Észak-Magyarország, 1999. július (55. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-13 / 161. szám

1999. július 13., kedd Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Csendül a nóta. Csendül a nóta címmel Lente Lajos és Simon Irén nótaénekesek lépnek fel július 16-án, pénteken este 7 órá­tól az ózdi ÁMK-ban. Az est folyamán köz­reműködik Balogh Albert prímás valamint szaxofonon és klarinéton Kenyhercz Péter. • Aggteleki boróka. Nagy Piroska beregi szőtteseit és Majercsik János festményeit bemutató kiállítással kezdődött el tegnap az egyhetes Boróka Fesztivál Aggteleken. Az elkövetkező napokban rézfúvós együttesek műsorát, veteránautók kiállí­tását és vidám színpadi darabokat láthat­nak az érdeklődők. Aranyos Forrás Miskolc (ÉM - EM) - Aranydiplomát kapott a miskolci Rónai Művelődési Központ Forrás Kamarakórusa az el­múlt héten a csehországi Hradec Kra- lovéban megrendezett Bohuslav Martin Nemzetközi Kórusfesztivál „Sacra Musica" egyházi zene kategó­riájában. A kórus két karnagya, Balásné Molnár Il­dikó és Somogyiné Kovács Andrea nyilat­kozott a sikerről.- Az Elba partján fekvő két csodálatos kisvárosban Hradec Kralovéban (a törté­nelemkönyvekből Königgratz néven is­mert) és Pardubicében rendezték a nem­zetközi versenyt. Hogy külföldre utazhat­tunk, abban a Rónai mellett nagy szerepe volt Miskolc Mecénás Alapjának is. Összesen 50 kórus indult, köztük spanyol, finn, szlovén, orosz, belorusz, ukrán, len­gyel, svéd és legnagyobb számban cseh és szlovák csapatok. Magyarországot még egy ceglédi gyermekkórus képviselte. Hét kategóriában nevezhettek a kórusok, mi kettőben indultunk.- A csütörtök esti ünnepélyes megnyitó után néhány kórus - köztük a Forrás - a pardubicei várban éjszakai koncertet adott. Szombaton délelőtt tartották a Hra­dec Kralove-i Aldis Kongresszusi Köz­pontban a 26 fő alatti kamarakórusok ka­tegóriájának versenyét, melyen ezüstdip­lomát kaptunk. Mindössze 0,93 pont hi­ányzott az aranyhoz. Nem csak mi érez­tük úgy, hogy a zsűri a cseh csapatokat felpontozza, a külföldieket viszont alulér­tékeli... De még aznap fordult a kocka. Délután tartották az egyházi zene verse­nyét a Szűz Mária-templomban. A közön­ség vastapssal jutalmazta produkciónkat, sőt az egyik zsűritag - bár ez versenye­ken nem szokás - összetett kézzel intege­tett felénk. Ebben a kategóriában már aranydiplomát kaptunk. Képernyőről képernyőre Brackó István A híréhséget kielégítendő, s a nézettségi mutatót növelendő az aktuális témák so­ros szószólói képernyőről képernyőre szállnak, mint a madár. Ágról ágra... Az egymással vetélkedő csatornák kézről kézre adják az illetékest, úgyhogy a politi­ka, a közélet, a sajtó szűk csapatának tag­jai többet szerepelnek, mint egy nyári ba­latoni túrán haknizó színészek. A Postabank dokumentutnainak ügyé­ben mindenki megszólalt, aki számít. E pénzintézet történetének szappanoperája érdekesebb, csodálatosabb mint bárme­lyik nagy pénzen vett sorozat. Az amúgy is befejeződött Esmeralda históriája a fa­sorban sincs a Bécsben élő Princz Gá­bor, vagy a titkosrendőr Földi László történetéhez képest. Lagzi Lajcsi, Koós Jani nem tud úgy mulattatni, mint a bi­zonyítványát magyarázó Pepó, Szabó Já­nos, Torgyán vagy Deutsch Tamás mi­niszter úr. A harmadik gazdánál szolgá­ló Friderikusz ismét elővett sztárvendé­geit lepipálja néhány olyan politikus showman, mint Csurka István, Pokol Bé­la, Nagy Sándor vagy valamelyik rend­őrségi szóvivő. Aki a közéleti affinitás okán kapcsolja be a televíziót az mostanában nem csaló­dik, s nem pazarolja az időt krimire, szex­re, sportra, klasszikusra, ismeretterjesztő­re. Egy nyúlfarknyi mai tudósításban, il­letve eszmecserében ugyanis - mint cseppben a tenger - benne foglaltatik a vér, a verejték, a bűn, s az okulásul szol­gáló tanmese. Apácák táncolnak az Akropoliszon Miskolc (ÉM - FG) - Az Apácák című musical július 15-i, csü­törtöki bemutatójával kezdő­dik a tapolcai Akropolisz Sza­badtéri Színpadon a Matáv Szabadtéri Játékok sora. Öt apáca show-műsorra készül, így akarnak pénzt szerezni ah­hoz, hogy eltemethessék gomba­mérgezésben elhunyt társnőiket. Első hallásra talán meglepő vál­lalkozás, de kiderül: minden apácában titkos művészi ambí­ció tüze ég. Van közöttük, aki hajdan kötéltáncos volt, van kö­zöttük egykori énekesnő, baleri­na, titkos country-sztár... A tapolcai Apácák-bemutató szereplői pályakezdő színészek. Valamennyien a Budapesti Ope­rettszínház tanodájának végzős hallgatói. De nem ismeretlenek a miskolci közönség előtt sem, hiszen például Kecskés Tímea és Váradi Eszter az Akropoliszon már a két évvel ezelőtt bemuta­tott Charlie nénje című zenés bohózatban is játszott. Persze, az Apácákat sem kell bemutatni. Nagy sikerrel játsszák ezt a da­rabot - főszerepben Psota Irén­nel - a budapesti Madách Szín­házban. A múlt nyáron pedig a komáromi Jókai Színház művé­A nővérek és Sam, a show csapata szei a Diósgyőri várban is bemu­tatták a fergeteges Dán Goggin- komédiát. A Kecskés és Társai Műsoriroda, a tapolcai szabadté­ri játékok szervezője már tavaly is szerette volna meghívni a szí­ninövendékek előadását, de ak­kor a komáromiak vendégjátéka miatt lemondtak erről a darab­ról. Most viszont már a Matáv Szabadtéri Játékok keretében szervezik meg az Apáca-soroza­tot. A névváltozás oka, hogy a Kecskés és Társai Műsoriroda által szervezett tapolcai színházi előadások főtámogatója ettől az évtől a Matáv. Az Apácák című musicalt jú­liusban nyolc alkalommal játsszák az Akropolisz Szabadté­ri Színpadon. Július 26-án, 27-én és 28-án a Charlie nénje című zenés bohózat, augusztus 10-től 13-ig pedig A potyautas című ze­nés vígjáték szerepel a Matáv Szabadtéri Játékok műsorán. Matáv Szabadtéri Játékok az Akropolisz Szabadtéri Színpadon Miskolctapolca, Görömbölyi út. Július 15., 16., 17., 22., 23., 24., 29., 30. DÁN GOGGIN APÁCÁK musical két részben Mária Regina nővér Erdős Borcsa Mária Huberta nővér Gál Judit Mária Roberta nővér Váradi Eszter Mária Amnesia nővér Szvetnyik Szilvi Mária Lea nővér Kécskés Tímea Sam Peller Károly Fordította: Téli Márta A dalszövegeket fordította: Gebora György Jelmez: Kemenesi Tünde Játékmester: Varga Miklós Zenei vezető: Gebora György Koreográfia és rendezés: Peller Károly 1 Az előadások este fél 9-kor kezdődnek. Jegyek válthatók a színházzal szem­ben a Dzsungel játékboltban, a Mé­dia Centrumban és a helyszínen 550 Ft-os áron. * • Elhunyt Szeleczky Zita Budapest (MTI) - Elhunyt Sze­leczky Zita. A színésznőt életé­nek 85. esztendejében, hétfő haj­nalban érdi otthonában érte a halál. Szeleczky Zita 1915. ápri­lis 20-án született Budapesten. Antik és modern klasszikusok hősnőjeként emlékezetes alakí­tásokat nyújtott. Magyarorszá­gon utoljára 1945. december 15- én lépett színpadra. Nevét 24 magyar film is őrzi. 1945-ben a szovjet megszállás elől menekül­ve elhagyta az országot, 1997- ben települt haza. Temetéséről később intézkednek. Kortárs tárlat Miskolc (ÉM) - Hazai híres festők címmel kortárs magyar képzőművészek alkotásaiból nyílik kiállítás július 15-én, csütörtökön délután 3 órakor a miskolci Megyeháza Galéria Termében. A tárlaton Osváth Miklós, Csurgói Máté, Zándo- ki Gábor, Madarász György, Kaszás István, Komlós Mik­lós, Markó Endre, Loretta We- negger Horain, Marcus Aure- lius, Szepesi Andor, Zolnai Eszter műveit láthatják az ér­deklődők. A befőttek a fejből a rajzlapra kerülnek Mezey István grafikusművész élményei előbb történetek, majd vonalak lesznek Sárospatak (ÉM - FK) - Me­zey István kazincbarcikai fes­tő- és grafikusművész alkotá­saiból jelenleg a Sárospataki Képtárban látható kiállítás. A műértők a művészt egysze­rűen csak a hétköznap költői megörökítőjeként emlegetik. • Valóban a mindennapok ins­pirálják munkáimat, de ez azért nem ilyen egyszerű - mondja Mezey István. - Vannak művé­szek, akik azt szokták mondani, hogy majd festek a hétvégén, ak­kor lesz rá időm. Én nem ilyen vagyok. A téma oldalbavág, mint a meleg vagy a szél. Ilyen­kor leülök és megrajzolom vagy megfestem az élményt. A hét­köznapokban állandóan benne van a forma és az élet. Egy kerí­tés is lehet rám olyan hatással, hogy ötletet kapok tőle. A min- dennapiság inkább azt jelenti, hogy minden nap rajzolok vala­mit, aminek témáját valóban a hétköznapi valóságból merítem. □ Kazincbarcikán él és alkot. Ez a város mennyire képes inspirál­ni egy művészt? • Engem elsősorban az emberek érdekelnek és nem a házak, amiben laknak. A kockaházak­ban sem feltétlenül kockaembe­rek élnek. Egy apró, lukszerű la­Mezey István: Néhány történetet be is fejezek, ezek sosem kerülnek papírra Fotó: Vajda János kásba is lehet esztétikumot vin­ni. Persze a környezet is döntő befolyással van az emberekre, de nem mindenki alakul át. □ Visszatérő témája az öregség és az elmúlás. Számtalan képén jelennek meg idős emberek, me­lankolikus helyzetek. • Nem tehetek arról, hogy ami­NÉVJEGY • Mezey István 1945-ben született Szikszón • Az érettségit az ózdi József Attila Gimnáziumban szerezte meg, ez­után reklámgrafikusi képesítést szerez • 1970-ben költözik Kazincbarcikára, ahol azóta is az Egressy Béni Mű­velődési Központ és Könyvtár grafikusaként dolgozik • 1975-től a Művészeti Alap, majd a Képző- és Iparművészek Szövetsé­gének, későbbiekben a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségé­nek is tagja lett • 1990-től a Magyar Képző- és Iparművészek Észak-Magyarországi Te­rületi Szervezetének megyei titkára • Az Encsi Országos Képzőművészeti Alkotótábor alapító tagja, jelen­leg művészeti vezetője • 1995-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét vehette át munkássága elismeréseként • Sokoldalú művész, több történelemkönyv, folyóirat és verseskötet il­lusztrátora ÍS 1/ kor a tengerparton felmarkolom a homokot és látom benne a kagylók mellett a szemetet is, akkor a tenger gyomra című ké­pet készítem el és nem a fagylal- tosbódét örökítém meg. Ez alka­ti kérdés, én ezeket a témákat lá­tom meg. Egy fát sohasem fogok azért megfesteni, mert az fa, ha­nem azért, mert történt vele vala­mi, ami megfogott és gondolko­dásra késztetett. Ilyenkor a fejem­ben megindulnak a történetek. □ Ez azt jelenti, mozgásban lévő, változó cselekményként élnek a ké­pek azelőtt, hogy megrajzolná? • Ez pontosan így van. Ezek eleven történetek. Néhányat be is fejezek, ezek sosem kerülnek papírra. Olyanok lesznek mint a mozi, látok egy filmet és ma­gamban befejezettnek tekintem. De ott vannak azok a történetek, amik elérkeznek egy olyan iz- galrpas pontra, hogy előbb pa­pírra kívánkoznak és csak utá­na kapják meg a befejezésüket. Olyan az agyam, mint egy nagy spájz tele befőttekkel, amik csak arra várnak, hogy végre felbont­sam őket. Nem tudom, hogy ép­pen mikor kerül elő egy újabb téma és ez elég hajszolttá tesz. Rendszeresen dolgozom illuszt­rátorként. Ez a munka mindig újabb elraktározni való élmé­nyeket is jelent. A befőttek pe­dig csak egyre nyomulnak előre a fejemben és sosem tudni, mi­kor fröccsennek ki a papírra. □ Ilyen tempó mellett mennyire foglalkoztatja képeinek igen gyakran visszatérő témája, az elmúlás? • Négy évvel ezelőtt infarktu­som volt, akkor elgondolkod­tam, és arra a döntésre jutot­tam, hogy kilencven éves koro­mig dolgozni fogok. □ És mi történik, ha eléri a ki- lencvenegyedik évet is? • Akkor újra gondolkodóba esem majd. De elhatároztam, hogy bekerülök a rekordok könyvébe és egyszerűen nem halok meg. Mindenesetre amíg szellemileg képes leszek rá, ad­dig alkotni fogok.

Next

/
Thumbnails
Contents