Észak-Magyarország, 1999. augusztus (55. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-18 / 192. szám

1999. augusztus 18., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG £ ÉM-Extra 6 • Kiadványt terveznek. A helyi hagyomá­nyokat, főként a betlehemes tradíciókat megörökítő, szöveges, kottás kiadvány megjelentetését tervezi a millenniumra készülve a bodroghalmi önkormányzat. Mint azt Perecsényi Mihály polgármester­től hallottuk, a falu zászlaját és címerét is szeretnék az ezredfordulóra elkészíttetni. • Gáz az öregek otthonában. Gázfűtésre álltak át a közelmúltban a dámóci öregek napköziotthonában. A beruházás költsé­ge közel félmillió forint volt, tájékozta­tott Tarr László jegyző. A napköziotthon­ba 16 idős ember jár, részükre az önkor­mányzat étkezést is biztosít. A legidősebb testvér Cigánd (ÉM ­SZ) - Tíz Cigán- don született testvér rende­zett a közel­múltban nagy­családi találko­zót szülőfalujá­ban. Kettőjük családja távol él már a település­től, de július utolsó napján mindannyian Cigándon gyűl- Térjék János tek össze. A testvérek legidősebbike Térjék János, aki napjainkban is szülőfalujában lakik.- A legfiatalabb testvérem is elmúlt már 60 éves, de hála az Istennek, mind a tízen részt vettünk a nagycsaládi találko­zón. Legalább nyolcvanan voltunk - idéz­te fel a testvérek életében fontos esemény­nek számító összejövetelt a legidősebb testvér. - A legfiatalabb testvérem Hollan­diában él, egy másik pedig Győrben tele­pedett le. A többiek mind a szülőfaluban maradtak - sorolta. Bár a távolság miatt nem tudnak min­den évben összegyűlni, legalább kétévente igyekeznek egybegyűjteni a család apra- ját-nagyját. A település étkezdéje adott he­lyet a találkozónak, s a vendégségbe érke­zők a helyben élő testvéreknél kaptak szállást. A család(ok) gyülekező utáni első útja szüleik sírjához vezetett, későbbi be­szélgetéseikben pedig újra megelevened­tek szülőfalujukban töltött gyermekéveik. A munka volt az első- Anyámnak minden erejét lekötötte a gyereknevelés, a legfiatalabb testvérem 18 évvel utánam született. Mindannyiunkat a munkára neveltek, szükség volt a mi erőnkre is - idézte fel a régmúltat Térjék János. 'Azt szoktam mondani, hogy kora­szülött vagyok: jobb lett volna 30-40 évvel később a világra jönni. Akkor lett volna lehetőségem tanulni, és azon keresztül ke­resni a család megélhetését. A mi éle­tünkben végig csak a munka volt az első- mondta. Térjék Jánost egyedül a háború szakí­totta el a munkától: egy évvel az édesap­ja háborúból való hazatérése után őt is elvitték katonának. Egyéves szolgálat múltán pedig fogságba került, s a Don- kanyarból csak 6 év elteltével térhetett haza.- Addigra édesapám meghalt, tulajdon­képpen én lettem a családfő. Mikor ismét megerősödtem, felépültem a fogság után, én magam is családot alapítottam. To­vább vezettem a gazdaságot, ahogyan már tizenéves koromban is. Mindig a mező- gazdaságból éltünk: szántottunk, vetet­tünk, arattunk - mikor mit kellett - emlé­kezett vissza. Napjainkban is hasonló munkák töltik ki életét: feleségével művelik cigándi kertjüket. Közben remélik: jövő évi fél év­százados házassági évfordulójukat, s a családfő születésnapját újra együtt ünne­pelheti a nagy család. nn' / • " i // i / • Térségi művelődési ház lesz Pálházán Pálháza (ÉM) - Megkezdik szeptember­ben a térségi művelődési ház és könyvtár építését, aminek a befejezését 2000-ben tervezik - tájékoztatott Szabó Miklós pál- házi jegyző. Pályázaton keres kivitelezőt a munkára az önkormányzat. A beruhá­zás 260 millió forintba kerül. A Bodrogköz őseink kultúrájának kincsestára Petraskó Tamás: Találkozás a régi kultúrával - ezer történelemkönyvnél többet ér Petraskó Tamás Fotó: Farkas Maya Karosa (ÉM - SZ) - A magyar nemzetet megtartó ősi kul­túra emlékeinek életre kelté­sét egy 2001-re megvalósuló emlékpark formájában tűzte ki célul a Bodrogközi Régi Magyar Kultúra Alapítvány. Keressetek, kutassatok, mert az egész világ egyetlen nemzete sem talál annyi kincset kultúrá­jának gyarapítására, mint a ma­gyar - olvasható egy Körösi Cso­rna Sándor-idézet a Bodrogközi Kultúrtörténeti Emlékpark programtervének címoldalán. Petraskó Tamás, az alapítvány kuratóriumának elnöke e soro­kat (is) szem előtt tartva tervez­te el barátaival, hogy eleink le­tűnt kultúráját újra életre kelti szülőföldjén, a Bodrogközben. Túra, lóháton- 1996-ban szerveztünk egy túrát a honfoglalás emlékére. Úgy vél­tük, a jeles évfordulóról úgy tu­dunk méltóképp megemlékezni, ha mi magunk is lóra ülünk, s bejárjuk a honfoglalók útjának egy szakaszát. A mai Baskíria területéről indultunk, a „végállomás” pedig Ópusztaszer volt - idézte fel a 130 nap alatt lóháton megtett 4200 kilométe­res utat Petraskó Tamás. - A honfoglalás kori kultúra legbel­ső értelméhez még sosem kerül­tem ennyire közel. Ezt pedig a későbbiekben sem felejtheti el senki, bármivel foglalkozzék is - hangsúlyozta. Múltat kutat Petraskó Tamás számára - amellett, hogy az érdeklődőknek előadásokat tartanak társaival e túráról, a kor szellemét idéző tá­borokat szerveznek, s több szin­ten is őrzik és kutatják e hagyo­mányokat - napjainkban első­sorban a honfoglalás korát idéző emlékpark megvalósításának szándéka jelenti az elsődleges kapcsolatot e korszakhoz.- A keleti sztyeppéi kultúrá­nak még nincsen élő régészeti skanzenje hazánkban. Pedig egyetlen olyan keletről érkező nagy nép sincsen, mely ilyen erős, végleges gyökereket eresz­tett a Kárpát-medencében. Rá­adásul olyan értékeket hozott magával - sokszor barbárnak ti­tulálva -, melyek napjaink em­berét is elvarázsolják. Ezeket nem vitrinekben kell tárolni, ha­nem cselekvőén éltetni, a megta­pasztalás erejével bemutatni - hangsúlyozta Petraskó Tamás. Skanzen Erre adna lehetőséget a Bodrog­közben, Karcsa és Pácin környé­kén megvalósítandó élő múze­um, a régi magyar kultúra em­lékparkja.- Már a tudomány is elfoga­dottan bizonyította, hogy a ke­letről érkezett nagy lovas kultú­ra végleg letelepedő és napjaink­ban is itt élő magyar népének nemzeti történelme a Bodrog­közben és a Felső-Tisza vidékén kezdődött. Itt álltak az első szál­láshelyek - s az ősök szellemét szinte napjainkban is őrzi e tér­ség és annak gazdag korabeli ásatási leletei - utalt a hely megválasztásának okaira. A mintegy 50 hektáron húzó­dó skanzen megvalósítása ter­mészetesen komoly anyagi tőkét kíván. A pályázati kiírások azonban aligha adnak lehetősé­get ennek biztosítására.- Nem pusztán megyénknek, de az egész országnak ki kelle­ne állnia egy ilyen terv mellett, hiszen nem kevesebbről, mint a magyar nemzet történelmi gyökereinek továbbéltetéséről van szó - hangsúlyozta Petras­kó Tamás. Exkluzív ajándéktárgyak - kukoricacsuhéból- vallja Szigeti Gábor kézműves Szigeti Gábor, kezében a száradó csuhébabákkal Fotó: Vajda János Minden természetes Bózsva (ÉM - SZ) - A kidolgo­zás egyedi technikáját kiala­kítva értéktelennek tűnő ter­mészetes anyagokból exklu­zív ajándéktárgyak készül­nek egy bózsvai kézműves. Szigeti Gábor keze nyomán. Szigetiné Ferenczy Éva grafi­kus, Szigeti Gábor kézműves. Csuhé figurák és áttört hímesto- jások - olvasható egy bózsvai házaspár névjegykártyáján.- Körülbelül 10 éve foglalko­zom figurák kukoricacsuhéból való készítésével, a feleségem pedig hímestojásokkal - kezdte a beszélgetést Szigeti Gábor. - Korábban textiljátékokat készí­tettünk, de a Távol-Keletről ér­kező játéktömeg miatt váltásra kényszerültünk. A kézművesség adott volt, s a természetes anya­gok felhasználása sem volt ide­gen számunkra, hiszen a gyere­keknek tartott alkotóházakban ezek felhasználásával foglalkoz­tunk - mondta. A házaspár életében az idei az el§ő év, amikor alkotásaikkal úgymond a nagyközönség elé álltak: az Iparművészeti Múze­um ’99 Kézműves remekei című anyag felhasználható kiállítására pályázat útján nyer­tek bemutatkozási lehetőséget a Hegyaljai Népművészeti Egyesü­let tagjaiként.- Próbálunk minél több kiállí­táson, vásáron megjelenni, s munkáinkat igyekszünk zsűriz- tetni, hiszen egyfajta célként tűz­tem magam elé a népművészet mestere cím elnyerését - utalt tervei egyikére Szigeti Gábor. Mindeközben fényképek ke­rültek az asztalra, melyek egé­szen finom, aprólékos kidolgozá­sú figurákat ábrázoltak - mind kukoricacsuhéból készült.- Magyarországon elsősorban a csutkababák készítésének van­nak hagyományai, a kifinomult csuhéfiguráknak Európa más országaiban vannak nyomai. A technikát tulajdonképpen mi magunk fejlesztettük ki, hiszen egyikünk sem tanult ilyesmit. Hozzáértő emberek már azt is mondták: szerencsénk, hogy nem is tanultuk ezt. Tíz évbe telt, míg bebizonyosodott, mi­lyen célra milyen anyag a leg­megfelelőbb, s ezeket hogyan dolgozzuk egybe - utalt az alko­tás részleteinek fontosságára. A sajátos technika valóban egyedi kidolgozottságú figurák megszületését eredményezte, melyek között állat- és ember­alakok éppúgy megtalálhatók, mint például egy lovasszekér vagy életképeket megelevenítő figurák megmintázása.- Egy lovasszekér elkészítése körülbelül egy hetet vesz igény­be, de ez változó. Sokak számára az alapanyag értéktelensége mi­att a befektetett munka is érté­két veszíti. Azok az emberek pe­dig, akik értékelnék e figurákat, nem tudják megfizetni ezt. Megismerkedhetnének vi­szont az alkotás folyamatával, hiszen Szigeti Gábor egy Nyitott csűr elnevezésű alkotóház fel­építését tervezi, ahol kedvére készíthetne minden érdeklődő hasonló figurákat. Készül Füzérradvány dísztere. Hamarosan el- készül Füzérradvány új dísztere. Az átadást augusztus 20-ára tervezi az önkormányzat. A munkához több mint egy hónapja kezdtek hozzá. A költségeket a környezetvédelmi alapból el­nyert 4,7 millió forintos pályázatból fedezik. A teret díszbur­kolattal látják el, de építenek szabadtéri színpadot, és egy cso­bogót is. Fotó: Vajda János Műemléki pénzből rendbehozott templom Karcsa (ÉM) - Felújíttatja a he­lyi Árpád-kori templom tetőszer­kezetét, oszlopait, oszlopfőit a karcsai önkormányzat. A telepü­lés a helyi református egyházkö­zösséggel karöltve pályázott az Országos Műemlékvédelmi Hiva­tal, illetve a millenniumi bizott­ság által kiírt felhívásra. A tele­pülés mintegy 11 millió forintot nyert a pályázaton. A munkálato­kat várhatóan ősszel kezdik el. Új óvodai foglalkoztató készül Kovácsvágáson Kovácsvágás (ÉM) - Új óvo­dai foglalkoztatóval bővítik a kovácsvágási óvoda épületét. A 14,5 millió forintos beru­házás érdekében a község ön- kormányzata a Borsod-Abaúj- Zemplén. Megyei Területfej­lesztési Tanácshoz nyújtott be pályázatot. A támogatásra vonatkozó kérelmet ugyan elutasították a területfejlesztési tanács kö­zelmúltban megtartott ülésén, de a pályázat részt vesz a döntés további szakaszában is. Amennyiben elnyernék a támogatást, az önkormányzat összesen 4,3 millió forinttal egészítené ezt ki, s így a jövő évtől két korcsoport foglal­koztatására lenne alkalmas az óvoda.----vmmmm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents