Észak-Magyarország, 1999. szeptember (55. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-02 / 204. szám
1999. szeptember 2., csütörtök Aktuális / Hitélet 4 HÍRCSOKOR • Felújítják az utakat. Nyolcmillió forintot nyert a szemerei önkormányzat a Megyei Területfejlesztési Tanács pályázatán útrekonstrukcióra. Ebből felújítják a közel 1 kilométer hosszú Arany János utcát. A tél okozta útkárokra kapott 5 millió forintból pedig kijavítják az összes megrongálódott utat, hidat. • Új szennyvízhálózat épül. Nyomár és másik 8 település összefogásával június 10-én megkezdődött az új szennyvízhálózat kiépítése. A beruházás - amelyre pályázat útján nyertek támogatást előreláthatólag 2000 végére fejeződik be. Jegyzők az iskolakezdésről Putnok (ÉM - SZN) - Kéthavonta tartja szakmai napjait az Ózd-Putnok Vidéki Jegyzők Egyesülete. Legutóbb az iskolakezdés fő feladatai voltak terítéken. Májusban alakult a statisztikai kistérség 28 településének jegyzőit és aljegyzőit tömörítő szervezet, amelynek alapvető célja az - fejtette ki Tanner János elnök hogy egységesen értelmezzék a jogszabályokat, s elősegítsék a kistérség fejlesztését. Az önkormányzatok és a köztisztviselők érdekeit is érintő, védő intézkedéseket szeretnének kezdeményezni. Első összejövetelükön a hivatalvezetők és helyetteseik vezetőséget választottak Tanner János putnoki, Garaj Dániel bánrévei és Elekné Almási Ibolya arlói jegyzők személyében. Vendégük volt Fürcht Pál, a Belügyminisztérium főosztályvezetője. A második, ózdi szakmai napon pedig az iskolakezdéssel kapcsolatos fő feladatokat vitatták meg. Tanner János kiemelte: Putno- kon például az önkormányzat döntése értelmében a város valamennyi általános iskolás tanulója ingyenes tankönyvellátásban részesül. Ez gyermekenként mintegy 4000 forintos hozzájárulást jelent a város részéről az állami támogatáshoz. Emellett a gyermekvédelmi támogatást külön megkapják az érintettek. Kollektív munka a „taposóaknák” ellen Az újhelyi kórház új igazgatója jó szakorvosokat alkalmazna a 23 hiányzó helyére Sátoraljaújhely (ÉM - BSZA)- Komlóssy Attilát, az eddigi megbízott vezetőt nevezte ki a sátoraljaújhelyi önkormányzat a napokban az Erzsébet Kórház élére. Vele beszélgettünk terveiről. □ Mennyire látta át az elmúlt négy hónap alatt, megbízott vezetőként a kórház helyzetét ahhoz, hogy az intézmény stabilitásához szükséges lépéseket megtegye? • Mint az élet többi részén, itt is rengeteg taposóakna van elrejtve. Ezeknek egy részét már sikerült felderíteni, de nem áltatom magam, hogy nem fognak még meglepetések érni. A taposóaknák persze nem csak itt, hanem általában az egészségügy rendszerében is megtalálhatóak. Ezek hatástalanítása, a megoldás keresése tehát kollektív munka ugyanúgy, mint a beteg gyógyítása. Remélem, hogy az elkövetkezendő Komlóssy Attila Fotó: Bódisz Attila időszakban össze tudom hangolni ezt a munkát. □ Milyen eszközei vannak ahhoz, hogy az ismert körülmények mellett elképzeléseinek megfelelően alakítsa a kórház életét? • A vezetőnek általában kétféle lehetősége van: vagy apró finomításokkal alakítja a dolgokat vagy sokkterápiát alkalmaz. Ebben a régióban a legtöbb irányító úgy próbálja megoldani a gondokat, hogy elkerülhesse a radikális változásokat. Azzal együtt, hogy látjuk azokat a jeleket, amelyek arra utalnak: lesznek olyan gondjaink, amelyeket finom módszerekkel nem tudunk kezelni. □ A kórház egyik gondja, hogy elvándorolnak innen az orvosok. Az intézmény és a fenntartó város jelenlegi kondícióival miként lehet ezt a folyamatot megállítani, esetleg visszafordítani? • Ebben a kórházból jelenleg 23 orvos hiányzik. Elsősorban lelkiismeretes, jó szakorvosokat próbálunk hozni. Soha nem egyedül döntök egy orvos alkalmazásában, a főorvosi karral egyeztetünk. Az elmúlt időszak meglehetősen bizonytalan volt kevesebb jelentkezőnk akadt. Ám most sorra meghirdetjük az állásokat. Olyan feltételeket akarunk teremteni, hogy egy orvosnak megérje az ország szélére jönni. □ Mielőtt kórházigazgató lett, éléggé sokrétű tevékenységet folytatott. Mi lesz most ezekkel az elfoglaltságaival? •Fogorvosi és sebészeti magán- rendelésem van. Megszüntetni egyetlen vállalkozásomat sem kívánom, csak az arányok változnak. Mindegyik szerves része az életemnek és a családoménak is. Általános orvosi tevékenységemet tíz éve az Országos Mentőszolgálat Légimentő Szervezetének a részfoglalkozású orvosaként gyakorlom. Ezt a munkát kizárólag a szabadidőmben, rendszerint hétvégén végzem. A februári hóhelyzet idején például ebben a térségben dolgoztam, mint légimentő. Üt menti fanyírás - fűnyíróelv alapján Csernely (ÉM - SZN) - Ózd és Csernely között kivágták az út menti nyárfasort. A helyieket az irtás tényén túl zavarja, hogy a levágott gallyakat rendetlenül ott hagyták. A szakember állítja: fontos a túlérett fák eltávolítása. Káló Zoltán csernelyi polgár- mester éppen arra járt azon a hétvégén, amikor már nagy erőkkel vágták a fákat. Fogalma sem volt, miért teszik ezt, de vette a bátorságot, hogy leállítsa a munkát, s magyarázatot kért a közútkezelőtől. Elfogadhatatlannak tartja az indoklást: valamennyi fa idős, korhadt, balesetveszélyes volt. A veszély okát meg kell szüntetni, szögezi le a községvezető, de nem a fűnyíróelv alapján. Úgy véli, minimális elvárás, ha Csernely köz- igazgatási külterületén jelentősen változik a környezeti kép, legalább tájékoztassák erről. Az egészségesnek látszó fák nem mindig azok - fogalmazott Dobos Zsolt, a Megyei Közútkezelő Kht. illetékese. Az út menti nyárfasorokat zömmel az ’50-es években telepítették. E fajta vágásfordulója 30 év, ők azonban megvárják a 40-50 éves biológiai határt és fokozatosan vágják, majd újratelepítik az út menti fákat, hosszabb élettartamú, keménylombos fajokból válogatva. Ugyanezt a 37-es út mentén is el kellett végezni, ott ugyanis e anyagi kárt már okozott egy váratlanul kidőlt, túlkoros nyár. A favágás kizárólag a balesetmegelőzést szolgálja, a közútkezelőnek semmiféle érdeke nem fűződik hozzá - hangsúlyozta Dobos Zsolt. A gallyak eltakarítása a megbízott vállalkozó feladata, a külterületi útmenti fakivágásról az érvényes szabályok szerint nem az erdészetnek, nem az ön- kormányzatnak, hanem az útkezelőnek kell ésszerűen döntenie. Kivágták, a nyesedéket ott hagyták Fotó: Győrfi György Szeptember 2. Szt. István, Szt. Renáta, Ingrid, Rebeka Szeptember 3. Nagy Szt. Gergely pp., Szt. Hilda Szeptember 4. Szt. Ida, Szt. Rozália, Szt. Róza _________ Szeptember 5. Évközi 23. vasárnap, Szt. Lőrinc, Szt. Viktor, Ofélia ____________ Szeptember 6. Szt. Zakariás, Szt. Beáta Szeptember 7. Kassai szt. vértanúk, Szt. Regina________ Szeptember 8. Kisboldogasszony Mária, Adrién SZENTJEINK Szent Rozália szűz Ünnepe: szeptember 4. Apja Szinibaldi gróf volt Szicíliában. A lány a fejedelmi udvarban nevelkedett kényelem és pompa között. Mindezt azonban titkon otthagyta és egy barlangba vonult, de mivel ez sem volt elfogadható számára, egy másik barlangba ment, amely még ridegebb volt az előzőnél is. Ez a barlang Palermo fölött a Monté Pellegrinón volt. Lába előtt terült el a gazdag város minden csábjával, és a fölséges vidék ezer szépségével. Ő pedig ott fönt a legkeményebb önmegtagadás és imádság életét élte. Mikor közeledett a halála, lefeküdt a barlang padlójára, bal karját a feje alá tette vánkosként, jobbjában pedig feszületét szorongatta. így találták meg csodálatos útmutatásra a palermóiak 1614-ben a nagy dögvész idején. Azóta sokan érezték hathatós közbenjárását. 1166-ban hunyt el. Ezen a napon ünnepeljük még: Szent Mózest, ő mentette ki választott népét az egyiptomi rabságból. Porca Zsolt Keresztelés, konfirmáció, temetés Egerbe készül a Protestánsok Dél-Borsodban című kiállítás Mezőkövesd (ÉM - FG) - A mezőkövesdi Városi Galériában szeptember végéig látható Protestánsok Dél-Borsodban című kiállítás már helyben megkezdte a vándorlást.- A kiállítás rendezése közben néhány tárgynak kihagytuk a helyét, mert tudtuk, hogy előbb van az úrvacsoraosztás új kenyérre, és csak utána kaphatunk meg egy-egy úrasztali kelyhet, tányért. De tegnap volt itt két temetés Egerlövőn, és előtte- bementem Kövesdre, hogy elhozzam a galériából a Bocskai-ruhámat meg a fövege- met... - meséli a „vándorlások” történetét Gordos Attila egerlö- vői lelkipásztor, aki az ugyancsak általa vezetett mezőkövesdi gyülekezettel együtt határozta el, és rendezte meg a Protestánsok Dél-Borsodban című kiállítást. Mezőkövesd és a környező települések - Borsodgeszt, Vatta, Sály, Tibolddaróc, Bükkábrány, Mezőkeresztes, Mezőnagymi- hály, Cserépfalu, Bükkzsérc, Egerlövő, Tiszavalk - református gyülekezeteiből gyűjtötték össze a régi anyakönyveket, pecsétnyomókat, kelyheket, úrasztalterítőket, énekeskönyveket, iskolatörténeti dokumentumokat...- Az összegyűjtött tárgyakat témakörönként csoportosítottuk- folytatja a kiállítás bemutatását a lelkipásztor. - A kereszteléssel kezdjük, a konfirmálással, az úrvacsorával, a temetési szokásokkal folytatjuk a sort, külön témakör a gyülekezeti élet, az iskolatörténet... Nagy örömünkre a gyülekezetek mellett sok segítséget kaptunk magánemberektől is. Például több olyan régi Bibliát bemutatunk, amelyek egyben családtörténeti dokumentumok is, hiszen régi szép szokás, hogy a családban történt minden nagyobb esemény - születés, esküvő, halál - időponját ide jegyzik fel az emberek. Sok érdekes, példásan megőrzött fényképet kaptunk: presbitériumokról, konfirmálókról, templomi ünnepségekről, iskolai rendezvényekről... Vannak olyan kelyheink, amelyek az 1700-as években készültek, sőt olyan is, amelynek az alapja XI- II. századi, a teteje, a pohárrész pedig XVII. századi. Kiállítottunk egy olyan kéziratot, amely egy 1870-ben elhangzott esketési prédikáció szövegét rögzíti. Muzeális szempontból is érdekes lehet például az egyik úrasztali térítőnk, hiszen 1775-ben készült. Érdemes belelapozni a régi számadó könyvekbe is: a kiadásokból és bevételekből következtetni lehet az egyházközség jelentősebb eseményeire, például ezekből kiderül, mikor újították fel a templomot, mikor öntettek harangot... A mezőkövesdi református egyházközség ezzel a tárlattal csatlakozik a millenniumi programsorozathoz. A mostani bemutatót követően szeretnék elvinni a kiállítást Budapestre és Miskolcra is. Gordos Attila úgy tervezi, hogy legközelebb az egri Kálvin-házban mutatják be a Protestánsok Dél-Borsodban című kiállítást. A kiállítást Mészáros István, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke nyitotta meg Fotó: Végh Csaba EGYHÁZI HÍREK • Énekkari találkozó. Vallásos énekkarok adnak közös koncertet szeptember 5-én, vasárnap délután 2 órától a rudabányácskai görög katolikus templomban. • A lelkész képei. Gaál Gyula nyugalmazott görög katolikus lelkész festményeiből nyílik kiállítás szeptember 5-én, vasárnap délután 4 órakor a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban. A kiállítást Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyés püspök, miskolci apostoli kormányzó nyitja meg. • Constantinum-iskola. A kiskunfélegyházi Iskolanővérek Constantinum Szak- középiskolája az 1999/2000. tanévben nappali és tagozaton kétéves - az OKJ-ben is szereplő - keresztény szellemű házvezetőnő-képzést indít. Bővebb felvilágosítás a következő telefonszámon kérhető: 76/461-901. • Mit tegyek veled? Jézus megkérdezte: Mit tegyek veled? (Márk 10, 46-52) címmel evangelizációs istentiszteleteket tart Asztalos Zoltán református lelkipásztor a miskolci deszkatemplomban szeptember 6-ától 11- éig minden este 6 órától. A szeptember 6-i, hétfői nap témája: A vak koldus, a keddi: A hit ébredése, a szerdai: Akadályok és akadályozók, a csütörtöki: Hív téged, a pénteki Mit tegyek veled?, a szombati igehirdetést témáját, címét így fogalmazta meg a Asztalos Zoltán: Látott és követte Jézust.
