Észak-Magyarország, 1999. június (55. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-04 / 128. szám
1999. június 4., péntek Itt-hon 6 HÍRCSOKOR • Új ravatalozót építenének. Új ravatalozót szeretne építeni az önkormányzat Szögligeten a régi helyére. A jelenlegi építmény amellett, hogy apró és elavult, életveszélyes állapotban van. A település tervei szerint elkészítendő új ravatalozót 6 millió forintból tudnák megépíteni, a költségeket pályázatból biztosítanák. • Épülőben a plakátnyomda. Elkezdték a leendő óriásplakátot gyártó nyomda épületének belső javítási, karbantartási munkálatait Tornaszentjakabon. Egyelőre csak olyan munkákról van szó, amelyek nem érintik az épület szerkezeti egészét: bevezetik a vizet, betonozzák a padlózatot, szigetelik a tetőszerkezetet. A fizika szakos diák Edelény (ÉM - PTA)- A fizikát sokan nem kedvelik - talán azért, mert nem értik a lényegét. Csak a számhalmazokat és a képleteket látják mögötte, pedig az sokkal többről szól: megmutatja, hogyan működik a világ - vélekedik Kóbor János, aki az országos fizikaversenyen 2. helyezést ért el nemrég. A - néhány hétig még - másodéves gimnazista Kóbor János 12 éves volt, amikor véletlenül kezébe akadt édesanyja egyik, fizikáról szóló kölcsönzött könyve. Magával ragadta, hogy milyen szeretettel és egyszerűséggel írt a világ törvényszerűségeiről Üveges professzor. Az akkor még a borsodi általános iskolába járó Jánossal azonban igazán a tanára szerettette meg a tantárgyat.- Akkoriban a matematika épp annyira érdekelt, mint a fizika - emlékszik vissza Kóbor János. - Egy-két évvel később azonban a tanáromnak, Pető Józsefnek köszönhetően egyértelműen a fizika mellett voksoltam. A matek egy kicsit szárazabbnak tűnt, a fizikatudással azonban megérthettem, hogyan működnek a dolgok. Mindenre magyarázatot adott, amely már gyerekfejjel is érdekelt. Hogy miért kék az ég, vagy mitől gyullad meg a gyufa? Most leginkább a csillagászat érdekel, bár arról még nem tanultunk sokat. Idegen feladatok Nyolcadikos volt, amikor először került országos fizikaversenyre. Az akkor elért 3. helyezés segítséget jelentett, hogy felvegyék a miskolci Földes Gimnázium fizika szakára. Első osztályos gimnazistaként is jelentkezett a versenyre, az akkori teljesítményére azonban nem büszke: 34. lett.- A tavalyi feladatok idegennek hatottak számomra. Némelyikhez hasonlóval sem a tananyagban, sem a szakkörökön nem találkoztam addig. De nem akarom csak a feladatokra fogni: az az igazság, hogy fáradt voltam. Egész évben sokat hajtottam, hogy megfeleljek az új iskolám támasztotta követelményeknek. Idén már más volt. Jó passzban voltam, élveztem a versengést - mondja mosolyogva. A soproni négynapos döntőn sok ismerős arccal találkozott. Büszke arra, hogy az idei első helyezettel már régóta barátságban volt. Bár nem volt túl nagy pont- különbség a két barát között, János nem sajnálja, hogy nem ő győzött. Szerinte pont az érdemeknek megfelelően alakultak a helyezések. Jövőre már az OKTV versenyen szeretne indulni. Az ott elért jó helyezés ugyanis sokat nyom a latban az egyetemi felvételikor. Az oldalt szerkesztette: Papp Tímea Telefonszáma: (46) 414-022/216 e-mail: pappt@iscomp.hu Kóbor János Aranylakodalmat ültek Kovácsék Virágok közt az aranylakodalmukon Fotó: Bujdos Tibor Szendrőlád (ÉM - PTA) - 50 éves házassági évfordulóját ünnepelte pünkösd vasárnapján Kovács József és felesége Szendrőládon. Az aranylakodalom olyan jókedvvel és boldogságban telt el, mint az igazi, 5 évtizeddel ezelőtt.- Úgy ismerkedtünk meg, hogy a sógorom kommendált a mostani férjemnek - mondja Kovács Józsefné. - Ő aztán eljött egy vasárnap meglátogatni, megtetszettünk egymásnak, jegyben jártunk. Fél év múlva már lakodalmat ültünk, én 20, ő 28 éves volt akkor.- Méghozzá kettős lagzit! Velünk együtt esküdtek a húgomék is - teszi hozzá Kovács József. Öt lovasszekér Azóta 50 esztendő telt el, a lakodalom emléke azonban még mindkettőjükben tisztán él. Sok olyan játékos hagyomány volt például, amelynek mára már híre hamva-sincs. A vőlegény Ko- vácséktól 5 lovasszekérrel ment a menyasszonyért a szülőházhoz. A háziak és az utcabeliek pedig ügy tettek, mintha nem tudnának semmilyen esküvőről. Ügy mint rendesen, az asszonyok kendert csaptak a ház előtt, és csodálkozva mondták, hogy ők bizony nem tudnak senkiről, aki férjhez készülne menni! Végül nagy nehezen kiadtak egy ronda bábut, hogy vigye azt a kérő, csak menjen már. Amikor nem volt jó, akkor egy maskarába öltöztetett lányt vittek oda. Csak harmadjára ment ki a menyasszony. A vőlegény pedig elégedetten konstatálta: na, ez az igazi! 50 év pörlekedés nélkül S hogy mennyire az volt, azt bizonyítja a sok gondban, örömben együtt eltöltött 50 év. Régen az aranylakodalom megülése csak attól függött, hogy mind a két házastárs megéri-e hozzá a kort. Kovácsék úgy látják, ez most nem így van.- A mai világban mindennaposak a válások. A fiatalok nem tudnak tűrni. Pedig nem kell minden apróságért rögtön pörle- kedni. Amióta házasok vagyunk, köztünk egy hangos szóváltás nem volt. Sohasem vitáztam, inkább eltűrtem azt is, ami nem volt annyira a kedvemre való. Az is igaz, nem sok panaszom lehet az uramra. Nem volt iszákos Az apró konyha oldalát hímzett falvédők díszítik. Arra mutat Kovács Jánosné.- Látja mit hímeztek rá? „Az én uram csak a vizet issza, a le- ányságom nem sírom vissza!” - olvassa. - Hát ez úgy igaz, ahogy oda van írva. Soha nem volt iszákos Jóska, de még csak alkoholt sem ivott. Talán csak egyszer, amikor végleg visszaadták a katonakönyvét, hogy már többet soha nem hívhatják be katonának.- Volt még egy alkalom - javít bele a férj -, amikor bevonultam - Akkor is csak, mert cukkoltak mások, hogy félek inni. Én a féldeciket sorra az asztal alá öntöttem, de egy-két kortyot csak innom kellett. Fronton, fogságban Az alkoholról épp úgy a keserves katonaság és a fogság évei jutnak Kovács József eszébe, mint a burgonyáról. Talán ez az oka annak, hogy mind a két dologtól irtózik.- 2 évet töltöttem a fronton, a másik kettőt pedig fogságban. Mind a kettő rémisztő volt. A fogságban szinte halálra éheztet- tek és dolgoztattak minket. Aki fellázadt, azt vagy agyonlőtték, vagy megkínozták. Néha-néha úgy tudtunk enyhíteni az éhségünkön, hogy megettük az árokásás közben talált burgonyát. Azóta rá sem bírok nézni, még ha csak levesben van sem. Az aranylakodalmi ebédből azért nem maradhatott ki ez a zöldségféle. Már csak a család miatt sem: közel 30 közeli családtag ünnepelt együtt a házaspárral. A fiuk, a két lányuk, és azok gyermekei. Büszkén mesélnek róluk, hanem amikor idáig jutnak, könnybe lábad a szemük.- Sírunk az örömtől, de a bánattól is - mondják. - A legidősebb fiunk ’92-ben halt meg, itt lakott nálunk. Az volt a legkeservesebb év az életünkben. A többi gyerekünk, meg az unokáink jelentik az egyedüli vigaszt. Veszélyben a Szendrői Galvács (ÉM - PTA) - íjásznapokat rendezett Galvácson a szendrői Hunor íjász szakosztály pünkösdkor. Az országos verseny pünkösdi királya ezúttal is egy budapesti versenyző lett. A régi korok íjászversenyein pünkösd napján avatták királlyá a győzteseket. A Szendrői íjász Napok szervezői erre a szokásra emlékeztek, amikor pünkösdöt jelölték ki a rendezvény időpontjául. A három napos versengés eleinte csak baráti kedvtelésnek indult, aztán egyre nagyobb elismertségre tett szert. Olyannyira, hogy mára a verseny egyben a Magyar íjász Szövetség országos GP-sorozatának a 3. fordulóját adja. A szabadidős jellege azért továbbra is megmaradt: vasárnap és hétfőn rendezik a versenyeket - amelyeken a profi mellett baráti kategória is van szombaton pedig a szabadidős programokat. A pontszerző versenyről soha sem hiányoznak a résztvevők, talán inkább a nézők a pünkösdi esőzések miatt. Az ország különböző részéből, és a határon túlról is érkeznek résztvevők: idén mintegy 150-en neveztek. Az utóbbi évek királyairól szólva, azok kevésbé tudták használni rangjukból adódó kiváltságaikat: három éve egyfolytában budapesti íjász lett a király. A már két éve hatalmon lévő Nagy Gábor uralmát idén is egy fővárosi földi vette át: Bana Sándor. A helyiek fogadkoztak is, jövőre majd megdöntik a hatalom Budapest-központúságát. Ha ugyan lesz rá alkalmuk.- Egyelőre bizonytalan, hogy lesz-e pénzünk a megrendezéshez - árulja el Hudák Józsefné, a szakosztály titkára. - Pedig igazán nem nagy a költségvetés: idén alig 400 ezer forintot költöttünk. De már 150 ezer forint is Sikeres volt az idei rendezvény elég lenne, hogy újra elinduljunk. Sajnos kevés a szponzor, és kevés anyagi támogatással tudnak segíteni az alapítványok és az önkormányzatok is. Ezúttal pályáztunk a megyei közgyűlésFotó: Bujdos Tibor hez, a 100 ezer forint fölötti kategóriában - a héten várjuk az értesítést. Abban reménykedünk, hogy a bírálók észreveszik majd a Szendrői íjász Napok képviselte nélkülözhetetlen értékeket. Startoltak a munkagépek. Elkezdődött a szenny vízberuházás május közepén Boldva, Borsodszirák, Damak, Hangács, Nyomár, Sajópálfala, Sajósenye, Sajóvámos és Ziliz települések külterületein. Az összekötő szakaszok kiépítése csupán az első fázisa a munkának, a beruházás befejezését 2000. december 15-ére tervezik. A munkálatok várható költsége több mint 2 milliárd forintra rúg. A pénz egy része már adott, a másik részére pedig folyamatosan pályáznak az állami alapokhoz. Fotó: Bujdos Tibor Vendégház a tornateremből Szögliget (ÉM - PTA) - Turistaházzá alakítja át a szögligeti római katolikus egyházközösség az államtól visszakapott épületét. A helyiség 1950-től az állam birtokában volt, csupán 1989- től vált újra tulajdonosává az egyház. Hosszú évekig iskolai órákat tartottak benne, majd az új általános iskola elkészülte után már csak tornateremként hasznosították az oktatásban. A hívek adakozása és a külföldi segélyszervezetek támogatása révén az egyháznak lehetősége nyílt a felújításra illetve az átalakíttatásra. Minthogy Szögligeten és környékén alig akad valamilyen szálláshely a turisták számára, úgy döntöttek: vendégházzá alakítják át az épületet. A ház berendezéséhez az önkormányzat is hozzájárult néhány bútorral. A nyitást június közepére tervezik. Készülő vendégház Fotó: b t. Az épület ékessége, az utcafrontra néző falra festett három secco. A két szélső kép a magyar, illetve a szögligeti címert ábrázolja. A középső a szentháromságot jelképezi.
