Észak-Magyarország, 1999. július (55. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-23 / 170. szám

1999. július 23., péntek Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Elhunyt Juhász Béla. Életének 68. évé­ben elhunyt Juhász Béla irodalomtörté­nész, kritikus, szerkesztő. Temetése július 28-án, szerdán délután 3 órakor lesz a debreceni köztemetőben. Juhász Béla töb­bek között 1962 és 1990 között az Alföld szerkesztője, 1978-tól főszerkesztője volt. • Kastélykoncertek. Ma, pénteken kez­dődnek a Gödöllői Királyi Kastélyban a Kastély Koncertek. Az egyhetes sorozat hangversenyein esténként, 8 órától ne­ves művészek szólaltatják meg ismert szerzők műveit. Nemzetközi program a Károlyi-kastélyért Füzérradvány (ÉM) - A füzérradványi Károlyi-kastélyba látogat ma az a külföldi és magyar szakemberekből álló csoport, amely a kastély hasznosítását és me­nedzsmentjét vitatja meg. A szakértői lá­togatás egy angol műemlékvédelmi civil- szervezet, a National Trust 1996-ban elin­dított proramjának része, Magyarország­ról az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a Műemlékek Állami Gondnoksága vesz részt benne. Ez évben a szervezet magyar műemlékeket helyezett vizsgála­tai középpontjába. Az angol, cseh, finn és magyar résztve­vők műhelymunka során vizsgálják a kas­tély jövőbeli hasznosítását olyan szem­pontok alapján, mint az adottságokban rejlő lehetőségek, azok erős illetve gyenge pontjai valamint az épületet fenyegető külső tényezők. A kétnapos munka végén a nemzetközi csoport a házigazdákkal kö­zösen a gyakorlatban is alkalmazható elvi javaslatot tesz a kastély hasznosítására. Fafaragást, hímzést, gyékényfonást ta­nulnak Fotó: Serfőző László Népművészeti telep az internetről Taktaharkány (ÉM) - Mintegy negyven általános iskolai tanuló vesz részt azon a nyári népművészeti oktatáson, amelyet a Polgármesteri Hivatal szervezett Takta- harkányban.- Nem gondoltam az indulásnál, hogy ilyen nagy lesz az érdeklődés a vakációzó diákok között - jegyzi meg a helyi népmű­vészeket egyébként is felkaroló Varga László polgármester. - Úgy látszik, fogé­konyak az ősi mesterségek iránt. Azért, hogy ezt az érdeklődést kifejlesztették a gyerekekben, minden elismerésem az ok­tatóké és a szülőké.- A telep pályázati kiírását az interne­ten találtuk meg - kapcsolódik a beszélge­tésbe Gadnai Mária jegyző. - Nyertünk, igaz nem nagy összeget. Azonban a szülők hozzájárulásával beindulhatott az elméle­ti és a gyakorlati oktatás. A gyerekek délelőttönként három szek­cióban foglalatoskodnak. A hímzőket Vaj- tóné Szabó Ilona, a gyékényfonókat Po- czók Gyuláné, a fafaragókat pedig Poczók Gyula irányítja. Az ifjak elméleti képzé­sét is megoldották, a szakirodalmat Bá­rány Imréné könyvtáros biztosítja. A gya­korlati oktatók szóvivője, Vajtóné szerint, ha tíz diákból csak egynek lesz hobbija a hímzés, vagy- bármelyik népművészeti ág, már megérte.- Nincs attól nagyobb boldogság, mint látni, hogy az édesanyámtól tanult öltési technika kezd felelevenedni a kicsik ujjai alatt - mondja. A telep 24-én, a kicsik készítette tár­gyak kiállításával és táncházzal zárul. Gabi megmutatja a közös ős arcát A világszenzációt jelentő új rudabányai lelet pontosan illik a fejlődési elméletbe Rudabánya (ÉM - FK) - A múlt héten került elő egy újabb 10 millió éves Rudapit- hecus - hivatalos nevén Dryo- pithecus - arckoponyájának és állcsontjának egy darabja. A lelet kétségtelenül világ- szenzáció. De miért is? Már csak azért is, mert a kopo­nyaleletek igen ritkák, mivel ezek a csontok roppant sérülé­kenyek és málékonyak. A kopo­nyatetőn mindössze egyetlen milliméter a vastagsága. Éppen ezért figyelemre méltó még vi­lágviszonylatban is, hogy Ruda- bányán már a második kopo­nyalelet került elő. Emberré válva- Az emberré válás az embersza­bású majmok egy csoportjából történő többszöri elágazással ment végbe - magyarázza Kor- dos László, a rudabányai ásatás vezetője, a Magyar Földtani Mú­zeum igazgatója. - A Rudapithe- cus volt az a bizonyos elágazási pont: innen vált el az ember és a ma ismert emberszabású maj­mok közül kettő - azaz a csim­pánz és a gorilla - fejlődési útja úgy 5-6 millió éve. Az emberszabású ősmajmok Afrikában alakultak ki más ma­jomfajtákból mintegy 30 millió éve. A kontinens akkoriban még sziget volt, de 15-10 millió évvel ezelőtt a nagy földmozgások mi­att kapcsolódott Eurázsiához, és Arábián keresztül több hullám­ban megindultak a vándorlások. A Rudapithecus is így jutott el Európa középső és déli részére, ám a spanyol, a francia, a né­met, az osztrák és a görög lele­tek közül egy sem olyan jelen­tős, mint a magyar. Ez idáig kétszáz Rudapithe- cusszal kapcsolatos lelettel büsz­kélkedhet a rudabányai feltárási terület, ennyi már elegendő a közös ősre vonatkozó elmélet bi­zonyítására, amit a legutóbbi koponya- és állcsontdarab is alá­támaszt, de sokat nem változtat rajta. Az 1985-ös 10 millió éves első koponyalelethez csak a ko­ponyatető és a felső fogazat tar­Kordos László a leletekkel tozott, az idei viszont a Rudapi­thecus arckoponyájának pontos képét is megmutatja. Végre nem kell találgatnunk a közös ős kül­lemét illetően. Ez az első alka­lom, hogy egy példányon megfi­gyelhető az arc teljes csontsor- összeköttetése. Gábor és Gabi Arra, hogy valójában a Rudapi­thecus volt az elágazás előtti fej­lődési állomás, bonyolult számí­tógépes módszerekkel, és olyan jellegzetességekből lehet kiderí­teni, mint például a fogak alak- változása, a koponya egyes csontjainak módosulásai, az arc­koponya megnyúlása. Ezeket a változásokat mérik és osztályoz­zák a tudósok. Fotó: Végh Csaba- Az előző lelet egy hím volt, míg a mostani egy nőstény - mondja el még Kordos László. ­Ezt onnan lehet tudni, hogy a hímeknek sokkal nagyobb szem­fogaik vannak, mint a nősté­nyeknek, ez még ma is megfi­gyelhető az emberszabású maj­mokon. Amikor még a földből csak részleteket lehetett a foga­zatából látni, mindenki hímnek vélte, de amikor teljesen kisza­badítottuk az agyagból, és összehasonlítottuk a fogait a ko­rábban megtaláltakkal, már ki­sebb volt azokhoz képest. Ekkor derült ki, hogy egy nőstény ke­rült elő, mégpedig a termeteseb­bek közül, mivel valamivel na­gyobb a szemfogának mérete a nemre jellemzőnél. A Rudapithecusnak már nem hivatalos beceneve is van: Gabi. Ugyanis amíg nem ásták ki tel­jesen a koponyadarabot, addig a diákok Gábornak nevezték meg­találója, Hernyák Gábor után. Amikor azonban kiderült, hogy nőstény, onnantól Gabiként em­legették. A csontok összeillesztése hó­napokig is eltarthat. A munka végén hosszas vizsgálatok vár­nak Gabira, számítógéppel talán még az' arcát is sikerül rekonst­ruálni.- Az igazat megvallva, jobban szeretem a hörcsögöket kutatni. Több a meglévő lelet, biztosab­ban felállítható a fejlődési sor. Az ember őseivel csak bajok vannak - mondja félig komo­lyan, félig tréfálva Kordos Lász­ló, aztán újra a csontok fölé ha­jol, és folytatja a kirakójátékot. A sokat (Gabi nemét is) eláruló fogak és koponyacsont-darabok A festőművész angyalai és a harcosok Máger Ágnes megfestette és egy kicsit átfestette a zsolcai csatát Felsőzsolca, Miskolc (ÉM - FG) - A magyar és a muszka harcosok között megtalálta az angyalok helyét is Máger Ágnes festőművész, a zsolcai csata 150. évfordulója tiszte­letére készült Zsolcai csata című festmény alkotója.- Mindig is érdekelt a történe­lem, de a zsolcai csatáról nem sokat tudtam. Amikor megkere­sett Papp Feri, a művház igazga­tója azzal, hogy fessek egy csata­képet, nagyon megriadtam a fela­dattól. Elkezdtem bújni a köny­veket, mindent elolvastam, amit a könyvtárakban találtam - kez­di az alkalmi festmény bemuta­tását Máger Ágnes képzőművész. Mivel egy csatajelenet, egy történelmi esemény megörökíté­sét várták a művésztől, minden­képpen ragaszkodnia kellett a valósághoz, nem szárnyalhatott szabadon a fantáziája. Nemcsak a helytörténeti kutató, de a mű­vészettörténész is figyelmeztette a tények tiszteletére. Persze, azért a magyar és a muszka har­cosok között megtalálta a saját művészetére oly jellemző angya­lok helyét is a képen.- Eredetileg egy kis fahidat fes­tettem a Sajóra - folytatja a törté­nelmi kép történetét az alkotó. - Amikor Zsíros Sándor tanár úr, aki régóta foglalkozik Felsőzsolca történetével meglátta, mit csinál­tam, azt mondta: itt bizony kőhíd volt! Szó nélkül átfestettem a ké­pet, pedig gyönyörűek voltak a hídon vágtató huszárok, a falú­don látni lehetett a lovak lába alól felszálló porfelhőt... De ott­hon is gyakran megállt mögöttem a férjem (Végvári Lajos művészet­történész-professzor a szerk.), és mindjárt szólt, ha egy kicsit is el­tértem a huszárok viseletének színárnyalataitól. Tudomásul vet­tem, és tiszteletben is tartottam, hogy egy történelmi eseményt megörökítő képet várnak tőlem. Ennek ellenére sajátomnak ér­zem ezt az alkotást is, azt hiszem, aki ránéz, felismeri, hogy ez Má- ger-kép. De most már abban is megegyeztünk a felsőzsolcaiakkal - persze csak tréfásan -, hogy ezután bármit kideríthetnek a kutatók: ez a zsolcai csata! Máger Ágnes festményét a fel- sőzsolcai Szent István Általános Iskolában rendezett kiállításon láthatják az érdeklődők. De a kép mása került az évfordulós boríté­kokra is. A zsolcai csata 150 éves évfordulója tiszteletére rendezen­dő ünnepi program keretében - a művelődési ház ifjúsági bélyeg- gyűjtő körének köszönhetően - vasárnap délelőtt 10-től 12 óráig alkalmi bélyegzés lesz a Szent Ist­ván Általános Iskolában, déltől 2- ig pedig a Hősök terén. Ugyan­csak az évforduló tiszteletére jele­nik meg a zsolcai csata emlékmű­vét ábrázoló levelező lap. Ünnepi rendezvények A zsolcai csata 150. évfordulója tiszteletére több kiállítás is nyí­lik július 24-én, szombaton dél­után 1 órakor a felsőzsolcai Szent István Általános Iskolá­ban. Itt láthatják az érdeklődők Dallos László numizmatikai gyűjteményét, Mezei Ferenc magángyűjtő 1848-as katonai díszegyenruháit, Halász Ferenc és a helyi művelődési ház ifjú­sági bélyeggyűjtő körének 48-as témájú bélyegeit, valamint a zsolcai csatát ábrázoló - Zsíros Sándor által készített - kartog­ráfiai illusztrációkat. A megnyi­tót követően helytörténeti em­lékülést tartanak az iskolában. Az első előadó Katona Tamás történész lesz, majd a felkért hozzászólók következnek. A Miskolcon élő Ágoston István nyugdíjas református lelkész, Takács László ongai tanár, Hol- pocev Péter felsőzsolcai tanár, Zsíros Sándor nyugdíjas peda­gógus, Fazekasné Majoros Judit szerencsi muzeológus mellett szót kap Gulyás József miskolci középiskolai tanár is, aki a la­punkban szombatonként megje­lenő 150 éve történt című soro­zat szerkesztője. Az évforduló napján, július 25-én, vasárnap délben ünnepi megemlékezést tartanak a zsol­cai csata emlékművénél. Ünnepi beszédet mond Katona Tamás történész. Ekkor kerül a helyére az új emlékmű alapköve is.

Next

/
Thumbnails
Contents