Észak-Magyarország, 1999. szeptember (55. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-08 / 209. szám

1999. szeptember 8., szerda Gazdaság 7 hírcsokor • Harkovi találkozó. Önálló magyar-uk­rán üzletember találkozót tartanak Har­kovban szeptember 30-án, a hagyomá­nyosnak számító Szláv Vásár elnevezésű nemzetközi kiállítás és vásár keretében. A cél, hogy a magyar üzletemberek a Kárpátalja után a gazdaságilag ígérete­sebb távolabbi régiókba is eljussanak. • Támogatott szőlőtelepítés. Az agrárkor­mányzat 50 százalékos támogatással járul hozzá az új szőlőültetvények telepítéséhez. Emellett az év végéig érvényben marad a borexport segítése is, amely literenként 25 forintot jelent az exportálónak - hangzott el a Vili. Budapesti Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál megnyitóján. • Informatikai fesztivál. WindowsIS '99 címmel háromnapos számítástechnikai konferencia és kiállítás kezdődik pénte­ken a fővárosban. A Budapesti Műszaki Egyetem és az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem informatikai épületegyüttesében bemutatják többek között a Microsoft Of­fice 2000 magyar nyelvű változatát is. A növényi termékek ára nőtt, az állatié csökkent Budapest (MTI) - A mezőgazdasági termelői árak ez év júliusában 0,3 százalékkal haladták meg az egy év­vel korábbi szintet. Ezen belül - a Központi Statisztikai Hiva­tal tájékoztatása szerint - a múlt év azo­nos időszakához viszonyítva a növényi termékek termelői ára 4,1 százalékkal emelkedett, míg az élő állatoké és az álla­ti termékeké 4,3 százalékkal csökkent. Az év hetedik hónapjában a mezőgazda- sági termékek termelői árának színvona­la az előző hónaphoz viszonyítva - a zöld­ségfélék és gyümölcsök nélkül - 1,8 száza­lékkal csökkent. A műit év azonos időszakához viszo­nyítva a növényi termékek közül a gabo­naféléket 18,7 százalékkal magasabb ár­szinten vásárolták fel. Az élelmezési burgonya ára tavaly júli­ushoz képest azonban 11,9 százalékkal, a gyümölcsöké pedig 29,8 százalékkal mér­séklődött. A vetőmagvak árszintje ezzel ellentét­ben 5,8 százalékkal nőtt 1998 júliusához képest. A vágóállatok közül a sertés árcsökke­nése 6,7 százalékot ért el az előző év azo­nos időszakához viszonyítva. A vágómar­ha és -baromfi átlagára 9,2, illetve 7 száza­lékkal volt alacsonyabb, az étkezési tyúk­tojás árszintje pedig 24,6 százalékkal volt kisebb tavaly júliushoz viszonyítva. Ezzel ellentétben a tehéntej ára egy év alatt 7,9 százalékkal lett drágább. Júliusban az előző hónaphoz képest a növényi termékek ára 3,9 százalékkal volt alacsonyabb, az élő állatok és állati ter­mékeké pedig 0,4 százalékkal nőtt június­hoz képest. Az élelmezési burgonya, valamint a ve­tőmagvak árszintje tovább csökkent 21,9, illetve 17,7 százalékkal. A vágósertés termelői átlagára július­ban 1,8 százalékkal emelkedett, a tyúkto­jás árszintje az év hetedik hónapjában jú­niushoz képest 7,5 százalékkal nőtt, míg a tehéntej ára júliusban is csökkent. BÉT: indul a határidős távkereskedés Budapest (MTI) - Sikeres tesztelés után várhatóan szeptember 17-től indul a távke­reskedés a Budapesti Értéktőzsde határ­idős piacán, vagyis megszűnik a nyílt kiki­áltásos rendszer - jelentette be Dunavölgyi Mária, a BÉT ügyvezető igazgatója a Tőzs­detanács tegnapi ülése után. A testület jó­váhagyta a már működő MMTS-l-es elekt­ronikus távkereskedési rendszer alkalma­zását, amellyel lehetőség nyílik a határ­idős piacon az újabb egyedi részvénykont­raktusok bevezetésére. Ez azt jelenti, hogy két hét múlva megkezdőhet a kereskedés a BorsodChem, az OTP és a Richter részvé­nyeivel a határidős szekcióban. Egy másik új termékre, szaknyelven a notional kontraktusokra, vagyis az úgy­nevezett hároméves képzetes államkötvé­nyekre is lehet majd üzletet kötni. Ezt a kontraktust különféle tényleges állampa­pírokból állítják össze, és a lejárat háro­méves futamidejűvé való átszámolását egy erre kialakított képlettel végzik el. Olcsóbb és környezetbarát aszfaltozás Új eljárás a rossz állapotú utak regenerált aszfalttal történő újrahasznosítására Baggeraszfaltból épített kísérleti út Varbón Fotó: vajda János Miskolc (ÉM - KI) - Bagger­aszfalt - ez a neve annak az anyagnak, amelyet a koráb­ban felbontott aszfaltból ké­szült regenerált törmelék­ként utak javítására lehetne használni. A baggeraszfalt hasznosítási le­hetőségeiről, de számos más szakmai kérdésről is szó esett tegnap a Magyar Aszfalt Kft., a Strabag Rt. és az Andreas Kft. bemutatóján. Elhangzott: egyre több a sze­mét környezetünkben, ezzel pár­huzamosan pedig egyre többen érdekeltek a szemét másodlagos nyersanyagként történő haszno­sításában. Juhász László, a Magyar Asz­falt főmérnöke elmondta: a bon­tott vagy őrölt aszfalt környezet- szennyező anyagnak számít, gondot jelent tehát a tárolása. Innen származik az ötlet, hogy ezt az anyagot az utak kopóréte­gébe, azaz a legfelső rétegbe visszajuttassák, egy hideg eljá­rással újrahasznosítsák. Többen - így az eljárást a Ma­gyar Aszfalttal együtt kifejlesztő Andreas Kft. igazgatója, Súbert István is - kifejtették: az eljárás környezetbarát, hiszen az erede­tileg is az út építése során fel­használt anyagokat alkalmaz­zák. A szakemberek felhívták a figyelmet: az eljárás elsősorban a kisebb terhelésnek kitett uta­kon alkalmazható, de rendkívül olcsó, a meleg eljárás költségei­vel összevetve a megtakarítás 40 százalékos is lehet. Magyarországon összesen mintegy 12 ezer kilométer az ál­lami úthálózaton belül az al­sóbbrendű utak hossza, de nem­csak ezek, hanem a városok, a falvak, illetve kisebb forgalmú lakónegyedek útjainak felújítá­sához is igen alkalmas lenne ez az eljárás. A baggeraszfalt kifejlesztése még csak kísérleti stádiumban van. A tegnapi szakmai tanács­kozást követően az érdeklődők a Strabag által épített, mintegy másfél kilométeres kísérleti sza­kaszt tekintették meg Varbón. A környezetvédelemi beruházás is megtérül A technológiai sós víz kezelésére bepárlót épít a BorsodChem Rt. Lassabban, de megtérül a beruházásFotó: Bujdos Tibor Kazincbarcika (ÉM - UJ) - Négy és fél millió forint bírsá­got fizetett ki a BorsodChem Rt. a Sajó vizének szennye­zése miatt. A mérsékelten sós víz kibocsátásáról a vegyipari óriás előzetesen egyezséget kötött a hatósággal. A BorsodChem Részvénytárság az ország legnagyobb só felhasz­nálója. Elsősorban a PVC-por gyártásához évente 250 ezer ton­na nátriumkloridra van szüksé­gük, amelyet Romániából sze­reznek be. A gyártás mellékter­mékeként nagy mennyiségű sós víz keletkezik, amelyet valósá­gos tavakban, 2-300 ezer köbmé­teres medencékben tárolnak. A tározók, szikkasztórendsze­rek felújításakor elengedhetet­lenné vált a sót kis koncentráci­óban tartalmazó oldat leengedé­se a Sajóba. Kibocsátása előtt azonban egyeztető tárgyalásokat kezdeményeztek az Észak-Ma­gyarországi Környezetvédelmi Felügyelőséggel. A hatóság engedélyezte a sós víz kibocsátását, ám bejelentet­te, hogy bár az oldat nem jelent súlyosabb veszélyt a Sajó élővi­lágára, a környezetvédelmi bír­ság kiszabásától nem tekinthet el - tudtuk meg a BorsodChem vezérigazgatójától, Kovács F. Lászlótól, aki elmondta: az ol­datot az elmúlt év őszén-telén engedték le a Sajóba. Az eny­hén sós víz a további, sokszo­ros hígítás következtében kör­nyezetvédelmi problémát nem okozott. A környezetvédelmi hatóság a kibocsátás miatt - minthogy az bizonyos terhelést mégiscsak je­lentett a környezetre - végül négy és félmillió forintos bírságot sza­bott ki a kazincbarcikai cégre. Mint korábban már beszámol­tunk róla, a BorsodChem Rt.- ben az idén nagyszabású, csak a hetvenes évek építkezéseihez hasonló beruházások kezdődtek el. A vegyipari termékek iránt megnyilvánuló kereslet növeke­désére apellálva összesen 67 mil­liárd forintért bővítik a beren­dezéseik kapacitását, új üzemek építenek. Ezek sorába tartozik az a sóbepárló üzem, amelyet egymilliárd forintos költséggel emelnek. A bepárló várhatóan már 1999 decemberében meg­kezdheti a próbaüzemet.- A BorsodChem Rt.-ben jelen­leg 10-12 köbméter sós viz kelet­kezik óránként - tájékoztatta la­punkat Kovács F. László, a tár­saság vezérigazgatója. - Ez a mennyiség a termelés felfutását követően 18-20 köbméterre emel­kedhet. A bepárló teljes egészé­ben mentesíti a sótól a vizet, így ha azt kibocsátjuk, nem kell utá­na környezetterhelési díjat fizet­ni. Egyébként a legnagyobb, fej­lett országok gyáraiban sincse­nek még ilyen bepárló üzemek. Megépítésével így Európa élvo­nalába kerülünk. A beruházás megtérülési ideje a szokásos 6-7 helyett azonban 12-13 évre rúg. Vélemények a gazdaságról Az életkörülmények megítélésében kritikusak a magyarok Prága (MTI) - Három közép­európai ország - Csehország, Magyarország és Lengyelor­szág - lakossága közül a cse­hek értékelik legkritikusab- ban gazdaságuk helyzetét. Ez derült ki abból a felmérésből, amelyet a nyáron készített az uniós csatlakozásra váró három országban a cseh IVVM, a ma­gyar Tárka és a lengyel CBOS közvélemény-kutató intézet. Csehországban a megkérde­zettek 72 százaléka minősítette rossznak a gazdaság helyzetét, Lengyelországban csupán 53 százaléka, Magyarországon pe­dig 49 százaléka. A gazdaság je­lenlegi helyzetével a csehek 4 százaléka, a magyarok 3 százalé­ka és a lengyelek 10 százaléka elégedett. A gazdaság helyzetét sem jónak, sem rossznak nem minősíti a csehek 22 százaléka, a lengyelek 30 százaléka és a magyarok 44 százaléka. Ezenközben személyes anyagi helyzetüket és életkörülményei­ket a csehek tartják a legjobb­nak, míg a magyarok és a len­gyelek elégedetlenebbek. Csehországban a megkérde­zettek 2 százaléka, Lengyelor­szágban pedig 1 százaléka na­gyon elégedett életszínvonalá­val, míg a magyarok közül ilyet egyetlen egy megkérdezett sem mondott. Elégedettnek a csehek 22 százaléka, a lengyelek 18 szá­zaléka és a magyarok 9 százalé­ka mondja magát. Csehország­ban az emberek 27 százaléka, Lengyelországban 34 százaléka, Magyarországon pedig 37 száza­léka véli úgy, hogy nagyon rosszul megy a sora. A csehek 11 százalékának, a lengyelek 15 százalékának és a magyarok 19 százalékának az a véleménye, hogy jövőre javulni fog a gazdaság helyzete. Rosszabbodást a csehek a 39 szá­zaléka, a lengyelek 29 százaléka és a magyarok 33 százaléka vár. Módosul a BUX-kosár Budapest (MTI) - A Buda­pesti Értéktőzsde részvény- - indexének kosara október 1-jén kibővül a Synergon Rt. részvényeivel, az Inter-Euró- pa Bank részvénysorozata viszont kikerül a BUX-ból - erről döntött a BÉT Tőzsde- tanácsa hétfőn. Az új index­kosár októbertől a következő 18 értékpapírsorozatot tartal­mazza: BorsodChem, Danubi­us, Démász, Egis, Fotex, Gra­boplast, Matáv, Mól, NABI, OTP, Pannonplast, Pick, Prí­magáz, Rába, Richter, Syner­gon, TVK, Zalakerámia. A Fo­tex Rt. részvényei most első ízben nem feleltek meg a kö­vetelményeknek, ezért ha a következő - márciusban ese­dékes - felülvizsgálatkor sem teljesítik az előírt feltételeket, kikerülnek az index-kosárból. A fenti részvényeknek a kosárba bevezetendő meny- nyiségét szeptember 23-án állapítják meg az aznapi ke­reskedési adatok, valamint a papírok közkézhányada alapján, a bázisár meghatá­rozása pedig szeptember 30- án történik.

Next

/
Thumbnails
Contents