A társaság gyakorlatilag az állag- megóvásért és a felújításért cse­rébe ingyen megkapta a terület kezelésének jogát. Csapó Csaba a lőtéren Fotó: b.Sz.a. Csapó Csaba, a bt. ügyvezető­je kérdésünkre elmondta: a lőté­ren tervezett alaptevékenység a korábbiakhoz képest nem válto­zik. így továbbra is légpuskával és kispuskával lehet majd célba lőni, de tervezik pisztolylőtér ki­alakítását is. Elképzelése szerint a város iskolái térítésmentesen vehetik majd igénybe a bt. szol­gáltatásait. Ezt a vállalkozói te­vékenység más területeiről be­folyt bevételekből fedezik majd. íj ász verseny is lenne Csapó Csaba úgy látja: a város­ban és a környéken számos olyan ember él, aki valamilyen fegyveres testület tagja, így rendszerint rendelkezik lőfegy­verrel. A jövőben - megfelelő biztonsági körülmények mellett - ők is birtokba vehetik az újhe­lyi lőteret. Ezek mellett íjász- és lö­vészklubot is létrehoznának. Terveik szerint 2000-ben íjász­versenyt rendeznek, de üzleti alapon szerveződő és szabad­idős eseményeknek is helyt ad­nak. Elképzeléseik közé tarto­zik pihenő- és vendégszobák ki­alakítása, a golyófogó fölé pe­dig koncertezésre alkalmas színpad építését tervezik. A bt. munkatársai már visszaköttették a vizet, a villanyt a lőtér épületeibe, és a telefonbe­kötés is folyamatban van. Mint Csapó Csabától megtudtuk, az el­következendőkben több mint 5 millió forintot kívánnak költeni a lőtér fejlesztésére. Távhőpályázat: a ZAB Rt. nyerte a szolgáltatás jogát Sátoraljaújhely (ÉM - BSZA) - Szeptember elsejétől 20 éven keresztül a Zemplén-Abaúj Gázszolgáltató (ZAB) Rt. üze­melteti a sátoraljaújhelyi táv- hőrendszert. Mint emlékezetes, a szolgál­tató korábban a városi önkor­mányzat tulajdonában levő Újhelyi Gazdálkodási Kft. volt. Á társaság azonban szá­mos gonddal küzdött, így az újhelyi képviselő-testület úgy döntött: vállalkozásba adja a távhőrendszer üzemelteteté­sét. A szolgáltatásra közbe­szerzési pályázatot írtak ki, amelyen augusztus végén a ZAB Rt.-t hirdették ki győz­tesnek. A nyertes cég vállal­ta, hogy a jelenlegi alapdíjat 2001-ig nem emeli, a minden­kori szolgáltatási díjat pedig a város önkormányzata hatá­rozza majd meg. Ezen kívül a távhő eddigi dolgozói közül az új működtető 25-öt tovább foglalkoztat. Tizenötezer köbméter évente. Évente mintegy ti­zenötezer köbméter gyertyánt, bükköt és tölgyfát dolgoznak fel Pálházán, az Északerdő Rt. rönktelepén. A felfűrészelt alapanya­got elsősorban a bútorgyártásban hasznosítják, de - táblásítva - felhasználják melegpadlós burkolóanyag, parketta gyártásához is - tájékoztatta lapunkat Csizmár Béla telepvezető. Fotó: Serfőző

Next

/
Thumbnails
Contents