Észak-Magyarország, 1999. július (55. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-03 / 153. szám

1999. július 3., szombat Aktuális 3 M SZAKÉRTŐI TELEFON A pályakezdő munkanélküliekről Szakértői telefon címmel új szolgáltatással szeretne olva­sói még jobb tájékozottságá­hoz hozzájárulni az Észak­Magyarország. Sorozatunkban egy-egy ak­tuális téma avatott ismerőjét hívjuk meg szerkesztőségünkbe, akivel olvasóink tele­fonon beszélhetik meg problémáikat, tehe­tik fel neki kérdéseiket. Második alkalommal július 7-én szer­dán 14 és 16 óra között hívhatják meghí­vott vendégünket, Tóth Editet, a Megyei Munkaügyi Központ munkatársát. A téma: a pályakezdő munkanélküli­ek teendői, lehetőségei. Akit tehát érint ez a probléma és vannak megválaszo­latlan kérdései, kérjük, tárcsázza a 46/414-022-es telefon 271-es mellékén Tóth Editet. Sörfesztivál kezdődött tegnap Me­zőkövesden, 2000 Programszervező Iroda rendezésében. Az I. Mezőkövesdi Sörfesz­tivál Kiállítás és Vásár szabadidős és szórakoztató programjai vasárnap érnek véget. Fotó: Vajda János Rendszerbe foglalják a civileket Miskolc (ÉM - NyZ) - A civil szervezetek számos fórumon megfogalmazták már, hogy szeretnének több támogatást kapni az önkormányzattól, és a különböző part­neri kapcsolatok révén be tudnának kap­csolódni a döntések előkészítésébe és az önkormányzati munkába is. Ezenkívül az Európai Uniós ajánlások is hangsúlyoz­zák a civilek és az önkormányzat együtt­működését - mondta Alakszainé Oláh An­namária, Miskolc alpolgármestere. A legutóbbi közgyűlésen - bekapcsolód­va a Miniszterelnöki Hivatal által meg­hirdetett Nor.profit Szolgáltató Központ Programba - elfogadták azt a javaslatot, mely a társadalmi szervezetek és az ön- kormányzat együttműködésére irányul, ennek a programnak az egyik legfonto­sabb eleme pedig a regisztrációs rendszer elkészítése. Ily módon lehetőség nyílik a civil szféra feltérképezésére, megismeré­sére, a hatékonyabb együttműködés kidol­gozására. Az önkormányzat kéri a civil szervezeteket, hogy regisztráltassák ma­gukat. Adatlapok a Regionális Civil Köz­pont Alapítány (ReCik) irodájában kérhe­tőek (Széchenyi út 14., tel.: 414-052). Effy színész emléke. Gyar­máthy Ferencnek, a két éve elhunyt mis­kolci színművésznek avatták fel tegnap síremlékét a Szentpéteri kapui temető­ben. Az ünnepségen barátok, kollégák emlékeztek a pályatársra, akinek több éves kitartó munkájának köszönhető, hogy létrejött a miskolci Színháztörténe­ti és Színészmúzeum. Fotó: Farkas Maya Határidőre végzett ügyészi munka A gyorsított ütemű büntetéskiszabásnak visszatartó ereje van a bűnözői körben Miskolc (ÉM - PT) - Az ügyé­szek a törvényesség betartá­sa mellett határidőre teljesí­tették az első félévben rájuk rótt feladataikat. így össze­gezte munkatársai teljesítmé­nyét Boholy Zoltán, a B.-A.-Z. Megyei Főügyészség vezetője a tegnapi munkaértekezlet végén. A testület vidéki ügyészségeinek, és a főügyészség vezető szakem­berei arról adtak számot Sátori János, a legfőbb ügyész helyette­se jelenlétében, hogy 1999 első hat hónapjában milyen tendenci­át tapasztaltak és hogyan alakul­tak a munkavégzést befolyásoló körülmények. Lipták Attila kazincbarcikai vezető ügyész tájékoztatójából ki­derült, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény adta lehetőségeket kihasználva idén több mint öt­szörösére (127-re) emelkedett a bíróság elé állítások száma Ka­zincbarcikán. A közvélemény ál­tal is örömmel fogadott ered­ményről a napokban a városi rendőrkapitány számolt be a kép­viselő-testületnek. Az azonnali, napokon belüli büntetés kisza­básnak jelentős visszatartó ereje van a bűnözők körében. A gyors szankcionálás pedig a közvéle­mény számára is szimpatikus. A többletmunka ugyanakkor a bí­róságra is nagyobb feladatot há­rít, de hosszú távon jótékony ha­tása van az ítélkezési mutatók hatékonyságára is. Hadler Ferenc, Miskolc vezető ügyésze szerint ebben az évben reményen felüli teljesítménnyel - mint fogalmazott, „kőkemény csúcsraj áratással” - elérték az ügyek döntő többségének 15 na­pon belüli eredményes elintézé­sét. A vezető ügyész egyúttal úgy ítélte meg, hogy a bíróság által hozott ügydöntő határozatok szá­ma csökkent az utóbbi időben. A tiszaújvárosi Molnár Tibor szerint városukban azért nem tudnak élni a bíróság elé állítás ügygyorsító hatást gyakorló in­tézményével, mert a helyi bírósá­gon a zsúfoltság miatt egyszerű­en nincs mód erre. Az összesített elemzést, és sta­tisztikai mutatókat a főügyészség a közeljövőben készíti el a tegna­pi beszámoló alapján. Szendrő fejlődése a munkahelyteremtéstől függ Tegnaptól három napig ünnepel a három éve városi rangot kapott település Mester Árpád (jobbra) az önkormányzati szövetség oklevelével Szendrő (ÉM - PTA) - Kezde­tét vette a Szendrői Napok vasárnapig tartó rendez­vénysorozata tegnap. A há­rom évvel ezelőtt városi rangot kapott Szendrő pol­gármesterével, Mester Árpáddal az esemény kap­csán beszélgettünk. • Eddig mindegyik rendez­vénysorozatot más forgató- könyv szerint rendeztünk meg - sorolja Mester Árpád. - Van­nak azonban állandó elemek is: ilyenkor adjuk át például a vá­ros díszpolgári címét. Idén Papp Kálmán állatorvosnak ítélte a díjat a testület. Szaba­dos Mihálynak pedig ünnepé­lyes keretek között adjuk át aranydiplomáját. A Szendrői napok történetében először képzőművészeti kiállítást nyi­tottunk a közművelődési köz­pontban; úgy gondoltuk ezzel is ünnepélyesebbé tehetjük az al­kalmat. □ Milyennek értékeli a városi rangban eddig eltelt 3 évet? • A városi rang elsősorban köz- igazgatási többletfeladatot adott Szendrőnek. Ennek ellá­tásához több dolgozóra van szükség, így ha nem is nagy mértékben, de újabb munkahe­lyek teremtődtek. Ez lenne egyébként a legfontosabb lépés ahhoz, hogy tényleg fejlődésnek indulhasson Szendrő. Egyelőre az itt élők 30 százalékának nincs munkája, ez csaknem a teljes felnőtt lakosságot felöleli. Nagy terhet jelent számunkra a segélyek kifizetése: a 450 millió forintos költségvetésünkből 80 millió forintot költünk a jöve­delempótló támogatások kifize­tésére. Jellemző adat az is, hogy az 1400 helyi gyermek kö­zül ezer részesül gyermekvédel­mi támogatásban. □ Lát-e esélyt a további munka­helyteremtésre? • Részt veszünk a Csereháti Településszövetséggel karöltve a Sapard program A kategóriá­jában. Ez azt jelenti, hogy Ma­gyarországon az elsők között Szendrő is részt vesz egy fej­lesztési koncepció és program elkészítésében. Azt reméljük, ez reális esélyt ad a munka­helyteremtésre. Eddig is volt fejlesztési stratégiánk, de ez merőben más attól. A 7 éves program egyik célja, hogy a csatlakozás után részt kaphas­sunk az Európai Uniós támo­gatásokból. Épp a közelmúlt­ban ért véget a programfelelő­söknek rendezett egyhetes ok­tatás, amelyen jómagam is részt vettem. Itt ismertették azokat a szempontokat, ame­lyek alapján novemberi határi­dővel el kell majd készítenünk koncepciónkat. Ez a vidékfej­lesztés minden ágára kiterjed, az infrastruktúrától a gazdasá­gig. November után pedig az egyes területek részletes tervét, programját kell kidolgoznunk. És ha az uniós pénzek még tá- voliak is, a jövő évtől már pá­lyázhatunk a vidékfejlesztési tárcához a tervek támogatása végett. Az ózdi vasgyári ispotályból európai intézmény Az államtitkár dolgozói tablót avatott az 50 éves „végvári kórházban” Kórházlátogatáson az államtitkár (jobbra) Fotó: Bujdos Tibor Ózd (ÉM - SZN) - Több 10 év felgyülemlett egészségügyi bérfeszültségei ellenére is a térség legnagyobb foglal­koztatója, Ózd városának is­mert gazdasági-szociális problémái közepette is igé­nyes, európai szintű intéz­mény lett az 50 éves Almási Balogh Pál Kórház. Volt tehát ok az ünneplésre a jubileumi évforduló évének Semmelweis-napján tegnap az ózdi kórházban. Pusztai Erzsé­bet, a tárca politikai államtit­kára beszédében utalt az egész­ségügy nehéz helyzetére, s a tegnapelőtti első komoly figyel­meztető sztrájkra, ám hozzátet­te: több tíz év felgyülemlett fe­szültségeit nem lehet egyik napról a másikra megoldani. Ezért is nagyszerű - fogalma­zott a díszvendég -, hogy az egészségügy még mindig műkö­dik, a munkatársak elszántan kitartanak, hivatástudatuk és töretlen hitük nem csak a bete­geknek, hanem magának a szakmának is szól. Még jobb. ezt egy olyan kórházban kije­lenteni, ahol a problémák elle­nére hatalmas fejlődés ment végbe az utóbbi években. Az ózdi kórház nem ment csődbe, nincs adóssága, viszont 2,8 milliárdos rekonstrukcióval európai szintű, országosan is irigyelt osztályokat épített és rendezett be - hangoztatta Mé­száros Miklós orvos-alpolgár­mester. Az egészségügyi bérsza­kadék egyre nagyobb, mégis el­kerülték a jelentős létszámle­építést, s a térség legnagyobb foglalkoztatója, a város büszke­sége. Az itteni 840 dolgozó munkálkodása példátlan: Ózd lakosságának egészségügyi ál­lapota messze nem romlott annyira, mint ahogy ezt a szo­ciális helyzet romlása indokol­hatná. Az államtitkár Pro Sanitate kitüntetést adott át Tóth Ist­vánnak, az Almási Balogh Pál kórház igazgató főorvosának, miniszteri dicséretet Németh Imrénének, az intézmény gaz­dasági igazgatójának, s itt nyújtotta át a Pro Sanitate elis­merést nyugdíjba vonulása al­kalmából Szunyogh László di­ósgyőri sebészfőorvosnak is. A kórház történelméről szól­va Tóth István kórházigazgató visszaemlékezett az 1840-es évekre, amikor egy betegszobá­val, majd a két fürdőszobás vasgyári ispotállyal megindult a település egészségügyi ellátá­sa. Az 50 éve átadott kórház ko­rának egyik legkorszerűbb in­tézménye volt, amely ma 357 ágyon évi 11 ezer beteget kezel, 31 szakrendelés 300 ezer járóbe­teget lát el. A „szomszédos végvárak” jó­kívánságait Trencsényi Erzsé­bet kazincbarcikai igazgató fő­orvos tolmácsolta, Pusztai Er­zsébet pedig leleplezte az évfor­duló alkalmából készített dol­gozói tablókat. A kórház 14 munkatársát jutalmazták, majd éjszakába hajló vidám kerti mulatságot rendeztek valamen­nyi dolgozónak és családtagja­iknak. SOTE: sokszereplős ügy Nem az adott kormánnyal, ha­nem a helyzetükkel elégedet­lenek a budapesti Semmelwe­is Orvostudományi Egyetem és Kórház (SOTE) dolgozói - szögezte le Pusztai Erzsébet a tegnapelőtti figyelmeztető sztrájkra vonatkozó kérdések­re válaszolva tegnap Ózdon. A SOTE-é speciális, sokszerep­lős ügy, hiszen nagyon nagy egészségügyi intézményről van szó, ahol oktatás, gyógyí­tás és fejlesztés egyaránt fo­lyik, ezért a megoldás nem csak az egészségügyi tárca fel­adata. Hasonló a helyzet a bérel­maradásokkal országos szin­ten. A 4 milliárdos hátralék­ból az idén 1,6 milliárdot tud­nak felosztani. Sok olyan in­tézmény van, ahol bírósági döntésre kell várni, minden egyes esetben külön célzott vizsgálattól függ a kifizetés. Sok helyen ugyanis a nehéz­ségek ellenére sincs hiány, megoldották a kifizetést, má­sutt minden erőfeszítés elle­nére sem tudták ezt megtenni, megint más kórházaknál a ve­zetői felelősség is felmerül, ami viszont önkormányzati hatáskörbe tartozik. A kor­mány ennek ellenére mindent elkövet, hogy többlet forráso­kat teremtsen az elmaradt bé­rekre.

Next

/
Thumbnails
Contents