Észak-Magyarország, 1999. július (55. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-20 / 167. szám

1999. július 20., kedd Aktuális 3 .............................. HÍRCSOKOR • Túlsúlyos sertések felvásárlása. Felhív­ja a sertéstartó magángazdák és ősterme­lők figyelmét a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium (FVM) megyei hivatala, hogy a tárca intervenciós sertés- felvásárlást szervez azon gazdálkodók ré­szére, akinek sertésük a 160 kilogramm élősúlyt meghaladja. Az érintett gazdál­kodók eladási szándékukat a lakóhelyük szerint illetékes falugazdásznál jelenhetik be július 31-ig. • Szúnyogirtás Edelényben, Miskolcon. Az eddigi kedvezőtlen időjárás okán júli­us 20-ára tolódott a szúnyogirtás Miskolc és Edelény egyes területein. A légi, ké­miai szúnyogirtást az esti órákban végzik el, rossz idő esetén július 21-ére vagy 22- ére halasztják a műveletet. Bár a kezelés méhkímélő technológiával történik, a méhészeknek javasolják, hogy a kaptára- kat az irtást követő napokon csak később nyissák ki. Szenzációs leletek a Regéd várból Regéc (ÉM - Hl) - A mai müemlékállo- mány legdíszesebb darabjának tartják a szakemberek a bokályt. Ilyen falike­rámiára akadtak a Regéci vár feltárói. Hasonló csak Sárospatakon található. Azt már eddig is tudták a kutatók, hogy a Regéci vár mellékrezidenciaként szolgált, de a bokály fellelése arra utal: főúri köz­pont volt.- A bokály Kis-Ázsiában gyártott, kéz­zel festett falicsempe. Sárospatakon 1642 körül készült a bokályos szoba, I. Rákóczi György rendelésére. Az, hogy a Regéci várban is megtaláltuk ezt a fajta falikerá­miát, óriási szenzációnak számít régészeti körökben - hangsúlyozta Simon Zoltán, a Regéci vár feltárásán dolgozó régész. - De a többi lelet is utal a vár valamikori főúri pompájára - folytatta. - Találtunk színes mázas, áttört, gótikus kályhacsempét a 16. századból, valamint olyan díszkerámiákat, fali- és kályhacsempe-darabokat, amelyek segíthetik a rekonstrukciós munkát Pá­cinban és a füzéri várban - magyarázta. Az egyszarvút ábrázoló, a monogramos és egyéb, díszített kerámia mellett a törme­lékből előkerültek 16. századi, úgynevezett cseppes üvegpoharak darabjai is. Az üveg­pohár akkoriban kincsnek számított, tud­tuk meg a szakembertől. Mivel most a legfelső réteget kutatják, a legtöbb lelet a 16., 17. századból való. De kiásták egy 13. századi cserépfazék darab­ját is a két hete tartó munka alatt. Az ed­dig talált leletek a Hermán Ottó Múzeum­ba kerülnek. Azt a négy darab ezüstpénzt, amely szintén az omladékból került elő, a Nemzeti Múzeum éremtárának munkatár­sai határozzák majd meg. Kormos Istvántól, Regéc polgármesteré­től megtudtuk: az állagmegóváshoz feltét­lenül szükséges áram felvezetésén már dolgoznak, augusztusra eljuttatják az elektromosságot a várhoz. Egy értékes darab(ka) Fotó: vajda János Csökken az árvízveszély, marad a belvízfokozat Miskolc (ÉM) - Az árvízvédelmi készült­séget tegnap a Sajó és a Hernád teljes sza­kaszán megszüntették, a Tárnán pedig el­ső fokúra mérsékelték az Észak-Magyar­országi Vízügyi Igazgatóság területén. A védelmi osztagok továbbra is folytatják a védművek rögzítését, helyreállítását. A belvízvédelmi fokozatokban változás nem történt: I. fokú belvízvédelmi készültség van érvényben Dél-Borsodban, valamint a bodrogközi és a taktaközi belvízöblözetek- ben. Az elöntött területek nagysága összesen 10 ezer hektárra tehető. Fokozottan veszélyes (pénz-)üzem Saját fegyveres szolgálatot hoz létre a Magyar Posta Részvénytársaság Fokozott védelem illeti meg az értékeket Fotó: Farkas Maya Miskolc, Budapest (ÉM - PT)- A Magyar Posta Rt. vezeté­se stratégiai célként határoz­ta meg a biztonságosság megteremtését valamennyi hivatalában - erről Túrós András, a társaság biztonsá­gi főigazgatója beszélt a Bu­dapesten tegnap tartott saj­tótájékoztatón. Míg 1995-ben csak rablást, 30 betörést hajtottak végre posta- hivatalok ellen, és 10 alkalom­mal támadtak kézbesítőkre, 1997-ben már 85 rablást, 90 betö­rést és 45 kézbesítő elleni táma­dást regisztráltak - ismertette az adatokat Túrós András. Két nap sem múlhatott el úgy, hogy ne történt volna valami erősza­kos esemény a postával kapcso­latban - fűzte hozzá. A legtöbb rablás a fővárosban, a legtöbb betörés pedig Szabolcsban és Hajdú-Bihar megyében történt. Azonnal cselekedni kellett, így elkészítették a postahivatalok és postások védelméről szóló tervet. Új típusú kapcsolat A főigazgató szerint az értékke­zelés és forgalmazás minden szintjén a legnagyobb biztonsá­got kell megteremteni. Az egy­szerű alkalmazottnak és a társa­ság vezetésének is szem előtt kell tartania: veszélyes üzem a posta. Ami nem csoda, ha tud­juk: évente négyezer milliárd fo­rint forgalmat bonyolít le a cég. Erre tekintettel a rendőrséggel új típusú kapcsolat létrehozását szorgalmazzák, ami veszélyhely­zetben a testület gyorsabb „bevetését" és reagálást feltétele­zi. Ugyanakkor fontosnak tart­ják a szakemberek a korábban létrehozott elektronikai védelmi rendszerek korszerűsítését is. Az úgynevezett élőerős bizton­ság megteremtése érdekében pe­dig a cég fegyveres őrséget hoz létre. Ez a szervezet az őrző-vé­dő szolgálatnál hatékonyabb, in­tézkedési jogosítványokkal ren­delkező speciális csoport lesz. Túrós András úgy véli, az idei félév adatai máris azt bizo­nyítják: lényeges javulás történt a már életbe lépteit rendelkezé­seknek köszönhetően. 1999 első hat hónapjában „csak” 13 rablás és 8 rablási kísérlet, 32 betörés, és csupán 3 kézbesítő ellen irá­nyuló támadás történt. Folyamatos fejlesztés Megyénkben megfelelő a posta­védelem, ugyanakkor folyamato­san fejlesztik a riasztórendszere­ket, sőt egy miskolci postánál létrehozzák fegyveres biztonsági őrséget is. A Magyar Posta biztonsági fő­igazgatójának tegnapi sajtótájé­koztatója kapcsán megyei összevetésre kértük föl a cég miskolci igazgatóságának illeté­kes osztályvezetőjét. Sneider Csaba, a Posta Rt. Miskolci Igazgatóságának Üze­meltetés és Ellenőrzi osztály ve­zetője állítja: megyénk postabiz­tonság szempontjából nagyon kedvező helyzetben van. Tavaly mindössze egy alkalommal kö­vettek el rablást, a nagycsécsi postahivatalban, és egy kézbesí­tőt támadtak meg, Ózdon. Az idén pedig, az elmúlt héten Tak- taharkányban elkövetett posta- rablási kísérleten kívül nem tör­tént erőszakos cselekmény. Az osztályvezető szerint megyénk 300 postahivatala megfelelő vé­delemmel ellátott. Ennek ellené­re - Miskolcon elsőként - az Avason található hivatalnál lét­rehozzák fegyveres biztonsági őrséget. Tudni kell azt is: vala­mennyi régiónkbeli postán idő­záras páncélszekrény található. A posták riasztórendszerét egyébként folyamatosan fejlesz­tik. Már az idén és jövőre is je­lentős elektronikai fejlesztést hajtanak végre alkalmazottaik és ügyfeleik biztonságérzetének, és az értékek valós biztonságá­nak garantálása érdekében. A tökéletes megoldás milliárdokba kerülne A bocsi Hernád-híd körül a megáradt folyó időről időre kettévágja a települést Bocs, Miskolc (ÉM - KI) - A hét végén ismét elvágta egymástól Bocs belső és külső területét a medréből kilépő Hernád. A település hídjánál egy alacsony fekvé­sű útszakasz vezeti el az ár­hullámot, így védve a kör­nyező házakat. Tegnap már helyreállt a közlekedés Bö- csön. Minden évben gondot okoz Bocs belterületén a Hernád. A telepü­lésen átmenő út egy alacsony fekvésű szakasza hivatott a medréből kilépő folyó vizét elve­zetni. Lippai Lajos polgármester elmondta: 3-4 évente kell az út­szakaszt lezárni, 8-10 évente ala­kul ki kritikus helyzet az emlí­tett szakaszon. A települést nem csak a Hernád veszélyezteti, ha­nem a Bársonyos patak közeli betorkolása is. A helyzet rende­zésére még 1989-90-ben kidolgoz­tak egy tervet, ám az azóta sem valósult meg.- Áradáskor a betegek és idő­sek ellátása, a település külső területéről a gyerekek iskolába szállítása komoly gondot okoz. Ilyenkor Sajólád, Alsó- és Fel- sőzsolca, Hernádnémeti, Her- nádkak, felé kell kerülni mint­egy 60 kilométert. Másik kerü­lő Tiszaújváros felé vezetne, de Körömnél a Sajón közlekedő komp magas vízálláskor nem üzemel. A polgármester szerint Bőcs- nek a jelentős átmenő forgalma miatt egy új Hernád-hídra lenne szüksége. A jelenlegi helyzetet az olda­ná meg, ha az út koronaszintjét, vagyis a pályaszintet megemel­nék, minimálisan a legmaga­sabb vízállás szintjéig. Ebben az esetben azonban arra kell ügyel­ni, hogy a hídnál ne okozzon a beavatkozás visszaduzzasztást, A víz hétfőre visszahúzódott mert az a fentebbi terület házait veszélyeztetné - tájékoztatott Ombódi István, az Észak-Magyar­országi Vízügyi Igazgatóság ár- vízvédelmi ügyeletese. Ebben az esetben azonban megfelelő számú és kapacitású vízátvezetőt kellene az út alá épí­teni, a hidat pedig megnagyobbí­tani - tette hozzá érdeklődésünk­re Stoll Gábor, a bocsi út kezelő­jének, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Állami Közútkezelő Kht.- nek a vezetője. Hangsúlyozta: a településen a Hernád-híd közelé­ben lévő házak biztonságát szava­tolja az árelvezető útszakasz. A bőcsihez hasonló - bevett és elfogadott - megoldást alkal­mazzák például a Sajókazán, Ki- ráld és Putnok között, illetve Sa- jóvelezden is. Stoll Gábor becs­lése szerint a tökéletes megol­dás, az útszint megemelése - és a hozzá kapcsolódó egyéb beru­házások - milliárdos nagyság- rendű költséget jelentenének, amelyre forrás nem áll a közút­kezelő rendelkezésére. Helyi választások: tegnaptól régi és új vezetőkkel Farkaslyuk, Jósvafő (ÉM - PTA) - ónkormányzati képvi­selő-testületet és polgármes­tert választottak Farkaslyu­kon és Jósvafőn vasárnap. A 365 lelkes Jósvafőn a 286 vá­lasztásra jogosult közül 223-an voksoltak az 5 tagú képviselő- testületre és a polgármesterre. A leadott szavazatok közül 214 volt érvényes. A polgármesteri székért 7 jelölt indult, közülük a legtöbb szavazatot - 79-et - Var­ga László kapta, így ismét ő lett a polgármester. Legnagyobb ri­válisnak Garan Béla bizonyult, rá 67-en szavaztak. Az önkor­mányzati testületi tagságért 17- en vetélkedtek. Az újonnan vá­lasztott 5 tagú képviselő-testület­ben hárman rendelkeztek man­dátummal a régi grémiumban is - tudtuk meg Jónyerné Varga Ágnestől, a választási bizottság elnökétől. A jósvafői választás végered­ménye - vélhetően - aligha nyug­tatja meg végleg a kedélyeket. A településen ugyanis azért kellett új helyhatósági választásokat ki­írni, mert nyolc hónapos együtt­működés után annyira megrom­lott a viszony a testület és a pol­gármester között, hogy az önkor­mányzat - egyhangú döntéssel - feloszlatta önmagát. Az alakuló ülésre 14 napon belül, várhatóan még e héten sor kerül.- Az alakuló ülésig el kell dönteni minden képviselőnek, hogy hogyan viszonyul az új helyzethez - vélekedett Kontra László, újból megválasztott kép­viselő. - Egyrészt figyelembe kell venni a falu döntését, más­részt kinek-kinek mérlegelnie kell, hogy vállalja-e továbbra is a munkát. A régi testület úgy ítélte meg, hogy a polgármester nem tud együttműködni vele. Vagy új polgármestert vagy új testületet kellett volna választa­ni az embereknek. Ezzel szem­ben alig változott a régi felállás. Saját vezetőkkel Az egykor közigazgatásilag Ózdhoz tartozó Farkaslyuk pol­gárai tavasszal népszavazással döntöttek arról, hogy elválnak az anyavárostól. A köztársasági elnök május 1-jétől nyilvánítot­ta önálló településsé Farkas­lyukat. A vasárnapi helyható­sági választáson a voksolásra jogosult 1424 helyi lakosnak több mint fele élt választási jo­gával. A képviselő-testületi tag­ságért több mint hatvanan in­dultak. A polgármesteri székért Gá­bor Dezső, a helyi általános is­kola igazgatója és dr. Abu-Ka- marné dr. Kecskés Ibolya, kör­zeti gyermekorvos indult. Az összesítést hétfő hajnal 5-kor fe­jezték be. 816 érvényes szavazat érkezett; a polgármesteri poszt­ra 651 szavazó jelölte Gábor De­zsőt. A testület végül 10 tagú lett, mivel kedvezményes man­dátumot kapott Havasi Jánosné kisebbségi jelölt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents