Észak-Magyarország, 1999. július (55. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-13 / 161. szám
1999. július 13., kedd Tisza újváros és Mezőcsát környéke HÍRCSOKOR • Csáti nyár '99. Teliinger István grafikus és festőművész kiállítását nyitják meg ma délután öt órakor a közösségi házban. A gyermekek részére július 14-én játékos vetélkedőt, 28- án kézműves foglalkozást tartanak 10 órától. • Nagyobb létszámmal jobb ellátás. A hejőbábai szociális otthonban a közelmúltban 26 fővel növekedett az ápolói és foglalkoztatói munkaterületeken dolgozók száma. Ennek eredményeként már összesen 161 személy gondoskodik az intézet 357 lakójának ellátásáról. • Új óvoda és konyha. Oszlár önkormányzata lebontja a hajdan volt református iskola épületét. A helyén 25 férőhelyes óvodát és 50 személy, többek között a szociális ellátásban részesük ellátására alkalmas konyhát építenek. A létesítmény tervei már elkészültek, átadását a jövő év közepére tervezik. A községi könyvtáros Sajószöged (ÉM - KFK) - A legtöbb községben megszűnt a könyvtár. Sajószögeden nemcsak működik, de nemrégiben fel is újították és köteteinek száma is gyarapodik. Ládi Balázsné könyvtáros nemcsak kölcsönöz, hanem családi légkört is teremt a könyvek között.- A könyvtár 1960-ban alakult a művelődési házban. Tizenkétezer könyvünk és háromszázhatvan olvasónk van. A napilapok mellett hétféle folyóiratot kínálunk. Könyvek közül a romantikus regények a legkelendőbbek, az ifjúság körében pedig az állatokról, növényekről szóló szakkönyvek. Leginkább iskolás olvasóink vannak, de sok a nyugdíjas és a középkorú látogatónk is - sorolja Ládi Balázsné. Évente kétszázezer forintból gazdálkodnak. Ez az összeg a mai könyvárak mellett igazán nem mondható soknak. Kiegészítéseként különböző alapítványokhoz pályáznak, hogy az újdonságokat is megtalálják az olvasók a polcokon. Legutóbb a Soros Alapítványtól nyertek 150 ezer forintot. Csak úgy, beszélgetni- A könyvek magas ára miatt járnak általában a könyvtárba az emberek, de itt a faluban még a társaság kedvéért is. Sokan jönnek be csak úgy, a napi gondokról beszélgetni egy kicsit - folytatja Ládiné. - A közeli tiszaújvárosi könyvtárral nem konkurálhatok, legfeljebb annyiban, hogy nálunk családiasabb a légkör - mondja. Ládi Balázsné huszonöt éve népművelés-könyvtár szakon végezte el a tanárképző főiskolát Debrecenben és azóta jelentős szerepet játszik a község kulturális életében. Segít például a falunapok előkészítésében és ha kell, még főz is az összegyűlt társaságnak. A könyvtár vezetőjeként az iskolásoknak is rendszeresen szervez rajz- és mesemondó versenyt, a nyugdíjasoknak pedig teadélutánokat.- Más községekben főleg az olvasók hiánya és persze anyagi okok miatt szűntek meg a könyvtárak. A sajószögedi is addig fog működni, ameddig van látogatója. Emiatt egy ideig nem kell félnünk, hiszen még a környező falvakból, Sajóörösről, Nagy- csécsről, Muhiból is jönnek hozzánk az emberek - büszkélkedik a község könyvtárosa. Az oldalt szerkesztette: Faragó Lajos Telefonszáma: (46) 414-022/213 E-mail: farago@iscomp.hu ÉS Itt-hon 6 Az M3-as Füzesabony és Polgár között 2000 februárjában kezdik, és 2001-ig átadják az autópálya új dél-borsodi szakaszát Miskolc (ÉM - FL) - Az M3-as autópálya Füzesabony-Pol- gár közötti szakaszának ef- fektív kivitelezési munkáit 2000 februárjában kezdik meg. A befejezés határideje: 2001. A beruházás - amelynek biztos haszonélvezője Heves, Borsod- Abaúj-Zemp-lén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye - alapvetően javít(hat)ja a dél-borsodi településeken élők életkörülményeit. Az M3-as autópálya Füzes- abony-Polgár közötti 61,4 kilométeres szakasza közel 100 milliárd forintba kerül. Ez az útépítésen túl fedezetet nyújt a terület- megszerzés, a régészet és a terveztetés munkarészeire, Ernőd térségében autópálya mérnökség felépítésére, és a teljes szakaszon elektronikus elven működő díj- beszedési és informatikai hálózat kiépítésére. A költségek műszakilag magukban foglalják az M30-as autópálya Emőd-Miskolc közötti, 5 kilométer hosszú szakaszát is. Ezen kívül egy abból elágazó, megközelítően 3 kilométer hosszú, 2-szer 1 sávos főutat, amely Ernőd térségében egy külön szintű MÁV-keresztezést követően, a településtől északra csatlakozik a 3-as útba. A környezetvédelmi bizottság elnöke szerint idén sor kerülhet a kivitelezésre kiírt pályázaton győztes vállalkozó kiválasztására, az építési szerződés aláírására, míg - tekintettel arra, hogy a téli időszakban nem célszerű a földmunkát megkezdeni - az effektív kiviA térképen látható az új út iránya, ami alapvetően befolyásolhatja a térség jövőjét telezés megindulása 2000. év februárjára tehető. A projekt megvalósíthatósága útjából, környezetvédelmi szempontból már minden akadály elhárult. A munkálatok során Polgár térségében mintegy 240 méter hosszúságú híd épül az országosan is védett területek áthidalására. A csapadékvíz megszigorított szikkasztási feltételei miatt 46 ezer négyzetméter burkolt árkot alakítanak ki, amelyben az autópálya üzeméből fakadó szennyezett vizet, sót, olajat ülepítő, illetve tisztító műtárgyakba vezetik. A műtárgyakon, valamint a szükséges helyeken madárvédő hálókat és plexit telepítenek. Az autópálya melletti védőerdőkben elültetendő fák száma terveik szerint meghaladja a 60 ezer darabot. A kiemelt munkákon kívül természetesen számos nagyvad- és hüllőátjáró is épül, amelyek figyelembevételével az autópálya-szakasz környezetvédelmi jellegű beruházásainak költsége mintegy 4 milliárd forintra tehető. A gödöllői autópálya mérnökség adatai szerint a 3-as évek óta a forgalom nagysága miatt az egyik legbalesetveszélyesebb út hazánkban. A fejlesztési folyamat egyik alapköve, hogy az autópályán maximális biztonságot és kényelmet kínáljanak, lehetőséget biztosítva a régió ipari, bányászati, mezőgazdasági, kereskedelmi, idegenforgalmi lehetőségeinek kiaknázására, elősegítve a térség városainak közlekedési integrációját. Az M3-as autópálya fejlesztésével egy időben, illetve annak hatásaként átfogó regionális területfejlesztési, munkahelyteremtési, környezet- védelmi, infrastrukturális és mezőgazdasági programok valósulhatnak meg. Az M3 autópálya megépítése az érintett régiók felzárkóztatása és az innovációs folyamatok támogatása szempontjából döntő jellentőségű - erősíti meg az autópálya mérnökség részéről Szécsi László. Hejőkeresztúri őshazakeresők ruszin földön A svidnyiki ruszin múzeum bejáratánál Fotó: Hortobágyi György Hejőkeresztúr (ÉM - FL) - A 18. század derekán több borsodi és zempléni községben új otthonra leltek a pestisjárvány elől menekülő ruszinok. A Felvidékről elindulva megyénkben Görömbö- lyön, Múcsonyban, Sajópetriben, Komlóskán és Hejőkeresztúrban telepedtek le. A hejőkeresztúri hagyomány- őrző kör szervezésében 18 leszármazott látogatott el a közelmúltban őseik földjére. Mint Hortobágyi Györgynétől, a kör vezetőjétől, az általános iskola igazgatójától megtudtuk, csoportjuk egy nagyszabású nemzetközi fesztiválban gyönyörködhetett Svidnyikben, a felvidéki ruszinok központjának tekinthető városban. Az ősök földjével való kapcsolat kialakítása két évvel ezelőtt kezdődött, most másodszor sikerült csoportosan odautazniuk az Ifjúsági és Sportminisztériumtól elnyert támogatás révén. Terveik között szerepel, hogy a megyében található többi ruszin múlttal rendelkező településsel is kapcsolatba lépnek. Remélik azt is, hogy egyre több hejőkeresztúri lakos gazdagodik majd a csodálatos görögkatolikus fatemplomok látványának élményével őseik földjén. A gyermekekért Kesznyéten (ÉM) - Jótékonysági bált rendeztek Kesznyétenben az óvoda fennállásának 20. évfordulója alkalmából. Előzőleg a szülők segítségével átfestették a bútorokat, ajtókat, az udvaron lévő játékokat. A bálra már hetekkel korábban készültek. Több helyről, például lapunktól is kaptak támogatást. Műsort adott a tiszaújvárosi Bocskor gyermek néptánc együttes, felléptek a helyi iskolások és óvodások is. Volt menyecsketánc, árverés és tombolahúzás is. A régi és új fényképekből albumot állítottak össze, amelyet a vendégek meg is vásárolhattak. A bál reggel öt óráig tartott. Bevételéből az óvoda felszerelését szeretnék bővíteni. Az utolsó tüzelős-ólas mezőcsáti házért Mezőcsát (ÉM - NZ) - Juhász László biológia-rajz szakos tanár a mezőcsáti általános iskolában, szabadidejében szobrászkodik, fest, és a művészet szeretetére neveli tanítványait. Felújított és berendezett udvarházuk páratlan a városban.- A feleségem szülei építették a telek oldalában lévő házat 1883- ban. Ajándékként ajánlották fel számunkra, és' mi örömmel költöztünk oda. Műemléki engedéllyel építhettünk új lakást, a régit pedig a csáti hagyományok, a néprajzi tárgyi emlékek őrzésére alakítottuk át. Tipikus középparaszti ház, a telek szerkezete tükrözi a mezőcsáti település jellegzetességeit, változásait. Városunk, hasonlóan az alföldiekhez a múlt század végéig ólas- kertes szerkezetű volt. A mi telkünkkel szemben állt a tüzelős sor. A tüzelős-ól födém nélkül készült, a gerendákra került a nád, azt alulról sározták, hogy ne fogjon tüzet. Téli estéken ezekben a tüzelős-ólakban találkoztak, beszélgettek az emberek - tájékoztat Juhász László. Sajnálja, hogy ezekből a korabeli paraszti életet jól tükröző tüzelős-ólas, kertes házakból mára csak egy maradt a városban. Szót is emelt legutóbb a Csáti újságban a hagyományok védelmében, mert úgy érzi, ezt kevesen tartják szívügyüknek.- Fájlalom, hogy nincs elég közakarat e múlt ápolásához, az emlékek összegyűjtéséhez. Hét, a paraszti múltat idéző épületet lehetne még megmenteni, ezekből már csak egy a szóbanforgó tüzelős-ólas telek - mondja. - A lakóépületek mellett híres volt Mezőcsát kerámiáiról, így például a Miska kancsókról is. Hiányolom a közgyűjteményt, ahol ezeket őrizhetnénk. Igaz, manapság már nehéz a kerámiákat gyűjteni, magam is csak néhányhoz jutottam, megelőztek a korábbi gyűjtők, akik nem engedik át kiállítási célokra a tulajdonukba került tárgyakat. A hagyományápolás körébe vonhatók még a régi sírkövek, nagyon romos állapotban van a zsidó templom, valamint a műemlékileg védett Do- bozy-kastély - sorolja. A nyári vakációt Juhász László leginkább a családjával tölti, de reméli, lesz ideje festeni, szobrászkodni, >a művészet iránt érdeklődő gyerekeknek pedig nyári tábort szervez. Közben kül- és belföldi vendégek is megfordulnak a néprajzi értékeket őrző, szépen berendezett paraszti-polgári udvarházban.Juhász László büszkén mutatja a csáti bütyköst Fotó: Bujdos Tibor
