Észak-Magyarország, 1999. szeptember (55. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-21 / 220. szám
1999. szeptember 21., kedd Kultúra 8 Múzeumi hétvége - jövőre újra A legnépszerűbb programok a népművészeti és kézműves bemutatók voltak Fotó: Bujdos Tibor gatók, hogy gondoltunk a vá- Erzsébet, a múzeum munkatár- utcai kirakodóvásárral szeret- rosra ezzel a rendezvénnyel - sa. - Jövőre bolhapiaccal, még nénk bővíteni a nyílt hétvége mondta el lapunknak Ignácz több kézműves meghívásával és programjait. Miskolc (ÉM) - Nagy sikernek örvendett a miskolci Hermán Ottó Múzeum új kezdeményezése, a nyílt múzeumi hétvége. Az elmúlt heti rendezvény három napján - péntektől vasárnapig - csaknem ezren, családok, csoportok látogattak el a Papszerre. A legnépszerűbbek a népművészeti és kézműves bemutatók voltak, nem csoda, hiszen a gyakorlatban is ki lehetett próbálni a gyertyamártást, a mézeskalács készítését és még sok más mesterséget. A tárlatok közül a legnagyobb elismerést az ásványgyűjtemény vívta ki a látogatók körében. A régiségek meghatározása iránt egyelőre mérsékelt volt az érdeklődés, sajnos csak kevesen hozták el otthonról az értékesnek vélt holmijaikat. A „szolgáltatás” azonban jövőre sem marad el.- Sok ember felfigyelt ránk és a munkánkra a hétvége folyamán. Nem egy alkalommal köszönték meg nekünk a látóHÍRCSOKOR • Emléktábla Simándy Józsefnek. Emléktáblát állított a két évvel ezelőtt, életének 81. évében elhunyt Simándy József operaénekesnek a főváros XII. kerületi önkormányzata; a táblát a művész Már- ton-hegyi házának falán helyezték el. • Balettdíjasok. A Philip Morris Magyar Balettdíj idei kitüntetettje William Fomin, a Győri Balett tagja, a Junior-díjat Czebe Tünde, a Pécsi Balett magántáncosa kapta. Borsos-tárlat. Borsos István szobrászművész alkotásaiból nyílik kiállítás szeptember 23-án, csütörtökön délután 4 órakor a kazincbarcikai Városi Kiállítóteremben. A tárlatot Csáki Imre, a megyei önkormányzat oktatási és művelődési főosztályának vezetője nyitja meg. Fotó: v.j. gga | H M Cion bölcseinek jegyzőkönyve Brackó István Mélyek a. gyökerek, acsarkodóak az indulatok, fölparázslanak az előítéletek... A hivatkozások a Bibliától kezdve a cionizmus magyar megalapítóján, Hertzl Tivadaron át Bibó Istvánig húzódnak. Josep- hus Flavius könyve (A zsidók története) máig zsinórmértékként szolgál, de a Mein Kampft megjelenése után a nácik hatalomra jutását követően Freud, Thomas Mann és mások művei máglyára kerültek. A holocaust, a legnagyobb s legjobban szervezett program, hatmillió áldozatot követelt. Adorno kérdése ma is magányos harangkondulásként firtatja: lehet-e Auschwifz után verset írni. A töprengés útját egy, az üzleti haszon reményében vállalkozó hazánkfia takarta ki. Megjelentette a Cion bölcseinek jegyzőkönyve című pamflettet. Ez a mindössze 3 ezer példányban nyomott füzet - a feljelentés, a vizsgálat, a média szócséplé- se miatt - akkora reklámot kapott, hogy még az analfabétát is vásárlásra biztatta. (A bolti ár 750 forint, de amúgy tízszeres pénzt is megadnak érte a gyűjtők. Forgalmazása még nem tilos, de a nyomólemezek a rendőrségen vannak.) Sokszor és sokan idéztek már ebből a hamisítványnak minősített dokumentumból. Némi jártasság ismeretében kíváncsi voltam arra, mi áll benne. Nos, csalódtam, s csak többszöri nekifutásra tudtam végigolvasni. Egyszerűen azért, mert olvashatatlan, színvonaltalan, igaztalan fércmű. Egy rossz faliújság, egy tacepao magasságát vagy mélységét éri el. Átrágtam magam rajta, érte- . sülvén arról, hogy „a kiválasztott nép miként akarja átvenni a világuralmat”. Ez az egész ügy, mint minden luftballon, hamar kipukkad majd. Egy tanulsággal kevesebbet bírtam volna, ha nem veszem kézbe ezt az irományt, de a fejemben és a szívemben nem változtam. Nem értem viszont a félelmet, amely ezt az egész ügyet kíséri. Nem hiszem, hogy ez a majd’ százéves firkálmány mostani megjelenése ront vagy javít a helyzeten. Hogy átértékelteti a múltat, hogy ijesztő jövőképet fest, hogy még jobban egymásnak ug- raszt népeket, vallásokat, kultúrákat. Minden tapasztalat ellenére bízom a bölcs türelmen alapuló, békés egymás mellett élésben. Nem vagyunk egyformák, önmagunk, önmagam kettőségével is meg kell harcolnunk, harcolnom. Ezt a kettősséget talán a költő fejezi ki legszebben: „mert szívében elidőz a tigris és a szelíd őz”. Mába mentett, tűvel írt motívumok Harmincöt éve működik a szerencsi Díszítőművészeti Szakkör Szerencs (ÉM - SFL) - Harmincöt évvel ezelőtt Szepesvári Lászlóné úgy gondolta, tenni kell valamit nemzeti hímzőkultúránk megmentéséért, to- vábbéltetéséért. E gondolatból született a szerencsi Díszítőművészeti Szakkör. Huszonegyen tették magukévá Szepesvári Lászlóné elképzeléseit, és kezdték el az alkotó munkát, ami már 35 éve folyik a körben. Az évforduló alkalmából kiállításon is bemutatják munkáikat. Szepesváriné volt az első az országban, aki jogosítványt szerzett arra, hogy tanítsák a népművészet e jeles ágának fortélyait. Munkásságának eredményeként számtalan szakkör alakult a megyében. Ezek később az országban és nemzetközi'szinten is hírnevet szereztek a régiónak. A szerencsi asszonyoknak köszönhető az Észak-Magyarországi Kaláris létrejötte. Ez a hagyományőrző rendezvény 1971-ben a hímzések bemutatására szerveződött, ám azóta folyamatosan bővül, és ma már a népművészeti kiállításokon túl tudományos konferenciákat is tartanak a keretében. Immár három megye A díszítőkor munkája nyomán tovább élnek a mintázatok Fotó: s.f.l. Borsod-Abaúj-Zemplén mellett Heves és Hajdú-Bihar - kiemelt rendezvénye. A sikerek motiválták a a Magyar Művelődési Intézet vezetőit arra, hogy kétévenként, „Élő népművészet” címmel, kiállítást rendezzenek Budapesten a Néprajzi Múzeumban. Á szerencsi Díszítőművészeti Szakkör néhány éve elnyerte az MMI Nívódíját, a Kulturális Minisztérium „Kiváló Együttes” címmel jutalmazta a csoportot. Remekbe szabott alkotásaik eljutottak Venezuelától Svédországig a világ számos pontjára, az idén mintegy százezer ember láthatta munkáikat a budai várban a Mesterségek Ünnepén. A kör kiállítási anyagából, valamint a testvérszakkörök munkáiból rendezett kiállítás a Rákóczi-vár Kisgalériájában látható október 15-ig. íróverseny a magyar dráma napján Budapest (MTI) - A Tragédia ősbemutatójának évfordulója, szeptember 21., 1984 óta a magyar dráma napja. Madách Imre, Az ember tragédiája című drámai költeményét 1883. szeptember 21-én mutatták be a Nemzeti Színházban. A művet Paulay Ede vitte színre. Versenyben írnak A drámaíró versenyt ezúttal a fővárosban, a József Attila Színházban rendezik meg. Az idén Kornis Mihály, Fábri Péter és Egressy Zoltán verseng, a készülő művek ihletője a Népszava keddi írásai közül kisorsolt cikk lesz. A minimálisan húsz oldalt kitévő, maximálisan hatszereplős vadonatúj egyfelvonásosokat este már előadáson láthatják az érdeklődők Radó Denise, Háda János, illetőleg Salamon László Huba színpadra állításában. A magyarországi Olasz Kultúrintézet igazgatója, Giorgio Pressburger vezetette zsűri idén is odaítéli a legjobb darabnak járó elismerést, jutalmazzák a legfürgébb kezű szerzőt, ezen kívül kiosztják a közönségdfjat is. A magyar dráma ünnepén adják át a Szép Ernő-jutalmat, a Színházi Dramaturgok Céhe díját, valamint a Bálint Lajos-ván- dorgyűrűt az Új Színházban. Médiaszínház A Duna Televízió műsorában a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház Tragédia előadásának felvétele látható. A Magyar Televízió kettes csatornája Füst Milán, Boldogtalanok című művének tévéjáték-változatát vetíti. A Kossuth rádió esti programjában kapott helyet a Milyen? című stúdióbeszélgetés a kortárs drámáról, majd Nagy András Blaszfém című monodrámáját hallgathatják meg az érdeklődők Haumann Péter tolmácsolásában. Könyvek és tárlók a díszvendégségre Csongrád, Budapest (MTI) - Az október 13-án kezdődő Frankfurti Könyvvásáron és -Kiállításon Magyarország lesz a díszvendég. A készülődés a csúcsára ért - nemcsak könyveket, de az azokat hordozó bútorzatot is bemutatták. A bútorokat, berendezéseket a frankfurti könyvkiállításra a Tisza Bútoripari és Kereskedelmi Részvénytársaság készítette el. A műszaki átadáson is hangsúlyozták, hogy hazánk díszvendége a kiállításnak, s a magyar kultúrát és tudományt méltóképpen kell megjelenteni. Elődök és fenyők A magyarok számára kijelölt hatalmas csarnokban, a kiállítás központi részében 12 nagy elődről - írókról, költőkről, tudósokról Frankfurti könyvállványok formált szobrokat állítanak fel. A szobrokat kőhatású műanyagból, Somogyi Tamás, Márkus Péter és Veres Gábor szobrászművészek tervei alapján készítették. A Csongrádon gyártott bútorok, berendezési tárgyak - tárlók, paravánok, újságlapozó állványok, recepciós pultok stb. - egyedi terve- zésűek, anyaguk fenyőfa. A Helikon nagyjai A Helikon Kiadó négy - Magyar- ország szellemi életét meghatározó - szociológus, politológus könyvével jelenik meg az október 13-án kezdődő Frankfurti Könyvvásáron és -Kiállításon; a kötetek az elmúlt tíz évben született társadalompolitikai, szociológia írásaikat fűzik egybe.- A kiadó a Helikon Universi- tas című sorozatában megjelent kötetek sorából válogatott, így a frankfurti pavilon polcaira német nyelvű fordításban Gombár Csaba: állampolitikai bolyongások, Hankiss Elemér: Az emberi kaland, Lengyel László: Mozgástér és kényszerpálya, valamint Szilágyi Ákos: Borisz sztár és a sztárevicsek című munkája kerül - közölte Borbíró Zsóka, a könyves cég kereskedelmi vezetője. Elmondta: a kiválasztott kötetek közül Szilágyi Ákos műve eddig nem jelent meg magyárul, tehát első piacra kerülése német nyelvű lesz. A szerző indoklásként úgy fogalmazott: az orosz társadalomról írt kötetét időközben - a megállíthatatlan társadalmi folyamatok hatására - kibővítette. Ismerve a magyar könyvpiacot, az nem bírt volna el ugyanabban a témában egy szerző tollából két művet, ezért nem olvasható még magyarul a negyedik Oroszország tízéves történetét fölidéző kötet.
