Észak-Magyarország, 1999. augusztus (55. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-03 / 179. szám

1999. augusztus 3., kedd Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Francia festmények. Catherine de Sole- re francia festőművésznő alkotásaiból nyílik kiállítás augusztus 6-án, pénteken délután 5 órakor a Sárospataki Képtár­ban. A tárlatot Perényi János nagykövet nyitja meg. • Irodalmi est. „...és mi mégis láncot hor­dunk" címmel irodalmi összejövetelt ren­dez ma, kedden este 6 órától a Nagy László Irodalmi Kör Miskolcon a Kisfaludy u. 12. szám alatt. • Erdélyi képeslapok. Fazekas József fest­ményeiből Erdélyi képeslapok címmel nyí­lik kiállítás ma, kedden délután 5 órakor a diósgyőri Ady Endre Művelődési Házban. Az Edda-koncert elé Miskolc (ÉM) - Nekem nem kell más cí­mű lemezét is bemutatja az Edda együttes augusztus 4-én, szerdán este 8 órától a Di­ósgyőri vár - várárokban felépített - sza­badtári színpadán. A vendégegyüttes a Disco Express lesz. „Az elmúlt két év élményei, a vallomá­sok, amelyek kiszakadtak belőlem, mind részei az anyagnak és nagyon fontosak számomra - mondta a Nekem nem kell más című albumról Pataki Attila. - Az új albumon az ének előrébb került, mint a többi lemezen. Nem azért volt fontos, hogy magamat toljam előtérbe, a cél a mi­nél jobb érthetőség volt. Ma az embereket nagyon sok inger éri, rengeteg informáci­ót kell feldolgozniuk. Nincs idejük leülni, és megfejteni a dolgokat, hogy vajon mit is mondhat az énekes. Nincs idejük olvas­gatni a szöveget. Beteszi az ember a le­mezt vagy kazettát a lejátszóba, meghall­gatja az anyagot, amely vagy hat rá vagy nem, de ezzel vége is a történetnek, hi­szen pörög az élet. Alkalmat akarok adni arra, hogy a lemez teljes egészében lejöj­jön a hallgató számára. Másrészről talán azért volt szükség erre a letisztultabb hangzásra, mert feltétlenül meg kell fogal­maznunk így 2000 felé, hogy hová tarto­zunk, és nemcsak egyéni szinten, de a ze­nei világban is. A tisztábban megszólaló hangszerek tisztább érzelmeket tudnak produkálni. Szeretném azt hinni, hogy az ezredforduló felé közeledve fokozatosan elválik a jó és a rossz..” Martinák János Pillanata Halász Magdolna A sátoraljáújhelyi Kazinczy Ferenc Társa­ság gondozásában Pillanat címmel jelent meg a Martinák János közel 40 versét tar­talmazó kötet. A formai megjelenítésében egyszerű, íz­léses, tartalmában különleges, művészi rajzokkal illusztrált lírai kötet olvasása, tanulmányozása során megismerhetjük a Sárospatakon élő tanár-könyvtáros külön­legesen értékes személyiségét, sajátos gon­dolat- és érzésvilágát, életfelfogását, imp­resszióit a környezetéről, a körülötte lévő világról, véleményét a mindennapok ese­ményeiről, társadalmunk jelenségeiről is. A gyűjteményben először az elsőkötetes szerző vallomását olvashatjuk a versekről. „A Semmi fekete vásznára kivetített, foszlón megremegő színesített képek. ” A további költeménynek a Létezés, az Apró képek és a Végül című ciklusban követik egymást. A Létezés címadó vers­ben a lírikus így vall magáról: „...Kiktől féltem, simogatni vágyom, Gyermek kacag, s megrendül a lég. Remegek, mert e fényárban fázom... A sóvárgás vágya húz feléd. ” A kötetet Borsi Antal, igen tehetséges pataki művész hangulatos rajzai díszítik. Egy-egy vers mondanivalójának képzőmű­vészeti alkotásban való megjelenítése pél­daértékű, mert a líra és a képzőművészet, valamint a lírikus és a művész, a két pe­dagógus kapcsolatát is kifejezi. Kováts Dániel irodalomtörténész így ajánlja az olvasók figyelmébe a kötetet: „Ezek a versek túlmutatnak egyetlen ember magánérzésein, mások számára is indítást adhatnak a külső világ kínzó vagy felemelő hatásainak feldolgozásához. Ezért gondolom úgy, költőt avathatunk e kis könyvecskével.” Szobrok Zemplénnek és Európának Magyarországi, európai és amerikai vendégek a tállyai Közép-európai Művésztelepen Tállya (ÉM - SFL) - Pekó Jó­zsef polgármester köszöntő­je után Kerékgyártó István, a Magyar Művelődési Intézet (MMI) főmunkatársa nyitot­ta meg szombaton a Közép­európai Művésztelep idei, közel egy hónapig működő tállyai táborát. A napjainkban már mintegy hetven résztvevőt vonzó tábor az idén túlnyúlt kontinensün­kön. Európa képzőművészei mellett New Yorkból Molly Ac- kerman festőművész és Fred Rohde fotóművész érkezett Tállyára. A legnagyobb létszám­mal a litvánok képviselik orszá­gukat. Ők kilencen, Grinius Vytautas, a Litván-Magyar Kul­turális Baráti Társaság elnöké­nek vezetése mellett - Cserép Jánosnak, a miskolci központú Északerdő Rt. vezérigazgatójá­nak támogatása révén - már el­kezdték azoknak a szobroknak a Koccintó képzőművészek - kutyával Fotó: Serfőző László faragását, amelyek részét képe­zik Zemplén környezetformáló programjának. Hasonlóan né­pes csoporttal érkeztek az ukrá­nok és a kárpátaljai magyarok. A jövő hét első felében megér­keznek a szerb, horvát, lengyel, ruszin, finn, román, szlovák művészek is. Elkészítik a Euró­pa mértani középpontját szim­bolizáló szoborkompozíció ter­vét, ám azt, hogy milyen lesz a végeredmény, egyelőre nem árulták el. Annyit sikerült meg­tudni, hogy Európa istennőt fogja ábrázolni valamilyen pozi- túrában. A szombati megnyitó alkal­mat adott arra is, hogy átadják azoknak az őstermelőknek a dí­jakat, akik a júniusi borver­senyre neveztek. A művészek mindjárt megismerkedhettek a régió legnagyszerűbb boraival, hiszen ezeket kóstolásra felaján­lotta a Tállya-Golop Hegyközség vezetősége. Schneider-lakás lakájjal a várban A komáromiak a Hyppolit, a lakáj című zenés vígjátékot hozzák Diósgyőrbe poénok megtartásával - a Hyp­polit, a lakáj című filmet. Persze, a színházak számára is biztos sikert jelent egy-egy újabb Hyppolit-bemutató. A Ko­máromi Jókai Színházban - ven­dégművészként - Bodrogi Gyula, a budapesti Vidám Színpad igaz­gatója rendezte meg a népszerű zenés vígjátékot. A miskolci Ady Endre Művelődési Ház által szervezett Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján az első előadás ez a Hyppolit lesz. Au­gusztus 5-én, csütörtökön és 6- án, pénteken este fél 9-től a Diós­győri várban láthatjuk az előa­dást. Hogy jól szórakozhat, aki megnézi a komáromiak vendég­játékát, arra garancia az immár klasszikus vígjáték, garancia a rendező személye, és persze a színészek is, akiket szintén nem kell már bemutatni Miskolcon. Tavaly például az Apácák című musicallel szerepeltek Diósgyőr­ben a komáromiak. A Határon Túli Magyar Szín­házak Fesztiválján a Hyppolit, a lakájt követően augusztus 8-án és 9-én a Temesvári Csiky Ger­gely Színház előadásában a Svejk című előadást láthatjuk, augusztus 11-én a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társu­lata mutatja be az Árpád-házi Szent Margit című előadást, au­gusztus 12-én pedig a Nem élhe­tek muzsikaszó nélkül című Mó- ricz-darabbal vendégszerepei Di­ósgyőrben a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata. Miskolc (ÉM-FG) - A klasszi­kusnak számító filmben la­kájt alkalmazott a Schneider család, most pedig - a Komá­romi Jókai Színház vendégjá­tékának köszönhetően - túl­tesz elődein is az úrhatnám család: augusztus 5-én és 6- án a Diósgyőri várba várja a vendégeket Hyppolit, a lakáj. A magyar filmtörténet egyik legemlékezetesebb darabját, a Hyppolit, a lakáj című vígjáté­kot 1931-ben mutatták be. De azóta is megnevetteti a közönsé­get a felkapaszkodott, úrhatnám Schneider család története. Ma is gyakran idézett alakítás Ka­bos Gyuláé, aki Schneider Má­tyásként megteremtette a pesti kispolgár alakját, mégpedig úgy, hogy ebben a filmben gyilkos szatírát rajzolt a hirtelen meg­gazdagodott rétegről. Csortos Gyula fölényes kritikájú inasa - a címadó Hyppolit - ugyancsak klasszikus értékű alakítás. De a film rendezője, Székely István, a forgatókönyvíró, Nóti Károly pályájának is jelentős állomása volt ez a produkció. Azóta sem kopott meg a film humora, és mivel egyre több új Schneider és Hyppolit jár közöttünk, ismét elkészítik - mai környezetben, mai szereplőkkel, módosított forgatókönyvvel, a klasszikus Tóbiás és Julcsa (Pőthe István, Benes Ildikó) í i', ;\ Augusztus 5., 6. este fél 9 (esőnap 7.) Diósgyőri vár A Jókai Színházi Társaság szervezésében a Komáromi Jókai Színház bemutatja: Zágon-Nóti-Eisemann: HYPPOLIT, A LAKÁJ zenés vígjáték három felvonásban Zágon István vígjátékát, Nóti Károly filmforgatókönyvét átdolgozta: Vajda Anikó és Vajda Katalin Zene: Eisemann Mihály Hyppolit Schneider Mátyás Aranka, a felesége Terka, a lányuk Boráros Imre Dráfi Mátyás Varsányi Mari Zakariás Éva m.v. Nagy András Kukola József Makáts főtanácsos Ropog József Makáts Csaba Mokos Attila Mimi, a lokáltáncosnő Kecskés Marika Julcsa Benes Ildikó Tóbiás Pőthe István Súgó: Balaskó Edit Ügyelő: Nagy László Díszlet: Platzner Tibor Jelmez: Dobis Márta Zenei feljátszás: Zsákovics László m.v. Koreográfus: Fincza Erika m.v. A koreográfus munkatársa: Marchart Dénes m.v. Segédrendező: Pőthe István Rendező: BODROGI GYULA M.V. Szabadiskola a nem szabadiskolásokért is Taktaharkányban kiállításmegnyitóval zárja kapuit az első képzőművészeti telep Taktaharkány (ÉM - SFL) - A résztvevő művészeknek, a B.-A.-Z. Megyei Önkormány­zat Mecénás Alapjának, a he­lyi önkormányzatnak, vala­mint a helyi lakosság támo­gatásának köszönhetően első alkalommal rendeztek mű­vésztelepet Taktaharkányban.- A község és a vonzáskörzet is képzőművészeti éhségben szen­vedett eddig. Hasonló kezdemé­nyezés a Taktaközre és a Haran- god-völgyi településekre nem volt igazán jellemző, és nem akartam elhinni, hogy az itt élő emberek immunisak a művésze­tek iránt - indokolja a képzőmű­vészeti tábor létrehozásának szükségességét Varga László polgármester. Tény, hogy a taktaharkányi képzőművészeti telep beindult, és egyfajta szabadiskolaként működik. A helyiek közül sokan lesik el a szakmai fogásokat olyan művészektől, mint például Török Ibolya tűzzománckészítő és szobrászművész, vagy Fark László grafikusművész. Török Ibolya Taktaharkány szülötte, de Budapesten él már évek óta. Szí­vesen tett eleget annak a kérés­nek, hogy mint telepvezető ve­gye kezébe a szakmai irányítást.- Szobrász, rézkarc, tűzzo­mánc, linómetszés, kisplasztika, kiskerámia, grafika jellemzi a tá­bort. Tíz professzionális vendég- művész dolgozik a szekciókban. A településről harmincegynehányan vesznek részt a munkákban. Egyik célunk az, hogy az itt élők hasznosan töltsék el szabadidejü­ket, hasznosítva a tanultakat azu­tán, hogy a telep bezárja kapuit. Az elkészült alkotások egy részét megkapja az önkormányzat, ezek alapját képezhetik egy állandó ki­állításnak. Merem remélni, hogy szülőfalum egyszer képzőművésze­ti központja lesz ennek a vidéknek - mondja Török Ibolya. Diószegi Antalné a község álta­lános iskolájának igazgatóhelyet­tese, rajz-földrajz szakos tanár. Most szakmai fogásokat tanul.- Ilyen szinten még nem fog­lalkoztam grafikával, mint itt, tűzzománccal abszolúte nem - mondja. - Az itt szerzett tapasz­Munka az első táborban tálatokat feltétlenül hasznosíta­ni szeretném, főleg szakköri fog­lalkozásokon. így közvetlenül és közvetve a gyerekek is „haszon- élvezői” a telepnek. A művésztelepen készült alko­tásokból augusztus 3-án nyílik kiállítás. Fotó: S. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents