Észak-Magyarország, 1999. augusztus (55. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-19 / 193. szám
1999. augusztus 19., csütörtök Mindennapi kenyerünk 7 Mértékkel egészséges Miskolc (ÉM - Hl) - A kenyér, ha megfelelő mennyiségben fogyasztjuk, fontos tápanyagforrás. A szervezet összes kalóriaigénye felének összetett szénhidrátból kell állnia. A kenyér is ilyen, így nem károsítja egészségünket. Sőt, e jellemzőjének és B-vitamin- tartalmának köszönhetően fogyasztása, ha nem visszük túlzásban, egészséges - hallottuk Gulyásné Debreczeni Ildikótól, a Semmelweis Kórház dietetikusától.- Mivel azonban sok kalóriát tartalmaz, a normál testsúlyú személyeknek is meg kell állniuk a napi 20 dekagrammnál. Le kell számolni azzal a helytelen szokással, hogy leveshez, főzelékhez, szinte mindenhez kenyeret eszünk - hívta fel a figyelmet a szakember. Arról is szólt, hogy táplálkozásélettani szempontból annál jobb a kenyér, minél gazdagabb rostokban. Az élelmi rostok megfelelő bélmozgást hoznak létre. És van még egy előnyük: mivel a rostok nem szívódnak fel, ha barna, rozs-, graham vagy magvas, tehát rostdús kenyeret eszünk, az kevésbé hizlal, mint az ugyanolyan mennyiségben fogyasztott fehér változat. Variációk kenyérre Miskolc (ÉM - Hl) - A szőlő legjobb lágy kenyérrel. A ropogós, puha kenyér tejjel is csodálatos. Felvágottakhoz a friss házikenyér passzol, melegszendvicsnek az ál- lottabb - tanácsolja Pirkó Béláné, a sajó- vámosi iskola konyhájának vezetője.- Ha másnapos, piríthatjuk a sparhelt tetején, leheletnyi olajjal vagy zsírral megkenve, de teflonban is. A jó bundáske- nyérhez nem kell más, csak tojás, só és szikkadt kenyér. A tojást felverjük, a szeleteket beleforgatjuk, és olajban kisütjük.- Ha vannak otthon száraz kenyérszeletek, nem kell drága szalvétát tennünk a rántotthús alá. A kenyérrel kibéleljük a tálat, és arra szedjük a frissen kisült húst. Jobban szívja az olajat, zsírt, mint a papír. A péknek mindig volt Nyékládháza (ÉM - FL) - A 83. évében járó Nyeste István annak idején még kézi dagasztással készítette a kenyeret.- Csak az tudja igazán becsülni a mindennapi kenyeret, aki megtapasztalta, hogy kevés is lehet belőle - állítja a Nyékládhá- zán élő Nyeste István. Mezőkövesden született, a szakmát Miskolcon, a Hunyadi utcában működő Nagy Andor-féle kenyérgyárban tanulta.- Tizenhat kemence volt és azokba kézzel dagasztottuk a kenyérnek valót. Hétnyolc évig dolgoztam ott, aztán Nyéklád- házára jöttem. Elláttam Nyék, Ládháza, Mályi, Bükkaranyos lakosságát is. Éjfél előtt keltem, délután 5-6 óra körül pihentem le. Kézzel dagasztottunk, fával fűtöttünk. Ünnepekre ismerősöknek kenyér- lángost készítettünk. Csináltunk tepertős kenyeret is - mondja. Jusson mindenkinek! Nyeste István nyolc éven keresztül bírta az önállóságot, aztán nem tudta fizetni a bérleti díjat és 1950-ben elment állami pékségekbe dolgozni. Ónodra, Mezőcsátra, Le- ninvárosba, végül pedig nyugdíjba került.- A legnehezebb időszak 1943-1944-ben volt, amikor jegyrendszert vezettek be. A lisztet kiutalásra kaptuk. A férfiaknak 50, a nőknek 30 vagy 40, a gyerekeknek 20 deka lisztet engedélyeztek. Volt 20, 30, 50 de- kás kenyérre jogosító jegy - próbálja felidézni emlékeit a nyugalmazott pékmester.- Csak azt kívánom, hogy mindig jusson minden asztalra elegendő kenyér - mondta a nyugdíjas pékmester. Nyeste István Fotó: Bujdos Tibor Kenyértörés a táplálkozásban Kenyérválaszték Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - NyZ) - A ma is ismert erjesztett kenyér a XVI. században terjedt el a magyar táplálkozásban. De mi volt előtte és helyette? A kenyér szerepe a honfoglalás korában nem volt olyan jelentős, mint ma. A téli szállások földjén termelt gabonából kásaféléket is főztek, a kenyeret pedig erjesztőanyag hozzáadása nélkül, forró kövön sütötték meg. Ezt hívták lepénykenyémek. A földről árulták A korai középkorban kenyeret - ekkor a kenyér szavunk a lepénykenyér és az erjesztőanyag hozzáadásával készült kenyeret is jelentette - a legfelsőbb társadalmi rétegek ettek, az alacsonyabb osztályokhoz tartozók leginkább kásaételekkel csillapították éhségüket. A középkor végén változtak meg az étkezési szokások: a források szerint egyre többen ettek kása helyett kenyeret. A budai piac forgalmát szabályozó, a XIII. századból származó jogkönyvből azt tudhatjuk meg, hogy a pékmesterek finom, a közepes pékek közönséges kenyeret árultak Budán, a fekete kenyeret sütők pedig már csak a földről kínálták portékáikat. A XIV. században a házi kenyérkészítés, a XVI. században pedig az erjesztett kenyér terjedt el a Kárpátmedencében. A XVII. századtól a kenyér szó már következetesen csak az erjesztett kenyeret jelöli. A XIX-XX. században többféle kenyeret készítenek. A változatosság a nyersanyagok és az elkészítés sokféleségéből adódik. Búzalisztből a Kelet-Dunántúlon, az Alfoldön, Erdély egyes vidékein, rozslisztből Északkelet-Magyaror- szágon, a Duna-Tisza-közén, a Dunántúlon, árpából a Keleti- Kárpátokban, kukoricából az Alföld északi peremén készítették az életet, a jólétet és a bőséget szimbolizáló táplálékot. A kenyeret nők dagasztották és sütötték általában két-három hetente, 18-20 órát kellett rászánniuk a kenyérkészítésre. Volt olyan vidék, ahol az összes nyersanyagot egyszerre keverték és dagasztották össze - ezt nevezik közvetlen módnak -, de volt olyan is, ahol először - közvetetten - kovászt készítettek, ilyenkor a liszt egy részét az erjesztőanyaggal keverték össze, és csak később adták a kovászhoz a többi nyersanyagot. Századunkban főtáplálék A kenyér mára főtáplálékká vált - bár mennyisége Erdélyben századunkban is sokáig elmaradt az egy főre jutó kukoricapuliszLepénykenyér A sült tészta legrégebbi fajtája. Erjesztetlen volta miatt sokféle gabona - búza, árpa, rozs, kukorica, hajdina - lehet az alapanyaga. Sütéséhez nem kell zárt tér, tésztája liszt, víz és só hozzáadásával készül. káétól, Moldvában az 1930-as évekig évente csak párszor ettek ke- lesztett kenyeret az emberek -, hideg és meleg ételekhez esszük. Feketét, fehéret, alacsonyabbat, magasabbat, rúdformájút, közepén lyukasat, mert az erjesztett kenyér nem feltétlenül domború és magas, lehet - például Észak- Európában - ujjnyi vastag is. Kásaételek Táplálkozásszerkezeti szerepükben a kenyér előzményei. A népi táplálkozás sűrű kásái önálló fogások voltak. Főzték kölesből, árpából, hajdinából, kukoricából, ritkán búzából, vízben, vízben liszttel sűrítve vagy tejben. Ízesítették húsokkal, túróval, vajjal, lekvárral, mézzel. Az élet szimbóluma: az új búzából sütött kenyér Dr. Németh László: Mielőtt megvágnék egy kenyeret, keresztet rajzolok az aljára Miskolc (ÉM - SZ) - A nyári aratás után a friss búzából sütött új kenyér ünnepe kapcsán az idén 50. évfordulóját ünneplő társaság, a Miskolci Sütőipari Kft. vezérigazgatójával, dr. Németh Lászlóval beszélgettünk. □ Napjaink táplálkozásának természetes részévé vált a kenyér. Adottként tekintünk rá, nem gondolva arra, mi lenne nélküle. A Miskolci Sütőipari Kft. vezér- igazgatójaként változott-e a kenyérhez fűződő viszonya a korábbiakhoz képest?. • A kenyér igazi tisztelete, megbecsülése itt alakult ki bennem. Szerencsésnek tartom azokat az embereket, akik egy olyan termék előállításában vesznek részt, mint a kenyér. Hiszen ez adja az életet, ez az alapélelmezés legfontosabb eleme. Erre próbálom felhívni munkatársaim figyelmét is, hiszen nem egy csapágyat vagy csavart állítanak elő, hanem szinte egy csoda megszületésében vesznek részt. Nem véletlen, hogy számtalan kulturális érték foglalkozik az életadó kenyérrel, annak szimbolikájával. □ Versenyt is hirdettek ezen értékek összegyűjtésére, melyek hivaDr. Németh László Fotó: Farkas M. tásukkal, illetve a búzával, a kenyérrel foglalkoznak. • A vártnál is nagyobb sikere volt a szakmánkban egyelőre egyedülálló, Rólunk szól elnevezésű kezdeményezésnek. A verseny kiírására olyan sok pályamunka érkezett dolgozóinktól, hogy terveinktől eltérően három kötetben foglaljuk majd össze ezeket: a verseket és nótákat, a bibliai idézeteket, illetve a szólásokat és közmondásokat. Egyébként én magam is indultam a versenyen, a második helyezést értem el - mutatott a bibliai idézeteket összefoglaló munkájára. □ A közösségi szellem formálása is tekinthető egyfajta eszköznek, mely nagyobb piaci térnyeréshez segítheti a társaságot? • Céljaim egyike, hogy termékünk jelentőségét tudatosítsam az emberekben. A holosztikus szemléletmódnak fontos szerepe van az életemben. Ebben az esetben ez azt jelenti, hogy a termelésnek nem pusztán az anyagi, de szellemi, lelki vonatkozása is nagy jelentőséggel bír. Utóbbi is egyfajta kézzelfogható termelőerő, mely a piaci versenyre is kihat. Fontos a termékünk, a kenyér tisztelete, szere- tete, a céghez való hűség, a vállalatra való büszkeség, az együvé tartozás érzése, s a cégvezetés elképzeléseivel való azonosulás. Ezek mind a cég „részei”, fontos termelési erők, melyek megléte teszi a céget egésszé, egészségessé. □ Hogyan értékeli jelenlegi piaci helyzetüket? • Miskolcon és környékén meghatározó a cég szerepe, több, mint 60 százalékosnak mondható jelenlétünk. A térségbeli multinacionális cég mindegyikében, szinte kizárólag a mi termékeinket találják meg a vásárlók. A megye határait is átléptük már: termékeink jól ismertek például a budapesti, nyíregyházi, debreceni vagy egri piacokon. Utóbbiak az egyetemi kutatások alapján kifejlesztett tartós, csak természetes anyagokat tartalmazó, valamint az egészséges táplálkozást hirdető és segítő, vitaminokkal, ásványi anyagokkal dúsított tápanyagösszetételű termékeinknek köszönhetők. □ Mennyire nyitottak az emberek a váltásra? Hogyan sikerül rávenni őket, hogy a jól „bevált” és megszokott fehér kenyérről lemondjanak időnként, s helyette például a szívre jó hatással bíró vitális bucit válasszák? • Elsősorban a fiatalok fogékonyak e termékeinkre. Megszoktuk, a fehér kenyér évszázadok óta a gazdagság jelképe, ezt már szinte a génjeinkben hordozzuk. Viszont egyre nagyobb hangsúly kerül az egészséges életmódra és táplálkozásra is. Fontos a termelésben dolgozó szakemberek, táplálkozás-tudománnyal foglalkozók, orvosok együttes fellépése e termékek elfogadtatása terén, de nélkülözhetetlen az állami finanszírozású, társadalmi célú reklám is a tudatformálás gyorsításához, az egészséges táplálkozás kiterjesztéséhez. „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk...” Miskolc (ÉM - FG) - Veczán Pál diósgyőri evangélikus lelkész úgy beszél a kenyérről, hogy előbb imát mond.- Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, vagy szó szerinti fordításban naponként - kezdi az Űr imádságával Veczán Pál diósgyőri evangélikus lelkész. Több az ételnél- De nemcsak a Miatyánkot idézhetném. A magyar ember számára a kenyér egyébként is többet jelent annál az ételnél, ami naponként az asztalunkra kerül. Gondoljunk csak a kenyérkereset, vagy megette a kenyere javát és hasonló kifejezésekre. Luther Márton a Kiskátéban a kenyér legszélesebb értelmezését adja meg, amikor a Miatyánk negyedik kérését - a mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma - megmagyarázza. A mindennapi kenyérbe belefoglalja azokat a földi javakat, amelyek az életünk fenntartásához szükségesek. Az ima közepe- Jézus nem véletlenül tanít bennünket imádkozni, és az sem véletlen, hogy ebben az imádságban ez a kérés középen helyezkedik el. Figyelmeztet és tanít, hogy nem periférikus kérdés - folytatja a Miatyánk magyarázatát a lelkész. - A kenyér, a mindennapi fáradozásunk gyümölcse Isten ajándéka is. A kérés megfogalmazása arra is figyelmeztet, hogy ebben nemcsak az én kenyeremről, a mindennapi megélhetésemről van szó, hanem a mi kenyerünkről, a mi országunk, világunk kenyeréről. Vagyis azért imádkozunk, hogy ne legyenek éhesek, rongyosak vagy éppen kiszolgáltatottság okán kizsákmányoltak az emberek. Mert nem az a gond- és ezt Jézus tudja, és velünk is tudatosítani akarja -, hogy kenyérből nem jut elég, hanem az önzés bűne szakítja ketté a világot: jóllakottakra és éhezőkre. Mit tehetünk az éhezőkért? - vetődik fel a kérdés. A lelkész szerint erre is választ ad Jézus. Kenyérszaporítás- Közismert az a bibliai történet, amikor Jézus az 5 ezer éhezőt megelégíti a pusztában. Sokan félreértik ezt a példázatot, még a kortársak is csak a megszaporított kenyeret látják, de a kenyér mögött nem veszik észre azt a szeretet, amely úgy tudja elosztani a keveset, hogy jut is, marad is. A jóllakott tömeg királlyá akarja tenni Jézust, ő azonban ezt nem vállalja, nem ingyen kenyérrel akarja megoldani az éhező ember problémáját, hanem szeretetével váltja meg az embereket. Azért mutatta meg a kenyérszaporítást, hogy végre megvilágosodjék a szemünk arra, hogy sem a kapzsiság, sem az önzés nem viszi előre a világot. Az ingyen kenyér nem megoldás, csak a másik emberre néző szeretet segíthet a világon. Ameddig a szerzés ördöge uralkodik rajtunk, a világ nagyobbik fele éhes marad. Ezért választja Jézus a keresztet, hogy megmutassa nekünk: egyedül a szeretet, ami képes eloszlatni a ránk nehezedő igazságtalanságokat, és megajándékoz minket az élet kenyerével - vagyis önmagát adja nekünk. Ebben az áldozatban a kenyér felmagasztosul, és lesz az úrvacsorában Jézus teste, és lesz a mi mindennapi kenyerünk, munkánk és verejtékünk eredménye, és lesz Isten felénkforduló szerete- tének jelképe.
