Észak-Magyarország, 1999. augusztus (55. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-10 / 185. szám
1999. augusztus 10., kedd Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Zengő anyanyelv. Zengő anyanyelvem címmel Faragó Laura ad népköltészeti műsort augusztus 12-én, csütörtökön este fél 6-tól a miskolci városháza udvarán. • Borgó-botok. A bot szeme címmel Borgó (György Horváth Csaba) alkotásaiból nyílik kiállítás augusztus 13-án, pénteken délután 5 óra 18 perckor a Miskolci Galériában. A tárlatot Wehner Tibor művészettörténész nyitja meg, közreműködik Selmeczi György zeneszerző. • Vígjáték Váradról. A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékot mutatja be augusztus 12-én, csütörtökön este fél 9-től a Diósgyőri várban. Orgonahangversenyek Tiszaújváros (ÉM) - Déri András orgonaművész, a Honvéd Művész Együttes Zenekarának vezetője ad koncertet ma, kedden este 6 órától a tiszaújvárosi római katolikus templomban, ahol első ízben szólaltatja meg művész a hangszert. Déri András mellett közreműködik Kál- lay Gábor operaénekes, a Magyar Állami Operaház magánénekese, aki a hangversenyen blockflőtén is játszik. Gyereknek lenni Fecske Csaba Gyereknek lenni szerintem jó. Minél messzebb kerülök tőle, annál csodálatosabb. Az emlékezet vastag lakkrétege borít be mindent. Túri Tímea, legalábbis amikor ezeket a verseket írta - zömmel 5-10 éves kora között - még az volt. Ma már - két év telt el a kötet megjelenése óta - tizenöt éves bakfis, kamasz-szíveken sebet ejtő nagylány. Személyesen nem ismerem őt, csak a címlapon látható önarcképről, mert Tímea nemcsak versel, hanem rajzol is: ő maga illusztrálta a kötetét, sőt a függelékben tucatnyi jobbnál jobb rajza látható szöveg nélkül. Janikovszky Éva írja a könyv „fülszövegében”: „Valamennyi gyerekeknek írott könyvemben azt próbáltam megfogalmazni, hogy milyen gyereknek lenni. Túri Tímea verseit olvasva elbizonytalanodtam. Lehet, hogy ő jobban tudja? Gyereknek lenni ilyen, ahogy ezt Túri Tímea verseiben megírta?” Milyen hát gyereknek lenni, a Tímea által írt versek szerint? Bizony nem felhőtlen boldogság. Nem fenékig tejfel. Méz mellett cseppen a bürökből is. íme egy torokszorító versének a részlete: „Az lenne a legjobb, / hogy amíg én óvodában vagyok, / szülnél nekem egy kiste- sót. // Tudod mit? / Te leszel a kiste- sóm. / Én leszek a kistesód. / Oázzál! // Anyu nem halsz meg nagykorodban? / Amíg el nem válók aputól, / itt alukálok kint. / Amíg el nem válunk... / Mert bent mindig kiabál. // Megmondom apunak, / hogy ne kiabáljon. / Mondd meg a télapónak, / hogy apunak hozzon virgácsot. // Kérdezd meg apucikától, / miért kiabál minden nap? // Váljunk el aputól! / Voltál a válásban? // Harag- szók rád! / Nem leszel a kisfiam nagymamája!” Az Anyaleckéztetők című hosszú versből idéztem, amit a dátum tanúsága szerint öt- és hétéves kora között írt. Drámai mélységeket villantanak fel sorai a gyermek őszinteségével, költői érzékenységgel. Tímea idén tavasszal részt vett a miskolci Teleki Tehetséggondozó Kollégium által meghirdetett „Diákpoézis - 1999” országos pályázaton, és a legfiatalabb pályázóként második helyezést ért el. (A díjnyertesek pályamunkáiból az ÉM összeállítást közölt a költészet napján, ebben olvasható volt Túri Tímea verse is.) Túri Tímea szerintem meggyőző erejű tehetség, talán benne van egy Rimbaud, egy Weöres Sándor lehetősége, de hogy egyáltalán költő lesz-e, az még a jövő titka. Szeretném, ha egykor, sokadmagam- mal együtt, olvasója lehetnék. (Dávid Kiadó, Szeged 1997.) Indul az Ile de Francé A potyautas című zenés vígjátékot láthatják az érdeklődők ma, kedden és ezt követően még három este fél 9-től a miskolctapolcai Akropolisz Szabadtéri Színpadon. Ez a potyautas nem azonos azzal, aki évekkel ezelőtt egy léghajón próbált meg bliccelni, de a tavaly Tapolcán kifutott Ile de Francé személyzetét is sikerült mára megújítani. így a szervezők, a Kecskés és Társai Műsoriroda munkatársai szerint azoknak is újdonság lesz ez az előadás, kik tavaly már tapsoltak itt A potyautasnak. Az előadás szereplői: Kecskés Tímea, Vida Péter, Molnár Sándor Tamás, Tóth Márta, Molnár Erik, Csiszár István, Halász Gábor, Bócz Annamária és Borbély Kriszta. Felvételünk a tegnapi próbán készült. Fotó: Farkas Maya Szent Margit Szent László városából Diósgyőrben vendégszerepei a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata IV. Béla (Medgyesfalvy Sándor) és Margit (Szőcs Erika) Miskolc (ÉM - FG) - Kocsis István Árpád-házi Szent Margit című drámáját mutatja be a Diósgyőri Várszínházi Esték című sorozat keretében augusztus 11-én, szerdán este fél 9-től a vár színpadán a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata. Kocsis István drámaíró neve mellett a nagyváradi előadás színlapján ott van Rossa Lászlóé is. A magyarázat pedig a következő: „A Kocsis-mű színpadi megjelenítése nem a történelmi drámák hagyományos módján történik, melléje ugyanis mintegy szerzőtársként szegődött Rossa László, aki színpadi alkotóként is sokszorosan kiemelkedőt teremtett (Csíksomlyói passió, A lovagkirály). A gregorián hangzásvilágban és a középkori magyar népzenében gyökerező dalok és a kísérőzene koridéző, ugyanakkor a mai néző számára is izgalmassá, lebilincselővé teszi a játékot.” De a dráma, a zene mellett a színpadi látvány is különleges. Bölöni Vilmos díszletei között Novák Ferenc koreográfus, Kos- suth-díjas, érdemes művész, a Honvéd Művészegyüttes vezetője rendezőként mozgatja a szereplőket. A történelmi téma persze nemcsak arra jó, hogy felidézzük a tatárjárást, IV. Béla alakját, elmélkedjünk lánya, Margit életének példáján, hanem arra is, hogy ismét választ keressünk örök kérdéseinkre. Mit jelent a valódi hűség? Miként lehetünk hűségesek Istenhez, hazához, magyarsághoz?! Margit és a magyarok A Boldogasszony-szigetén vagyunk, vagy ahogyan korábban nevezték, a Nyulak-szigetén, vagy ahogyan most ismerjük: a Margitszigeten a kapitulumházban ezrek hallgatják Margit nővért.- Isten szereti a magyarokat, törődik a sorsunkkal, gondunkat viseli... Utasított engem, hogy figyelmeztessem királyatyámat, az országnagyokat és az egyházatyákat, hogy mielőbb élesszük újjá a magyar nyelvű irodalmat (Rövid szünetet tart, majd önfeledten.) A magyarok magyar nyelvű krónikájának egyik példányát mindjárt át is nyújtom nektek. A Domonkosrendi apácák másolták le számotokra. Én magam a Szentírás magyarra való lefordításához láttam hozzá. Bocsássátok meg nekem, hogy el mertem vállalni e hatalmas feladatot. El kellett vállalnom, hiszen nem vállalkozott rá nálam alkalmasabb írástudó. (Szünet, majd esetlenül.) Ne széledjetek még szét. Még hátra van Isten legfontosabb üzenete a magyarokhoz. Mit tanácsol Isten, hogy akkor is képesek legyünk biztonságosan megvédelmezni országunkat, ha az egész világ összeesküszik és összefog ellenünk? Nem, nem felejtettem el, csak szavakba foglalni nem tudom...” Hiába minden erőlködés. Margit nem tudja elmondani a tömegnek Isten üzenetét. Elájul. Az ápolóházba viszik rendtársai, és mindjárt hívatják az orvosfrátert. Hogy ez pontosan így történt- e? így. Legalábbis így írja le Kocsis István Árpád-házi Szent Margit című drámájában. Válasz a váradiaknak Kocsis István drámaíró értelmezése szerint Margit nem mondhatja atyja, IV. Béla szemébe, hogy nem tudja neki megbocsátani az 1241. évi vereséget. Nem tud megbocsátani, mert az ő hite szerint valódi király, Isten akaratából uralkodó király vereséget nem szenvedhet. „Margit elvárná atyjától, hogy bizonyítsa: méltóvá vált arra, hogy Isten közvetlenül szóljon hozzá, mint egykor Szent Lászlóhoz, és mint mindig minden valódi királyhoz...” - fogalmaz Kocsis István. Az Árpád-házi Szent Margit nagyváradi bemutatója előtt arra a kérdésre is megadta a választ a dráma írója, hogy mit üzen Szent Margit a váradiaknak? „Elsősorban azt, hogy sose feledjék: Nagyvárad Szent László városa... és Szent László, az égbenragadott figyeli, méltóak-e a mai váradiak a régi Nagyvárad, a szellemi központ Nagyvárad beavatottjaihoz, a hűségesekhez. Ha méltók, Szent László megsegíti őket...” Modem forma, ősi jelentés Tállya, Eger (ÉM) - Popovics Zoltán képzőművész ezekben a napokban Tállyán alkot, de alkotásai szülővárosában, Egerben is láthatók. Popovics Zoltán világpolgár. Egerben született, Budapesten nevelkedett, előbb Ausztráliában telepedett le, majd Denver- be költözött. Szobrászatból Kansas Cityben szerzett diplomát. Később Finnországban ékszertervezőként a legkiválóbb iparművészek közé emelkedett, végül visszatért oda, ahonnan elindult, Egerbe. Popovics Zoltán a Tállyán működő Közép-európai Művésztelep tagja. A szürke hétköznapok használati tárgyait művészetté lényegíti át. Az alkotások elveszítik eredeti funkciójukat, de új tartalmakkal telítődnek. Popovics Zoltán alkotásaiból szombaton Egerben az egykori trinitárius templomban nyílt gyűjteményes kiállítás. A megnyitón részt vettek a tállyai művésztelep alkotói is. A tárlat szeptember 30-áig látogatható. Popovics Zoltán alkotása mögött Molly Ackermann New York-i művész, az alkotó, és Kerékgyártó István, a tállyai képzőművészeti tábor művészeti vezetője. Fotó: Serfőző László Guruló-ajánlat Miskolc (ÉM) - A Pécsi Sándor Guruló Színház idén is elindítja felvételi előkészítő műhelyét, tudtuk meg Szép Lászlótól, a társulat vezetőjétől. A műhelybe, ahol elsajátítható a színpadi beszéd, a színészmesterség, a vers- és prózamondás, valamint a tánc alapja is, várnak minden a 15. életévét betöltött fiatalt. Jelentkezni személyesen lehet minden hétfőn, szerdán és pénteken délután 4 órától a miskolci Vasas Művelődési Központban. A Pécsi Sándor Guruló Színház új évadjában is repertoáron marad A muzsika hangja, A padlás, az Óz, a nai Y varázsló című musical, valamint A katonák, A kékszakállú herceg vára és A világító torony című dráma is. Ezeket a darabokat bárhol szívesen bemutatják. A meghívásokat a társulat címén (3530 Miskolc, Vörösmarty u. 1.1/2.), vagy a 46/351-225-ös telefonszámon várják.
