Észak-Magyarország, 1999. június (55. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-28 / 148. szám
1999. június 28., hétfő Itt-hon 5 HÍRCSOKOR • Kisgépre pályáznak. Univerzális kisgépre adott be pályázatot a nyéstai önkormányzat a területkiegyenlítő alaphoz. A közel egymillió forintos kisgépet az út- szélek, járdák, parkok gondozására használnák, de hótolót, fűnyírót és egy kiskocsit - ezzel a szelektív hulladékgyűjtést oldanák meg - is vásárolnának hozzá. • Korszerű világítás. A homrogdi önkormányzat is pályázik a település világításának korszerűsítésére. A közelmúltban beadott pályázat eredményképpen korszerű világítótesteket remélnek. Nemcsak a költségekkel takarékoskodnának, hanem a biztonságos közlekedés feltételeit is megteremtenék. • Könyvtárbővítés. Az épület rekonstrukciójára nem kapott támogatást a csobádi iskola a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítványtól, kárpótlásul azonban könyv- vásárlásra 30 ezer forintot adományoztak az intézménynek. A 41 alsó tagozatos csobádi kisdiák számára lexikonokat, ismeret- terjesztő könyveket vásárolnak majd. Az aranygyűrűs Szikszó (ÉM - NyZ) - Azt a diákot, aki a középiskolában végig kitűnő volt, a szikszói gimnázium Tehetséges Diákokért Alapítványa megjutalmazza. Idén Dobos Enikő kapta meg a szorgalmas diáknak járó aranygyűrűt.- Négy éve adnak gyűrűt a kitűnőknek. Amikor az elsőt adták át, már akkor tudtam, hogy én is szeretném majd megkapni - meséli Dobos Enikő, a szikszói Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Általános Iskola első hatosztályos gimnáziumi osztályának érettségizett diákja. - A szüleim pedagógusok, édesanyám tanítónő, édesapám pedig itt, a szikszói gimnáziumban matematika-fizika szakos tanár. Elvárták tőlem, hogy teljesítsek. De én is elvártam magamtól. Azok közé, akik jók A legfőbb indoknak mégis az tűnik, hogy Enikő már kiskorától kezdve tovább akart tanulni. De - mivel a szülei pedagógusok és a nővérének is az egyik diplomája tanári oklevél - úgy gondolta, tanár nem lesz. Felvételizni viszont nem akart, mert tartott a stresszes helyzettől - ahogy mondja: nem tudta, hogy idegesen hogyan lehet teljesíteni -, így azért tanult, hogy menteséget szerezzen. Megkérdezzük, hogy miért nem csak azokból a tantárgyakból készült maximálisan, amelyekről tudta, hogy szükségesek a mentességhez, így válaszol:- Szerettem volna mindenből jó lenni. Jó érzés azok közé tartozni, akik jók. Dicséretet, könyvet kaptunk, kirándultunk - sorolja, és nem emlékszik olyan esetre - legalábbis az utolsó két évben -, amikor kétesre állt volna valamiből.- Tanulni szeret? - kérdezzük.- Nem különösebben, De szükségem van rá, hogy elérjem a céljaimat - felel ambiciózusan. A karrierre, sikerre, felelős beosztásra és családra vágyó fiatal lány már túl van érettségin, pontjai, nyelvvizsgája és érettségi eredménye alapján pedig több mint valószínű, hogy a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán kezdi majd az első évet szeptemberben. Az oldalt szerkesztette: Nyikes Zita Telefonszám: 46/414-022/215 E-mail: nyikes@iscomp.hu Idegenben tanultak az idegenforgalomról A műemlékek bevonásával fejleszthető a turizmus - ezt látják a szlovákok Szanticska (ÉM - NyZ) - A vidéki turizmusról szervezett kétnapos szimpóziumot a Kassa és Vidéke Járási Hivatal Regionális és Kulturális Osztálya az elmúlt héten Szanticskán. A turizmus feltételeinek megteremetése Szlovákiában - ez volt a téma. A szlovákiai Cserehát és Bódva völgye kapcsolata Szanticskával nem újkeletű. Ismeretségük, barátságuk egy közös pályázat elkészítésével együttműködéssé is alakult a közelmúltban, a Kárpátok Eurorégió pályázatán Szövésóra az új csűrben Szlovák vendégek Fotó: Végh Csaba nyerve ugyanis a népi mesterségek felélesztéséhez kezdtek hozzá. Szanticskán a népi csűrt - mely egy fafaragó műhelynek és egy szövőháznak ad otthont - már fel is avatták, Tornán pedig a közeljövőben kezdik építeni a mézeskalács-sütödét és a gyékényfonó műhelyt. A mesterségek házaiban kárpátaljai, szlovákiai, erdélyi és magyarországi magyar gyerekeket oktatnak majd, létrehozva egy határ menti mikrorégiót. A szlovák vendégek múlt heti látogatása azonban csak annyiban kapcsolódott a korábbi előzményekhez, hogy jelen voltak a csűr avatásán. Á szimpóziumon a szlovák idegenforgalmi törvényt készítették elő - Szlovákiában most alkotják majd meg ezt a jogszabályt -, és a turizmus feltételeinek megteremtéséről tanácskoztak. Összesen negyvenen: vállalkozók, önkormányzatok képviselői, polgár- mesterek.- A konferencia első részét Tornán tartottuk, a másodikat pedig itt - mondja Mester Miklós, a Kassa és Vidéke Járási Hivatal elöljáró helyettese. - A lehetőségekről beszélünk, melyek nálunk is adottak. Főként a műemlékek kihasználásáról. Tornán is van tájház, szeretnénk majd bővíteni, és az egykori Abaúj-Torna vármegye megyeházáját is szeretnénk felújítani. Itt is azt látjuk, hogy a műemlékeket jobban ki lehet használni a turizmusban. Információs központként, szállodaként. Nem utolsó sorban pedig azért is jöttünk, hogy lássuk Szanticskát. Nálunk is lehetne ilyet csinálni. Azt pedig több turizmussal foglalkozó vendég is elmondta, hogy Szlovákiában máshogy állnak hozzá a falusi turizmushoz. Mint említették: nehéz például a magánvállalkozókat bekapcsolniuk a vidékfejlesztésbe. Gesztus a pedagógusoknak Kázsmárk (ÉM - NyZ) - Hagyomány, hogy a kázsmárki általános iskola tantestülete egy közös tanulmányi kirándulással fejezi be a tanévet. Idén Egerben jártak. Az intézményt fenntartó önkormányzatok - a kázsmárki, a lé- hi és a rásonysápberencsi - a pedagógusok éves munkáját köszönik meg az egynapos tanulmányi kirándulással. Az utazások azonban nemcsak a köszönetét fejezik ki, hanem - ahogy Bukonevszky László iskolaigazgató fogalmazott - az önkormányzat és az intézmény közötti jó kapcsolatot is erősítik. A pedagógusok most az egri látnivalókat járták végig, az elmúlt években viszont már voltak Szegeden, Ópusztaszeren, Budapesten és Szlovákiában is. Rossz járdák. Az összeszakadozott felületen nehezen tudnak közlekedni a főként idős monajiak, az önkormányzat ezért tervezi a település járdáinak felújítását. Fotó: Végh Csaba A Magtárban fogadnak Gagyvendégiben Gagyvendégi (ÉM - NyZ) - Szállás eddig is volt, nemrégen pedig fogadót adtak át Gagyvendégiben. A Csereháti Településszövetség vendégein kívül turistákat is várnak. A Csereháti Településszövetség tizedik évfordulója alkalmából tartott jubileumi ünnepségsorozat egyik eseménye volt, hogy falusi fogadókat, vendégházakat adtak át, avattak fel. A vendéglátó-rendszer a Csereháti Komfort és Kényelem (CSER-KÉK) nevet kapta, és Gagyvendégit is érinti. Gagyvendégiben már eddig is volt lehetőség, hogy a szövetség egy-egy rendezvényére érkezett vendégek a volt Vendéghy-kúria - most a Csereháti Településszövetség központja - egyik gazdasági épületéből átalakított szálláshelyen töltsék az éjszakát. Az étkezőhelyiség viszont hiányzott, így egy-egy konferencián a tárgyalóteremben terítettek meg. A Magtár Éttermet a korábban alkatrészraktárnak használt építményből alakították át. Ablakokat vágtak rá, az álmennyezetet pedig fagerendákkal támasztották alá. A népies ihletésű belső térben harminckét személyt tudnak étkeztetni, de mint Szűcs Ferencné, a szövetség gondnoka elmondta: nemcsak a szövetség rendezvényein kívánják az új helyiséget hasznosítani. A gáztűzhelyet, a hűtőládákat és a mikrohullámú sütőt a közeljövőben beállítják, és akkor a turistákat is tudják fogadni. Egyelőre viszont csak hidegkonyhás étteremként működnek. A fogadót Szűcs Ferencné mutatja be Tanévüket értékelték Csobád (ÉM - NyZ) - Tanévzáró értekezletet tartottak az encsi Óvoda, Körzeti Nevelési Tanácsadó, Szakmai Szolgálat és Bölcsődéhez tartozó intézmények Cso- bádon múlt héten. Az encsi intézmény és a tagintézmények - a fügödi, a gibárti, az abaújdevecseri, az abaújkéri és a csobádi óvoda - óvodapedagógusai éves értekezteleiket tartva végigjárják intézményeiket, így jutottak el Csobádra. A tanévzárón az éves munka összesítésére és értékelésére gyűltek össze. Emellett azonban szakmai és technikai kérdések is felvetődtek. Többek között a megújult csoportnaplók vezetése és a jellemzések elkészítésének új módja. Egy darab lekváros Szanticska Szikszón Szikszó (ÉM - NyZ) - Pár hónappal ezelőtt, a térségről szóló írások összegyűjtése után tértünk be egy kávéra a szikszói Garbóczi Cukrászdába. Akkor leltünk rá a Szanticska teasüteményre.- Pál Pista barátom jött be hozzám tavaly egy üveg szederlekvárral, és kérte, hogy készítsünk már valamilyen rágcsálnivalót. Több napig is elálló süteményt, mert vendégei vannak - meséli a sütemény létrejöttének okát tömören Garbóczi Ferenc szikszói cukrász. - Az aznapi teendők elvégzése után végül ezt improvizáltuk. A kisülést és a kóstolást követően nevet kellett választanunk, úgy gondoltuk, hogy ha már így alakult, nem is hívhatjuk máshogy, mint Szanticska. » ............... Improvizáltunk. A kakaó a szederlekvár miatt került a Szanticskába. Garbóczi Ferenc A szanticskai szederlekvár meghatározta a sütemény többi összetevőjét, a kellemes ízhatás követelte például a kakaós tésztát. Hogyan pótolják a szanticskai lekvárt? - kérdezzük. Kiderül azonban, hogy a süteménybe való szedret most már helyben, Szikszón főzik lekvárrá. És még annyival egészül ki a történet, hogy bár ismerik a szikszói cukrászdába járók a teasüteményt, nem fogy belőle A „Szanticskák" Fotó: Végh Csaba több, mint a többi süteményből. A szanticskai Pál Istvánt és Garbóczi Ferencet azonban nemcsak a sütemény köti ösz- sze. Hogy mikor találkoztak először az nem derül ki, de elmondja Garbóczi Ferenc, hogy tavaly mindketten - és még hárman a térségből - pályáztak a Szanticska központú, kistérségi fejlesztő programon. . Az együttműködésük azóta is folyamatos, hiszen nyertek a tíz éves térségfejlesztő pályázaton. Ennek köszönhetően újult meg például a szikszói cukrászda is. Hogyan készül? Hozzávalók 1 kg Szanticska süteményhez: 3 tojás, 16 dkg vaj, 16 dkg porcukor, 26 dkg liszt, 3,3 dkg búzakeményítő, 3 dkg kakaó, 5 dkg fondan, reszelt citromhéj, szederlekvár A vajat a cukorral habosra keverjük, egyenként hozzáütjük a tojásokat, majd a lisztet, a keményítőt, a kakaót és a reszelt citromhéjat is hozzákeverjük. A tésztát töltőzsákból kis piskótaformákká formázva sütőlapra nyomjuk. 180 fokos sütőben sütjük. Kihűlve egyet-egyet egymás felé fordítunk és megtöltjük a lekvárral. A tetejüket fondannal díszítjük. Fotó: Végh Csaba
