Észak-Magyarország, 1999. szeptember (55. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-13 / 213. szám

1999. szeptember 13., hétfő Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Dedikál a szerző. Végvári Lajos művé­szettörténész-professzor dedikálja nyolc­vanadik születésnapja alkalmából megje­lent Önarckép tollal című kötetét szep­tember 16-án, csütörtökön délután 4 órá­tól a miskolci Kazinczy könyvesboltban. • A szecesszió Budapesten. A Magyar Könyvklub gondozásában napvilágot lá­tott A szecesszió Budapesten című kötet. A kötet két szerzője Gerle János, aki több századfordulós könyv írója, valamint Lu- gosi Lugo László fotóművész, a magyar főváros kincseinek elhivatott képes tény- feltáró-megörökítője. Múzeumi hétfő Miskolc (ÉM) - Újra indul a miskolci Hermán Ottó Múzeumban a Múzeumi hétfők című előadássorozat. Ma, hétfőn délután fél 3-tól a múzeum központi épü­letében (Görgey A. u. 28.) Gyulai Éva tör­ténész-muzeológus mutatja be a 100 éves Hermán Ottó Múzeum műkincsei című tárlatot, majd a múzeum történeti gyűjte­ményéről tart előadást. Kalmár-koncert könyvvel Miskolc (ÉM) - A tavaly elhunyt Kalmár Péter zenész, a Miskolci Nemzeti Színház egykori karmestere emlékére kollégái, ba­rátai koncertet rendeznek szeptember 18- án, szombaton este 6 órától Miskolcon a Népkerti Vigadóban. A műsorban fellép Csorba Ilona, Lévai Joli, Takács Mari, Ábrahám István, Rózsa Sándor, Rózsa Ti­bor, Varga Gyula, valamint a Regős Zsolt által vezetett alkalmi együttes. Az est mű­sorvezetője Gyarmati Béla publicista, a színészmúzeum vezetője, a Miskolci Nem­zeti Színház nyugalmazott igazgatója lesz. Ekkor mutatják be a Kalmár Péter-emlék- könyvet, amelyet a zenész lánya, H. Kal­már Zsuzsa - az édesapja feljegyzései, és az általa gyűjtött dokumentumok alapján - rendezett sajtó alá. A szeptember 18-i koncertre jegyek vált­hatók a Népkerti Vigadóban, a Filharmónia Kht. Kossuth utcai központjában, a GWK MÁV Tours Kazinczy utcai irodájában és a diósgyőri Ady Endre Művelődési Házban. A népfőiskolák 2000-ben Budapest (MTI) - A 2000. évi népfőisko­lái képzési programok, és a képzések irányvonala szerepelnek a Magyar Népfő­iskolái Társaság szakmai vezetőinek októ­ber 9-11. között Révfülöpön rendezendő tanácskozásán. A szakmai tanácskozáson készítik elő egyebek mellett annak a társaság által ki­dolgozott tanárképzési programnak az ak­ciótervét, amelynek elindítása 2000-re várható. Szó esik majd a népfőiskolái szakemberképzés Országos Képzési Jegy­zékben foglaltak szerinti bevezetésének szakmai és pénzügyi előkészítéséről is. A társaság ismét rendszeressé kívánja tenni a népfőiskolái vezetők, szervezők szakmai továbbképzését is. A képzési prog­ramok sorában továbbra is helyet kap a mezőgazdasági ismeretek közvetítése, a po­litikai kultúrát közvetítő tanfolyamok vagy a munkanélküliekkel való foglalkozás. A társaság 2000-ben osztrák, holland, német, svéd, és szlovén partnerszervezete­ivel együttműködve különböző kétoldalú programok megvalósítását is tervezi. Kamondi díja Budapest (MTI) - Kamondi Zoltán Az al­kimista és a szúz című majd százperces filmje a legjobb független alkotásnak járó díjat nyerte el a Manchesterben (Anglia) szeptember 3-5. között rendezett Nemzet­közi Fantasztikus Filmek Fesztiválján. A múlt évi, 30. Magyar Filmszemlére ké­szített alkotás váratlan fordulatokban bő­velkedik, helyenként groteszk, játékos, szenvedélyes, szürreális és időnként ke­gyetlen cselekménysorozatokkal teljes. A történet középpontjában Sziráki László, a kivételes képességű fiatal egyetemi tanár élete áll. A férfi állandó pénzzavarral küsz­ködik, mindamellett nőfaló életmúvész gyanánt tölti napjait, és a középkori alki­misták titkait kutatja. Mindent kész felál­dozni azért, hogy létrehozza a nagy művet, az Opus Magnumot. A film a magyar mo­zikban november közepétől látható. A jövő könyvtára a számítógépre épít Épül az Országos Dokumentumellátási Rendszer és az on-line kölcsönzés Fotó: Vajda János Miskolc (ÉM - FK) - A tanév­kezdéssel együtt a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár nyitva tartása is visszazökkent a megszokott kerékvágásba. A könyvtár azonban évről évre megújul. • A nyári szünet alatt rendeztük a könyvtár hatszázezer kötetes állományát, pótoltuk a hiányo­kat, leselejteztük az elavult vagy tönkrement dokumentumokat - ismerteti a nagyrészt láthatatlan munkát Környey Lászlóné, a me­gyei könyvtár igazgatója. - Nyá­ron az útikönyveket, a térképe­ket és a szórakoztató olvasmá­nyokat, most a kötelező olvasmá­nyokat csoportosítottuk át úgy, hogy az olvasók könnyen megta­lálhassák azt, amit keresnek. A nyáron tovább folyt a számítógé­pes katalógus építése is, eddig a dokumentumok mintegy negye­dét dolgoztuk fel. Az új rendszer nemcsak a kölcsönzést könnyíti majd meg, de alapvető feltétele is annak, hogy szolgáltatóként be­kapcsolódjunk a kiépülőben lévő Országos Dokumentumellátási Rendszerbe. Ez az ország könyv­tárai között teszi majd lehetővé a kölcsönzést, megnövelve a könyvtárak szerepét. □ Mennyire számit ez előrelépés­nek a már megszokott gyakorlat­hoz képest? • A könyvtárközi kölcsönzés nem újkeletű, több, mint százéves találmány, csak eddig minden postai úton folyt, ami ma már lassúnak számít. Az internet se­gítségével azonban percek alatt Készül a számítógépes katalógus megtudhatjuk, hogy a keresett könyv hol található meg és hogy kölcsönözhető-e. Ennek révén lé­nyegesen kevesebb lesz az olyan olvasó, aki hiába fordul a könyv­tárakhoz. De még a dokumentum­vásárlás is takarékosabb lehet, mert a rendszerre támaszkodva jobban megoszthatjuk a munkát. □ Mindez mikor valósul meg? • Alapvető feltétel, hogy az ösz- szes nagyobb, és lehetőleg minél több kisebb könyvtár is számító­gépre vigye fel állományát. Lét­re kell jönnie a megfelelő on­line kapcsolatnak is. Ez igen hosszadalmas munka és eseten­ként eltérő tempóban halad, at­tól függően, melyik intézmény milyen technikai és anyagi felté­telekkel rendelkezik. Mindez an­nak ellenére így van, hogy a könyvtárak jelentős központi se­gítséget is kapnak pályázatok formájában. Egyelőre felelőtlen­ség lenne biztos dátumot mon­dani. Reményeink szerint azon­ban belátható időn belül érezhe­tő lesz a rendszer bővülésének hatása. Nap mint nap nagyobb a számítógéppel elérhető doku­mentumok száma. □ Működik-e már a gépi kataló­gus a miskolci megyei könyvtár­ban, vagy egyelőre még csak a hagyományos módszerrel keres­gélhetnek? • Természetesen használható, sőt, az elmúlt két évben beszer­zett dokumentumainkat már nem is lehetne máshogyan elő­keresni, hiszen akkor hagytuk abba a cédulás katalógus készí­tését. Az olvasóknak rendelkezé­sére is állnak már számítógépek, amelyek segítségével maguk böngészhetnek, egyelőre még csak a szerzők és a címek sze­rint, de hamarosan már temati­kusán is. Reményeink szerint év végére - fenntartói támogatással és nyertes pályázatokkal - még három gépet tudunk az olvasók rendelkezésére bocsátani. □ Egyre több könyv jelenik meg CD-ROM formában. Nem félő, hogy egyszer majd nem lesz más a könyvtár mint egy hatalmas számítógépes adatbázis? • A mi szerepünk is folyamato­san változik, korszerűsödik. Tíz­tizenöt éve a könyvtárak egyre inkább információs központokká válnak és ez a szerep kezd domi­nálni. A kutatómunkákhoz szük­séges szakkönyvek, lexikonok és egyáltalán, az informáló iroda­lom esetében valóban praktiku­sabb a digitális forma, mivel könnyebb velük a munka. Attól azonban nem félek, hogy a klasszikusokat is számítógépen bújnánk. A fiatalok lehet, hogy szívesebben olvassák Mikszáth munkáit egy képernyőről. En­nek ellenére meg vagyok győződ­ve arról is, hogy a régi, esztéti­kailag és tartalmilag egyaránt értékes könyveknek mindig lesz­nek hívei. Egy dolog biztos. A széles nagyközönséggel kapcso­latban álló könyvtárak mindig igyekeznek a kívánalmakhoz igazítani szolgáltatásaikat. Falvédő Ádám János fotóiból és Vass Ti­bor vizuális költészeti munkáiból látható kiállítás Falvédő címmel a miskolci Fényírda Kamaragalé­riájában (Déryné u. 4.). A vizuá­lis költészet a számítógépes grafi­ka és az irodalom nem egyszer szellemes társítását takarja. Vass Tibor (balra) az emberi test intim részeit használta háttérül gondo­latai megjelínítésekor. Ádám Já­nos (jobbra) pedig fotóival mutat­ja meg a természet és az ember­kéz alkotta tárgyak, építmények egymáshoz való viszonyát, egybe­olvadását. Fotó: Farkas Maya Szimfonikusok a városházán Miskolc (ÉM) - A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangver­senyével folytatódik a megye- székhelyen a Városházi esték programsorozata. A Városháza dísztermében szeptember 13-án, hétfőn délután fél 6-kor kezdődő koncerten a miskolci szimfoni­kusokat Ungár Iván Ausztráliá­ban élő karmester vezényli. Klarinéton közreműködik Var­ga Gábor. A műsoron Mozart Haffner- szimfóniája és A-dúr klarinét­versenye, illetve Beethoven IV. szimfóniája szerepel. Gépképek, melyeket az akarat tett láthatóvá Velők István egy-egy képe több hónap munkájának eredménye Miskolc (ÉM - FK) - Velők Ist­ván írógéprajzaiból látható ki­állítás Akarattal alkotni cím­mel a miskolci Tiszai pályaud­var olvasó-várótermében. Velők István egy hónapos korá­ban kapott agyhártyagyulladása következtében tolószékhez van kötve, ennek ellenére immár harmincharmadik éve rajzol - írógéppel. Teszi ezt mindenféle előrajzolás és előtanulmány nél­kül, egyedül tehetségére és aka­raterejére támaszkodva. Újság és vászon- Nappal újságot árulok, este rajzolok. Legalább elfoglalom magam valamivel - mondta a megnyitón Velők István. - Sze­retnék minnél tökéletesebbet al­kotni, ezért is rajzolok mostaná­ban vászonra. Az nem sárgul be, és sokkal tartósabb. Gyerekkorában még ő is kéz­zel rajzolt, apró szálkás vonalak­ból alakítva ki a képeket. Ez ta­lán még ma is így lenne, ha egy barátjától nem kapott volna egy­szer ajándékba egy szép rajzot. Viszonozni szerette volna vala­hogy, de olyan különleges mó­don, hogy méltó párja legyen a barát munkájának. Ekkor jutott eszébe az írógép, amely sokkal jobban engedelmeskedett neki, mint bármelyik toll vagy ceru­za. Azóta sok idő telt el, tökéle­tesen kialakult az alkotási mód­szer is. Ellopott torony Velők Istvánnak már nem ez az első kiállítása, művei ismertek, és egyre többen keresik, vásá­rolják azokat. Olyannyira, hogy legutolsó munkáját, amely az Eiffel-tornyot ábrázolta volna, sajnos ellopták az írógépéből az otthonban, ahol él. Az eset hó­napokkal ezelőtt történt, nem tudott azóta sem a gép mögé ül­ni. A megnyitón tört csak meg a jég, amikor bemutatót tartott ar­ról, hogyan készülnek a formák.- Nem akarom, hogy ez még egyszer megtörténjen velem - folytatta Velők István. - Ezért is lett az a legnagyobb álmom, hogy legyen egy önálló kis zu­gom, egy garázs vagy egy lakó- konténer, nem számít, csak a kevéske holmim végre egy he­lyen lehessen, egy műteremben, mert annyi mindent szeretnék még megörökíteni. Egyszer majd magamat is. Persze az író­géppel együtt. Gond és alkotás A gondok mellett marad az alko­tás, mindig egyetlen pontból ki­indulva, aköré fonva a többi be­tűt. Egyszerűen látja előre, mit szeretne elkészíteni, ez veleszü­letett tehetsége.- Csodálkozom, hogy mindezt én készítettem el. Hogyan tud­tam megcsinálni? Nagy erőfeszí­tésbe telt. Néha még önmagamat is meglepem. Velők István bemutatója a megnyitón, és a már kész, géppel rajzolt képek Fotó: végh Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents