Észak-Magyarország, 1999. július (55. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-06 / 155. szám

1999. július 6., kedd Gazdaság 7 HÍRCSOKOR • Citibank-bírság. Az adatszolgáltatási határidők elmulasztásáért 3,35 millió fo­rint bírságot szabott ki a Citibank Rt.-re az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet. Az indoklás szerint a bank az 1999-ben esedékes havi és negyedéves jelentéseit késve küldte meg a felügyeletnek. • Alaptőkét emelt. A Zalakerámia Rt. Igazgatósága a társaság alaptőkéjét zárt körben 461 millió forinttal meg­emelte - tette közzé a társaság. Az 1951 forinton - a Zalakerámia-részvények jú­niusi tőzsdei átlagárán - kibocsátott részvényeket teljes egészében az Arago Rt. jegyzi le. • Vásár Szegeden. Tegnap nyílt meg az 1876-ban alapított Szegedi Nemzetközi Vá­sár. Mintegy 4 ezer négyzetméteren 219 ki­állító mutatkozik be. Csökkenő betét- és hitelkamatok Budapest (MTI) - A lakossági hitelek át­lagos kamatszintje májusban az előző hó­naphoz képest 0,3 százalékponttal 23,7 szá­zalékra mérséklődött, miközben a betéti kamatok az éven belüli lejáratoknál 0,4 százalékponttal 12,4 százalékra, az egy éven túliaknái 0,3 százalékponttal 12,6 százalékra csökkentek - tájékoztatott a Magyar Nemzeti Bank. A hiteleken közül a fogyasztási és egyéb - például - áru- és gépkocsivásár­lási, személyi - hitelfajták átlagkamata 0,3 százalékponttal 23,7 százalékra csök­kent, míg az építési és ingatlanvásárlási hitelek kamata 23,8 százalék maradt. A lakossági látra szóló betétek átlagkama­ta 0,1 százalékponttal 6 százalékra mér­séklődött. KPAPIRPIAC A Budapesti Értéktőzsde indexe a pénteki 6691 pontos záró értékkel az elmúlt héten 1,8 százalékkal erősödött. így annak ellen­ére, hogy ez újra csak néhány részvény szárnyalásának tudható be, az elmúlt he­tekben többször sikertelenül tesztelt 6630- as ellenállási pontot sikerült áttörni. A világ tőzsdéin folytatódott az optimis­ta hangulat. A Dow Jones újra 11 000 pont felé emelkedett; Európában és a Távol-Ke­leten pedig rég nem látott magasságokba szöktek az árfolyamok. A hét első három napján kis mértékű változásokkal tarkított volt a kereskedés, de csütörtökön az árfolyamok és a forga­lom is jelentősen nőtt, ami főként újra a gyógyszergyári papírok szárnyalásának tudható be. A magyar első negyedéves makroadatok közül már csak a GDP növe­kedés értéke hiányzott, ami a többi adat­hoz hasonlóan nem lett túl fényes: 3,3 szá­zalékos értéke az elemzők által várt 3,8 százalékosnál, de a kormány által prog­nosztizáltnál is lényegesen kevesebb lett. Az elmúlt héten a Richter és az Egis rész­vények tulajdonosain kívül a többi befekte­tő jelentős profitra nem tudott szert tenni. A többi vezető részvény a tőzsdei hangulat változásával mozgott, de a hét zárására nem változtak jelentősen. Magára talált a meg­előző hét vesztese a dioxin-botrányon és ga­rantált felvásárlási ár viharán átment Pick is, árfolyama megtudott kapaszkodni 7000 forint felett. A hivatalosan ismertetett új gázárképlet jótékony hatással lehet a Mól árfolyamára, amely a hét végére a folyama­tosan erősödő forgalommal 6000 forintig erősödött. A Rába részvényei is újra 2200 közelébe emelkedtek a cég várhatóan kedve­ző második negyedéves eredményei miatt. A magas forgalommal együtt járó jelen­tős árfolyam emelkedése mindenképpen a külföldi befektetők visszatérését jelzi. A heti áremelkedésnek a meglehetősen rossz GDP növekedés sem tudott gátat szabni, ami azt jelzi, hogy a külföldi pia­coktól való távolság növekedésével vonzó lehet a magyar piac is, a régen például azonos szinten lévő magyar és amerikai piac között közel 40 százalékos eltérés már megfelelő kockázati diszkont egy makrogazdasági gondokkal küszködő or­szágban is a külföldi alapok ’ megjelenésére. Az elemzést készítette az: ELSŐ MISKOLCI BROKERHAZ 3525 MISKOLC, KIS-HUNYAD U.27. TEL.:46/356-646 Késéssel kezdődött a búza aratása A termelők a jó, nyári időjárásban és a kedvező terményárakban bíznak Mezőcsát (ÉM - FL) - Egyhe­tes késéssel kezdték meg megyénkben idén a búza aratását. Mezőcsáton az el­múlt évihez hasonló, hektá­ronkénti 4,5 tonna termésre van kilátás. Mezőcsáton is, mint a megyében általában, a tavalyinál kisebb területen aratnak az idén. A mezőcsáti Űj gazdák szövetke­zetben tegnap délelőtt kezdték meg a búza aratását. A korábbi­tól kisebb, harmadannyi terüle­ten, mindössze 329 hektáron, mert vetéseiket először a fagy, aztán a belvíz tizedelte meg.- Négy, négy és fél tonnás termésátlagot remélünk hektá­ronként. Ez az elmúlt években megszokott mennyiség, össze­sen 17-18 napos optimális időre pífcl1" • i'r KSHS Búzát vágnak a kombájnokFotó: Bujdos Tibor volna szükségünk kalászosaink aratásához, aztán pedig jó ter­ményárakra - mondta Kaszab Lajosné, a szövetkezet agronó- musa. Azt már a tábla végén egy iz­Kisebb terület ­Miskolc (ÉM - FL) - Az agrár­tárca kalászos vetésterületet csökkentő tervére alaposan rá­segített az időjárás. A bőséges őszi esők után kemény téli fagy, majd ár- és belvíz következett. Mindezek együttes következmé­nyeként megyénkben legalább 33-35 százalékkal csökkent a ka­lászosok vetésterülete.- Az ár- és belvíz kiváltkép­pen a Bodrog- és a Taktaközt, valamint Délborsodot sújtotta. Június rendkívül csapadékos, közepes termés viharos, jégveréses időjárása to­vább rontotta az amúgy is ked­vezőtlen helyzetet - nyilatkozta Sümegi István, a FVM megyei hivatalának főtanácsosa. A szakember elmondta: a túlnedvesedett talaj helyen­ként lehetetlenné teszi az ara­tást. Ezeken a területeken, ha a búza beérik, lehajtja kalá­szát, a gyom pedig átnövi. Rá­adásul több gazda tavasszal takarékosságból vagy pénzhi­ány miatt egyáltalán nem vé­gezte el a gyomirtást, ami a gombás megbetegedésekhez vezethet.- A jelenlegi adatok szerint összességében a közepestől gyengébb termésátlagra szá­míthatunk megyénkben búzá­ból: a Szerencs-Mezőkövesd, Encs-Szikszó tengely mentén jobb, az említett bel- és árvizes területeken pedig jóval gyen­gébbre. Ahol a szakértelem mellett az anyagi háttér és a megfelelő technológia is bizto­sított, ott a közepestől jobb ter­mésátlagra lehet számítani - nyilatkozta Sümegi István. zadságtörlésnyi időre megálló csapat tagjaitól tudtuk meg, hogy ők a szántástól, vetéstől kezdődően a vegyszerezésen át az aratásig felesőek a búzáért.- Nyugodt lelkiismerettel ki­jelentjük, hogy mindent megtet­tünk a jó termésért - bizonygat­ta Fróna János, aki 15 éve traktoros, Kaszab Lajosné agronómus a további kilátásokat illetően na­gyon bizonytalan.- Az elmúlt év őszén is na­gyon alacsony áron kellett elad­nunk a búzát. Idén még rosszabb a helyzet. Érdeklődők is alig vannak, árat pedig nem monda­nak. Elegendő raktár hiányában és pénzszűkében a búza egy ré­szét már most kénytelenek le­szünk eladni. A többivel pedig várunk. A jobb ár reményében. A betakarított területek a me­gyében (hektárban)* • 1996: 81 900 • 1997: 85 163 • 1998:80 031 1999-ben a bevetett terület - a megyei FVM hivatal adatai sze­rint - 51 ezer hektár volt, de ebből az elmúlt időszak időjá­rása miatt csak mintegy 45 ezer hektáron indulhat meg a beta­karítás. * A Központi Statisztikai Hivatal adatai Az OTP a legismertebb bank Magyarországon Budapest (MTI) - Az OTP Bank már évek óta tartja ve­zető pozícióját az ismertségi listán, s ezt erősítette meg az idei első negyedévi kuta­tás is. A leglátványosabb fej­lődést az Erste Bank produ­kálta - közölte vizsgálatának eredményeit a GfK Hungária Piackutató Intézet. • A GfK a felnőtt lakosságot rep­rezentáló ezer személy megkér­dezésével végzett spontán vizs­gálata során kiderült, hogy a vá­laszadók 84 százaléka ismeri az OTP bankot. A megkérdezettek fele említette a Postabankot, míg a takarékszövetkezetekről 23 százalékuk, a Budapest Bank­ról 18 százalékuk, a Kereskedel­mi és Hitelbankról pedig 14 szá­zalékuk állította, hogy ismeri. A GfK szerint a leglátványo­sabb fejlődést az Erste Bank könyvelheti el: a pénzintézet ne­vét 1999 első negyedévében már a lakosság egyötöde említette kér­dezői segítség nélkül. Ebben a te­kintetben jeletősen felülmúlja elődjét, a Mezőbankot. A GfK Hungária úgynevezett támogatott ismertségi tesztet is végzett. Ennek során a kérdező megnevezi a bankot, majd rákér­dez, hogy a válaszoló ismeri-e. E tekintetben 97 százalékkal szin­tén az OTP Bank vezeti a listát, míg a második a 91 százalékos is- mertségú Postabank. A takarék­szövetkezetet a megkérdezettek 73 százaléka, az Erste Bankot 69 százaléka, a Budapest Bankot 67 százaléka, a Kereskedelmi és Hi­telbankot 56 százaléka, a CIB Bankot 55 százaléka, a Citibankot 47 százaléka, az ABN Amro Ban­kot pedig 40 százaléka ismerte. Élénk befektetői érdeklődés Budapest (MTI) - Tavaly 450 millió dollár értékű tőkebe­fektetésről született döntés a Magyar Befektetési és Ke­reskedelemfejlesztési Köz­hasznú Társaság (ITD Hun­gary) közreműködésével - számoltak be tegnapi sajtó- tájékoztatójukon. Az ITD Hungary a külföldi be­fektetők számára segíti a lehet­séges beruházásokhoz megfele­lő terület kiválasztását, illetve lehetőséget teremt kapcsolatok felvételére a magyar és a kül­földi partnerek között. A társa­ság a világ 34 országának 37 városában tart fenn irodát. Többek közt ennek a kiterjedt hálózatnak köszönhető, hogy tavaly 450 millió dollár értékű befektetés valósult meg közre­működésükkel - hangozott el tegnap az irodák éves értekez­letének szünetében tartott bu­dapesti sajtótájékoztatón. A Nyugat-Európában dolgozó szolgálatvezetők arról számol­tak be, hogy a térségben már nemcsak a nagy-, de a kis- és középbefektetők is érdeklődnek Magyarország iránt. Döntéseik­hez a lehető legkonkrétabb szakmaspecifikus információ­kat várják a lehető legrövidebb időn belül, hiszen egy befektető egyszerre több országban több helyszínt is feltérképez. Az amerikai, kanadai, japán és izraeli irodák vezetői el­mondták: a középkelet-európai térség konkurens országaival szemben Magyarország alul­reprezentált a tengerentúlon, noha a befektetők és a keres­kedők is élénken érdeklődnek a lehetőségek iránt. Már a meghirdetett árban sem bíznak Tegnap kezdődött volna a felvásárlás - fogyatkoznak a gazdák reményei Tiszapalkonya, Miskolc (ÉM - FL) - Csak Tiszapalkonyán négy portán körülbelül 30 hí­zó vár vevőre. Megyénkben a legszerényebb becslések sze­rint 3000 háztájiban nevelt sertés sorsáért aggódnak a gazdák. A kistermelők már az agrártárca által ígért 193 forintos minimális felvásár­lási árban sem bíznak. Bár Torgyán József, a mezőgaz­dasági tárca vezetője tegnapra ígérte a nagy súlyú sertések fel­vásárlásának kezdetét, a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) megyei hi­vatalában sem ismertek még az átvétel feltételei. Tovább nehezíti a helyzetet a jószágokat sújtó forróság. A fel­vásárlás elhúzódása pedig szin­tén kedvezőtlen körülmény: a sertéseket etetni kell, s minél súlyosabb a jószág, annál nehe­zebb az értékesítése. Tiszapalkonyán Lukács And­rás évek óta foglalkozik sertés­tartással. Két-három fiasdisznót tart, a szaporulatait választási malacként, süldőként vagy hízó­ként értékesíti. Idén is nevelt 20 hízót, de csak hármat tudott eladni a Földmúvelődésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) „árvízi disznók” akciója során, kilónként 193 forintért.- Egy-egy hízóért a szabad pi­acon csak annyit kaptunk, amennyiből a többinek tápot tudtunk venni. A 25 kilogram­mos süldőket elvittük az ónodi vásárra, de csak 6500 forintot kí­náltak értük, az elfogadható ár pedig 8 ezer lenne. Azt mond­tam, inkább fejbevágom, de annyiért nem adom. Most kilenc hízónk van. Az FVM megcsinál­tatta velem az őstermelői igazol­ványt. Megígérték, hogy ennek birtokában megvásárolják a hí­zókat. Most visszaszóltak: köszö­nik szépen, de a jószágainkra mégsem tartanak igényt - sorol­ja panaszait Lukács András. A tiszapalkonyai hízók mára 150-160 kilogrammosok lettek, ám a nagy forróságban könnyen megfulladhatnak. A sertések iránt- érdeklődők azonban ke­mény feltételek szabtak Lukács Andrásnak: 170 forintot ajánla­nak kilónként, de ezért az Csak a tápra elég a piaci ár összegért még a szállítást is a gazdának kellene állni, a serté­sek élősúlyából pedig fizetéskor még 8 kilogrammot le is vonnak. Ennyiért pedig - eddig - nem adta a sertéseket. Fotó: Bujdos Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents