Észak-Magyarország, 1999. augusztus (55. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-06 / 182. szám
1999. augusztus 6., péntek Gazdaság 7 HÍRCSOKOR • Közepes a méztermés. A rendkívüli időjárás miatt a méhek és a méhészek munkája sem zavartalan az idén Csongrád megyében, a pergetési időszak végéhez közeledve közepes méztermésre lehet számítani. A mézelő növények közül az akác ugyan bőséges nektárral várta a szorgos bogarakat, de a repcét, a selyemkórót és a napraforgót a szokásosnál kevesebb eredménnyel látogathatták a méhecskék, ugyanis az eső kimosta a virágokat. • Áramkommandó. A március óta működő áramkommandó segítségével több százmillió forintot is megtakaríthat az idei fűtési szezonban a Budapesti Elektromos Művek (Elmű) Rt. Az Rt. szakembereiből, valamint magánvállalkozókból álló szervezet az áramlopásoknak próbál gátat szabni. Ezek a bűncselekmények tavaly több, mint 5 milliárd forint veszteséget okoztak a vállalatnak. • Vasi agrárstratégia. A Vas Megyei Agrár Közhasznú Társaság által elkészített agrárstruktúra és vidékfejlesztési program már megfelel az EU-követelményei- nek, lehetővé téve az előcsatlakozási folyamatban megnyíló uniós támogatásokból való részesedést. Kiemelten foglalkoztak azokkal a területekkel, ahol nem lehet eredményesen mezőgazdasági tevékenységet folytatni. Ezekben a térségekben elsősorban a turizmus fejlesztése jelenthet megoldást. A közönségdíjas - helyesen Tiszaújváros (ÉM) - Lapunkban tévesen jelent meg a tiszaújvárosi IV. Tranzit Expo közönségdíjasának a neve. A díj nyertese a korábban közölttel ellentétben a tiszaújvárosi Bamax Bt. bútoripari vállalkozás. Tévedésünkért az érintettektől elnézést kérünk. VÁLLALATI HÍREK Visszaeső kibocsátók. A Napi Gazdaság által megkérdezett öt brókercég elemzői a 23 tőzsdei kibocsátó közül csupán öt társaságnál várnak javulást, mindössze két társaság esetében várnak 10 százalék alatti profitcsökkenést. A blue chippek közül csupán a Matávtól várnak profitnövekedést, a Mól és az OTP esetében egyértelmű visszaesésre számítanak. A vegyipari részvényeket is a vesztesek közé sorolták, a TVK féléves eredménye várhatóan 33 százaléka, míg a BorsodChem eredménye 61 százaléka lesz csupán a tavalyinak. A két legnagyobb gyógyszergyár eredménye is jelentősen elmarad az elmúlt évben tapasztalttól, az Egisnél 31 százalékos, a Richternél 32 százalékos eredménycsökkenésre számítanak. A Zwack és a NABI esetében viszont reálértéken számolva is jelentős növekedésre számítanak a megkérdezett elemzők. Változások. A BÁV Rt. első féléves jelentéséből kiderül: a cégnél jelentős változások mentek végbe, kétharmadára csökkent az üzlétek száma. Többek között ennek tudható be, hogy ez év első félévében realizált árbevétel csupán 88,8 százaléka az múlt év haszonló időszakában reali- záltnak. Az értékesítés közvetlen és közvetett költségei ugyanakkor kisebb mértékben, 5,1 százalékkal csökkentek. A BÁV adózott eredménye 188,015 millió forint, ami a tavalyi hasonló időszak eredményének csupán 83,1 százaléka. Növekvő költségek. A Danubius Hotels Rt. féléves jelentése alapján cég árbevétele 8,8 százalékkal nőtt. A társaság 1999 első félévében jelentős összeget, 1,1 milliárd forintot költött rekonstrukcióra, elsősorban szobafelújításra. A cég adózás előtti eredménye 1999 első felében 1277,081 millió forint volt ami a tavalyi 95,4 százaléka. A Pannonplast Rt. 1999 első féléves gyorsjelentéséből látható, hogy ebben az évben a cég nettó árbevétele 11,6 százalékkal haladja meg a tavalyit, 2741,4 millió forint. A társaság adózás előtti eredménye az idei év első félévében 930,5 millió forint, a tavalyi év hasonló időszakában elért eredmény mindössze 80,4 százaléka. Morogtak az alacsony bérek miatt Nagy Zoltán Mezőcsát (ÉM) - Az M3-as autópályát üzemeltető Észak-magyarországi Autópálya Rt. (EKM) közel 40 millió forint támogatást nyert a Szociális és Családvédelmi Minisztérium által kiírt közmunkaprogram pályázaton. Tegnap Mezőcsáton toboroztak embereket a munkára. Az M3-as autópálya Füzesabony és Polgár közötti szakaszának harmadik építési üteme közül az ÉKM Rt. a Füzesabony-Me- zőnagymihály és Mezőnagymi- hály-Igrici szakaszon alkalmazza a közmunkásokat. A földmű építésének megkezdése előtt természetes és mesterséges akadályokat kell eltávolítani a majdani autópálya területéről. A B.-A.-Z. Megyei Munkaügyi Központ mezőcsáti kirendeltsége tegnap száz munkanélküli, illetve jövedelempótló támogatásban részesülő geleji, hejőszalontai, igrici, mezőcsáti, tiszatarjáni polgárt hívott meg a csáti művelődési központba. A tájékoztatón elhangzott: az autópálya építésénél öt hónapig, augusztus 15-től december 15-ig lényegében mezőgazdasági segédmunkára - a leendő autópálya területének előkészítésére, A munkanélküliek vegyes érzelmekkel fogadták az autópályás közmunkaajánlatot bozótirtás, gallyazás, tereprendezés - biztosítanak közmunkalehetőséget. A fizetés: havi bruttó 27 ezer forint, és a társaság gondoskodik a munkások utaztatásáról is. A fizetésről szóló bejelentést meglehetős morajlás fogadta a jelenlévő munkanélküliek, jövedelempótló támogatásban részesülők köréből. Szóvá tették: Tisza- kesziből például az egri útépítőkhöz járnak dolgozni, ott havi 60- 70 ezer forintot keresnek. Erre a morgolódók azt a választ kapták, hogy a havi 12 ezer forintos jövedelempótlónál több a 27 ezer bruttó (nettó 22 ezer) forint. Gyura Károly, a munkálatokat bonyolító Wemer Kft. ügyvezetője elmondta: az ÉKM Autópálya Rt.-t az vezette e kezdeményezésben, hogy elsősorban az épülő autópálya közelében élő munkaFotó: Végh Csaba nélkülieknek biztosítsanak munkalehetőséget. Ennek jegyében előbb Mezőkövesden, tegnap Mezőcsáton, ma pedig Tiszaújváros- ban találkoznak a környék munkanélküli, jövedelempótló támogatásra szorult embereivel. Végül mintegy ötvenen éltek a felkínált lehetőséggel. A többiek - mint mondták - egyelőre még gondolkodnak, újabb lehetőségre várnak. A kutatásfejlesztésben uniós tag Magyarország Budapest, Miskolc (MTI, ÉM- Kl) - Magyarország augusztus 1-jén immár jogi értelemben is tagja lett az Európai Unió 5. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjának. Siegler András, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) elnökhelyettese elmondta: ezzel a lépéssel Magyarország kutatói és innovációval foglalkozó vállalkozásai előtt megnyílt az út, hogy forrásokhoz Juthassanak az Európai Unió 1998-2002 között működő egységes kutatási programjaiból, amelyekre összességében 15 milliárd eurót irányoztak elő. A sikeres pályázatok megszületésének ösztönzésére az OMFB úgynevezett konzorciumszervezést elősegtő pályázatot indított. Ezen ugyanis legalább egy EU-tag- országból való és egy másik résztvevőnek kell közösen indulnia a sikeres részvétel érdekében. Az idei évre erre a célra 70 millió forint keretösszeg használható fel. Magyarországnak a programban való részvételhez 2002-ig összesen mintegy 59 millió eurós hozzájárulást kell fizetnie. Ez 15 milliárd forintot tesz ki, amelyből 6,9 milliárd forint lesz a PHARE-támogatás. Ebben az évben Magyarország fizetési kötelezettsége 7,6 millió euró - hozzávetőlegesen 1,9 milliárd forint amelyből mintegy 900 millió forint PHARE-támogatás. Az Európai Unió 1992-től folyamatosan bővíti a kelet-nyugaTÓth László Fotó: B. T. ti kutatói együttműködést különböző pályázatok meghirdetésével, mint amilyen a PECO, a COPERNICUS, illetve a INCO- COPERNICUS. A miskolci Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézete ezekbe folyamatosan bekapcsolódott - mondta érdeklődésünkre Tóth László intézetigazgató. Kedvező tapasztalatokkal Kiemelte: az 5. keretprogramban való részvétel hazánk számára igen fontos. A Bay intézet pedig tapasztalataival segítségére lehet a térség nagyvállalatainak és önkormányzatainak is. Ez utóbbiak különösképpen azért, mert a Magyarország által fizetett hozzájárulás az adófizetők pénzét is tartalmazza. Továbbá azért, mert a program elsősorban az életminőséggel kapcsolatos tudományos ágak, így az információs társadalom, valamint a fenntartható növekedés, az energia és környezetterhelés kérdéseinek kutatását, valamint a kis- és középvállalkozások nemzetközi szerepének növekedését és az emberi erőforrások jobb kihasználását támogatja. A Bay intézet a közelmúltban - nemzetközi konzorciumok tagjaként - 7 projektet készített elő, gyakorlati tapasztaltokkal rendelkezik tehát a komoly szakmai hátérrel megalapozott pályázatok elkészítésében. Így hatékonyan segítheti a régió intézményeinek bevonását az EU által nyújtott újabb lehetőségek kihasználásában - fejtette ki Tóth László. Több pénz tudományos kutatásra Budapest (MTI) - Az elmúlt évben 71 milliárd forintot fordítottak tudományos kutatásra és kísérleti fejlesztésre, ami 7 milliárd forinttal haladja meg az 1997-es összeget - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványából. A tudományos kutatásra és kísérleti fejlesztésre fordított pénz bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya kissé elmaradt az előző évitől, s 0,7 százalékot tett ki. Az elmúlt évben a kutatás- fejlesztés területén 41 300 főt foglalkoztattak, s az összlét- szám az 1997. évit 1700 fővel haladta meg. A tudományos kutatók és fejlesztők létszáma 23 500 volt. Tavaly a kutatási-fejlesztési ráfordítások több mint fele az állami költségvetésből származott, míg 40 százalékát a vállalkozások fedezték, 8 százaléka pedig külföldről vagy egyéb forrásból érkezett. A főbb források közül a vállalkozások saját pénzei csaknem egynegyeddel, a külföldi forrásból származó összegek pedig 27 százalékkal emelkedtek. Az állami költségvetésből finanszírozott kutatási-fejlesztési tevékenység a Központi Műszaki Fejlesztési Alapprogram (KMüFA) felhasználásának egyharmados csökkenése miatt mindössze 5 százalékkal nőtt. Jelentősen, 27 százalékkal emelkedett viszont az elkülönített állami pénzalapokból a kutatás- fejlesztésre fordított összeg: az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) ráfordítása például 440 millióval haladta meg az előző évit. A KSH elemzése szerint tavaly az összes ráfordítás 67 százalékát, 48 milliárd forintot tudományos alap és alkalmazott kutatásra, míg 33 százalékát, 24 milliárd forintot kísérleti fejlesztésre használtak fel. Mezőgazdasági károk és kárenyhítések Budapest (MTI) - A becsült adatok alapján a rendkívüli medárdi időjárás okozta mezőgazdasági károk összege országosan eléri a 10 milliárd 296 millió forintot - közölte Tamás Károly, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára csütörtöki sajtótájékoztatóján. A szántóföldi növényekben több mint 10 milliárd forint kár keletkezett, az állatelhullás és halveszteség értékét 68, a kertészeti kultúrákban keletkezett veszteséget 200 milliónyira becsülik. A felmérés szerint országosan 237 ezer hektár mezőgazdasági terület károsodott, ebből belvízkárt 115, árvízkárt 6, jégverést 46, viharkárt pedig 70 ezer hektár szenvedett. A belvízzel elöntött 115 ezer hektáron kipusztult kultúrák közül 33,7 ezer hektár volt az őszi búza, 35,6 ezer a kukorica, 26 ezer a napraforgó. Jelentős a tönkrement cukorrépa, magborsó, káposztarepce területe is. Nagy mértékű továbbá az ágazat közvetett kára, amely a termékek minőségromlásában és a termelési többletráfordításokban jelentkezik. Ezek mértéke még nem becsülhető. Az államtitkár elmondta: a mezőgazdasági károk összegét növeli még a víztársulatok védekezési költsége és a vízelvezető művekben keletkezett károk összege, amely mintegy 260 millió forint. Tamás Károly tájékoztatása szerint a kormány a növénytermesztésben és az állattenyésztés területén bekövetkezett károk enyhítésére 3 milliárd 89 millió forintot hagyott jóvá, mely az összes kár 30 százaléka, 260 millió forintot pedig a védekezés és helyreállítás költségeire. így a tárca összesen 3 milliárd 349 millió forintot fordíthat kárenyhítésre. Nem szerepel a kormány által meghatározott FVM-keretösszegben az a kár, amely azért keletkezett, mert a védekezés szükségessé tette egyes mezőgazdasági területek elárasztását. Ez mintegy 12 ezer hektárt érint, s 1,2 milliárd forintos veszteséget jelent. A gazdák átlagosan 30 százalékos kárenyhítésre számíthatnak - a sajtótájékoztatón elhangzottak szerint. Az államtitkár azonban arra is rámutatott, hogy a kárenyhítéskor az arányosítás elvét alkalmazzák majd.
