Észak-Magyarország, 1999. június (55. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-04 / 128. szám

1999. június 4., péntek Itt-hon 6 HÍRCSOKOR • Új ravatalozót építenének. Új ravatalo­zót szeretne építeni az önkormányzat Szögligeten a régi helyére. A jelenlegi építmény amellett, hogy apró és elavult, életveszélyes állapotban van. A település tervei szerint elkészítendő új ravatalozót 6 millió forintból tudnák megépíteni, a költségeket pályázatból biztosítanák. • Épülőben a plakátnyomda. Elkezdték a leendő óriásplakátot gyártó nyomda épü­letének belső javítási, karbantartási mun­kálatait Tornaszentjakabon. Egyelőre csak olyan munkákról van szó, amelyek nem érintik az épület szerkezeti egészét: bevezetik a vizet, betonozzák a padlóza­tot, szigetelik a tetőszerkezetet. A fizika szakos diák Edelény (ÉM - PTA)- A fizikát sokan nem kedvelik - talán azért, mert nem értik a lényegét. Csak a számhalmazokat és a képleteket látják mö­götte, pedig az sokkal többről szól: megmu­tatja, hogyan műkö­dik a világ - véleke­dik Kóbor János, aki az országos fizikaver­senyen 2. helyezést ért el nemrég. A - néhány hétig még - másodéves gimnazista Kóbor János 12 éves volt, ami­kor véletlenül kezébe akadt édesanyja egyik, fizikáról szóló kölcsönzött könyve. Magával ragadta, hogy milyen szeretettel és egyszerűséggel írt a világ törvénysze­rűségeiről Üveges professzor. Az akkor még a borsodi általános iskolába járó Já­nossal azonban igazán a tanára szerettet­te meg a tantárgyat.- Akkoriban a matematika épp annyira érdekelt, mint a fizika - emlékszik vissza Kóbor János. - Egy-két évvel később azonban a tanáromnak, Pető Józsefnek köszönhetően egyértelműen a fizika mel­lett voksoltam. A matek egy kicsit szára­zabbnak tűnt, a fizikatudással azonban megérthettem, hogyan működnek a dol­gok. Mindenre magyarázatot adott, amely már gyerekfejjel is érdekelt. Hogy miért kék az ég, vagy mitől gyullad meg a gyu­fa? Most leginkább a csillagászat érdekel, bár arról még nem tanultunk sokat. Idegen feladatok Nyolcadikos volt, amikor először került országos fizikaversenyre. Az akkor elért 3. helyezés segítséget jelentett, hogy felve­gyék a miskolci Földes Gimnázium fizika szakára. Első osztályos gimnazistaként is jelentkezett a versenyre, az akkori telje­sítményére azonban nem büszke: 34. lett.- A tavalyi feladatok idegennek hatot­tak számomra. Némelyikhez hasonlóval sem a tananyagban, sem a szakkörökön nem találkoztam addig. De nem akarom csak a feladatokra fogni: az az igazság, hogy fáradt voltam. Egész évben sokat hajtottam, hogy megfeleljek az új iskolám támasztotta követelményeknek. Idén már más volt. Jó passzban voltam, élveztem a versengést - mondja mosolyogva. A soproni négynapos döntőn sok isme­rős arccal találkozott. Büszke arra, hogy az idei első helyezettel már régóta barát­ságban volt. Bár nem volt túl nagy pont- különbség a két barát között, János nem sajnálja, hogy nem ő győzött. Szerinte pont az érdemeknek megfelelően alakul­tak a helyezések. Jövőre már az OKTV versenyen szeretne indulni. Az ott elért jó helyezés ugyanis sokat nyom a latban az egyetemi felvételikor. Az oldalt szerkesztette: Papp Tímea Telefonszáma: (46) 414-022/216 e-mail: pappt@iscomp.hu Kóbor János Aranylakodalmat ültek Kovácsék Virágok közt az aranylakodalmukon Fotó: Bujdos Tibor Szendrőlád (ÉM - PTA) - 50 éves házassági évfordulóját ünnepelte pünkösd vasár­napján Kovács József és fele­sége Szendrőládon. Az aranylakodalom olyan jó­kedvvel és boldogságban telt el, mint az igazi, 5 évti­zeddel ezelőtt.- Úgy ismerkedtünk meg, hogy a sógorom kommendált a mosta­ni férjemnek - mondja Kovács Józsefné. - Ő aztán eljött egy va­sárnap meglátogatni, megtet­szettünk egymásnak, jegyben jártunk. Fél év múlva már lako­dalmat ültünk, én 20, ő 28 éves volt akkor.- Méghozzá kettős lagzit! Ve­lünk együtt esküdtek a húgomék is - teszi hozzá Kovács József. Öt lovasszekér Azóta 50 esztendő telt el, a lako­dalom emléke azonban még mindkettőjükben tisztán él. Sok olyan játékos hagyomány volt például, amelynek mára már hí­re hamva-sincs. A vőlegény Ko- vácséktól 5 lovasszekérrel ment a menyasszonyért a szülőház­hoz. A háziak és az utcabeliek pedig ügy tettek, mintha nem tudnának semmilyen esküvőről. Ügy mint rendesen, az asszo­nyok kendert csaptak a ház előtt, és csodálkozva mondták, hogy ők bizony nem tudnak sen­kiről, aki férjhez készülne men­ni! Végül nagy nehezen kiadtak egy ronda bábut, hogy vigye azt a kérő, csak menjen már. Ami­kor nem volt jó, akkor egy mas­karába öltöztetett lányt vittek oda. Csak harmadjára ment ki a menyasszony. A vőlegény pedig elégedetten konstatálta: na, ez az igazi! 50 év pörlekedés nélkül S hogy mennyire az volt, azt bi­zonyítja a sok gondban, öröm­ben együtt eltöltött 50 év. Régen az aranylakodalom megülése csak attól függött, hogy mind a két házastárs megéri-e hozzá a kort. Kovácsék úgy látják, ez most nem így van.- A mai világban mindenna­posak a válások. A fiatalok nem tudnak tűrni. Pedig nem kell minden apróságért rögtön pörle- kedni. Amióta házasok va­gyunk, köztünk egy hangos szó­váltás nem volt. Sohasem vitáz­tam, inkább eltűrtem azt is, ami nem volt annyira a kedvemre való. Az is igaz, nem sok pana­szom lehet az uramra. Nem volt iszákos Az apró konyha oldalát hímzett falvédők díszítik. Arra mutat Kovács Jánosné.- Látja mit hímeztek rá? „Az én uram csak a vizet issza, a le- ányságom nem sírom vissza!” - olvassa. - Hát ez úgy igaz, ahogy oda van írva. Soha nem volt iszákos Jóska, de még csak alkoholt sem ivott. Talán csak egyszer, amikor végleg vissza­adták a katonakönyvét, hogy már többet soha nem hívhatják be katonának.- Volt még egy alkalom - ja­vít bele a férj -, amikor bevo­nultam - Akkor is csak, mert cukkoltak mások, hogy félek in­ni. Én a féldeciket sorra az asz­tal alá öntöttem, de egy-két kor­tyot csak innom kellett. Fronton, fogságban Az alkoholról épp úgy a keser­ves katonaság és a fogság évei jutnak Kovács József eszébe, mint a burgonyáról. Talán ez az oka annak, hogy mind a két do­logtól irtózik.- 2 évet töltöttem a fronton, a másik kettőt pedig fogságban. Mind a kettő rémisztő volt. A fogságban szinte halálra éheztet- tek és dolgoztattak minket. Aki fellázadt, azt vagy agyonlőtték, vagy megkínozták. Néha-néha úgy tudtunk enyhíteni az éhsé­günkön, hogy megettük az árok­ásás közben talált burgonyát. Azóta rá sem bírok nézni, még ha csak levesben van sem. Az aranylakodalmi ebédből azért nem maradhatott ki ez a zöldségféle. Már csak a család miatt sem: közel 30 közeli csa­ládtag ünnepelt együtt a házas­párral. A fiuk, a két lányuk, és azok gyermekei. Büszkén me­sélnek róluk, hanem amikor idáig jutnak, könnybe lábad a szemük.- Sírunk az örömtől, de a bá­nattól is - mondják. - A legidő­sebb fiunk ’92-ben halt meg, itt lakott nálunk. Az volt a legke­servesebb év az életünkben. A többi gyerekünk, meg az unoká­ink jelentik az egyedüli vigaszt. Veszélyben a Szendrői Galvács (ÉM - PTA) - íjászna­pokat rendezett Galvácson a szendrői Hunor íjász szakosz­tály pünkösdkor. Az orszá­gos verseny pünkösdi kirá­lya ezúttal is egy budapesti versenyző lett. A régi korok íjászversenyein pünkösd napján avatták ki­rállyá a győzteseket. A Szendrői íjász Napok szervezői erre a szo­kásra emlékeztek, amikor pün­kösdöt jelölték ki a rendezvény időpontjául. A három napos ver­sengés eleinte csak baráti kedv­telésnek indult, aztán egyre na­gyobb elismertségre tett szert. Olyannyira, hogy mára a ver­seny egyben a Magyar íjász Szö­vetség országos GP-sorozatának a 3. fordulóját adja. A szabad­idős jellege azért továbbra is megmaradt: vasárnap és hétfőn rendezik a versenyeket - ame­lyeken a profi mellett baráti ka­tegória is van szombaton pe­dig a szabadidős programokat. A pontszerző versenyről soha sem hiányoznak a résztvevők, talán inkább a nézők a pünkösdi esőzések miatt. Az ország külön­böző részéből, és a határon túl­ról is érkeznek résztvevők: idén mintegy 150-en neveztek. Az utóbbi évek királyairól szólva, azok kevésbé tudták használni rangjukból adódó ki­váltságaikat: három éve egyfoly­tában budapesti íjász lett a ki­rály. A már két éve hatalmon lé­vő Nagy Gábor uralmát idén is egy fővárosi földi vette át: Bana Sándor. A helyiek fogadkoztak is, jövőre majd megdöntik a ha­talom Budapest-központúságát. Ha ugyan lesz rá alkalmuk.- Egyelőre bizonytalan, hogy lesz-e pénzünk a megrendezéshez - árulja el Hudák Józsefné, a szakosztály titkára. - Pedig iga­zán nem nagy a költségvetés: idén alig 400 ezer forintot költöt­tünk. De már 150 ezer forint is Sikeres volt az idei rendezvény elég lenne, hogy újra elindul­junk. Sajnos kevés a szponzor, és kevés anyagi támogatással tud­nak segíteni az alapítványok és az önkormányzatok is. Ezúttal pályáztunk a megyei közgyűlés­Fotó: Bujdos Tibor hez, a 100 ezer forint fölötti kate­góriában - a héten várjuk az ér­tesítést. Abban reménykedünk, hogy a bírálók észreveszik majd a Szendrői íjász Napok képvisel­te nélkülözhetetlen értékeket. Startoltak a munkagépek. Elkezdődött a szenny vízberuházás május közepén Boldva, Borsodszirák, Damak, Hangács, Nyomár, Sajópálfala, Sajósenye, Sajóvámos és Ziliz települések külterületein. Az összekötő szakaszok kiépítése csupán az első fázisa a munkának, a beruházás befejezését 2000. december 15-ére tervezik. A munkálatok várható költsé­ge több mint 2 milliárd forintra rúg. A pénz egy része már adott, a másik részére pedig folyamatosan pályáznak az álla­mi alapokhoz. Fotó: Bujdos Tibor Vendégház a tornateremből Szögliget (ÉM - PTA) - Tu­ristaházzá alakítja át a szögligeti római katolikus egyházközösség az állam­tól visszakapott épületét. A helyiség 1950-től az állam birtokában volt, csupán 1989- től vált újra tulajdonosává az egyház. Hosszú évekig iskolai órákat tartottak benne, majd az új általános iskola elkészül­te után már csak tornaterem­ként hasznosították az okta­tásban. A hívek adakozása és a külföldi segélyszervezetek támogatása révén az egyház­nak lehetősége nyílt a felújí­tásra illetve az átalakíttatásra. Minthogy Szögligeten és kör­nyékén alig akad valamilyen szálláshely a turisták számá­ra, úgy döntöttek: vendégház­zá alakítják át az épületet. A ház berendezéséhez az önkor­mányzat is hozzájárult néhány bútorral. A nyitást június kö­zepére tervezik. Készülő vendégház Fotó: b t. Az épület ékessége, az utca­frontra néző falra festett há­rom secco. A két szélső kép a magyar, illetve a szögligeti cí­mert ábrázolja. A középső a szentháromságot jelképezi.

Next

/
Thumbnails
Contents