Észak-Magyarország, 1999. július (55. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-27 / 173. szám
1999. július 27., kedd fem».iMnmagCTfc § Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Edda-koncert. Az Edda együttes ad koncertet augusztus 4-én, szerdán este 8 órától a Diósgyőri várban, pontosabban a várárokban lévő szabadtéri színpadon. Az előadásra jegyek válthatók az Ady Endre Művelődési Házban. • Díszfegyverek. 300 év díszfegyverei (1490-1790) címmel nyílik kiállítás a sárospataki Rákóczi Múzeumban július 31- én, szombaton délelőtt 11 órakor. A Magyar Nemzeti Múzeum fegyvergyűjteményéből összeállított tárlatot Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója nyitja meg. • Izraeli dallamok. Az izraeli Stúdió Sim'oni kórusa és táncegyüttese mutatkozik be július 30-án, pénteken este 6 órától a szerencsi Rákóczi-vár szabadtéri színpadán. Kamaramuzsika Miskolc (ÉM) - A miskolci Reményi Ede Kamarazenekar a hónap végén dél-koreai turnéra indul. Előtte a társulat az ottani műsort főpróbaként Miskolcon is eljátssza. A kamarazenekar ma este fél 8- tól a népkerti Vigadóban lép fel. A műsor: J. Ch. Bach: Brácsaverseny 1., 2. tétel, Bloch: Héber szvit, Weber: Andante és magyaros rondó, Walton: Brácsaverseny 1. tétel, Bartók: Brácsaverseny 1. tétel, Csajkovszkij: Rómeó és Júlia nyitányfantázia. A Reményi Ede Kamarazenekar ad koncertet a Városházi esték című sorozat keretében július 28-án, szerdán este fél 6- tól a miskolci városháza udvarán is. Az együttes művészeti vezetője Gál Károly. Vezényel: Noh Tae Cheol (Dél-Korea). A belépés díjtalan. TÉKA Vár ucca tizenhét Vass Tibor A veszprémi Művészetek Háza a Vár utca tizenhét szám alatt található. Miért fontos ez, A Vár Ucca Tizenhét Kiadó okán, melyet az említett művelődési intézmény alapított. Könyvsorozatuk túl van már a harmincadik kiadványon, megjelentették - többek között - Fenyvesi Ottó, Zsávolya Zoltán, Zalán Tibor, Tandori Dezső műveit. Albumokat, negyedévkönyveket is kiadnak, feldolgozták például a Cholnoky Jenő, Eötvös Károly, Vas Gereben munkásságát. A könyvek szerkesztője Géczi János, akinek Ezer_ veszprémi naplemente című versciklusa nem ismeretlen megyénk irodalombarát közönsége előtt. Az országos terjesztésű, lapunkban is recenzeált rangos irodalmi folyóiratokban régóta rendszeresen olvashatjuk a ciklus egyes darabjait. A könyvsorozat két legutóbb megjelent darabja fiatal kritikusok munkáit közli: a H. Nagy Péter: Redundanciák retorikája és Sz. Molnár Szilvia: Kép(zet)eink című gyűjteményeit olvasók átfogó képet kaphatnak a legújabb magyar prózairodalomról, ül. megismerhetik a képversek egy lehetséges értelmezését. Mindketten az ELTE-n végeztek, H. Nagy Péter magyar, Sz. Molnár Szilvia magyar-finnugor szakon. A 90-es évek közepe óta publikálnak rendszeresen, a kötetek nagyrészt a már különböző irodalmi, kulturális folyóiratokban megjelent kritikákat, tanulmányokat fogják egybe. Az 1967-ben született, az ELTE magyar szakán végzett H. Nagy Péternek ez már a második kötete, az 1972-ben született magyar finn-ugor szakos Sz. Molnár Szilvia pedig ezzel a kötettel debütál. Sz. Molnár tanulmányainak, kritikáinak címe önmagáért beszél: A képiség és a látvány szerveződésének feltételei a képversekben, A képversek olvasásáról- a kép és a nyelv dialógusa. H. Nagy Péter kötetének tartalomjegyzéke alapján még nehezen tudná eldönteni az olvasó, hogy kikről is szólnak az egyes elemző szövegek: A kánon peremén című tanulmány többek között Ficsku Pál- az újjáalakult miskolci Új Holnap felelős szerkesztője - első kötetét veszi górcső alá. Minden bizonnyal a szerzők és szerkesztő közös munkájának eredménye, hogy mindkét könyvben névmutató segíti az olvasókat. Szoprán szóló - karban és karzaton Eperjesi Erika szoprán énekes Lehotka Gábor orgonaművésszel adott koncertet Színházi koncerten Fotó: Éder Vera Miskolc (ÉM - FG) - A plakát szerint Eperjesi Erika közreműködött Lehotka Gábor miskolci orgonaestjén, pedig a két művész közös hangversenyt adott. Az ifjú énekes sem csak úgy mellesleg szerepelt a népszerű orgonista koncertjén.- Számomra óriási megtiszteltetés, hogy Lehotka Gáborral szerepelhettem - mondja a műemlék avasi templomban rendezett koncert után Eperjesi Erika énekművész. - Ez volt az első közös fellépésünk. Gonda Ferencnek, a filharmónia itteni vezetőjének köszönhetem a lehetőséget. Ő ajánlott Lehotkának. Elkészítettem egy listát, azok a művek szerepeltek rajta, amelyeket ismerek, illetve amelyekről úgy gondoltam, hogy helyük van egy ilyen templomi koncerten. Ebből az ajánlatból válogatott Lehotka, és már csak ezeket próbáltuk közösen az előadás előtt. Én is úgy érzem, hogy Lehotka Gábor partnerének tekintett, hiszen négy áriával szerepeltem a kilenc zeneműből összeállított műsorban. Eperjesi Erika művészi pályáján ez a július 19-i koncert jelentős állomásnak számit. Bár már korábban is énekelt az avasi templomban, és korábban is részt vett a Filharmónia Kht. által szervezett koncerteken.- Már főiskolás koromban, sőt korábban is többször szerepeltem nyilvános koncerteken. A Zrínyi Ilona Gimnáziumban Engi Zsuzsa tanárnő figyelt fel rám, ő mondta: kár lenne ezzel a hanggal a kórusban maradni. A gimnáziummal párhuzamosan elkezdtem a konzit, ott Tóth Mariannától tanultam énekelni, a főiskolán pedig Szitás Marian volt a tanárom. Színházi körökben tudják, milyen nehéz „kiragyogni a karból”, de a szólóénekesi karriernek nem is tesz jót, ha valaki kórustag. Eperjesi Erika a magánénekesi tanulmányok, a főiskola befejezése után mégis vállalta a színházi kórustagságot.- Tudom én, hogy szakmai szempontból milyen terhelést, milyen veszélyt jelent a kórustagság, mégis aláírtam a szerződést. Vállaltam, mert nem volt színpadi gyakorlatom, korábban csak pódiumon, templomi karzatokon szerepeltem. De vállaltam azért is, mert más lehetőség éppen nem volt a Miskolci Nemzeti Színházban, viszont megkezdődött az operatagozat építése. Hivatalosan kórustagként alkalmaztak, de mindjárt az évad elején, az operagálán szólóénekesi feladattal bíztak meg, később a West Side Storyban megkaptam Somewhere szerepét. Persze, énekeltem a kórussal is. A következő szezonban az Egy kis éji zene című Sond- heim-musicalben hallhatjuk Eperjesi Erikát, várhatóan a Bohémélet című Puccini-operá- ban Musette szerepében lép színpadra. A színházi feladatok mellett - félállásban - az Egressy Béni Zeneiskolában tanít, és természetesen örömmel fogadja a koncertmeghívásokat is. Ebből is egy kicsit, abból is egy kicsit Egy képzőművészeti alkotótábor a kísérletek és a tapasztalatok kedvéért Encs (ÉM - FK) - Az encsi diákotthont ismét megszállták az ifjú művészek. Minden szintjén lázas munka folyik. A földszinten kollázsok, az emeleteken festmények és grafikák készülnek. Az épület nagy, de mégsem eléggé. A kerámiaszekció a szomszédos gimnáziumba vetette be magát. Mint az alkotótáborok általában, az encsi is a tehetségek gondozását tűzte ki céljául. Jönnek is a fiatalok még Pécsről, Győrből és Kassáról is. Ez utóbbi város képviselői elsősorban azért jönnek el minden évben, hogy végre tényleg alkot- ■ hassanak, otthon ugyanis a szakkörök sem tudnak olyan feltételeket biztosítani, mint amilyen körülmények között Encsen dolgozhatnak. A munka pedig korántsem a nyári táborhoz általában tartozó megszokott könnyedséget sugallja. Reggel 9-től éjfélig készülnek a művek. Ez elég riasztóan hangzik, de senki sem panaszkodik. Különösen a keramikusok nem.- Készülnek itt raku kerámiák is - magyarázza Berta István Készül a kerámia Portréfestés keramikus. - Ez japán eljárás. Az edényt ki kell venni az 1000 fokos kemencéből és rögtön megforgatni mondjuk fűrészporban vagy falevélben. Ekkor különböző oxidációs fázisokon esik át a kerámia. Este valami gyönyörűség, amikor az izzó agyag világít. A munka egyébként Fotó: Vajda János tényleg kemény, de ki lehet bírni. Utána marad még ötven hét, hogy kipihenjük. Sok olyan lehetőség is kínálkozik, amit az iskolai keretek között nem lehet vagy nem tudnak megvalósítani. Ilyen az akt-rajzolás is.- Mindössze két-három ember van a csoportban, aki már rajzolt korábban aktot - meséli Zách Eszter grafikusművész. - Sokan most próbálják tehát először, de náluk is pár nap alatt már szemmel látható fejlődés tapasztalható. A csoportban nézegetik a többiek munkáit, egymástól is ellesnek fogásokat, kísérletezgetnek az eszközzel. A legtöbbjük tényleg nagyon ügyes, mégsem elégedettek a saját munkájukkal. De ez nem is baj, van ami ösztönzi őket. A legnagyobb felfordulás a földszint egyik termében van. Először csak papírdarabokat lát a laikus szemlélődő, de azokat mindenfelé szétszórva. Köztük fiatalok hajolnak az asztal fölé ragasztóval a kezükben, és lázasan dolgoznak.- Papírkollázsok - fejti meg a titkot a holland festőnő, Lous Stuijfzand. - Remek módszer a festés helyett. Egyszerűbb, gyorsabb és ugyanolyan gondolatokat lehet vele kifejezni. És hogy mik ezek a gondolatok?- Csak a szokásos. Ki vagyok én, mi a világ, mit keresek benne? - legyint egyet Lous, aztán elneveti magát. - Mindenesetre nagyon ügyesen válaszolnak a kérdésekre. A művésztanárok nemcsak tanítanak, hanem maguk is tanulnak. A fiatalok üdesége, rácso- dálkozása a formákra még képes újat mutatni a tapasztalt művészeknek is.- Idén egy nyolcéves kisfiú követte a nővérét, és most ő is itt alkot a többiekkel - meséli Lóránt János Munkácsy-díjas festőművész, a festészeti szekció vezetője. - Mivel ő még kicsi, nagyobbnak érzékeli a körülötte levő világot, és ezek alapján fest. Az őszinteségéből én is meríthetek. De bármennyire is igyekszik mindenki, ennyi idő bizony kevés ahhoz, hogy egy-egy témában nagyon elmerülhessenek a tábor résztvevői. Viszont mindenbe belekóstolhatnak, kipróbálhatják képességeiket, megkapják az útmutatást a további alkotáshoz, és persze jól érzik magukat. Ha nem is születnek mindig remekművek, és nem is lesz mindenkiből képzőművész, akkor is megtanulják szeretni és tisztelni a művészetet.
