Észak-Magyarország, 1999. augusztus (55. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-17 / 191. szám
1999. augusztus 17., kedd Kultúra 8 • Bőr a falon. Zajácz Tamás bőrműves iparművész bőrplasztikáiból nyílik kiállítás augusztus 19-én, csütörtökön délután 5 órakor Sárospatakon A Művelődés Házában. A tárlatot Ujváry Mária művészet- történész nyitja meg Molnárné Karacs Mónika és Soltész Károlyné fuvolaművészek közreműködésével. • Rockpárbaj. Rockpárbaj címmel pénzdíjas versenyt hirdet a kazincbarcikai Eg- ressy Béni Művelődési Központ. A kilencedik alkalommal megrendezendő versenyen augusztus 28-án és 29-én mérkőzhetnek meg az amatőr zenekarok. Jelentkezni augusztus 25-ig lehet a 48/510-223- as telefonszámon. • A forradalom után. A Petőfi Irodalmi Múzeum A forradalom után címmel rendez konferenciát november 5-én és 6-án. Arra a kérdésre keresik a választ, hogy az alkotó értelmiség miként válaszol arra a kihívásra, amelyet egy kimenetelében vesztes, de eszméiben győztes forradalom teremt a politikai, társadalmi, kulturális életben. Szobrok. Józsa Lajos szobrászművész munkáiból nyílik kiállítás augusztus 19- én, csütörtökön délután 5 órakor a tisza- újvárosi Városi Kiállítóteremben. A tárlatot Koscsó Lajos alpolgármester nyitja meg. Másnap augusztus 20-án, pénteken délután 4 órakor - Józsa Lajos Lorántffy- szobrának avatásához kapcsolódva - a ti- szaszederkényi Általános Művelődési Központban nyílik a művész alkotásaiból kiállítás. Képünkön Józsa Lajos Lorántffy Zsuzsanna - vázlat III. című alkotása. Rosszfiúk - filmen Budapest (ÉM) - Tegnap kezdte el forgatni legújabb filmjét, a Rosszfiúkat Sas Tamás, a Presszó és a Kalózok rendezője. A Rosszfiúkat Czető Bernáth László írta, aki ezzel a munkájával nyerte meg az HBO hagyományos forgatókönyvírói pályázatát. A történet öt bűnözővé vált gyerek sorsát követi az intézetben, ahol az igazgató gátlástalanul felhasználja őket saját céljai elérésére. A fiúk teszik, amit parancsolnak nekik, hiszen a külvilág csak gyűlölettel fordul feléjük. A film főbb szerepeiben Bodó Viktort és Stohl Andrást láthatjuk, ők egyébként már mindketten játszottak Sas Tamás előző produkcióiban. Magyar filmek Rómában Róma (MTI) - Hét magyar filmet, köztük Huszárik Zoltán, András Ferenc, Rózsa János és Radványi Géza alkotásait tűzte augusztusi műsorára a L’isola dél cinema elnevezésű római nyári fesztivál. A Csontváryt, A keselyűt, a Valahol Európában-t és a Csók, anyu-t láthatta - egyebek közt - a közönség a szabadtéri moziban, amelyet Róma Gellérthegyén, a Gianicolo-dombon állítottak fel a Fontana Paola, egy római kori vízvezeték pompás kapuja mellett. A magyar filmszemle részeként utolsóként Makk Károly Szerelem című alkotását vetítették a Mozisziget közönségének. Önkéntes száműzetés a halálos bugyorba A Százhalombattán élő Borgó a botban találta meg festészetének mozgatóját A művész maga rendezte a kiállítást fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - FK) - A bot szeme címmel Borgó alkotásaiból nyílik kiállítás ma délután 5 óra 18 perckor a Miskolci Galériában. A most bemutatásra kerülő jellegzetes, szürreális festményei az utóbbi tíz év munkásságának eredményei. Az összes festmény függőleges tengelyében egy-egy bot vagy annak módosult alakja, ezeket főleg az ember alkotta környezetből vett elemek örvénylik körül tarka kavalkádot eredményezve, melyekben hosszú időre elkalandozik a szem. • Azóta festek botot, amióta barátomnak, Sütő Andrásnak ‘91- ben kiverték az egyik szemét. Az eszköz egy bot volt. Próbáltam elképzelni, hogy mit élhet át ilyenkor az ember, de ez képtelenség. Mégis, ez az élmény megváltoztatta a művészetemet. Mondtam is neki, hogy az ő látásának elvesztése nyitotta fel az én szememet. Azóta találtam meg a stílusomat és azóta is csak husángot, karót, rudat, ..mankót és a bot másfajta alakjait festem. Ha valamelyik képemen nincs bot, akkor az már rossz jel. De a bot valahol ott van az egész emberiség kultúrájában, csak más-más értelemben. Rengeteg levelet küldtem szét különböző embereknek szerte a világban, hogy mondják el, nekik vagy a népüknek mit jelent ez a tárgy. Az angoloknak például hokibot és effélék jutottak eszükbe. írtam a pápának is, de ő még nem válaszolt, pedig neki is van botja. □ Festményei kivétel nélkül szimmetrikusak, igaz, hogy csak első ránézésre, de a tükrözöttség valamilyen formában mindig tetten- érhető. • Ez ellen nem tehetek semmit. A természet is a szimmetriára törekszik, vegyük csak példának a férfit és a nőt, de nem mi vagyunk az egyedüliek. Ha a természet így teremt, akkor én sem festhetek másképpen. Viszont használhatok szimbólumokat. Az embert rendszerint a bugyorral ábrázolom. A bugyor egy kínzóeszköz volt, egy embernyi faláda, aminek belsejében az emberi test negatív lenyomatát éles kések, pengék, szögek adták. Amikor beleállítottak valakit, az meg sem moccanhatott odabenn, ha nem akarta, hogy szétszaggassák a kések. Két nap után a szerencsétlen már mindent bevallott. □ Ma már elég csak ezzel a kínzóeszközzel jelezni az embert? • Az életünk egy önként választott bugyor. Ott van a tévé mindenhol, és állandóan azt mutatja, hogy mi után kell vágyakoznunk. Mi meg persze rohanunk, és megveszünk mindent. A régi afrikai törzseknél az volt a férfi, aki teljesítette a próbát. A fiatal fiút kiküldték a szavannába és megmondták, hogy ha nem jössz vissza két nap múlva egy oroszlánfarokkal, akkor elüldözünk. Ez volt a természetes szelekció, amíg nem jött a fehér ember, és nem készített mindenkinek fényképes igazolványt, hogy tessék: ez vagy te, és nem az oroszlánfarok számít. Ráadásul jöttek az idegen törvények... □ A kiállítás megnyitója elég rendhagyó időpontban van. Délután 5 óra 18 perc. Van ennek is valami szimbolikus jelentése? • A világosi fegyverletétel százötven évvel ezelőtt pontosan ebben a percben fejeződött, feleződhetett be. Pontos adat nincs, néhány történésszel számítottuk ki így, percre pontosan. A Miskolci Galériában általában csütörtökön vannak a megnyitók, de velem most kivételt tettek, mert máshogy nem lett volna meg az évforduló. Egyszerűen csak szerettem volna egy jeles jubileum napján megnyitni ezt a tárlatot és az 1999-es esztendőben erre esett a választásom. I', ;,i ;< ( í< o of • 1950. Marosvásárhelyen született • 1969. a Bolyai Farkas Gimnáziumban érettségizett • 1973-75. Kolozsvári Református Teológia • 1976-80. Kolozsvári Képző- művészeti Főiskola festő szak • Kiállítások: Székelyudvarhely, Litvánia, Hollandia, Washington, Sepsiszentgyörgy, Miskolc, Budapest, Bécs, Hamburg, Győr, Vác, Nagoya, Szöul, Bukarest, Párizs, Bécs, Sidney, Helsinki, Barcelona, Madrid... Irodalmi nemzet - sokasodó kérdőjelekkel A 27. Tokaji írótábor résztvevőit köszöntötte Hámori József miniszter is Szabó Zoltán lánya és özvegye is részt vett az írótábor megnyitóján Tokaj (ÉM - FG) - Az irodalmi nemzet fogalmát először Szabó Zoltán használta, most pedig a 27. Tokaji írótábor központi kérdése: létezik-e egyáltalán az irodalmi nemzet? A magyar irodalomban most is megfigyelhető megosztottság igényli a béketeremtést, és ehhez a béketeremtéshez jelentős mértékben hozzájárulhat a Tokaji írótábor, fogalmazta meg Gál Sándor Kassán élő író, az írótábor kuratóriumának elnöke az idei, 27. tokaji tanácskozás tegnapi megnyitóján. A tábor ideje alatt arra a kérdésre keresi a választ a Tokajban összegyűlt közel kétszáz író, költő, irodalomtörténész, hogy létezik-e egyáltalán irodalmi nemzet milyen kérdések foglalkoztatják leginkább a magyar írókat. A tanácskozás első előadója, Pomogáts Béla irodalomtörténész, a Magyar írószövetség elnöke is újabb kérdéseket vetett fel. Szabó Zoltánt idézve azzal kezdte előadását, hogy a birodalmakat el lehet pusztítani, de az irodalmat nem. Ennek ellenére látnunk kell azokat a veszélyeket, amelyek jelenleg is fenyegetik a magyar irodalmat. Ilyen veszély - többek között- az elektronikus kultúra előretörése. A Gutenberg-galaxis napja leáldozóban van, egyre erőteljesebb a rendkívül egysíkú tömeg- kultúra térhódítása. Ugyanakkor- és ez a helyzet paradoxona egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az egyéni érdekek. Csakhogy ez az igény így fogalmazódik meg: „az a fontos, hogy én minél jobban érezzem magam”. A veszélyeket számbavéve Pomogáts Béla beszélt arról is, hogy az irodalom 1989 után súlyos identitászavarba került, a politikai változások után nem volt szükség az irodalom közösségi szerepvállalására. Ugyanakkor súlyos értékválság is tapasztalható. A Magyar írószövetség elnöke szerint napjainkban nem létezik igényes irodalomkritika. Ráadásul óriási - gazdasági, politikai, kulturális - presztízs- veszteséget éltek át a magyar írók. Mi tehetünk ebben a helyzetben? - tette fel a kérdést Pomogáts Béla. Hámori József miniszter mintha készült volna erre a kérdésre. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának első embere köszöntőjét követően arról beszélt, hogy egyre jelentősebb összeggel támogatja a kulturális kormányzat az írókat, beszámolt a frankfurti könyvvásár előkészületeiről is. Elmondta - többek között - azt is, hogy 10 ezer magyar könyv lesz Famkfurtban, 62 író, költő kapott meghívást, de kiegészül ez a létszám a különböző írószervezetek képviselőivel, így körülbelül 120 magyar író kiutazását támogatja a minisztérium. A terveiket ismertetve Hámori József elmondta, hogy 2001-re meghirdetik az olvasás évét, hogy sikeres legyen ez az esztendő, hogy minél többen és többet olvassanak, ehhez kérte az írók ötleteit, támogatását. A B.-A.-Z. megyei közgyűlés nevében Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke, a Tokaj város képviseletében Májer János köszöntötte az írótábor résztvevőit. A tanácskozásnak otthont adó gimnázium kulcsát Déváid István gimnáziumigazgató adta át Gál Sándor kuratóriumi elnöknek. A tegnapi tanácskozás utolsó előadója Kulcsár Szabó Ernő irodalomtörténész volt, majd vita következett. Este Petőcz András fő- szerkesztő mutatta be a Budapesti Jelenlét szerzőit. A mai tanácskozás felkért előadói: Szörényi László, Bányai János, Gálfalvi Zsolt, L. Simon László, Görömbei András, Papp Tibor, Márkus Béla, Ács Margit és Bállá D. Károly. Este Ficsku Pál felelős szerkesztő mutatja be a tábor résztvevőinek a megújult Új Holnap most megjelent első számát. A tanácskozás elején Kobzos Kiss Tamás énekmondó és Horváth Ádám operaénekes műsorral köszöntötte a vendégeket Fotó: f. m.
