Észak-Magyarország, 1999. szeptember (55. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-08 / 209. szám

1999. szeptember 8., szerda Szereti a divatot Boros Angéla (16), a Diósgyőri Gimnázium diákja, aki szabad idejében a Takács Modell Stúdió­ban manökenkedik. Szívesen táncol és búvárkodik. Fotó: Végh Csaba HÍRCSOKOR • Halálugrás a Colosseumról. A Colosse­umról ugrott a halálba hétfőn egy öngyil­kos olasz asszony. A 37 éves Daniela D'Andrea a Róma szívében lévő valahai amfiteátrum egyik első emeleti kőpárká­nyáról vetette le magát, és a kórházba szállítás közben meghalt. • Életfogytiglanig ételfogytiglan. Életük végéig lesz ételük azoknak a brazil rab­lóknak, akik állig felfegyverkezve betör­tek egy Rio de Janeiro-i nyomdába és el­vitték az ebédjegyek nyomtatására szol­gáló berendezést. A jelek szerint az ala­posan kiéhezett banda 15 főből állt. • Elfogták egy hatmilliós rablás tettesét. Pilisen fogták el a rendőrök azt a 26 éves szegedi férfit, aki alaposan gyanúsítható, hogy augusztus 29-én éjjel bántalmazott és kirabolt egy idős hölgyet a főváros a XIX. kerületében lévő Fő utcában. Az illető hatmillió forint értékű valutát, ékszert, ru­haneműt és értékes műszaki cikket vitt el. Iskolatípusok Mező István rajzai _______________; ___________ Napról napra 16 9.9.99 - a német anyakönywezetők réme Berlin (MTI) - Jó előre retteg­nek a német anyakönyvveze­tők a mágikus naptól - 1999. szeptember (9. hó) 9-ikétől. Házasulandók tízezeréi remélik ugyanis, hogy tartós boldogság vár rájuk, ha azon a napon mondják ki a holtomiglan-holto- diglant. És szép számmal akad­nak soraikban párocskák, ame­lyek nem is mindennapi eske- tést szeretnének. A bajorországi Philippsreut- ban például ugyancsak kihasz­nálják a számok bűvöletét: a ki­lences jegyében csütörtökön ki­lenc pár 999 méter magasságban mondja ki a boldogító igent, majd 99,99 márkába kerülő ki­lenc fogásos ebéden koccintanak eljövendő boldogságukra. Chemnitzben 99 koszorúslány kísér 99 párt az anyakönyvveze­tő elé. Münsterben is kitésznek magukért az anyakönyvvezetők: rokokó kosztümben fogadják a házasulandókat, majd az esketés után kéményseprőnek öltözött hölgyek kísérik az ifjú párokat pezsgős fogadásra a történelmi városháza udvarára. Berlinben készen állnak csü­törtökön az anyakönyvvezetők, hogy ha kell az állatkerti vízi­lóházban, a Spree hullámain vagy a tévétoronyban eskesse­nek. Hamburgban a Hansa-vá- ros cukrászai keresik fel aján­dékokkal az összesen 350 kilen­ces-párt. Míg Németországban ekkora varázsa van a 99.9.9-nek, addig a jelek szerint külföldön - Spa­nyolországtól Franciaországon át egészen Indiáig - hidegen hagyja ez a nap a szerelmes pá­rokat. Spanyolországban és Portugáliában különben is in­kább júliusban és augusztus­ban kötnek házasságot. Van is okuk rá: a spanyol újházasok például két hét rendkívüli sza­badságot kapnak, amit rendsze­rint hozzácsapnak az évi sza­badságukhoz. A franciák elő­szeretettel szombati napon já­rulnak az anyakönyvvezető elé - rájuk nem gyakorol hatást a mágikus szám. Olaszországban is hasonló a helyzet: ott elősze­retettel házasodnak tavasszal, mivel a tavasz a termékenység évszaka. Testet öltött Leonardo lova Róma (MTI) - Egy amerikai pilóta valóra váltotta Leo­nardo da Vinci álmát, és el­készítette minden idők leg­hatalmasabb lovasszobrát. A milánói San Siro ügetőpálya előtti kis téren állították fel és avatják pénteken, az agyagmo- dell lerombolásának kereken 500. évfordulóján a több mint 7 méter magas, 15 tonnás bronz­lovat, amelyet az egyetemes művészet legnagyobb alakjának eredeti tervei alapján, de mo­dernizált technológiával öntöt­tek formába az Egyesült Álla­mokban, és szállítottak hetven darabra szétbontva Olaszor­szágba. Charles Dent amerikai pilóta 1977-ben szeretett bele Leonardo soha meg nem valósult ötletébe. A pilóta, aki lelkes műgyűjtő és maga is amatőr szobrász volt, úgy döntött, hogy saját költségé­re elkészítteti a gigantikus lovat és azt a művész szülőhazájának, Itáliának ajándékozza, mint ahogy a franciák is megajándé­kozták Amerikát a Szabadság­szoborral. Az álom megvalósulását Dent sem érte meg, mivel 1994-ben 77 évesen elhunyt, rokonai azon­ban folytatták művét. Az elmúlt 20 év alatt számos szobrász dol­gozott a páratlan művön, ame­lyet végül Nina Akamu japán szobrász fejezett be. A művészeteket és tudomá­nyokat pártoló Francesco Sforza milánói herceg emlékművének szánta Leonardo minden idők legnagyobb lovasszobrát, amely­nek azonban a Sforzák bukása miatt csak az agyagmodellje ké­szült el 1493-ban. Ez is elpusz­tult, amikor a franciák elfoglal­ták Milánót, és a Sforza-kastély udvarán álló szobrot szétnyi- lazták. A 7,20 méter magas, 8,66 mé­ter hosszú és 2,43 méter széles ló a világ valaha is készült leg­nagyobb lovasszobra. Tizenöt tonnát nyom, amiből 12 tonna a bronz és 3 tonna az acél. Ha Le­onardo korában, az akkori tech­nikával készült volna, a 60 ton­nát is elérné a súlya. A mai módszerekkel elegendő volt fél­centiméteres bronzlemez, míg Leonardo idején legalább 7 cen­timéter vastag bronzból öntöt­ték volna. Leonardo álmának megvalósí­tása átszámítva 1,4 milliárd fo­rintba került. A költségeket a Le­onardo Lova Alapítvány fedezte az amerikai pilóta hátrahagyott vagyonából és gyűjtésből. Az olasz műemlékvédelmi felügyelet nem engedélyezte, hogy a félezer éves késéssel va­lóra vált művet eredeti helyszí­nén, a milánói Sforza-kastély előtt állítsák fel, így került a lóversenypályára, az eleven lo­vak közé. Óriási paradicsomot nevel kertjében a miskolci Di- enes Gyulané (képünkön). Júniusban ültette el a palántát, me­lyet tápszerrel öntöz. A növény már veri a két métert, de a kertész szerint nem állt meg a növésben. Fotó: Farkas Maya Ünnepel a Manneken-Pis öltöztetője Brüsszel (MTI) - Hatszázöt- venhárom öltözet közül vá­logathat immár Jacques Stroobant, aki huszonöt éve öltözteti a brüsszeli neveze­tességek egyik leghíresebbi- két, a Manneken-Pist. Stroobant szeptemberben ün­nepli a pisilő kisfiút ábrázoló szoborhoz kötődésének negyed- százados évfordulóját. Ez alka­lomból mindjárt két újabb rend ruhát próbálhatott fel a szökő- kút-szoborra: egy brüsszeli ke­rület ünnepi viseletét és egy dél­afrikai népviseletet. A Manneken-Pis flamand név, szó szerint kis, pisilő embert je­lent. A belga főváros híres bronzszobra egy apró természe­Drogcsempész galamb Oslo (MTI) - Tengeri olajfúró platformon hajtott végre kény­szerleszállást egy kimerült drog­csempész galamb. Az Északi-tengeren, a parttól 300 kilométerre működő B-ll-es norvég platformon vették észre, hogy a megpihenő galamb lábán valamilyen kis csomagot cipel. A madarat elfogták és megálla­pították: a ragasztószalaggal a lábára erősített küldemény 5 gramm hasist tartalmaz. A platform egyik alkalmazott­ja, Endre Nodeland azt is közöl­te, hogy a kábítószert átadják a rendőrségnek. A galamb a platformon ma­rad, amíg erőre nem kap a drog­kaland után. tes forrás fölött emelkedik a brüsszeli főtér közelében. Elké­szítésére 1619-ben kapott meg­rendelést idősebb Jérome Du- quesnoy szobrász. Arról megosz­lanak a vélemények, hogy miért éppen a pisilő figura mellett döntött. Az egyik legenda sze­rint a város valamely gazdag polgára elveszettnek hitt kisfiát találta meg a sarkon, ahol ma a szobor áll, pontosan ugyanab­ban a helyzetben. Az első rend ruhát XV. Lajos adományozta a szobornak, és mindjárt lovaggá is ütötte a Manneken-Pist. Az első ruhát aztán újabbak követték. Idővel hagyománnyá vált, hogy a Brüsszel városának kedveskedni akaró nevezetesebb vendégek új öltözettel egészítik ki a ruhatá­rat. A ruhák a főtéri városi mú­zeumban meg is tekinthetők: matyó népviselettől tűzoltóruhá­ig, sportöltözeteken át Elvis Presley ruhájáig szinte kimerít­hetetlen a kínálat. Stroobantsnak igen sok mun­kát ad a Manneken öltöztetése, a kisfiú a hétnek legalább két nap­ján valamely öltözékében dísze­leg. Az öltöztetőnek saját gyűjte­ménye is van a szoborral kapcso­latban, ez összesen 1500 darabból áll. Huszonöt évnyi hűségére va­ló tekintettel Stroobants több tu­catnyi ajándékot kapott a brüsszeli városvezetéstől, köztük egy kicsiny arany kulcstartót, amely magától értetődően a Man­neken-Pist ábrázolja. Vakon a csúcsra Nairobi (MTI) - Vakok és csökkent látóképességű- ek egy csoportja meg- mászta Afrika lehmaga- sabb hegycsúcsát. A havat érzékelte a Kiliman­dzsáró csúcsán. A jeges szelet még érzi az arcán. A kép, amelyet Stephen Wanjohi Af­rika legmagasabb hegycsú­csáról magával hozott, csak a képzeletében alakult ki.- Azt hiszem, szikláktól körülzárt mély lyuk. A pere­me olyan keskeny, hogy vi­gyázni kell, bele ne zuhan­jon az ember - ilyennek kép­zeli el a csúcsot a húszesz­tendős, teljesen vak kenyai diák, aki a napokban nyolc, ugyancsak vak vagy erősen látáskorlátozott társával együtt feljutott a csúcsra. Nem mindennapi A nem mindennapi expedíci­ót a vakokat támogató lon­doni Sight Savers Internati­onal szervezte, amelynek se­gítségével 1969-ben tíz afri­kai hegymászó feljutott már Afrika legmagasabb hegy­csúcsára. A szervezet fennál­lásának 50. évfordulója al­kalmából rendezték a mosta­ni expedíciót. Wanjohi elmondta, azelőtt egyikük sem mert álmodni egy hegycsúcs meghódításá­ról. Kezdeti félelmünk ellené­re kiderült, előnyei is van­nak a vak hegymászásnak: az ember nem látja a veszélyt. Nézzetek rám! Ez a címe annak a filmnek, amelyet teg­nap mutattak be az 56. velencei filmfesztiválon, versenyen kí­vül. A film főszereplője Elisabetta Cavallotti alighanem meg­érdemli a figyelmet, s nemcsak a film címe miatt. Fotó: mti

Next

/
Thumbnails
Contents