Észak-Magyarország, 1999. július (55. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-08 / 157. szám
1999. július 8., csütörtök fsuK-MMSwniisiáe# Aktuális 3 HÍRCSOKOR • Bódva. A Tanulmányok a Bódva-völgye múltjáról című tanulmánykötetet mutatja be Viga Gyula megyei múzeumigazgatóhelyettes július 8-án, ma délután 4 órától a putnoki Gömöri Múzeumban. • Vasutasnap. Vasutasnapi ünnepséget tartanak ma délelőtt fél 11-től a miskolci Vigadóban. Egyebek között az arra érdemesek munkáját ismerik el a rendezvényen. „Betonsegély” Abaújszántónak Abaújszántó (ÉM - SFL) - Anyagi segítséget kapott Abaújszántó a tavaszi áradások miatti károk enyhítésére. A tavaszi hóolvadás, illetve a Szerencs-pa- tak áradása mintegy hetven lakóházat tett tönkre Abaújszántón. Ezek közül tizenhárom vált életveszélyessé, a felmérések negyvennyolc millió forintos kárt mutattak ki. A helyi vezetés benyújtotta kárigényét a Belügyminisztériumnak, az elbírálás azonban még folyamatban van. Ettől függetlenül szerdán délután segély érkezett Abaújszántóra. A budapesti központú Magyar Betonszövetség (BMSZ) vezetői félmillió forintot adtak át a település önkormányzatának a károk enyhítésére. Mint -azt Selmeczi Károly, a BMSZ ügyvezető igazgatóhelyettese (balra) elmondta: a negyvenhat betongyárat tömörítő szövetség egységesen vette ki a részét a segítségnyújtásból szerte az országban. Mivel nem ismerték régiónkat, Ódor Ferenccel, a megyei közgyűlés elnökével vették fel a kapcsolatot. Gergely Zsolt, a Fidesz megyeházi képviselőcsoportjának vezetője megjegyezte, hogy az árvízkárosultak egyike sem rendelkezett biztosítással, ezért esett a közgyűlés elnökének a választása Abaújszántóra. Fák dőltek az útra Miskolc (ÉM) - A muhi csata emlékművénél, illetve Hernádnémeti közelében a 37-es főútra dőltek fák a tegnap koraesti zivatarban. Személyi sérülés nem történt, a tűzoltóságnak csak a közlekedés biztosítása - a fák eltakarítása miatt - kellett kivonulnia. Rácson és Sályon vízszivattyúzáshoz riasztották a tűzoltók. Az Országos Meteorológiai Intézet miskolci állomásán elmondták: a kiadós zivatarban másfél óra alatt 11 milliméter eső hullott, ami nem különösebben nagy mennyiség. Az Avason mért szélerősség pedig óránként 50 kilométeres sebességű volt, s ez már viharosnak minősül. Szünidei számítástechnika. Másodszor rendeznek számítástechnikai találkozót a miskolci 40. Számú Általános Iskolában. Az ötnapos rendezvényt tegnap nyitották meg, elsősorban olyan iskolásokat és egyetemistákat várnak, akik izgalmasan szeretnék eltölteni a nyári szünidejüket. Fotó: Farkas Maya Megkezdődött a regéci vár feltárása Regéc (ÉM - Hl) - A regéci vár feltárása hétfőn kezdődött, tegnapra pedig már egy 16. századi rondella, benne egy háromágú lörés is előbukkant. A munka augusztus elejéig tart. A regéci önkormányzat a vár helyreállítására pályázatot adott be a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához. A millenniumi keretből megítéltek nekik 1,3 millió forintot. A Műemlék- helyreállítási és Restaurálási Központ pedig megígérte, hogy ingyenesen elkészíti a feltárt részek állagvédelmi tervét, hallottuk Zsuga Zsolt történésztől. Ő szervezte azt a tábort, amelynek résztvevői - miskolci és tiszaúj- városi diákok - így elkezdhették a feltárást Simon Zoltán régész szakmai irányításával. A munka hétfőn indult, a mogyoróskai és a regéci önkormányzat támogatásával. A 13. században épült vár öregtornyábankezdték a kutatást, illetve az eddig föld alatt rejtőzött, az 1530-as években emelt rondellában, ahol egy háromágú lőrésre is bukkantak. Simon Zoltán régésztől megtudtuk, a valamikori magánföldesúri vár meglehetősen nagy kiterjedésű lehetett, a 17. századig folyamatosan épült, alakult. Az 1600-as években került a Rákó- cziak tulajdonába, Zrínyi Ilona ott nevelte négy éven keresztül a kis Rákóczi Ferencet. Thököly hadikincstárát is ott tartotta, így még ma is megjelennek kincskeresők a falak között. A várat a 17. század végén a Habsburgok felgyújtották. A műemlék teljes feltárásához és restaurálásához több mint tíz évre van szükség. Simon Zoltán régész egy habán kerámiatál darabjával Fotó: végh Cs. Nem volt páratlan a múltkori piranhafogás Nyitott kérdés: ki engedhette szabadon a bányatóba a trópusi ragadozó halakat Izsófalva, Kazincbarcika, Budapest (ÉM - SzK) - Néhány napon belül már a második piranhát (ejtsd: pirányát) fogták ki tegnap az izsófal- vai bányatóból. A kérdéses bánya a Kazincbarcikai Városi Horgászegyesület tulajdonában van. Vakter Mihály elnök állítja: ők biztosan nem telepítettek piranhát a tóba. A geleji téesztől vásárolt halak között csak ponty, keszeg és kárász volt. Bivalyölő halacskák Filmekből ismert a képsor: a vízben hűsölő bivaly körül „felforr” a víz, s a piranhák hada néhány perc alatt bekebelezi a hatalmas állatot. Nos, az első, ami ennek alapján az embernek eszébe jut: vajon nem jelentenek-e veszélyt az esetleg még szabadon úszkáló piranhák az izsófalvai bányatóban (egyébként tegnap is) vidáman fürdő- zőkre? Nem könnyű fogás A Földművelési Minisztérium (FM) több megyei (Borsod-Aba- új-Zemplén, Szabolcs-Szatmár- Bereg, Bács-Kiskun, Pest) hivatalának vadászati ás halászati felügyelőségétől szerettünk volna választ kapni kérdéseinkre. Azonban éppen a halászati felügyelők közül nem sikerült egyet sem kifognunk. Mint ahogyan elérhetetlen volt az FM vadászati és halászati főosztályának a kérdéshez vélhetően értő két szakembere is. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem halbiológusa sem akadt horogra. Végül a Fővárosi Állatkertben érdeklődtünk.- A piranhák csak egyféle módon kerülhettek a tóba, ha egy akvarista vagy egy tenyésztő megunta, s szabadon engedte őket - mondott véleményt Róza Árpád vidraházi ápoló. - Ez a hal csak akkor veszélyes, ha nagy számban van jelen. Ha sikerül is szaporodnia, ha nem eszik meg más halak az ikrákat, akkor sem éli túl a trópusi hal az őszt a mi éghajlatunk alatt a szabad vizekben. Hogy jelenleg hány piranha van az említett tóban, lehalászással, alapos megfigyeléssel lehetne megállapítani. De egy biztos: télre nem marad belőlük egy sem. Figyelmeztető tábla A helybéliek csak találgatnak, hogy a környéken, környékbeli településeken ki lehet az az akvarista, aki megunta a piranha- tartást, s így szabadult meg állataitól. Mindenesetre a bányató szélén az eddigi fürödni tilos tábla mellett a helyi jegyző további figyelmeztető feliratokat is elhelyez: „Piranha veszély!” Európához viszonyítva is sikeres árvízvédelem Kiállítás a vándorgyűlésen Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - KI) - Tegnap Miskolcon nyílt meg a Magyar Hidrológiai Társaság XVII. vándorgyűlése. Szomorú aktualitást adott a tanácskozásnak, hogy az elmúlt időszakban jelentős károkat okozott az bel- és árvíz. Az ár- és a belvíz ott okozott igen jelentős károkat, ahol az önkormányzatok, a társulások és a gazdálkodók nem végezték a védművek, a csatornák karbantartását - mondta Pados Imre, a vendéglátó Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság (Évízig) vezetője. Az állami kezelésű műtárgyakról szólva kifejtette: a 600 kilométernyi gát fele megfelel az országos előírásoknak. Az Évízig területén 700 milliós kárt okozott az ár- és a belvíz, s az idén a legsúlyosabban érintett bodrog- és taktaközi fejlesztésekre 800 illetve 700 millió forintot fordítanak. Hajós Béla, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a Európa fejlettebb területein emberéletet is követeltek az áradások. Magyarországon ezzel szemben a gátak közt vezették le az árhullámokat, pedig ezer kilométernyi szakaszon lépték túl a folyók az eddig mért legmagasabb vízállást. A kormányzat fejlesztésekre, a megrongálódott vízügyi létesítmények és műtárgyak javítására és korszerűsítésére 34 milliárd forintot irányzott elő. Varga Miklós, az Országos Vízügyi Igazgatóság főigazgatója az uniós csatlakozásról szólva úgy fogalmazott: a vízgyűjtők tervezése és fejlesztése az unió jogrendszerének megfelelően mintegy 15-20 milliárd forintba kerül majd, amelynek hozzávetőlegesen a felét csatlakozási támogatásként lehet elszámolni. A tanácskozás ma folytatódik. M SZAKÉRTŐI TELEFON Pályakezdők esetében is első a regisztráció Nem az érintettek, hanem a szülők telefonáltak gyermekeik ügyében Miskolc (ÉM - KI) - Még nem eléggé köztudott: a munkaügyi központ csak akkor tud segíteni a pályakezdőknek, ha már regisztráltatták magukat - foglalta össze a lapunk szakértői telefonjára érkezett kérdések tapasztalatát Tóth Edit. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Munkaügyi Központ pályakezdők programjaiért felelős munkatársa elmondta: folyamatosan érkeztek a hívások, de csak egy esetben telefonált maga a pályakezdő - a gyermekeik elhelyezkedésért aggódó szülők éltek a szakértői telefon lehetőségével.Tóth Edit Fotó: Farkas Maya Minden esetben kiderült, hogy a pályakezdők - az érettségi, a diploma megszerzése után - ál: láslehetőség híján nem regisztráltatták eddig magukat a megyei munkaügyi központ valamelyik kirendeltségén. Enélkül pedig a központ nem tudja kiközvetíteni őket, hiába is érkezik nekik megfelelő munkaerőigény. Tóth Edit tehát azt javasolja: aki még nem kapott állást, minél előbb jelentkezzen a lakóhelyéhez tartozó kirendeltségen. Azért is fontos ez, mert - például - csak az előírt regisztrációs idő esetén tudja a központ meghatározott mértékű bértámogatásban részesíteni a munkaadót egy pályakezdő alkalmazásakor. Amennyiben nem sikerül az állás kiközvetítése, a fiataloknak lehetőségük van - csoportos foglalkozásokon - többek közt álláskeresési technikák elsajátítására, pályaorientációs tanácsadásra, szeptemberben és októberben pedig térségi állásbörzéket rendeznek a kirendeltségek. Tóth Edit egyben felhívta a figyelmet arra is: a munkaügyi rendszerbe bekerülni már csak azért is kívánatos, mert - s a legtöbben ezt sem tudják - a munkanélküli pályakezdők 1996 óta nem kapnak segélyt, de csak regisztráltként élhetnek a munkahelyhez jutást segítő támogatásokkal.
