Észak-Magyarország, 1999. július (55. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-17 / 165. szám

1999. július 17., szombat CsziK-iinmRsiit* Aktuális 3 HÍRCSOKOR • A húsmarhatenyésztés lehetőségei. A húsmarhatenyésztés lehetőségei me­gyénkben címmel tanácskozást rendez­nek július 19-én, hétfőn délelőtt 10 órától Gagyvendégiben, a Csereháti Telepü­lésszövetség központjában (Bátori u. 9.). Szó lesz emellett a megyei területfejlesz­tési tanács agrárcélú önálló beruházás fejlesztésére kiírt pályázatairól is. • Új szabadidőpark. Ifjúsági szabadidő­parkot adott át Molnár János polgármes­ter tegnap Göncön. Az ünnepi műsorban közreműködött a Szia Club Gt., a Szia J. együttes és több helyi előadó. • Gömöri képek. A tíz éve működő Gömör- szőlősi Művésztelepen született alkotások­ból nyílik jubileumi kiállítás ma, szombaton délután 4 órakor a putnoki Holló László Ga­lériában. A tárlatot Koltay Gábor filmren­dező ajánlja a közönség figyelmébe. Nem tudják, hová emelkedhetnek fel Hidasnémeti (ÉM - NyZ) - Az abaúji térség, pontosan az 503-as statisztikai körzet polgármestereinek szervezett találkozót tegnap az Abaúji Terület- fejlesztési Önkormányzati Szövetség és Hidasnémeti önkormányzata. Mintegy hatvan polgármester és meghí­vott vendég - köztük Odor Ferenc, a Me­gyei Közgyűlés elnöke és a Megyei Terü­letfejlesztési Tanács elnöke - jelent meg a rendezvényen. A találkozó egyik legfontosabb esemé­nye az volt, hogy a települések vezetői ja­vaslatot tettek: legyen az 503-as statiszti­kai körzet is vállalkozási övezet. Erre azonban az országgyűlés határozatának értelmében - mely szerint a meghatáro­zott 11 vállalkozási övezet száma nem bő­vülhet - nincs lehetőség. Az abaúji térség elmaradottsága sokad­szor is megfogalmazódott. Hiányzik az ipar, az út, hiába van helyben a málna, a szeder, a barack, az alma, ha kénytelenek olcsón eladni, mert nem tudják a körze­ten belül feldolgozni és nem megfelelő az emberek foglalkoztatottsága sem. Keresték a megoldást - iparosítás le­hetőségei, a megtermelt javak feldolgozása helyben, vagy új piacok az Európai Unió­hoz történő csatlakozás után -, de nem tudják, hogy melyik az igazi - tájékoztatta lapunkat Menyhért Béla, Encs polgármes­tere. Majd egy, a találkozón elhangzott ta­láló mondást is idézett: „Ózdon tudják, hogy honnan estek vissza, mi pedig nem tudjuk, hová emelkedhetünk fel.” Szociális rendeletek és épülő Billa Kazincbarcika (ÉM - NyZ) - A kazinc­barcikai önkormányzati testület teg­nap három rendeletét módosította és adásvételi szerződést kötött a Billa áruházlánc képviselőivel. A szociálisan hátrányos helyzetűek adós­ságterhének enyhítése érdekében döntött tavalyi rendeletének módosítása mellett - a kormányrendelet módosításának megfe­lelően - a kazincbarcikai önkormányzat. Akinek legalább hat hónapos közüzemi tartozása van a városban, az kérheti az önkormányzat és a kormány támogatását, az igényléseket augusztus 15-éig kell eljut­tatni a városháza illetékes osztályára. Mint Veresné Jakab Zsuzsanna, a város jegyzője elmondta: a testület a segélyezési formákat is módosította. A nyugdíjellátás­sal saját jogon nem rendelkező cukorbete­gek ezentúl nem száz, hanem ezer forint kiegészítő támogatást kapnak majd. Fő napirendi pontként egy beszámolót és egy tájékoztatót is meghallgattak az ön- kormányzati testület tagjai. A város spor­téletének helyzetéről szóló terjedelmes be­számoló után távlati tervként fogalmaz­ták meg, hogy felújítják a sportközpont lé­tesítményeit, megvizsgálják a városi sport­iskola létesítésének és egy nemzetközi méretű sportközpont építésének lehetősé­gét. A tájékoztatót a Munkaügyi Központ­ból, a munkanélküliek és a foglalkoztatás alakulásáról kapták a képviselők. A testület jóváhagyta, hogy az önkor­mányzat területet adott el a Billa áruház­láncnak - az adásvételi szerződést az ülés után meg is kötötték egy éven belül te­hát új áruház épül a városban. Emlékeket és tapasztalatot gyűjtöttek Miskolci fiatalok három évig kutatták Csincse és az ott élők történetét Ajándékba kapták a múltidéző tárgyakat Fotó: Bujdos Tibor Csincse (ÉM - FK) - Csincse múltját immár harmadik nya­ra középiskolások kutatják egy honismereti tábor kereté­ben. A munka idén befejező­dött és az eredmények jövőre egy kötetté állnak össze. Mintegy húsz lelkes miskolci fia­tal tért vissza évről évre Csincsé- re, a hatszáz lakosú faluba. Há­rom éve ugyanis a jelenlegi élet­hely megszűnése, a teljes kiköl­töztetés fenyegette a ’45 óta léte­ző települést. Bányát készültek nyitni a területen. A miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium a Her­mán Ottó Múzeum szakmai veze­tésével ekkor indította el a tá­bort azért, hogy amennyit csak lehet, megőrizzenek a faluból. Mindebben még az Országos és a Megyei Honismereti Egyesület, valamint Csincse polgármesteré­nek segítségre is számíthattak.- Az idei résztvevők többsége az előző két évben is itt volt már Csincsén - mondta Titkos Sán- dorné, a Zrínyi Ilona Gimnázi­um igazgatóhelyettese. - Igen komoly munkát végeznek, nem egyszer hat órán keresztül ülnek a levéltárban és másolják az adatokat. A csapatot Vattán szál­lásoltuk el a parókián, reggelen­te még onnan is át kell jönniük. A diákok négy-öt fős csopor­tokban dolgoztak. Előbb csak a település története, később már az ott élők személyes emlékei, életútjaik is az érdeklődésük kö­zéppontjába kerültek. Ahogy mesélik, már mindenki ismeri őket Csincsén és ők is ismerik - ahogy az ott élők magukat emle­getik - a csincsesieket. Az idős emberek örömmel mesélnek ne­kik, sőt, az egyik nénitől még ajándékot is kaptak: egy szép tükröt, egy sütőlapátot, egy ge­rebent és egy dohányvágót. A fiatal kutatók mindannyian városiak. Az is motiválta tehát őket, hogy megismerjék a vidéki életet. Az, hogy minden háznál van valamilyen állat és minden­kinek van kertje, nagyon meg­tetszett az aszfalthoz és beton­házhoz szokott ifjaknak. Az vi­szont már korántsem lelkesítet­te őket annyira, hogy minden­nek az ára az, hogy az emberek hajnali 4-kor kelnek és este 10- kor térnek nyugovóra. Találkoz­tak a helyi fiatalokkal is. Tőlük tudják, hogy helyben egyáltalán nincs szórakozási lehetőségük. A sok munka célja természe­tesen a hagyományok feltérké­pezése volt. Szeptemberben egy kiállítás, majd jövőre egy tanul­mánykötet mutatja be az ered­ményeket. Ez utóbbit teljes egé­szében a tábor résztvevői fogják írni, már csak ezért is figyelem­re méltó a vállalkozás. A túlsúlyos gondok megoldásáért 150 millió forint a 160 kiló fölötti sertések felvásárlására Ismét esély kínálkozik az eladásukra Fotó: végh Csaba Bogács rendben vátja a vendégeket Bogács (ÉM - FL) - Kétszer is előfordult az idei idegenforgal­mi szezonban rendkívüli időjá­rás Bogácson, ennek ellenére változatlanul rendben, hagyo­mányosan jó körülmények kö­zött és szeretettel fogadják a vendégeket. Az első égi áldás következté­ben a Hór patak lépett ki a med­réből. A második, csütörtökön történt nagy esőzés következté­ben a főutcán vonult le jelentős ár. Komolyabb kárt azonban nem okozott, az önkormányzat által kiosztott homokzsákokkal útját állták az árnak, elterelték a veszélyt. Mint Szajlai Sándor polgár- mester elmondta, minden híresz­telés ellenére nem csapott át a víz a Bogács fölötti Szoros völgyi víztározó, halastó gátján. A hét­végi házak, az üdülőterület, de a falu sem volt veszélyben. A tó túlfolyója június 19-étől számítva folyamatosan elvezeti az alkal­manként megszaporodó vizet, ez történt csütörtökön is.- A strand, a hozzá tartozó kemping, az üdülőterület és az egész falu rendben, felkészülten várja á vendégeket - nyilatkozta a község polgármestere. Miskolc (ÉM - ML) - A serté­sek tavaszi, intervenciós fel­vásárlásakor sok kistermelő nem tudott túladni „vízidisz­nóján". Az azóta túlsúlyossá hízott állatok gazdáinak is­mét lehetőség kínálkozik ar­ra, hogy sertéseiket eladják. Az őstermelőknél, magángazdál­kodóknál ólban „ragadt” túlsú­lyos, 160 kilogramm fölötti élő­súlyban lévő sertések számát 2500 darabra becsüli Borsod-Aba- új-Zemplénben a megyei Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési hi­vatal. Ezektől az állatoktól 150- 200 gazdálkodó nem tudott meg­szabadulni az - elmúlt hónapok­ban . az úgynevezett „vízidisz­nókat”, vagyis a tavasszal ár- és belvízzel sújtott területeket érin­tő - intervenciós felvásárlás ide­jén sem. Őket segíti az a ma zá­ruló pályázat, amelyet a földmű­velésügyi tárca a hét elején írt ki azoknak a húsfeldolgozóknak, felvásárló szervezeteknek, ame­lyek a túlsúlyos sertések feldol­gozására vállalkoznak - tájékoz­tatta az Észak-Magyarországot Deme András, az FVM megyei hivatalának vezető falugazdásza. Az FVM országosan 150 milli­ós keretet különített el a túlhí­zott sertések problémájának megoldására. Ez a keret jelenti a forrását annak a kilónként 40 fo­rintos támogatásnak, amelyet azok a húsfeldolgozók kapnak, amelyek a legkedvezőbb ajánla­tot adják a 160 kilogramm fölötti súlyban lévő sertések begyűjtésé­re, levágására és feldolgozására. Az intervenciós felvásárlás csak a családi és magángazdálkodókat érinti. Azok közül is azokat, akik nem szerződött sertéstartók - fej­tette ki Deme András. Elmondta: az érintett gazdálkodók számát, illetve a sertések mennyiségét július 31-ig kell felmérniük, a fel­vásárlás azonban remélhetőleg már jövő héten elkezdődik. Ezt ugyancsak a falugazdászoknak kell levezényelniük a szervezés­től a szerződéskötésen át az el­lenőrzésig. Eddigi információik szerint a legtöbb túlsúlyos sertés Mezőkövesd és Mezőcsát környé­kén (1000-1200 darab körül), a Taktaközben és a Bodrogközben maradt a kistermelőknél. Muzsika Mozarttól a mozdonyokig Ki nyer ma? - a népszerű rádióműsort a Népkerti Vigadóból közvetítették Czink Kálmán válaszol. Mellette Szilágyi István, szemben Varga Lász­ló és a játékvezető, Némethy Attila zongoraművész Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - FG) - A sorso­lás ezúttal elmaradt, ponto­sabban egy hónappal ezelőtt megtörtént, de akkor összeköttetés híján a Ki nyer ma? elmaradt, így a rádiós komolyzenei műsorban teg­nap játszott - és nyert - a miskolci Czink Kálmán. Czink Kálmán és a Miskolci Kulturális Menedzser Irodában működő Komolyzenei klub többi tagja egy hónappal ezelőtt is a Népkerti Vigadóban hallgatta a hangszót, majd a Déli Krónika szignálját, és felkészülten várta a Ki nyer ma? - Játék és muzsi­ka 10 percben című műsort. De a technikusok szomorúan jelen­tették: nem sikerült elérni a bu­dapesti stúdiót, összeköttetés hí­ján a műsor elmaradt. Tegnap pedig a sorsolás maradt el. Pa­lásti Éva, a Magyar Rádió mun­katársa és a megjelent érdeklő­dők is úgy vélekedtek, igazság­talan lenne, ha nem az egy hó­nappal ezelőtt kisorsolt Czink Kálmán játszana. Szöktetés az éterben- 1782-ben ezen a napon volt a most felcsendülő opera bemuta­tója. Ki a zeneszerző? - tette fel az első kérdést Némethy Attila műsorvezető, és a budapesti stú­dió munkatársai máris szabadjá­ra engedték az éterben Mozart Szöktetés a szerájból című operá­ját. Mielőtt a rádióból is hallhat­tuk volna a helyes választ, a Vi­gadó közönsége már tudta: Czink Kálmán megérdemli a tapsot. Az évforduló felidézése után következett egy újabb történet Mozartról, és egy részlet a Fa­ustból - mert Gounod is nagyon tisztelte a mestert... És Honeg- ger is. De Honegger a vonatokat is szerette, tetszett volna neki a lillafüredi kisvasút, jegyezte meg a műsorvezető. Aztán a ze­ne ürügyén arról mesélt, hogy volt egy másik zeneszerző is, aki rajongott a mozdonyokért...- Dvorák: 8. szimfónia - adta meg Czink Kálmán a negyedik kérdés helyes válaszát is. Szimfónia, Symphonia Mint a Komolyzenei klubban, ugyanolyan kötetlen beszélgetés folyt a Vigadó asztalánál is. Már csak az ötödik kérdés, a díjak átadása - a Magyar Rádió pénz­jutalma, a Kulturális Menedzser Iroda hangversenybelépője, a Népkerti Vigadó ebédmeghívása -, a nyertesnek járó taps volt hátra, és jöhettek a gratulációk: elsőként a műsorvezető, a klub­társak, aztán Dani, a pesti uno- kaöccs, aki éppen Miskolcon nyaralt... De ezzel a műsor még nem ért véget, igaz, azt már nem közvetítette a rádió, ami­kor a játékvezetőnek tette fel a Dvorák-szimfóniához kapcsoló­dó kérdését Varga László, aki Czink Károllyal együtt a Ko­molyzenei klub tagja.- Tudja, mit mondana Beetho­ven, ha látná, mennyit dohány­zott itt ez a fiatalember? _ 9- Ez már a kilencedik szimfó­nia! Folytatás hétfőn a budapesti Astoriában...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents