Észak-Magyarország, 1999. szeptember (55. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-13 / 213. szám

1999. szeptember 13., hétfő Itt-hon 5 HÍRCSOKOR • Felújítanák az öregek otthonát. Az idő­sek napközi otthonának rekonstrukciójá­ra, illetve az épületben főzőkonyha kiala­kítására adott be pályázatot a szemerei önkormányzat. Mint azt Tóth László, Sze­mere polgármestere elmondta, a napközi otthon 1986-ban alakult, azóta teljes ki­használtsággal működik. • A festményeket leszedték, a kerámiák maradnak. A szerencsi születésű, ma már világhírű Gall Gábor festményeiből rende­zett kiállítást láthatták az érdeklődők a főnyi Tájházban. A tárlatot ugyan leszed­ték, de a Fazekas Ferenc népi iparművész fekete kerámiáiból rendezett bemutató to­vábbra is megtekinthető a parasztházban. A falunapi rendező Fony (ÉM - SFL)- Fonyban, az augusztus köze­pén tartott faluna­pon egy kitűzött kártya jelezte: Molnár Sándorné aktív részese a műsoroknak, a le­bonyolításra váró eseményeknek. A rendezésben se­gédkezett. Molnár Sándor­né a fővárosban született, ott tanult, dolgozott a kőbá­nyai gyógyszergyárban, élte a tinik zson­gó életét. Édesapja, a Csordás család fe­je, lakatosként ment nyugdíjba. Három lányt és négy fiút nevelt fel párjával. Andrea a tinédzser évek végére házas­ságkötéssel tett pontot, a második iksz feltörése egyben az anyai örömök kezde­tét jelentette számára. A tapasztalat azt mutatja, hogy a falusi fiatalság az iskolai évek után a nagyobb városokban igyekszik megtalálni a boldo­gulást. Ezzel ellentétben Andrea, tősgyö­keres fővárosiból lett a parányi település lakosa. Molnár Sándorné A levegő miatt- Tulajdonképpen egyfajta kényszer ha­tására költöztünk Fonyba - mondja. - A kisfiam, Ádám asztmás volt, a kezelőor­vos levegőváltozást javasolt, és akkor döntöttünk úgy, hogy anyósomékhoz költözünk. Azóta eltelt több mint egy év­tized. Rövid ideig éltünk egy fedél alatt a férjem szüleivel, néhány hónap eltelté­vel vásároltunk egy kis házat, és most építkezünk. A kérdésre, hogy a nagyvárosi élet után nem volt-e nehéz a beilleszkedés a hegyekkel övezett kis abaúji faluba, a kö­vetkezőket válaszolja.- Ádámka nagyon beteg volt, minden figyelmemet lekötötte, nem érdekelt a hétköznapokban történt átmenet. A fo- nyiak igen kedves emberek, vendégsze­retők. Tulajdonképpen csak akkor érzé­keltem, hogy befogadtak, amikor a gyer­mekem egészségi állapotában javulás kö­vetkezett be. Parányival több időm lett a közvetlen környezettel foglalkozni. Per­sze furcsa volt a falusi élet, de Bianka és Tímea születésekor már teljes értékű fo- nyinak éreztem magam. Lehetetlen nem szeretni az itt élőket. Férjem az encsi központú Borsodvíz Rt. alkalmazottja, karbantartóként dolgozik Mogyoróskán és helyben. Engem leköt a három gyer­mekünk. Persze szívesen vállalok közös­ségi munkát, ha tudok, segítek. Ez a mi­nimum, amivel viszonozhatom az itteni­ek megbecsülését. Az oldalt szerkesztette: Halmos Ildikó telefonszáma: (46) 414-022/214 e-mail: halmos@iscomp.hu Nemcsak focitoma, utánpótlás-nevelés is Játék a pályán Fotó: Puskár Tibor Encs (ÉM - PA) - Immár ha­gyományosan összegyűlnek nyár végén Encsen a gyer­mek labdarúgócsapatok, hogy két napon keresztül gyűrjék egymást, eldönten­dő: ki a legjobb.- Több éve adunk otthont a gyermektornáknak. Ezeket nem csak nyáron, hanem télen is megrendezzük - mondta Pásztor András, a főszervező. - Nem csak magyar korosztályos csapa­tok vesznek részt a viadalon, ha­nem külföldiek is, elsősorban Szlovákiából érkeznek a fiata­lok. Szerintem ez egy jó dolog, hiszen játéklehetőséget kapnak a gyerekek, jól szolgálja a felké­szülést, valamint jó erőpróba a bajnokság kezdete előtt. Mind­ezeken kívül sok ügyes és tehet­séges srácot lehet itt felfedezni, volt már, akire a tornán figyel­tek fel, és a Ferencvárosnál kö­tött ki. Van tehát értelme csinál­ni. Szerencsére akadnak támo­gatóink, akiknek a segítségével nem okoz gondot megszervezni és lebonyolítani a tornákat.- A házigazdák sem panasz­kodhatnak az utánpótlásra.- Encsen ’93-ban kezdtük el a focisulit, ami négy korcsoport­ban működik a serdülőktől a legnagyobbakig. Szervezünk te­hetségkutató edzéseket, ennek következtében a környékről is sok gyereket tudunk összeszed­ni, akinek lehetőséget biztosí­tunk a játékra. A kisebbeknek heti két, míg a nagyobbaknak heti három edzésük van. Az mindenképpen jó, hogy külön edzők - Kuszkó Sándor, Zsiga István, Bialkó Attila - foglalkoz­nak a csapatokkal, Tímár László és jómagam pedig összefogjuk a rendszert. Hogy ez az egész mű­ködjön, ahhoz támogatást ka­punk az önkormányzattól, a sportcsarnok vezetése Kárpáti Gyulával az élen is maximálisan mellettünk áll. Emellett termé­szetesen különböző cégek, vala­mint a szülők is rengeteget segí­tenek nekünk. A gyámhivataltól az árvízvédelemig Ma tartja ülését az encsi képviselő-testület - aktuális témák a napirenden Encs (ÉM - NyZ) - A gyer­mekvédelmi és gyermekjó­léti feladatokról, valamint az önkormányzat bel-és ár- vízvédelmi feladatairól hangzanak el beszámolók az encsi képviselő-testület mai ülésén. A gyámhivatal működését Hu­nyor Lajosné, a gyámhivatal megbízott vezetője ismerteti a testület előtt. Az áttekintő fel­adatsorolások mellett valószínű­leg az is elhangzik, hogy az en­csi gyámhivatalhoz 44 település tartozik, és ez nem kevés. Még mindig nincs minden környező községben gyermekjóléti szolgá­lat, a gyermekvédelmi törvény ezért sem hajtható végre hatéko­nyan. Az ülés előtt Hunyor Lajosné arról beszélt lapunknak, hogy a gyámhivatali ügyiratok száma évről évre azonos, több vissza­térő ügyük is van, a gyerekek sorsát pedig elsősorban a szülők életmódja - leggyakoribb, hogy az anya elhagyja gyermekét, az apa pedig italozni kezd - veszé­lyezteti. A város ár- és belvízi védeke­zésével kapcsolatos teendők is előkerülnek az ülésen. Mercz Dániel védelmi bizottsági elnök előzetesen elkészített beszámoló­jából az derül ki, hogy kiemel­ten fontos segíteni - közhasznú és környezetvédelmi pályázatok­kal is - az önkormányzati véd- művek és felszíni csatornák tisz­tántartását. De a köztisztasági rendelet végrehajtásának ellen­őrzése, az utcai árkok lakossági tisztítása és a csapadékelvezetés megtervezése is mind a város biztonságát szolgálja. Delegáció tárgyalt Szepsiben Szepsi (ÉM) - Menyhért Béla en­csi polgármester vezetésével de­legáció utazott a szlovákiai Szep- sibe, Encs testvérvárosába szep­tember 10-én. A vendégek a háromnapos lá­togatás alatt egyeztettek arról, hogy a kisváros és a környező települések milyen formában jelennek meg a szeptember 24-26-án Encsen rendezendő Abaúji Expón. Elkészült a boldogkőváraljai kettős buszmegálló BoldogkőváraIja (ÉM - Hl) - Régi vágya valósult meg a boldogkőváralja iaknak: szep­tembertől a vár aljában, a fa­lu szélén is megállnak a me­netrend szerinti buszjáratok. Lakossági kérésre vette fel a kapcsolatot a boldogkőváraljai önkormányzat a Borsod Volán­nal abból a célból, hogy a tele­pülést érintő, menetrend szerint közlekedő buszjáratok álljanak meg a vár alatt is. A Volán meg­tartotta a helyszíni bejárást, majd amikor minden engedélyt megszereztek, a váraljai önkor­mányzat saját költségvetéséből, közhasznú munkások alkalma­zásával megépítette a megálló­párt. A beruházás 250 ezer fo­rintba került, tudtuk meg Kóczi- án Gyulától, Boldogkőváralja polgármesterétől. Régi vágyuk teljesült a megállóvalFotó: Bujdos Tibor Bűd! boszorkányrajzok Hemádbüd (ÉM - NyZ) - Kö­zel hetven pályamunka érke­zett a hemádbűdi önkormány­zat és az encsi Közoktatási és Ellátási Központ által „Márpedig boszorkányok nin­csenek?” címmel kiírt rajzpá­lyázatra. A díjakat az első her- nádbűdi falunapon augusztus 20-án adták át, a kiállított raj­zok azonban még megtekinthe­tők a település könyvtárában. Olyan, mint a bűdi boszorkány - ismert szólás, a hátteréről azonban már keveset tudnak a község lakói. Annyi biztos, hogy Könyves Kálmán király idejében a bűdi várhegy alatt boszorkányt égettek. A pályá­zat a bűdi boszorkány legendá­jának felelevenítésére és hagyo­mányteremtésre is szolgál. Pihenőpadok a parkban Encs (ÉM) - Helyükre kerültek az encsi Petőfi-parkba tervezett pihenőpadok. A szépívú, kényel­mes ülőalkalmatosságokhoz az öntöttvas vázakat a jászberényi Városszépítő Kft.-től szerezte be az encsi Városvédő és Szépítő Egyesület. A fémvázakat és a padokhoz illő szemétgyűjtőt az egyesülethez befolyt 1 százalék személyi jövedelemadóból, 104 ezer forintért vásárolták. A vázakra való tölgyfalapokat Hajdú János vállalkozó adomá­nyozta. Az encsi városgondnok­ság konzerválta, lakkozta a pa­dokat és rögzítette azokat végle­ges helyükre. A város nem csak újabb szép tárgyakkal, de egy újabb közösségi térrel is gazda­godott. Közösségi tér lett Fotó: Farkas M.

Next

/
Thumbnails
Contents