Észak-Magyarország, 1999. június (55. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-22 / 143. szám

1999. június 22., kedd Aktuális 3 HÍRCSOKOR • Tönkölybúza a fővárosban. Az ÖKO-10 tönkölybúzáról tartottak tanácskozást hétfőn Budapesten a Földművelődésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban. A rendezvényen a Miskolci Sütőipari Kft. és az ugyancsak miskolci Kasza pékség tön- kölybúzából készített termékeiből ren­deztek termékbemutatót és kóstolót. • Kerti találkozó. Évadzáró kerti találkozót rendez a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Budapesti Baráti Köre ma délután 4 órakor Budapesten (XI., Bolygó u. 16.). A találkozó vendége lesz Hegyi Imre, aki a Tokaji írótá­borról beszélget a baráti kör tagjaival. • Átkereszteltük. Bár az öt unokám kö­zött van Zoltán is, az én nevem Lángé László - hívta fel figyelmünket a nagy­apa. Hibásan közöltük ugyanis az apák napi rendezvényen megajándékozottak között keresztnevét múlt szombati tudó­sításunkban és hétfői képes összeállítá­sunkban. Az érintett elnézését kérjük. Ügyészségi vizsgálat a DFC Egyesületnél Miskolc (ÉM - PT) - Az APEH megyei igazgatósága törvényességi vizsgála­tot kezdeményezett a Diósgyőri Foot- bal Club (DFC) Egyesület ellen. Az adóhatóság azt szeretné, ha a megyei bíróság megszüntetné az egyesületet. Panyi Béla megyei főügyészhelyettestől azt szerettük volna megtudni: a DFC Egyesület által korábban felhalmozott több mint két­százmillió forintos adó-, és járuléktartozás­sal összefügg-e az APEH kérésére elindult törvényességi felügyeleti vizsgálat?- Az adóhatóság valóban emiatt kereste meg hivatalunkat annak érdekében, hogy az ügyészség felügyeleti jogkörében vizs­gálja meg a DFC Egyesület korábbi és je­lenlegi működését. Az ellenőrzés lefolytatá­sával a városi ügyészséget bíztuk meg. A vizsgálatot azonban már az elején számos ok akadályozza - tudtuk meg Panyi Bélá­tól. Az egyesületi képviselő ugyanis a meg­adott időpontban nem jelent meg az ügyész­ségen. Ezidáig nem bocsátották rendelke­zésre a kért iratokat sem - szögezte le. A DFC sportegyesületnek -, amely az 1997/98-as bajnokságban a diósgyőri lab­darúgócsapatot működtette - választott el­nöke Kövy Zoltán természetesen tud az ügyészségi vizsgálatról.- Kaptunk az ügyészségtől egy papírt, amelyben az állt, hogy miután az egyesü­let gyakorlatilag nem működik, így lehe­tőség nyílna a DFC Egyesület megszünte­tésére - mondta. - Ehhez valóban meg kellett volna jelennünk az ügyészségen a kért iratokkal együtt. Távolmaradásunk­nak mindössze annyi volt az oka, hogy az ügyészség által kért papírok jelenleg az APEH-nál vannak körülbelül másfél hó­napja, ugyanis ott is vizsgálat folyik a DFC Egyesület ügyében. Amint ez a vizs­gálat lezárul és a papírokat visszakapjuk, természetesen elmegyünk az ügyészségre. A DFC Egyesület esetleges megszünte­tése, és a tavaly létrehozott DFC Kft. mű­ködése között közvetlen összefüggés nincs. A DFC Kft. működésére a jelenlegi ügyészségi vizsgálat nem terjed ki. Népszerű a közhasznú Miskolc (ÉM - ME) - A Decentralizált Foglalkoztatási Alapból 1999-ben négymil- liárd forintot használhat fel megyénk. Az év első öt hónapjában ebből 2,9 milliárd forintot kötött le a Megyei Munkaügyi Központ - hangzott el a munkaügyi tanács tegnapi ülését követő sajtótájékoztatón. A május végéig lekötött 2,9 milliárd fo­rintból 25 ezer állásnélküli átmeneti fog­lalkoztatását, képzését, illetve munkahely- teremtést sikerült megvalósítani - mon­dotta Lórántné Orosz Edit, a munkaügyi központ igazgatója, a tanács soros elnöke. Kiemelkedő igény volt a közhasznú fog­lalkoztatásra - 12 ezer munkanélküli vett ebben részt -, amire 1,5 milliárdot fordítot­tak. A foglalkoztatást elősegítő bértámoga­tás 4500 embernek biztosított munkahelyet. Képzésbe - a tavaly megkezdett tanfolya­mokkal együtt - 4 ezren kapcsolódtak be. Munkahelyteremtő beruházásokra 650 millió forint áll rendelkezésre az idén. A tá­mogatásra 125 pályázat érkezett be, elsősor­ban kisvállalkozásoktól. A jó pályázatok kö­zött 480 millió forintot osztanak ki, a fenn­maradó részre a közepes vállalkozások kö­rében újra kiírják a pályázatot. Váratlanul „Vízivárossá” vált Alsóvadász Fotó: Végh Csaba Alsóvadász (ÉM - SzK) - Öt házból kellett kiköltöztetni a lakókat Alsóvadászon a nagy esőzés okozta kár miatt, de a polgármester szerint a falu 420 lakásából 300-at fenye­get közvetlen veszély. Emberemlékezet óta nem volt ilyen víz a faluban, állítják az al­sóvadásziak. S mutatják: derék- magasságig nedvesek a falak. Volt olyan épület, amelynek a te­teje dőlt félre és borult le, egy má­siknak a kerítése roppant össze. Szatmári István polgármester, védelemvezető, egyben a helyi téesz elnöke:- Még jó, hogy így nem kellett külön huzakodnom a téeszelnök- kel, mikor úgy döntöttem, nincs más megoldás, át kell vágni a Vadász-patak gátját. így ugyan elárasztottuk a 250 hektár legér­tékesebb, beültetett termőföldet, de megmentettük a közvetlen veszélytől a falut - mondja a fa­lu első embere. Hozzáteszi: a biztosítótól nem remélhetnek semmit, mert csak jég ellen vol­tak biztosítva.- Ennyi víz három esztendő­ben nem esik összesen. Még a naponkénti zuhét csak-csak áll­tuk volna, de csütörtök este a Felvidéken js volt valami iszo­nyú felhőszakadás, s a víz csak úgy zúdult át a dombokon - ecseteli a polgármester.- Két ház lett totálkáros, egy harmadik mintegy negyed rész­ben károsodott, kettőt én magam nyilvánítottam életveszélyesnek. A lakók egy részét sikerült szol­gálati lakásokba költöztetnünk, mások rokonoknál leltek mene­déket. A hatodik házért most harcolnak a tűzoltókkal - tájé­koztat Szatmári István. Aki fizi­kumát tekintve sem kis ember, de mint bevallja: a gát átvágása­kor rendesen halálfélelme volt. A ház előtt tűzoltóautó, körü­lötte toporog a porta egyetlen tulajdonosa, az aprócska, 77 esz­tendős Nagy Istvánné. Egy kerítés vége...- Én már egy hete nem alud­tam, nem ettem. Tegnap délután kettőtől a második kocsival szi­vattyúzzák a vizet a két kis há­zamból. A 22 tyúkot, ruhákat, ágyhuzatot, dunnát, párnát át­vittük az öcsémhez. De én még itt aludtam a nyáriban - mutat a kisebbik, takaros, fehérre me­szelt épületre. - Csakhát mind­kettő vertfalú, ha egyszer alul­ról kikezdi a nedvesség, szét­esik. Pedig 55 éven át ez volt az otthonom. Én innen már nem ákarok sehová se menni. Mikola János encsi tűzoltózász­lós meséli: 15 éve dolgozik a szak­mában, s vízzel is volt dolga elég­szer, de állatokat, bútorokat most mentett először. Az egyik garázs­ból egy autót úgy kellett kitolni­uk, hogy a kormány kér éknek is csak a felső fele volt szárazon. Diczházi János helyi mezőőr, aki polgárvédelmi teendői miatt jó hete nem aludta ki magát, hozzáteszi: a leginkább nem is a vízzel, hanem az emberekkel való csatározás a kimerítő. Szembeszállni azzal a szemlélet­tel: „inkább vesszen a szomszéd háza, mint az én két bokor krumplim.” Károk és időszerű munkák A mezőgazdaságot ért ká­rokról egyelőre nem lehet mérleget vonni az elmúlt napok felhőszakadásai és jégverései után, minthogy a kárfelmérést nem fejez­ték be a megyében. A termőtalaj vízbefogadó-képes­sége a huzamos esőzést követő­en elérte maximumát, s ennek nyomán Borsod-Abaúj-Zemplén több területén - így például a Taktaközben, a Bodrogközben és a Tisza mellékén a márciusi olvadáskor tapasztalt helyzethez közelít a júniusi. A felázott tala­jon időszerű munkákat végezni nem lehet, így pedig a szántóföl­di kultúrákban és a gyümölcsö­sökben komoly növényegészsé­gügyi problémákra lehet számí­tani az elkövetkező időben jó­solta a megyei agrárkamara tit­kára, Mészáros Péter. A párás, fülledt klíma a gyo- mosodás mellett leginkább a gombabetegségek szaporodását segíti, ám ez utóbbiak ellen vé­dekezni azoknál a növények­nél, amelyek tenyészidejűk vé­ge felé közelednek -, ilyen a repce és az őszi árpa - az ara­tásközeli időpont miatt már nem szokás - tudatta a Föld­művelésügyi és Vidékfejleszté­si Minisztérium Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Hivatalának főtanácsosa. Sümegi István ar­ról is szólt, hogy a gyümölcsö­sökben a növényvédelmi költ­ségek megsokszorozódására le­het számítani, mert míg szo­kott időjárás esetén a termés védelme érdekében 5-6 perme­tezés elegendő, a kártevőbarát magas páratartalom és a meleg idő 9-10 védekezési fordulót is megkívánhat. A Bodrogközben akad olyan gyümölcsös, amelyben a hét vé­gi jégverés a termés 60 százalé­kát elvitte - tudtuk meg Bar- csák Attilától. A megyei falugaz­dászhálózat vezetőjének helyet­tese szerint a vetés és a talaj- munkák késése okán egyes terü­leteken a szokott termésnek ez évben a felére lehet számítani. Pusztítás a kiskertben Bartók Béla és a Baradla Kórusfesztivál Az Aggteleki Nemzeti Park és a Forrás Kamarakórus Alapítvány közös terve Miskolc, Aggtelek (ÉM - FG) - Az idén először - június 25-én, 26-án és 27-én - rendezik meg a Baradla Kórusfesztivált, a jövőben pedig a debreceni Bartók-fesztiválhoz kapcso­lódhat a barlangi sorozat. A barlangi muzsikának különle­ges varázsa van. De nagyon ke­vés olyan kiváló akusztikájú hely létezik, mint a Baradla. Viszont itt is az emberi hang szól a leg­szebben. Erről Salamon Gábor, az Aggteleki Nemzeti Park igaz­gatója beszélt a Baradla Kórus­fesztivál tegnapi sajtótájékoztató­ján. Elmondta azt is, mennyire meghatódott, amikor először hal­lotta énekelni a miskolci Forrás Kamarakórust. Az igazgató a jós- vafői református templomban adott koncertjük után hívta meg az együttest a barlangba, és ek­kor, 1997-ben vetődött fel a kórus­fesztivál gondolata. Üszögh Lajos, a Forrás Kama­rakórus Alapítvány elnöke, a kórus alapítótagja visszaemlék­ezett azokra az időkre, amikor ’86 őszén egyetemista fitalok megalakították az együttest, majd visszatekintve eddigi sike­reikre, számtalan fellépésükre, úgy fogalmazott: ez a fesztivál a kórus történetének kiemelkedő eseménye lesz. Most még csak hazai együtteseket hívtak, de jö­vőre szeretnék, ha külföldi kó­rusok is elfogadnák meghívásu­kat. Terveik szerint a Baradla Kórusfesztivál kapcsolódna a debreceni Bartók Béla Nemzet­közi Kórusfesztiválhoz. Minden kórus, minden együt­tesvezető megörült a lehetőség­nek, hogy barlangban énekel­hetnek, mondta a tegnapi sajtó- tájékoztatón Balásné Molnár Il­dikó, a Forrás Kamarakórus karnagya. A hétvégi fesztiválon összesen hat kórus mutatkozik be. A megnyitó június 24-én, pénteken este 6 órától az aggteleki szabad­téri színpadon lesz, a barlangi koncerteket szombaton tartják, vasárnap pedig a környező tele­pülések templomaiban mutat­koznak be az együttesek. Tigrisprogram: helye Miskolc, Vadaspark Gina és Zénó hat kölyke közül három maradt életben - a Csanyikban lesz az otthonuk Miskolc (ÉM - NyZ) - Húszna­pos kistigriseket mutattak be tegnap a miskolci Vadas­parkban. Hatan születtek, hárman maradtak életben - ritka az ilyen nagy alom. A csanyiki Vadaspark irodájá­ban sokan vannak, a belépő fi­gyelme viszont szinte azonnal a padlón nyöszörgő és kúszó-má- szó, csíkos kisállatra irányul. A lehetőség kínálkozik: megsimo­gatjuk a háromhetes tigrist, köz­ben pedig a történetét hallgatjuk. Ginának, az anyatigrisnek nem volt elég teje, pár nap után „félholtan” vették ki ezt a köly- köt is az alomból, azóta a kistig­ris a Vadaspark igazgatójának otthonában nevelkedik.- Ordított. Látszott rajta, hogy életben akart maradni - meséli Molnár Attila felesége. És arról is beszél, hogy három óránkét cumiztatják macskatejjel. S miután megérkezik Molnár Attila, a Vadaspark igazgatója, megismerkedünk a tigrisek szü­letésének történetével is.- Június 2-án hajnali két óra­kor kezdődött, háromnegyed hat­ra megvolt mind a hat. Nagy alomnak számít, hiszen a szak- irodalom általában egy-három, esetenként pedig négy kölyökről ír. Ginának azonban nem volt te­je, így még az első héten elpusz­tult a három leggyengébb. Ez az egy - mutat a körünkben lévőre - azóta kézből eszik. Izgalmas do­log lesz a visszahelyezése. Egy­szer lehet kísérletet tenni, vagy befogadja az anya, vagy nem. Megtudjuk azt is, hogy az apa­tigris, Zénó a szomszédos helyi­ségben jelen volt a szülésnél. De ismerve az állatok viselkedését, talán túlzás azt állítani, hogy vá­rakozott. Folyamatos, de akadá­lyozott - a két helyiséget össze­kötő átjáró mindkét végén rács van - a tigriscsalád kapcsolata, szemtől szembe viszont majd csak egy hosszabb, előkészített folyamat után találkoznak. Macskatejjel cumiztatják Fotó: b t. Egyelőre ezeknél az informá­cióknál nem sokkal többet mond Molnár Attila. Az viszont fontos, hogy Miskolcon egyedi program kezdődött el. amikor Gina és Zé­nó - no és persze az állatkert - szülői szerepre vállalkozott. Ma­gyarországon ugyanis nem sza­porítják az állatkerti tigriseket, többek között azért, mert nem tudnak a szaporulat elhelyezésé­ről gondoskodni. Ha mind az öten össze tudnak szokni, elfér­nek a miskolci kifutóban, többre viszont itt sem futja, Gina fo­gamzásgátló kapszulát kap majd - jegyzi meg Molnár Attila. Hogy megcsodáljuk a nőstényt és a -kicsiket, átmegyünk a tig­risházba. Ennyire közel a cikk szerzője még nem volt tigrisek­hez. Csak rács - üveg nélkül - és másfél méter. Gina nyugodt, a mellette maradt két erős kölyök eszik és alszik. Az erősebbik ugyan nekiindul, de néhány lé­pés után elfárad. Végül visszatérünk az először látott kölyökhöz, és Molnár Atti­la feleségét, lányát a kölyökkel együtt hazaszállítottuk.- Ja, de gyönyörű! - mondta a kis állatról kifelé jövet a kapu­ban a jegyárus. Mint amikor „embergyereket” kukkant meg a babakocsiban az érdeklődő.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents