Észak-Magyarország, 1999. szeptember (55. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-10 / 211. szám

1999. szeptember 10., péntek íszak-maqyarorszAg # Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Könyv a könyvművészről. Gyomaendrő- dön megjelent az egykor Gyoméról induló, majd Chicagóban az amerikai látványipar egyik nagy alakjává váló nyomdászról, Kner Albertról szóló életrajz. • Bárka-fesztivál. A felújított, kibővített Bárka Színház összművészeti fesztivállal nyitja meg kapuját szeptember 17-én a nagyközönség előtt. A háromszázmillió fo­rintos beruházással felújított, többfunkciós színházban négy játszóhelyet alakítottak ki. Szeleczky Zita megőrizte a magyar lelkisé­get és a magyar viseletét is A Sziámi macska a Kossuth moziban Miskolc (ÉM) - A nemrégiben elhunyt Szeleczky Zita színművész emlékére - a Polgárok Miskolcért és a Nemzetért Egye­sület kezdeményezésére - szeptember 12- én, vasárnap levetítik a Sziámi macska című filmet a CineMis Kft. által üzemelte­tett miskolci Kossuth moziban. Szeleczky Zita színművész augusztus 3_- ától a nekézsenyi temetőben nyugszik. Ő ugyan Budapesten született, de ősei erről a vidékről származnak. Sőt, amikor egy rövid időre visszaköltözött a család Neké- zsenybe, Zita a miskolci Tóth Pál Gimná­zium növendéke volt. A budapesti Nemze­ti Színházban, a Madáchban és az Ope­rettszínházban töltött évek során kiváló szerepeket kapott a művésznő, sőt szám­talan nagysikerű filmben is főszerepet ka­pott. Bizonyára sokan vannak, akik még emlékeznek azokra az időkre, amikor a Rózsafabot, A méltóságos kisasszony, a Nászinduló, a Bercsényi-huszárok, a Fe­kete gyémántok, a Sziámi macska... miatt mentek az emberek moziba. Szeleczky Zita, a háború előtti magyar filmek sztárja, 1945 után úgy érezte, jobb, ha elhagyja az országot, hiszen szélső jobb­oldalinak minősítették. Pedig - ahogy ő fogalmazott - csak lelkesíteni akarta a ka­tonákat, azt a hitet akarta ébren tartani, hogy lesz feltámadás. Szeleczky Zita hiá­ba került távol a hazájától, mindvégig őrizte magyar lelkiségét, számtalan mű­sort adott az Amerikában, Ausztráliában élő magyarok számára. Két évvel ezelőtt a reformáció ünnepén mutatta be egyik versösszeállítását Miskolcon a belvárosi evangélikus templomban. A szeptember 12-i filmvetítésre belépők válthatók a miskolci Kossuth mozi jegy­pénztárában. Templomi hangverseny Miskolc (ÉM) - Két Mozart-mű csendül fel a miskolci jezsuita templomban a szep­tember 11-én, szombaton este fél 7-kor kezdődő koncerten. Mozart Linzi szimfó­nia és Koronázási mise című művét a Miskolci Virtuózok, a Castions déllé Mu- ra-i Énekegyüttes (művészeti vezető: Luca Bonutti), a Cantus Agriensis Kamarakó­rus és a Cardinal Mindszenty Kórus mu­tatja be. Szólót énekel: Romhányiné Papp Mária (szoprán), Barbara Sandri (alt), Zó­lyomi Ernő (tenor), Ürmössy Imre (basszus); vezényel: Gergely Péter Pál. Tibkó kilépett Tibor képei mögül Urbán Tibor Szikszón élő képzőművész kiállítása a kassai Löffler Múzeumban Urbán Tibor az egyik Tibkó-kép előtt Fotó: Ádám János Kassa (ÉM - FG) - Eddig is ott volt Urbán Tibor képein Tibkó, csak nem tudtuk a ne­vét, de most, a kassai Löffler Múzeumban látható kiállítá­sán hangsúlyozza is a festő­művész, itt minden kép a Tibkóé. Tibkó lelépi a „kis-földet”; Tib­kó: Kuporgásom; Tibkó: Gonosz­ságom; Tibkó: Madárságom; Tib­kó, a bizonyos járókelő; Tibkó így is, úgy is; Tibkó a lányos háznál; Tibkó kutyája (Gömböc), Tibkó galambja; Tibkó csendes, csendes (Léhi apu hallgat); Tib­kó és az ébredés; Tibkó mondta, nekem ez a Balaton; Tibkónak mindenki integet - ezek a képek és az egymásba érő történetek mind, mind Tibkóról szólnak. Tibkó a népmesék legkisebb fi­úja, aki elindul szerencsét pró­bálni, megy, mendegél, találkozik jóval, széppel, rosszal, gonosszal, bebarangolja a lélek rejtelmeit és az egész világot, ameddig a szem ellát, és a képzelete engedi. Tibkó minden mesehallgató, aki magát látja a legkisebb fiú­ban. Minden mesehallgató magát látja a legkisebb fiúban, aki le­győzi a gonoszt, aki elnyeri mél­tó jutalmát, akinek köszönhetően helyre áll az erkölcsi világ rend­je. De Tibkó az, akitől igyekez­nénk megszabadulni, mert rös- telljük gyermekkori esetlensé­günket, gyávaságunkat, kölönc­ként velünk élő szorongásainkat. Nehezen viseljük gyermekkori énünk állandó szemrehányásait: nem erről volt szó, álmainkban szebbek, erősebbek, tisztábbak voltunk. Ha bevalljuk, ha nem nem: Tibkó velünk van - jóban is, rosszban is. Pedig Tibkó nem is népmeséi hős. Szerzője ismert, Urbán Tibor - és Tibkó is ő. Eddig erről hallgatott. Bár mindig erről beszélt. Gyermek­sége idejéből magával hozta a „mindenből minden lehet” tudo­mányát. Szúette ágyvégeknek, megsárgult csipketerítőknek, ha­szontalan képkereteknek, meg­kopott szerszámnyeleknek adott új értelmet. Világjárókává vará­zsolta léhi anyu meséit, kaptár­kává léhi apu hallgatásait, meg­szerkesztette a bárhol felállítha­tó Mária-képét, illusztrált vagy húsz könyvet, megjelentetett egy halom kötetet, megnyert egy öl dijat, nyilatkozott, interjúkat adott, de Tibkóról hallgatott.- Tibkó én vagyok! - mondta Urbán Tibor a kassai Löffler Múzeumban a kiállítás megnyi­tója után. A „személyazonosság” bevallását követően azt is el­mondta, hogy eddig is ott volt Tibkó a képein, csak nem nevez­te nevén önmagát. És a most ki­állított képeken látható sokféle figura is mind-mind ugyanaz a személy. Bátor Tibkó, ahogy a kiállítás címe is megerősíti a szerzői szándékot. Bátor Tibkó! Nem mintha le­győzné a gonoszt, de legalább megpróbálja. Bátor Tibkó! Vál­lalja önmagát. Könnyű neki: nem kell szégyenkeznie Urbán Tibor miatt. Galériás kapcsolat A két intézmény együttmű­ködésének köszönhető, hogy Urbán Tibor, a Miskolci Ga­léria munkatársa bemutat­hatja alkotásait a kassai Löff­ler Múzeumban. A szeptem­ber 2-i megnyitón a miskolci vendégek is megköszönték az elmúlt öt év során végzett eredményes munkát a .nyu­gállományba vonuló Mikulás Kekenáknak. Dobrik István, a Miskolci Galéria igazgatója elmondta, hogy az együttmű­ködés keretében nemcsak a kiállítások vándoroltak a két város között, de megismer­hették egymást a művészet- történészek, és a két intéz­ményhez valamiképpen kap­csolódó alkotók is. A Löffler Múzeum új igazgatója Gaz­dag József lesz, aki ugyan­csak fontosnak tartja a két város kortárs képzőművésze­ti intézményeinek együttmű­ködését. A véges és a végtelen játékai Urbán Tibor e nyomasztó kor­ban ajándékoz meg bennünket játékos fali képeivel. Tehetsé­ge a gyermekkor emlékeire és a jelen életérzéseire építve te­remt műveket álom- és való­ságidézetekből. A képeket, me­lyeken a Kis Herceg büszkén és fesztelenül jelenik meg a népi hagyomány boldogságért és szeretetért áhítozó jelképei között. Ahol Gömböc kutya és Ma­lacka gondtalanul bújócskázik a mesék terepasztalán. Ahol a véges játszadozik a végtelennel. Ahol az álmodozó gyermek az önmagába visszatérő út mentén végre megpillanthatja lelkében fészkelődő vágyainak királynő­jét, vagy éppen annak faluja ta­vában fürdőző földi mását. Ahol a vágtázó ördög poklát feldíszített út köti össze a ró­zsaszín égbolt galambjaival. Ahol a gyermekkor szeretet­teljes gonoszságai, félénk ku- porgásai, szárnyakat növesztő madársága mindannyiunk ma­gasból zuhanó emberi esendő- ségről szól. Tibkó bátor, mert vállalja ter­mészetes önmagát, és abban is hisz, hogy „az álmok nem hazud­nak”. Oda tekint vissza és vissza, onnan merít újra és újra, oda in­vitál mindannyiunkat, ahol em­beri érzéseink gyermeki tisztasá­gát még nem piszkolhatta be az igazság és az érdek korunkat mozgató furcsa szövetsége. Oda, ahol az értelem és az érzelem még kéz a kézben lejt önfeledt körtáncot a mindent átható Rend égigérő fája körül. Részlet Dobrik István megnyitóbeszédéből A drámapedagógus-képzés új fóruma Másoddiplomát adó oktatási forma indul a megyeszékhelyen Miskolc (ÉM - ML) - A hazai drámapedagógia-oktatóhe­lyek száma októbertől egy- gyel növekszik: szakdiplo­mát adó drámapedagógus­képzés indul Miskolcon a Zsámbéki Katolikus Főiskola szakmai felügyeletével. A dramatikus játék kreativitást és készségeket fejlesztő pedagó­giai módszerként a századelő ’20-as, ’30-as éveinek Angliájá­ból, illetve a szoros brit kapcso­latokat ápoló Hollandia iskolái­ból indult útjára. Honosítási kísérlet A magyar iskolarendszerben tör­ténő meghonosításával kísérleti jelleggel a ’70-es években foglal­kozott intenzíven az akkori Ma­gyar Népművelési Intézet támo­gatásával Debreczeni Tibor, Me­zei Éva és Gabnai Katalin. A demokratikus elemekkel operáló oktatási metódus azon­ban - minthogy annak népsze­rűsítésére a magyar tanító- és tanárképzők szakkollégiumi tan­tárgyként sem igen vállalkoztak - az idők során némileg feledés­be merült. A lelki konfliktus­helyzetek feloldására alkalmas elemeit így a pszichológia éltet­te tovább - szocio- és pszicho­drámaként - beépítve terápiás módszerei közé. (Szín)játékos nevelés A dramatikus nevelés olyan módszeregyüttes, amely a szín­játék speciális eszközeivel, játé­kos tréningek során sajátíttatja el a gyermekekkel azokat a kész­ségeket, kifejezési formákat, amelyek a mindennapi életben is megkönnyítik a kapcsolatok kialakítását, megtartását, a helyzetek felismerését és megol­dását. A gesztusok, hanglejté­sek, arckifejezések és viselkedé­si formák tanulmányozása útján a gyermekeket önmaguk és má­sok megismeréséhez segítik. A foglalkozásokon megszűnik a tanár-diák közötti hierarchi­kus viszony, a hangsúly az önál­ló, kreatív gondolkozás, a fantá­zia fejlesztése mellett a beszéd- és mozgástechnika elsajátításá­ra és a közösségépítésre kerül. Újrafelfedezés A drámapedagógia újrafelfedezé­sét a közoktatás számára a tan­anyag új, életközeli szempontok szerinti feldolgozása (pl. tanítási dráma) indokolhatja. Minthogy a dramatikus nevelésben a gya­korlati használhatóság a lénye­ges, a Miskolcon októberben in­duló, a pedagógus oklevél mellé szakdiplomát adó kétéves okta­tási forma így erre helyezi a hangsúlyt - Ígéri a szervező, Du- valovszky Éva Miskolc városi drámapedagógiai szaktanácsadó. A képzés tematikáját a mód­szer hazai szakértője, Gabnai Ka­talin állította össze, és az olyan alapvető elméleti tárgyakat, mint a színjátékos és dramaturgiai is­mereteket, a dráma- és hatás- elemzést többek között tánc- és mozgásgyakorlatok, műsorkészí­tés és -rendezés, beszéd- és kom­munikációs gyakorlatok egészí­tik ki. Valamennyi konzultációt színházlátogatással kötnek össze, majd az ott látottak elemzése ugyancsak bekerül a tananyagba. A miskolci oktatógárdát az ELTE, a Gyógypedagógiai Főis­kola, a sárospataki tanítóképző és a Miskolci Egyetem tanárai mellett budapesti, kecskeméti és helyi művésztanárok közremű­ködése teszi teljessé. A miskolci drámapedagógus képzésnek a Központi Leánykollégium épüle­te ad otthont, ahol a képzési for­ma iránt érdeklődők szeptember 25-ig jelentkezhetnek. Drámapedagógia a miskolci Jókai Mór Általános Iskolában Fotó: v. j.

Next

/
Thumbnails
Contents