Észak-Magyarország, 1999. augusztus (55. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-05 / 181. szám

1999. augusztus 5., csütörtök Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Svejk Temesvárról. A Svejk című elő­adással vedégszerepel augusztus 8-án és 9-én a Diósgyőri várban a temesvári Csiky Gergely Színház társulata. • Barlangi koncert. A világon először csendülnek fel Szirmai Dezső zeneszerző legújabb művei augusztus 7-én, szomba­ton délután 4 órától a Baradla-barlang- ban, majd augusztus 8-án, vasárnap dél­előtt 11 órától a jósvafői református templomban. • Dalostalálkozó. Nemzetközi dalostalálko­zót rendez augusztus 7-én, szombaton dé­lelőtt 10 órátói Cserépváralján a Mezőkö­vesd és Környéke Kultúrájáért Egyesület. Vizsolyi vigasságok Vizsoly (ÉM) - Első ízben rendeznek fa­lunapot Vizsolyban augusztus 6-án, pén­teken. A szlovákiai Csámborgó népzenei együttes délután 3 órától zenés felvonu­lással invitálja a vendégeket a falu sza­badtéri színpadához, ahol háromnegyed 4-től húzzák a talpalávalót a forrói nép­táncosoknak. Számtalan szórakoztató program után a Csal a feleségem című kabarét adják elő a kassai Thália Szín­ház művészei este fél 7-től. Az előadást követően a Vídia együttes játszik, majd este fél 10-kor tűzijáték zárja a vizsolyi falunapot. Piros Arany Fecske Csaba A krisztusi életkorhoz közelítő költő, Zemlényi Attila új verseskötetének címe egyrészt Ady 1909-ben megjelent Vér és aranyára, másrészt az ismert és közked­velt ételízesítőre utal. Költészet és hétköz- napiság, spiritualitás és praktikum. Élet- és ételízesítő. Ez a dichotómia jellemző magára a kötetre is. A második kötet - az első, a Pillangó­kés 1996-ban jelent meg szintén a Senecá- nál - az irodalmi közvélekedés szerint vízválasztó szokott lenni. Lendületet ad­hat a költőnek, ugyanakkor vissza is fog­hatja. Igazolja, vagy éppen cáfolja az első kötetben mutatott értékeket, fogyatékos­ságokat. A Zemlényié szerintem szerencsés, jó második kötet, egyenes folytatása az első­nek, ugyanaz a markáns - mondhatnám férfias - senki máséval össze nem téveszt­hető hang, ugyanakkor letisztultabb, éret­tebb lírát-- tehát fejlődést - mutató kötet a Piros Arany. Míg a Pillangókés verseire inkább a nyelvi inspiráció volt jellemző, addig a mostani kötetben az élmény ihle­tő ereje dominál. A nyelvbe - és kicsit ta­lán önmaga hangjába - szerelmes költő ma már pusztán nyersanyagnak tekinti a nyelvet, amit keményen meg kell dolgoz­ni, kihozni belőle azt, ami kihozható. Zemlényi költészete a posztmodern bizo­nyos stíluselemeit viseli magán, például metafora helyett inkább metonímiát hasz­nál, szinekdochét, ugyanakkor bizonyos mértékig romantikus - ennek jelei legin­kább a Luca széke ciklusban tapasztalha­tók s az ő verseiben határozottan jelen van a lírai hős, ezek viszont nem jellem­zői a posztmodernnek. Zemlényi merít a köznyelvből, megjelenik a szleng is, sőt költészetünk mai trendjének megfelelően helyet ad verseiben a közhelynek is. Szel­lemes szójátékokkal operál. Szokatlan jel­zős szerkezetei, szókapcsolatai izgalma­sak és emlékezetesek. Ha elfogadjuk azt, hogy a verset a si­került, emlékezetes részletek éltetik, ak­kor elmondhatjuk, hogy Zemlényi új kö­tetében több emlékezetesen szép vers ol­vasható. íme néhány zemlényis kifejezés, emble- matikus versrészlet: „Akaratos presszók”, „holdrakész vagyok”, „zakatoló térdzok­nik”, „szagos radírgumi teste”, „kuvaszok marakodtak gyomromban” és folytathat­nám papírfogytáig. Zemlényi saját stílussal bíró, sokat ígé­rő tehetségéből máris sokat megvalósító költő, mondja örömmel és reménykedve a harmadik kötet előtt a recenzens. A versekhez illő és méltó illusztrációk Eszik Alajos munkái. A kötet szép kivite­lű, gondos munka. Élvezet kézbe venni. (Seneca, 1999.) A háború után a békés természetbe Kiállítás a Fényírdában: a két Komlósi, két témáról egy videotéka felett Komlósi Imre és testvére, Zsolt egymás kritikusai Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - FK) - Egy testvérpár, Komlósi Imre és Komlósi Zsolt fényképeiből látható kiállítás a miskolci Fényírda galériájában. Ők ketten a természetet és a háborút hozták a Déryné utcába. A videotéka tarka világából lép­cső vezet Boszniába. Romos házak és emberek, majd a korlát után kijutunk a tiszta természetbe. Az­tán a fák és a hegyek mellett Tra- bant-reklám és kocsmabelső. A kontrasztok jellemzik a Komlósi- testvérek, Imre és Zsolt kiállítását a Fényírda galériájában. Mindketten tanulnak még, egyetemisták, főiskolások. Zsolt orvosnak készül, Imre rajz-föld­rajz szakos tanárjelölt. A fotózás hobbi számukra és mégis több annál, hiszen mindketten kép­zett fényképészek.- Három éve azt mondták, hogy vége a háborúnak Boszniá­ban, így néhány barátommal ki­mentünk - meséli Imre. - Akkor állandóan csak romokat akar­tam fényképezni, később egy tá­borban átestem a ló másik olda­lára. Most sokkal egyszerűbb té­mákat keresek, és utána még akvarellceruzával kicsit ki is színezem a fekete-fehér képeket. Testvére, Zsolt inkább a ter­mészetet fényképezi. Gomba, fa, vár a hegytetőn, de láthatunk tőle velencei házakat és fénylő körhintát is.- Azt szeretem fényképezni, amit még nem örökített meg senki, de ugyanakkor én is érde­kesnek tartok - mondja Zsolt. - Amikor utazom, állandóan ve­lem van a gépem. Látva a bá­tyám munkáit, egyszer én is sze­retném ötvözni a fotót mondjuk a rézkarccal, de ez egyelőre még csak terv a fejemben. A bemutatott fotográfiák egy­től egyig, ha lehet mondani, zsúrizettek, hiszen egymást munkáit kölcsönösen bírálják, kritizálják a testvérek. Most is csak a legjobbak kerültek a kö­zönség elé. Lillafüredi tárlat. Véssey Gábor festőművész alkotásai láthatók - a Lillafüred Alapít­vány meghívásának köszönhetően - a lillafüredi Palotaszállóban. II Sflwíl Petőfi Csegén Tiszacsege (ÉM) - Tiszacsege ön- kormányzata idén is megrendezi a már hagyományos Csegei Napok elnevezésű rendezvénysorozatát. Az első napon, ma, csütörtö­kön a Művelődési Házban kiállí­tás nyílik és felavatják Petőfi Sándor szobrát, a templomban kórushangverseny lesz, de tar­tanak szépségversenyt és disz­kót. Holnap a Tisza partjára várják a vendégeket zenés, szó­rakoztató műsorokkal és tűzijá­tékkal. A fürdő színpadán ezen a napon lép fel az Irigy Hónalj­mirigy együttes is. A Szabadidős Park ad helyet az augusztus 7-i motoros bemu­tatónak, az operett-, táncdal- és nótaestnek. Vasárnap egész na­pos roma fesztivál várja az ér­deklődőket. A falunapok ideje alatt (pén­teken, szombaton és vasárnap) huszárbemutatók és díjugrató versenyek is lesznek. Mesék és műalkotások Hejcétől Hollandiáig Véletlen találkozások a sokadik hejcei képzőművészeti szabadiskolába Hejce (ÉM - FG) - Hogy ponto­san hányadik képzőművészeti szabadiskola nyitotta meg ka­puit július végén Hejcén, ezt senki sem tudja. A létszám is változó. Az viszont biztos, hogy itt mindig találkozha­tunk képzőművészekkel. Az út szélén az encsi Borsos Ist­ván kőszobra, távolabb az ide költözött faszobrász, Nemes Sán­dor alkotása. Él itt egy másik fa­faragó is, Mester András, de őt éppen sehol sem találjuk.- Most ment el innen az isko­lába - mondják a művelődési házban dolgozó grafikusok.- Most ment el innen - mond­ják a műhellyé alakult iskolá­ban rajzzal mesélő gyerekek. A képzőművészeti tábor ideje alatt nagyon nehéz beszélgetni Mester Andrással. Azért, hogy minden alkotó elégedett legyen, hogy mindenki megkapja azt, ami a munkájához szükséges, a szervezőnek sokat kell dolgoznia. Hejce híre Valamikor Horváth János mű­vésztanárral a nyíregyházi főis­kolások jártak ide nyaranként alkotótáborba. Kavecsánszki Gyula miskolci képzőművész-pe­dagógus is hozta a saját tanítvá­nyait, de jöttek az ismerősök, barátok is. Volt olyan esztendő, hogy - szabad átjárással - egy­szerre több tábor is működött a faluban. Néhány évvel ezelőtt például itt nyitották meg műhe­lyeiket az idén már 24 éves múltra visszatekintő encsi or­szágos képzőművészeti tábor résztvevői is. Az utóbbi években elsősorban profi művészek jár­nak ide. Kavecsánszki Gyula, a hejcei alkotótelep vezetője min­dig meghív egy-egy képzőművé­szeti főiskolára járó diákot is. Barsi Szilviát is Kavecsánszki Gyula hívta. A mályi lány máso­dik alkalommal van Hejcén, és most fejezte be a negyedik évet a képzőművészeti főiskolán. A miskolci Zombori József grafi­kus szintén visszatérő vendég, és 94 óta minden nyáron itt van a soproni Szőcs Géza is. Kiss László az encsi Váci Mihály Gimnázium és Szakközépiskola rajztanára, ő többszörösen is kö­tődik ehhez a táborhoz.- A főiskolán Horváth János tanítványa voltam, így egyrészt neki köszönhető, hogy most itt vagyok. De Mester András is hí­vott, vele Vilmányban voltunk kollégák - mondja a képzőmű­vész-rajztanár. Térképes táborozok Henk Hollandiából érkezett Hejcé- re. Véletlenül talált rá a táborára.- Szobrász vagyok - mutat rá a sarokban álló, kissé takarásban lé­vő alkotásra a művész. Ezt azért tartja fontosnak már a beszélgetés elején tisztázni, mert most éppen grafikusként dolgozik. A kőből ké­szült, kerek szobor is igényelne némi magyarázatot, de most Hen- ket sokkal jobban foglalkoztatja a készülő űj mű. Egy teljesen új technikát próbál ki az alkotó. En­nek lényegét még nehezen tudná a mi nyelvünkön elmagyarázni, azt viszont már magyarul meséli: mi­ként talált rá hat évvel ez­előtt erre a táborra. Nyári szabadsága idején Magyarországon, a Bükk-hegy- ségben tűrázott. Nézegette a tér­képet, és feltűnt neki, milyen kis települések vannak itt. Kíváncsi lett a Zempléni-hegységre. Eljöt­tek Hejcére. Itt akkor is dolgoztak képzőművészek, akikkel mindjárt szót értett a holland kolléga.- Mester András mindjárt meghívott - mondja. - Azóta pe­dig én is hozom magammal a hollandiai művészeket. Ezen a nyáron hét holland al­kotó is van a hejcei táborban. Az egyikük, Henk barátnője a gyere­keknek tart foglalkozásokat. Egy mesét dolgoznak fel a kicsik. Képes kapcsolat Henk Groeneveld azt a kérdést már nem érti, hogy neki kö- szönhető-e Hejce hollandiai kapcsolata. De a többiek lelke- I sen bólogatnak. Igen, ő és mű­vészbarátai vitték el a település hírét a nagyvilágba. így Hejce kiállításon mutatkozhatott be Henk városában, Gorinchem- ben. Előbb az itt született grafi­kákat vitték el Hollandiába, az idén pedig a festők mutathatják meg hejcei műveiket a hollan­diai tárlaton. Kiss tanár úr diákként kezdte a hejcei táborozást

Next

/
Thumbnails
Contents