Észak-Magyarország, 1999. július (55. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-15 / 163. szám
1999. július 15., csütörtök Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Páros tárlat. Égerházi László fafaragó által összegyűjtött helytörténeti dokumentumokból, és ehhez kapcsolódóan az ugyancsak helyi Lavotha Kálmán festményeiből látható kiállítás július 25-ig az er- dőbényei Művelődési Házban. • St. Martin. St. Martin és barátai adnak közös koncertet július 17-én, szombaton délelőtt fél 6-tól az aggteleki Baradla- barlang hangversenytermében. • Rézzene. A Miskolci Rézfúvós Együttes, az Ewald Rézfúvós Quintett, a Debreceni Rézfúvós Együttes és a Saxhopon Quar- tett lép fel az aggteleki Boróka Fesztivál Rézfúvós-találkozóján július 16-18. között a szabadtéri színpadon, a Baradla- barlangban és az aggteleki református templomban. West Side Story. A West Side Story című musicalt láthatják az érdeklődők július 17-én, szombaton és 18-án, vasárnap este fél 9-től a Miskolci Nemzeti Színház Szabadtéri Színpadán. Maria szerepében mindkét este Kertész Marcellát láthatjuk (képünkön), Tony Tóth Sándor lesz, Riff Dézsy Szabó Gábor, Anita Seres Ildikó, Bernardoként szombaton Fandl Ferenc, vasárnap pedig Masa Attila lép színpadra. Fotó: Éder Vera Meztelen a király Brackó István Működésének legnagyobb változása előtt áll a közszolgálati magyar televízió. A királyi csatorna szeptemberre odahagyja a Szabadság téri volt Tőzsdepalotát, dolgozóinak felét-harmadát elküldi, s új műsorstruktúrával jelentkezik. Teszi mindezt élénk viták kereszttüzében, látványos kinevezések és kirúgások közepette, s egyre romló nézettségi mutatók mellett. Meztelen a király! - s ezt már nemcsak a mesebeli gyanútlan gyerek tudja és mondja, hanem a „ki- rálycsinálók” is. A kereskedelmi adók elcsábították a nézőt, s ezzel együtt az aranytojást tojó reklámozókat is. Fura egy állapot, hogy a közt szolgáló, elvileg pártatlan média - noha közpénzt is kap - a hirdetők kegyeitől függ, s ebben a szituációban nehéz számonkérni az informális objektivitást és a produkciók művészi színvonalát. A Magyar Televízió 42 éves történetének mélypontjára érkezett. Financiálisán is, morálisan is. Reményt csak a jobbító szándék adhat, hiszen egy jó királyi csatorna javára válhat a sok lehetőséget kínáló honi elektronikai piacnak. Ugyan kisebb lesz a csapat, s új helyen vág bele az új vezérkar az új program megvalósításába, de azért bizakodjunk. A régi nagyok közül Havas Henrik, Betlen János, Knézy Jenő kitart, Kertész Zsuzsa és Kudlik Juli néha még bemond, s föltűnik a bájdús Rózsa Gyuri is. Az önként és parancsra távozó „jelesek” száma feltűnően magas, s a hajdani sértett mestereket aligha lehet visszaédesgetni. Vit- ray Tamás legalábbis letette a nagyesküt: ő többé soha nem teszi be a lábát az MTV 1-be. Ő csak tudja... Akkor sem megy, ha Szenes Andrea hívja. Egy újabb Rudapithecus koponyája Az észak-amerikai egyetemisták ismét Rudabányán ásnak Ecset alatt az ősló csontja Fotó: Végh Csaba Rudabánya (ÉM - FK) - Immár harmadik éve látogatnak el egyhónapos ásatási munkára a Torontói Egyetem hallgatói Rudabányára. A gyakorlati munka még csak vasárnap kezdődött el de máris komoly lelet került napvilágra. Az új lelet nem más, mint egy Rudapitecus felső állcsontja a hozzá kapcsolódó arc- illetve agykoponya egy darabjával. Az emberelőd foga Három éve nem találtak már a rudabányai előemberrel kapcsolatos ilyen fontosságú leletet, nagy tehát az öröm. A tízmillió éves emberelőd újabb példányára Hernyák Gábor geológus bukkant rá. A lassan harminc éve folyó ásatások leleteinek csaknem nyolcvan százalékát ő találta meg.- Alig ástunk még egy órája, amikor rábukkantunk - mondta Henyák Gábor. - Akkor még nem lehetett tudni, hogy mekkora pontosan a koponyadarab és mennyi lehet még belőle a föld alatt, hiszen csak a fogai és az arckoponya egy kis darabja látszott először. Az első napokban előkerült egy őslónak, az úgynevezett Hip- parionnak az alsó lábszárcsontja is. Egyelőre még ez a csont is teljes feltárásra vár. Remek referencia Az egyetemistákat is fellelkesítették a leletek. Ők tizenkilencen professzoruk, Dávid Begun antropológus vezetésével egyáltalán nem vakációra jöttek. A munka délelőtt 9-től délután 5 óráig tart, ezt követi a napi megbeszélés és az osztályozás, ami nem egyszer este 10-ig is eltart, tudtuk meg Kordos Lászlótól, az Országos Földtani Múzeum igazgatójától, az ásatás vezetőjétől. Az egy hónap alatt mindössze egy nap szabadnapjuk van, viszont részt vesznek néhány tanulmányi túrán is. Mindezért még ők fizetnek, nem is keveset, 2200 kanadai dollárt fejenként, ez körülbelül 370 ezer forintnak felel meg. Mégis mi ebben a jó nekik? A rudabányai nyári munka remek referenciának számít nem csak Észak- Amerikában, hanem a világ bármely egyetemén. Az ásatáson való részvételnek egyébként csak az a feltétele, hogy a jelentkező egyetemi hallgató legyen, jelentkezzen a Torontói Egyetemen és persze befizesse az összeget. így akár egy leendő matematikus vagy filozófus is értékes felfedezést tehet. De azért ez nem ilyen egyszerű, hiszen a jelentkezők egyhetes kurzuson vettek részt a gyakorlati munka előtt, csak a sikeres vizsga után mehettek ki a terepre. A felelősség nem kicsi. Mindenki maximálisan felelős a maga négyzetméteréért, minden centiméterről pontos feljegyzéseket kell készíteniük. Tető alatt A rudabányai lelőhely körüli tulajdonlási gondok is megoldódtak. A terület az Aggteleki Nemzeti Park felügyelete alá tartozik és azóta végre elkészült a tető is az ásatási terület felé. Ez viszont még nem jelenti azt, hogy az összes probléma eltűnt volna.- A minap bemotoroztak a lelőhelyre. A keréknyomok pontosan kivehetők voltak - mondta Kordos László. - Az esőtől már védve van a terület, viszont a vandáloktól nem. Semmit sem lehet kinnhagyni, mert másnapra nyoma vész. Kordos László mégis terveket készít egy majdani bemutató- és feltáróhelyről. Talán egyszer az építkezés is beindul. Addig azonban még sok földet fognak megmozgatni Rudabányán. Ari, a vén róka Ari Grossman a Torontói Egyetem antropológiai tanszékének tanársegédje. Két éve már részt vett a munkában Rudabányán. Ő is jelen volt, amikor Hernyák Gábor rábukkant a Rudapitecus állcsontjára. A geológus szerint együtt találták meg, Ari azonban szerényen lemond a dicsőségről. Bár nem először van Rudabányán, még mindig ámulatba ejti a lelőhely gazdagsága.- Lenyűgöző, amit itt találtam. Nincs még egy ilyen hely a világon - mondja csillogó szemekkel. „Hallgassátok meg magyarim...” Népdalkörök vezetői találkoztak és tanultak Szerencs (ÉM - SFL) - Rákóczi búcsújának dallama és a címben szereplő idézet minden nap felcsendül ezen a héten, Szerencsen. A Magyar Művelődési Intézet (MMI) szervezésében népdalkörök vezetői találkoztak Hegyalja kapujában a hét elején. A Felföldi Regionális Népzenei Továbbképző Tanfolyamon nemcsak megyénk népdalosai vesznek részt, érkeztek szakemberek Szlovákiából és Kárpátaljáról is. Kóka Rozália, az MMI munkatársa elmondta, évről évre nő az érdeklődés a népzenei képzés iránt. A visszajelzések azt mutatják, hogy érdemes volt elindítani az oktatást, egyes népdalkörök - a minősítő versenyeken - két fokozatot ugranak előre. A foglalkozásokon olyan dallamok is felcsendülnek, amelyekre a legidősebb emberek sem emlékeznek. Köszönhető ez elsősorban Németh Istvánnak, a MTA Zenetudományi Intézete munkatársának, aki az adattárak búvára. Erdélytől Bácskáig öt zenei dialektus képezi a tanfolyam vezérfonalát, kiemelve a felföldit és az alföldit. A családias légkörben egymástól is tanulnak a résztvevők, az irányítás azonban a táborvezetőké. Kóka Rozália, Vakler Anna, Kalina Ferencné, Német István és Borsi Ferenc az elméleti oktatáson túl gyakorlati foglalkozásokat is tartanak. Munkájukat újonnan megjelent szakkönyvek, hangkazetták és CD lemezek segítik. Olyan kiadványok, ezek, amelyeknek helye volna minden énektanárnál - jegyzi meg Kóka Rozália. A tanfolyam résztvevői július 16-án, pénteken, a Rákóczi-vár Lovagtermében búcsúkoncertet adnak a vendéglátó város közönségének. Itt elénekelik többek között Rákóczi búcsúját is, amely 2000-ben a Vass Lajos Népzenei Találkozókon címadó dal lesz. Ütszéli Jósda a templomi tárlaton Kozák Attila több műfajú és többszörös jubileumi kiállítása a Tokaji Galériában Multireklám és művészet Úton-Útszélen Fotó: Bujdos Tibor Tokaj, Diósd (ÉM - FG) - Megyénkben önálló kiállításon eddig még nem találkozhattunk Kozák Attila képzőművész alkotásaival, viszont az utak mentén, a színes multireklámok mellett nap mint nap láthatjuk Jósda című grafikáját. Kozák Attila Jósda című grafikája került a kiállítás meghívójára, és óriásplakáton is bemutatják ezt az alkotását a Tokaji Galéria előtt, ahol július 17-én, szombaton délután 3 órakor Pogány Gábor művészettörténész nyitja meg a Diósdon élő képzőművész első zempléni tárlatát.- Tudom, hogy sokan az óriásplakát alapján tudnak beazonosítani, hiszen a Jósdából több ezer látható az utak mentén, talán több is a kelleténél - mondja a művész. - Örültem ennek az újfajta bemutatkozási lehetőségnek, hiszen azok is felfigyelnek ezekre a képekre, akik egyébként nem járnak kiállításra. Ma még szokatlan, hogy óriásplakátokra kerülnek a grafikák. Még ezt is tanulni kell. Most már én is tudom, szerencsésebb lett volna, ha nem mindenütt ugyanazt a grafikámat láthatnák az útonjárók. Ha legalább négy-öt különböző kép váltakozna, az adna egy kis ízelítőt a munkásságomból is. Kozák Attila négy-öt grafikája valóban csak apró töredéke művészetének. A szabadúszó alkotó évekig a Fabulon-cég tervező grafikusaként dolgozott, de festészettel, kerámiával, szobrászattal, fotózással is foglalkozott. Ő készítette az 1978-as VIT plakátját is. Később az Interpress Magazin külsős grafikusa volt, majd a Sharp Team magyarországi képviseletének művészeti vezetője lett. Hegyaljára Mészáros István fotósnak, Zemplén szerelmesének köszönhetően jutott el. Itt is több borász számára készített címkéket, emblémákat. Ezekből az alkalmazott grafikai alkotásaiból is lehetne már egy önálló kiállítást rendezni. Bár a most nyíló tokaji tárlata is több műfajú. Igaz, a grafikák is, a szobrok is, a fotók is, a textilek is ugyanarról: a természet és a történelem által sugallt sámánizmusról, a teremtés csodájáról, a mindennapi élet egyszerű jelenségei mögött rejtőző erotikus tartalmakról szólnak.- Mivel a Tokaji Galéria valaha templom volt, bár esküvőket, igaz, csak polgári szertartásokat ma is tartanak itt, igyekeztem ennek megfelelően összeállítani a kiállítási anyagot - mondja Kozák Attila. - Miközben készülődtem, akkor jöttem rá, hogy többszörösen is jubileumi lesz ez a bemutató. Éppen 30 évvel ezelőtt volt az első önálló kiállításom, sorrendben ez a 100., én pedig 50 éves vagyok...
