Észak-Magyarország, 1999. augusztus (55. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-23 / 195. szám

1999. augusztus 23., hétfő itt-hon 4 hírcsokor • Nem tettek le a városi tervekről. Bor- sodnádasdot az idén sem nyilvánítják vá­rossá, erről Sárváry Tamás tájékoztatta la­punkat, miután hivatalos értesítést is kap­tak pályázatuk elutasításáról. A polgár- mester hozzátette: a nagyközség jövőre ismét beadja pályázatát. • Önerőből, bányászmunkával. Teljes kül­ső-belső renováláson esett át a nyár folya­mán a királdi óvoda, általános iskola és mű­velődési ház, polgármesteri hivatal. Az 5,8 millió forint értékű beruházást önerőből fi­nanszírozta a község és Zupkó Andrásné polgármester arra is büszke, hogy a Putnok Bánya Kft. szakemberei voltak a kivitelezők. Akiben valami ég Ózd (ÉM - JZ)- Bodnár Kata­lin Gizellának kisugárzása van, érvekkel győzi meg a másikat a szép­ről, a jóról. A versírás öröme irányí­totta figyelmét az emberi vi­lágra. Irodalmi csoportot szer­vezett, tagja az Amatőr Költők, írók Or­szágos Szövetségének. Nyugdíjasként is segíti a Vöröskereszt munkáját, az Ózdi Kristály, helyi irodalmi és művészeti ki­advány szerkesztője.- Vajdácskán születtem, 48 évvel ezelőtt jöttem Ózdra és a Durvahengerműben vé­geztem fizikai munkát - meséli. - Később a vendéglátóipart választottam, ‘54-ben pedig megszületett a kislányom. Nehéz sorsunk volt, sokat kellett dolgozni. Ami­kor a második házasságom is válással végződött, és nem sokkal ez után édes­apám is meghalt, amolyan Katalin-napi magány motiválta az első nyolcsoros gon­dolatot, amit mindenképpen le kellett ír­nom. Bár mindig kétkezi munkás voltam, édesapám sok könyve, s hogy az iskolá­ban sokat szavaltam, mindez nagy szere­pet játszott a próbálkozásomban. Az amatőrt nem várják sehol tárt ka­rokkal. A miskolci Lévay József Irodal­mi körnél kezdett, majd az ózdi idősek klubjában tartott versbemutatója győzte meg: költeményei megértő közönségre találtak. A versek egy helyi lapban je­lentek meg, s előbb a kazincbarcikai, majd az ózdi AKIOSZ tagja lett Katalin. Utóbbi vezetőjeként a szervezet országos találkozóját is megrendezte két évvel ezelőtt. Kinyitni a világot- A nyilvánosság, a szép vers ember-, és környezetformáló ereje óriási - vallja Bodnár Katalin Gizella. - A gondolati köz­vetítéssel jót teszek, s így válhat a szere­tet, a tisztelet kölcsönössé. Az emberek­hez szólni kell, ez felelősséget jelent. Olyan verseket írok, hogy a lelkűket meg­mozgassam és szebbé tegyem érzéseiket. Első kötetem címe: Bennem valami ég. Ezt a jó értelemben vett égést szeretném átadni, hogy ne legyünk közömbösek egy­más, a természet iránt. Ez az életcélom. Mély hit maradt bennem az emberek iránt. Szeretném felébreszteni a lelkiisme­retüket, mert belső értékek nélkül élni nem lehet. Elmondani: bátran tárják ki a szívüket, nem fognak abba mindig tőrt döfni. Csak így lehet kinyitni ezt a bezárt világot. Az oldalt szerkesztette: Szabó Nóra Telefonszáma: (46) 414-022/201 E-mail: nszabo@iscomp.hu u ÍjIZíUP jl/JJiij YjUj U JÍÍdIZjA íj í Ózdi „gyerekek” a gyermekjogokért Ádám és Sándor képviselte a San Francisco-i világtalálkozón Magyarországot Ózd (ÉM - SZN) - Ránézésre már nem gyerekek. Pataki Ádám és Kovács Sándor azon­ban úgy gondolja, amíg nem önálló az ember, addig na­gyon is gyerek. Nemrégiben az Egyesült Államokban jár­tak, hogy ezt meg is vitassák. San Francisco-ban rendezték a Gyermekek Világtalálkozóját (World Summet of Children) jú­lius 18-tól 25-ig. A világ minden tájáról összesereglett fiatalok között éppen úgy volt kanadai, equadori, európai, mint ausztrá­liai, vagy nepáli fiú és lány. Ki­zárólag fiatalok, akik azonban már képesek saját jogaikról és drog-alkohol elleni harcukról angolul beszélgetni egy olyan összejövetelen, ahol kizárólag az ő véleményük számít, ők dönte­nek, és ők valósítják meg az el­képzeléseket. Magyarországot két ózdi fiú, Pataki Ádám és Ko­vács Sándor, a Kamaszparla­ment tagjai képviselték- Mind­ketten túl vannak a középisko­lán és közgazdasági egyetemre mennek.- Szeptember 5-én 19 éves le­szek, de még gyereknek érzem magam, hiszen 'nem vagyok önálló, anyagilag független - je­lenti ki Ádám. Egyfelől ez a ma­gyarázata, hogy ez a korosztály foglalkozik komolyan a gyer­mek- és diákjogokkal. Másrészt az, hogy á 12-24 évesek - ez a 9 éve tartó konferenciasorozaton kiderül - képesek komoly vitaután hatékony lépéseket tenni az érdekvédelemben. Ennyi idő után el is jutottak oda, hogy jö­vőre az ausztráliai Adeleide-ben megalapítják mintegy 150 gyer­mek részvételével saját világ- szervezetüket, amelyet nem fel­nőttek irányítanak. Ez a Young General Assamble, amelynek feladata a gyerekek és fiatalok képviselete a világban, a diák- és emberi jogok védelme, vala­mint mentálhigiénés, drog- és alkoholellenes világprogramok készítése, terjesztése.- Ebben a munkában én is ad­dig szeretnék részt venni, amíg csak lehet. Maradnék szívesen tanácsadóként is - állítja Pataki Ádám. - Mindenképpen megpró­bálok kijutni Adeleide-be, de eh­hez nagyon sok pénz kell. Rá­adásul azért sem egyszerű ez, mert én már koromnál fogva „kilógok” a Kamaszparlament­ből is, s olyanokat kell lehető­séghez juttatni, akik még nálam is fiatalabbak. S a lehetőség nem csak ennyi volt, hiszen Ádám és Sándor Egyesült Állmokbeli élményei - Chicagóban meglátogatták egy volt ózdi középiskolai angolta­nárukat, nagyon sok barátot szereztek, a világ számos kultú­ráját ismerték meg, elmélyítet­ték angol nyelvtudásukat és re­mekül érezték magukat az ame­rikai magyarság körében - a sa­játjukként maradnak meg egy életen át. Az Őrhegy Egyesület nem csak nekik biztosítja ezt. Jelenleg a Kamaszparlament mi­niszterelnöke, Papp Edina is külföldi találkozón van, s még továbbiakra készül... // Őrhegy-táborok Az Őrhegy Egyesület az idén nyáron már két nemzetközi tá­bort szervezett annak a „kemény” magyar-lengyel-szlo­vák „magnak”, akik az elkép­zelések szerint a Kamaszparla­ment közép-európai szerveze­tét fogják adni - tudtuk meg Farkas Évától, az egyesület egyik vezetőjétől. Augusztus 4-12. között a IV. Béla Alapítvány támogatásá­val Balatonföldváron 40 fiatal­nak tartott tréningeket Bor- bélyné Nagy Éva, az „Ala­pítvány az emberi jogok és a béke oktatásáért” munkatár­sa. (A tolmácsolást éppen Pa­taki Ádámra és Kovács Sán­dorra bízták, s ők remekül helytálltak.) Á Kamaszparlament létreho­zása (1996) óta már negyedik nemzetközi találkozót pedig au­gusztus 9-13. között általános iskolásoknak rendezte szepsi barátaival együtt az Őrhegy egy Kassa-környéki erdőben. Játékos formában, amolyan túl­élő tábor keretében három nemzet - szintén magyarok, szlovákok, lengyelek - közös­ségfejlesztő programján kellett a három külön csoportnak az indiánok kincsét megszerezni - illetve megőrizni. Tömöri pajzsában csoroszlya, ekefej, templom Király István helyi művésztanár megtervezte Sajóvelezd új címerét Sajóvelezd (ÉM - SZN) - A község képviselő-testülete eldöntötte, a polgármester felkérte, a tanár-festőmű­vész pedig - elfogadván a felkérést - megtervezte a ve- lezdi falucímert. A képviselő-testület határozata értelmében községi zászlót csi­náltat Sajóvelezd önkormányza­ta, amelyet majd a millennium alkalmából a kormánytól kapott emlékzászlóval együtt avatná­nak, szentelnének. A velezdi lo­bogót a helyi címer díszítené, ha volna. Mostanáig jelképként az 1817-ből származó pecsétnyoma- tot használták, amelyen csorosz­lya, ekefej, búzakalászcsokor látható, ám ez önmagában nem azonos a címerrel.- Ráakadtam Tömöri Pál, köz­ségünk nevezetes történelmi alakja címerére - meséli Király István helyi pedagógus, akit képzőművészként ismernek la­kóhelye határain túl, s akit fel­kért Tóth István polgármester a címertervezésre. - Különleges formájú pajzs ez, koronával, egyedi címerállattal, amely kecske is, szarvas is lehet. Két variációt csináltam, az egyik a Tomori-féle pajzsformában a pe­csétnyomó elemeit jeleníti meg, a másik változatban viszont ket­téosztottam a pajzsot, s az egyik felébe a pecsétfigurák, a másik­ba pedig községünk szintén tör­ténelmi jelképnek számító refor­mátus temploma került. A velezdiek életét Király Ist­ván szerint két szín határozza ^jÓVE LEz0 WELEZ A címer meg, a föld szeretete, azaz a bar­na és a Sajó vize, azaz a kék. A folyóvonal a címerpajzs alsó ré­szén osztja meg a formát, sa hul­lámvonal két völgye is szimboli­kus: pusztított itt osztrák-török háború és hatalmas tűzvész is. De bármi történt, újra és újra visszatért a lakosság, ezért a cí­mer fennmaradó része sárga lett: a nap, a kalász, vagyis az élet szí­ne. A templom előtti fa is jelké­pes a címerben: a remény, az ál­landó megújulás szimbóluma. A zászlóra a község mai nevén kí­vül a Welez szó is felkerül, így je­gyezték a települést, 1294-ben.- A munkához és a szülőföld­höz való ragaszkodást és a hitet szerettem volna megjeleníteni, remélem ez sikerült - mondja a művésztanár. Ózdi dixie. Nagysikerű műsorral szerepelt Ózd a Mis­kolci Nyári Vásár egyik vendégvárosaként a rendezvény „városnapján”. A Bárka Színpad elhozta a kicsiknek Nagypa­pa mesés történeteit, a Laurum Blokflőte-együttes a barokk kor muzsikáját, emellett játszóház szórakoztatta a szüleikkel a sportcsarnokba látogató gyerekeket. Nem kevésbé volt népsze­rű a vásári közönség körében az ózdiak dixieland zenekara, a Lucky Boys (felvételünkön). Fotó: Végh Csaba Igényes turistacsalogató Ózd (ÉM) - Igényes, három­nyelvű idegenforgalmi-tu­risztikai kiadványt jelente­tett meg az ózdi székhelyű Régió Kft. A Nádasd- és a Hangony- völgy természeti adottságai, történelmi, kulturális értékei különleges vonzerőt jelent­hetnek az idelátogatóknak. Ezt ismerte fel a Régió Kft., amikor a grafikai elemekkel és képekkel színesített füzet­ke kiadását elhatározta, majd megpályázta és elkészíttette. Az ismertetőt ingyenesen ter­jesztik, s a Turisztikai Cél- előirányzat támogatásával készítették. A terület termé­szeti, építészeti értékeit be­mutató valamennyi szép fel­vétel Dobossy László, az is­mert ózdi fotóművész alkotá­sa. A településekről - Arló, Borsodnádasd, Borsodszent- györgy, Domaháza, Hangony, Járdánháza, Kissikátor és természetesen Ózd -, s, azok látványosságairól rövid is­mertetés található a 14 olda­las füzetben, ami megad né­hány hangonyi, illetve bor- sodnádasdi szálláshelyet is. Ezek között éppen úgy talál­ható tanyasi vendégház és vadászház, mint a falusi ven­déglátó hálózatba bekapcsoló­dott magáningatlan, egyebek között lovaglási, sétakocsiká- zási lehetőséggel. A tájékoztató füzet

Next

/
Thumbnails
Contents