Észak-Magyarország, 1999. június (55. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-21 / 142. szám

1999. június 21., hétfő ISUK-MASYARORSlá^ # Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Eszperantisták. Az eszperantó nyelv megalkotója, Zamenhof Ludwig születé­sének 140. évfordulója tiszteletére meg­emlékezést rendez az Észak-magyarorszá­gi Eszperantó Szövetség június 22-én, kedden délután 5 órától Miskolcon a Szé­chenyi u. 35. szám alatt (TESZ, II. emelet). • Világfolk. A francia Une Anche Passe együttes lép fel június 24-én, csütörtökön este 7 órától a Miskolci Galériában. A ze­nekar a világ több népének népzenei mo­tívumait dolgozta át dzsesszritmusba, köztük a románokét, a spanyolokét és a mexikóiakét. De ezek mellett Dvorák, Manuel de Fella, Lach és Brassens művei is hallhatók lesznek. A Biblia angolul Miskolc (ÉM) - Az Oklahoma Christian University angol osztályokat indít június 28-tól július 22-ig a miskolci Karacs Teréz Kollégiumban. A középhaladó és haladó csoportok anyanyelvi tanárok segítségé­vel napi egy órában ingyenesen tanulhat­ják, gyakorolhatják a nyelvet, mindezt a Biblia felhasználásával. A csoportfoglal­kozások délelőtt 8, 9 és 10 valamint dél­után 2, 3, 4, 5 és 6 órakor kezdődnek. Je­lentkezni június 26-án, szombaton délelőtt 10-től délután 3 óráig lehet a kollégium­ban (Győri kapu 156.). Az anya (Diane Kaeaton) és Carla (Juliette Lewis) Carla új élete Für Gabriella Ez is egy szerelmes film, csak kicsit más­képp. A fiú és a lány, mai kifejezzéssel él­ve nem teljesen százas. De ki az manap­ság? Ők viszont tényleg nem azok, ugyan­is szellemileg elmaradottak a többiekhez képest, időhként túl hangosan beszélnek és talán túl sokat, még a szerelmet is könyvből kell megtanulniuk. Carla (Juliette Lewis) az egyik tagja a szóban forgó párnak. Családi hátterére nem panaszkodhat, a szülei igen jómódú­ak: saját vitorlás, saját bejárónő, saját elő­ítéletek. Anyja (Diane Kaeaton) még a széltől is óvná az időközben felcseperedett lányát és csak nagyon nehezen hajlandó a maga útjára engedni. Ez az út Carla szá­mára egy új élet kialakítását jelentené egy új családdal, a sajátjával. Erre az elhatáro­zásra csak azután jut, hogy megismerke­dik Dániellel (Tóm Skerritt), a vele hason­ló képességű fiúval. Szerelmük őszinte és önzetlen, mint a mesékben, de mivel nem átlagos fiatalokról van szó, le kell küzde­niük az előítéleteket, elsősorban Carla anyjának egyébként érthető aggályait. A történet egyes dialógusait mintha már hallottuk volna néhány szappanoperá­ban. Az anya előre kitalálható szavakkal védi meg lányát, mondván, hogy ő nem „olyan” és „afféle”, hanem csak más és igenis különleges. Carla és Dániel egymást biztató szavai is ismerősnek tűnhetnek. Néhány vékony mellékszál is fut a közpon­ti vonal mellett, ám funkciójukat tekintve feleslegesen. A homoszexualitás és az alko­holizmus problémája inkább csak tarkítja a történetet, mintsem hozzátenne. Ami viszont újszerű, hogy a film ugyan­olyan őszinte, mint maguk a főszereplők. A kínos pillantokban szinte a nézők pirul­nak el, míg Carla és Dániel csak próbál úgy cselekedni, ahogy az elfogadott és a mindennapi gyakorlatnak megfelelő. Egy valami mégis megnyugtató. Leg­alább a moziban még biztosan él az őszin­te szerelem. A groteszk az, hogy ezt csak a nem normálisnak tartott emberek tud­ják megvalósítani. Persze lehet, hogy ép­pen ők a normálisak. Szimfonikusok big band-bőrbe bújva Egy este erejéig a könnyűzene világába kirándulnak a miskolci komolyzenészek Bánhegyi Gábor Miskolc (ÉM) - „Ezek is mi vagyunk" alcímmel lép a pó­diumra a Zene ünnepén, ma este hét órakor a Miskolci Nemzeti Színház szabadtéri színpadán a Miskolci Szimfo­nikus Zenekar. A hangver­seny abszolút a jazz világába kalauzolja majd a nézőket. • Nyaranta általában három koncertet adunk - mondta Sir László, a Miskolci Szimfonikus Zenekar igazgatója. - Ritkán szoktunk a Zene ünnepén fellép­ni, most sem kértek fel rá min­ket, magunktól döntöttünk így. Összeállt egy olyan könnyűzenei programunk, amely kitölt egy egész estét, így erre az alkalom­ra stílust váltunk. • A hangverseny legnagyobb ér­dekessége - veszi át a szót Ko­vács László, a zenekar dirigen­se, az est karmestere -, hogy a társaság erre az es tére gyakorla­tilag egy big bánd bőrébe igyek­szik belebújni úgy, hogy a lehe­tő legtökéletesebb illúziót keltse. Miután ezt a feladcitot saját erő­ből képtelenek volnánk kifogás­talanul végrehajtani, ezért erre az alkalomra kiegészülünk a Stúdió 11-ből egy dobossal és egy basszusgitárossal. □ Az illúziókeltésre visszatérve: erre aligha lehet szükség, hiszen hasonló műfaji kirándulásai már voltak a társulatnak. • Azért ez az alkalom teljesen más. Mivel azonban sok tehetsé­ges ember ül a zenekarban, ké­pesek vagyunk arra, hogy a tár­sulat úgy szóljon majd, mint egy jazz-zenekar. Egy szimfonikus zenekartól ez óriási produkció, hiszen ilyen jellegű kísérlet em­lékezetem szerint még nem volt Magyarországon. □ Mennyire igényel ez az előadás más próbamunkát? • Mindenben. Ennyit még éle­temben nem tapsoltam. Nem tet­szésnyilvánítás miatt, hanem ve­zénylés helyett. Át kellett állni az általunk megszokottól gyökere­sen eltérő ritmusvilágra. Máshol vannak a hangsúlyok, a frazeálá- sok is eltérőek. A klasszikus ze­nén felnőtt és abban élő zenészek zöme a jazz világában hangsú­lyos helyeket általában közömbö­sen játssza, ezeket a próbákon minden egyes alkalommal külön be kellett állítani. Szerencsére a koncerten sem kell majd vezé­nyelnem. Egyrészt mert ott lesz helyettem a dobos, akit követni lehet, másrészt pedig módom sem lesz rá, mert a hangverseny A szimfonikusok, élükön Kovács Lászlóval. Az újévi koncerteken a közreműködőként zömében a ragtime területére szoktak kirándulni. Fotó: Bujdos Tibor zongorával leszek elfoglalva. Jótékony Promenád A Zene ünnepén adott hangverseny után sem pi­hen a Miskolci Szimfonikus Zenekar. Június 24-én a Mis­kolci Nemzeti Színház sza­badtéri színpadán este hét órakor rendezendő Prome­nád koncertjük bevételét Hajnal Gábor gyógykezelé­sére ajánlják fel a zenészek.- Egy picit azért pontosítani szeretnék - mondta Sir László, a Miskolci Szimfonikus Zene­kar igazgatója. - A Promenád hangverseny az eredeti szán­dék szerint is belépődíjmentes lett volna. Időközben érkezett egy felkérés, hogy rendeznénk- e egy jótékonysági hangver­senyt Hajnal Gábor gyógykeze­lésére. A két eseményt össze­kötöttük, így a Promenád hangverseny továbbra is belé­pődíj nélküli, de nyomtattunk egy jegyet, amelyet háromszáz forintért megvehetnek a kon­certlátogatók. Természetesen aki akar, vehet több jegyet is, és az ebből származó bevéte­lünket utaljuk át Hajnal Gábor javára.- Ezzel a hangversennyel sem fejeződik be a nyári szezon.- Mint zenekar-igazgató pa­naszkodhatnék, hogy szegény zenészeknek miként adjam ki az évi szabadságukat, mint intézményvezető azonban örü­lök, mert a nyári elfoglaltsága­ink is bevételt hoznak a szám­lánkra. Július elején a zenekar egy része Berlinbe utazik, ahol » ...................... A nyári elfoglalt­ságaink is bevételt hoznak a számlánkra. Sir László ........................................................................................................ 99 már hagyományosan visszaté­rő vendégek vagyunk, július 8- án pedig Híres filmzenék cím­mel adunk hangversenyt a Miskolci Nemzeti Színház sza­badtéri színpadán. Ezt követő­en a vonósszekció jelentős ré­sze Svájcba indul, ahol Locar- nóban lépnek fel egy Veress Sándor emlékére rendezett koncertsorozaton, végezetül augusztus végén két hangver­senyt adunk a Zempléni Művé­szeti Napokon. Új esti tagozat Miskolc (ÉM) - A Diósgyőri Gimnázium levelező tagozata mellett a következő tanévtől esti tagozatos képzés t is indít. Az új tagozat tananyagában szerepel az angol vagy a né­met nyelv és az informatika is. Az esti tagozatra csak a 16. életévüket betöltött, elsősor­ban nyelvi előképzettséggel rendelkező tanulók jelentkezé­sét várják. Egyelőre a 10. osztály beindí­tását tervezik. A tagozaton heti három alkalommal lesz taní­tás. Érdemes figyelembe venni, hogy a most induló évfolyam lesz az utolsó, amelynek még nem lesz kötelező a nyelvi érettségi. Beiratkozni az esti és a leve­lező tagozatra is június 29-én, kedden délelőtt 9-től délután 5 óráig lehet a Diósgyőri Gimná­ziumban. Zenei műhely Putnok (ÉM) - A Gömöri Zenei Műhely Vonós Kamarazenekara ad hangversenyt június 22-én, kedden este 7 órától a putnoki római katolikus templomban. Közreműködik Várkoly Imre (trombita), Kermjét Kamill (gi­tár) és Bukovinszki Péterné (csemballó). Hal(l)hatatlanná lett a Ki nyer ma? A Kossuth rádió pénteken Miskolcról közvetítette (volna) komolyzenei műsorát Lesz műsor? Játékosi és játékvezetői bizonytalanság... Fotó: d. k. Dobos Klára Miskolc (ÉM) - A technikus széttárja karját, jelezve, ő mindent megtett, de hiába: az adásidőnek vége, a Ki nyer ma?, a Kossuth rádió zenei vetélkedője elmarad. Hiába gyűltek tehát össze a rádiósok és a játékosok pén­teken Miskolcon a népkerti Vigadóban - és hiába ültek a rádiókészülékek előtt a ze­nebarátok...- Itt voltunk, jó levegőn voltunk, együtt voltunk... - összegzi a nem várt helyzetet a legnagyobb vesztes, Czink Kálmán, aki - mi­után őt sorsolták ki játékosnak - győztes lehetett volna.- ...és jövünk - teszi hozzá ví­gasztalban a játékvezető, Boros Attila. - Nagyon sajnálom, hogy ez most így alakult, hiszen tu­dom, hogy vártak minket. Ám a technika ördöge a műholdak ko­rában is munkálkodik. De erről az itteni rendezőség nem tehet, megtörténhetett volna ugyanez Sopronban, Egerben, vagy ép­pen - ahogy már elő is fordult - Pesten az Astoriában, amikor a szálló és a rádió közötti 200 lég­vonalbeli méteren nem jött létre kapcsolat. Persze azért ez nem mindennapos... Pedig a játékvezető aktuális, a Miskolci Nyárhoz kapcsolódó kérdéseket hozott. Olyan művek részletei hangzottak volna el, amelyeket hallhat majd a mis­kolci közönség. így például a Tosca, a Bűvös vadász-kórus és egy Gershwin-mű volt a feladvá­nyok között. Jó ebédhez - komolyzene Szilágyig Árpád miskolci zeneba­rát - aki már 52-szer játszott és 51-szer nyert a Ki nyer ma?-ban - jól tippelt. Bpr nem az Arnold- nap révén (Teli Vilmos részletet várt a műben szereplő Arnold miatt). A bűvös vadászra vi­szont számított, hiszen a darab­nak ezen a napon volt 1821-ben Berlinben az ősbemutatója.- Tőlem bárhol rendezhetik a játékot, utazom. Megtehetem, mert vasutas voltam, így nem kerül semmibe. Felülök a gyors­vonatra, és fél 12-re már az Asto­riában vagyok - mondja az egyik legrégebbi miskolci komolyzenei klubtag, aki minden szabadidejét lexikonok tanulmányozásával, zenehallgatással tölti.- Mindennél fontosabb, hogy meghallgassam a tízperces játé­kot, ha még az ebédembe kerül is - jelenti ki mosolyogva. A „vesz­teségére” is jól emlékszik: Kodály Marosszéki táncai helyett Galán- tai táncokat mondott. A játékve­zető nem fogadta el a választ... Boros Attila - mert akkor is ő vezette a játékot - ma már bánja, hogy szigorú volt. Ő egyébként 25 éve a műsor kérdezője, és he­tente legalább egyszer rákerül a sor. Miskolcról egyszer közvetí­tett adást, még a 80-as években.- Valahogy elkerültük egy­mást a várossal. Ami érthető, hiszen sokfelé járunk. Mindig oda megyünk, ahová hívnak, és bizony sokfelé hívnak. Kitágult látóhatár Arra már nem is nagyon emlék­szik, hogy került bele a játékba.- 1969-ben kezdődött a műsor, akkor én már javában rádióz­tam. A Ki nyer ma?-t eleinte csak ketten-hárman csinálták, aztán a vezetőség látta, hogy életképes, ezért bővítették a já­tékvezetők körét. Persze arra senki nem gondolt, hogy 30 évet megél. De ha már annyit meg­élt, megél többet is... Csak olyan kérdéseket tesz fel, amelyekre ő is tudná a vá­laszt. Mondja, ha ő ülne a másik oldalon, elvárná magától, hogy ismerje a megoldást. Persze nem állítja, hogy nincs olyan kérdés a zeneirodalomban, amire ne tudná a választ.- Minél többet foglalkozik az ember zenével, annál jobban kitá­gul a látóhatár. És egyre több olyan dolog van, amire rácsodál­kozhat: ezt sem ismertem. Akár a Ki nyer ma?-ból is tanulhat újat...

Next

/
Thumbnails
Contents