Észak-Magyarország, 1999. június (55. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-21 / 142. szám

1999. június 21., hétfő Itl-hon 5 HÍRCSOKOR • Háziorvosi rendelő kialakítása. A na­pokban kezdődik meg a volt szolgálati la­kások épületének átalakítása Ónodon: a felnőtt orvosi szolgálat működik a jövő­ben a lakások helyén. Az önkormányzat önerőből, mintegy 2-3 millió forintos anyagköltséggel és közhasznú munkások alkalmazásával alakítja át az épületet. • Három szombat. A Három szombat or­szágos közterület-szépítő verseny máso­dik fordulóját rendezik meg június 26-án Bükkszentkereszten. A helyiek a délelőtti órákban a község környezetét, küllemét ápolják majd. A munkát követő közös ebéd után családi sportvetélkedővel zár­ják a napot. » Az esszéíró diák Felsőzsolca (ÉM - SZ) - Csonka Ágnes a miskol­ci Gábor Áron Műszaki Szakközépiskola harmad­éves diákja. Az Európa Tanács pályázatán írás­beli munkájával első he­lyezést ért el. „Az embe­ri jogok és én” témakört dolgozta fel.- Nem ragaszkodtam dolgozatomban a parag­rafusokhoz, saját ta­pasztalataimból merí­tettem. Rengeteget jár­tam könyvtárba, de a körvonalazódó írás túl bonyolult lett - mondja. - Nem szabá­lyokban látom az emberi értékeket, sokkal inkább a mindennapokban. írtam például az állandó mókuskerék-szimbólumról vagy a fiatalok és az idősek viszonyáról. Mint mondta, magát is fontosnak tartot­ta bemutatni dolgozatában, leírni saját vé­leményét a világról.- Szeretek ebben a korban élni: minden változik, s úgy érzem, ennek én is aktív ré­szese lehetek. A fiataloknak is kell venni­ük részüket az Európai Unióhoz való csat­lakozásban, ez nem pusztán a parlamentek szintjén jön létre. És nem is pusztán gazda­sági kapcsolatokról van szó, hiszen kultú­rák, nemzeti értékek is összefonódnak majd - s mindezt tudnunk kell képviselni - hangsúlyozta. Ágnesnek is lesz erre lehetősége: írása jutalmául egy németországi ifjúsági tanács­kozásra utazik a nyáron.- Szinte minden európai ország képvisel­teti majd magát. A nyelvgyakorlás mellett nagy felelőséget is hordoz az utazás, hiszen ahogyan én is a fiatalokat megismerve ala­kítom majd ki egy-egy kultúráról alkotott véleményemet, ez fordítva is így lesz. Egy újabb helyezés Az előbbi pályázaton kívül másik két ver­senyen is részt vett írásos munkájával Csonka Ágnes. Egy országos pályázatra Ludas Matyi meséjének napjainkbeli adap­tációját írta meg. Dolgozatában arra jutott: kemény világunkban mindenkinek hőssé kell válni, hogy élni tudjunk. Az iskolai életet bemutató másik pályázatáról egyelő­re nem kapott hírt.- Semmiben nem különbözöm a hasonló korúaktól. Szeretek olvasni, az újságírás felé kacsintgatok, és szeretnék sokoldalú, világlátott ember lenni. A hétvégi szórako­zásokból is kiveszem a részemet. Sőt, a szüleim gyakran mondják: problémás gye­rek vagyok - mondja nevetve. A beszélgetés közben telefonon értesítet­te Ágnest édesanyja, a napi postával egy újabb helyezésről beszámoló levél is érke­zett: megosztott harmadik helyezést ért el lánya egy újabb országos megmérettetésen. Az oldalt szerkesztette: Spitzmüller Zita Telefonszáma: (46) 414-022/225 e-mail: spitz@iscomp.hu Klasszikus gyógymód új formában Mesterséges klímabarlang - új lehetőségek a légzésszervi gyógyításban Fotó: Czapák Veronika Miskolc (ÉM - SZ) - Nemrég adtak át egy dean air típusú mesterséges klímabarlangot a miskolci Szent Ferenc Kór­ház csanyiki légzőszervi reha­bilitációs osztályán. A klíma­terápia mesterséges formája új lehetőségeket nyit a lég­zés-rehabilitációban. A klímaterápia kiegészítő ellá­tásként illeszkedik a komplex légzőszervi' terápiás programba, mellyel a csanyiki intézetben gyógyítják a légzőszervi betegsé­geket. Ennek alapja a tüdőgyó­gyászati ellátás, melyet kiegészít még a mozgás-, és életmódterá­pia is. A klímaterápia színhelye a közelmúltig a lillafüredi Szent István-cseppkőbarlang, annak Fekete-terme volt.- Több betegünk számára elérhetetlen a lillafüredi bar­lang, egyéb betegségeik miatt nehézkes számukra annak meg­közelítése - utalt az előzmé­nyekre Munkácsi Adrién, a lég­zőszervi rehabilitációs osztály főorvosa. - így született meg a mesterséges klímabarlang ki­alakításának gondolata, mely az intézeten belül minden bete­günk számára lehetőséget nyújt e terápiás kezelésre - hangsú­lyozta. Terápia az új klímabarlangban A mesterséges klímabarlan­got az intézet egyik helyiségé­ben alakították ki. A tizenhat beteg számára he­lyet adó teremben speciális só­téglákat helyeztek el, amelye­ket ugyancsak speciális sóol­dattal itatnak be a terápia előtt. Az oldatot ugyanakkor nagy felületű edényekből is pá­rologtatják.- Két szempontból is előnyös e kezelési forma. A levegő ma­gas sótartalma elenyészőre csök­kenti annak pollen, baktérium s egyéb káros összetevőit, azaz megtisztítja a levegőt. A napi egyórás benttartózkodás csök­kenti a nyálkahártya gyulladá­sát, elősegíti a váladék kiürülé­sét, valamint lényegesen mér­sékli a szárazköhögést - részle­tezte előnyeit a főorvos. Mint elmondta, évszázadok óta ismeretes a sóbányák, sóbar­langok vagy a sós tengerparti le­vegő gyógyító hatása, s ezt ki is használják a gyógyítók, más be­tegségek esetében is. Az intézet egyébként az or­szág egész területéről fogad be­tegeket, akiket összetett, egyéni terápiás programmal gyógyíta­nak. A gyógyszeres kezelés mel­lett része ennek az életmódterá­pia, hiszen - mint azt a főorvos hangsúlyozta - fontos, hogy a betegek önállóan, a mindenna­pok során is alkalmazhassák a speciális tornákon vagy a re- formkonyha-bemutatókon elta- nultakat.- A betegek egy alapítványt is létrehoztak a gyógyítási feltéte­lek javítására, hogy ők maguk is támogathassák a korszerű tárgyi feltételek előteremtését, a gyógyító eljárások fejlesztését - hogy részesei lehessenek saját és más emberek egészség- meg­őrzésének, gyógyításának - tud­tuk meg Tóth Judittól, a Léleg­zet Alapítvány titkárától, a lé­legzetambulancia orvosától. Falutörténet Sajókápolna (ÉM - SZ) - Egy szobányi, s két raktárhelyi­ségnyi gyűjtemény őrzi Sa- jókápolnán a település múltját. A tárgyak között 54 kötetnyi írásos helytör­téneti feldolgozás is ott szerepel. Legalább fél évszázados gyűjtő­munka eredményét őrzik a sajó- kápolnai polgármesteri hivatal­ban - egyelőre. Sándor József polgármester ugyanis tervezi: a helytörténeti gyűjtemény számá­ra olyan épületet biztosít, mely­ben a település múltját őrző minden darab elfér, s méltón marad a jövő generációkra.- A gyűjtemény megalapítása tárgyakban, kötetekben elbeszélve Görög János református lelki- pásztor nevéhez fűződik: a má­sodik világháború után jó negyven év alatt halmozta fel a tárgyak többségét - kezdte a bemutatást a polgármester. - A tárgyak gyűjtése mellett írás­ban is összefoglalta a falu törté­netét, összesen 54 kötetben. So­rozata szintén része az azóta is gyarapítóit gyűjteménynek - mondta. Utóbbit a látvány is sejteti: a század eleji lóca, rokka, szúr, székek és sok más tárgy között napjaink jellegzetes tejes zacs­kói vagy az úttörő mozgalom egyes darabjai is fellelhetők. A rézüst, köpülők, leventeegyesü­leti alapszabályminta - és so­Sándor József és a gyűjtemény Tolhatnánk még a polcokon he­verő tárgyakat - között a gon­dos tárolás nyomai is észreve­Fotó: Farkas Maya hetők: az adományozót, s a megszámozott tárgyakat jelölő cédulák. Arany Katedra-díjjal jutalmazták az óvodavezetőt Ónod (ÉM - SZ) - Arany Ka­tedra-díjjal jutalmazták a pe­dagógus napi ünnepségen az Ónodi Napköziotthonos Óvoda vezetőjét, Gálné Tatár Máriát. Emlékezetes pedagógus napi ün­nepségen vehette át június 6-án az Arany Katedra-díjat Gálné Tatár Mária. Az ónodi önkor­mányzat gondoskodott róla, hogy a település minden óvodai és iskolai dolgozóját gyerekmű­sorral, virággal, ajándékkal és ebéddel köszöntsék.- A pedagógusok megbecsülé­sére talán nem mindig figyel a társadalom - utalt e jeles ese-Gálné Tatár Mária Fotó: végh Cs. ményre az óvodavezető, akinek emlékezetes marad a megemlé­kezés. Önmaga munkájának elisme­réséről szinte csak annyit mond: „tesszük a dolgunkat, le­hetőség és képesség szerint”. Gálné Tatár Mária 27 éve tesz így a gyerekek közelségében. Mint mondja, közöttük tud iga­zán kikapcsolódni, felszabadul­ni az ember.- Vezetőként hiányzik is a gyerekek közelsége, ezért ami­kor csak tehetem, részt veszek foglalkozásaikon. Egy-egy kis történet apró ajándékot jelent számomra. Különös érzés az is, amikor megszólítanak: „láttam az anyukám óvodai fényképein ővónénit” - mondja nevetve. Az óvoda nevelőtestületével együtt az elmúlt évben új neve­lési program elkészítésén dol­goztak, melyet ez év szeptembe­rétől indítanak el.- Az egyéni képességfejleszté­sen alapuló, egy már minősített programot vettünk át, kiegészít­ve azt a helyi sajátságokkal. Az óvónők ennek alapján 6-8 gyer­mek alkotta csoportokkal dol­goznak, a kicsik egyéni képes­ségeinek megfelelő, fejlődési szintjét figyelembe vevő felada­tokkal - mutatta be a helyi ne­velési programot Gálné Takács Mária. Heraádkak: a jövőről - egy épülő utca kapcsán Hernádkak (ÉM - SZ) - Új utca építésébe kezdett Hernádkak önkormányzata, s a település. Része ez a község dinamikus fejlődésének, melyről az ép­pen megvalósuló beruházás kapcsán beszélgettünk Juhász Sándor polgármesterrel.- Talán az egész országban egye­dülálló tény, hogy a településen élők száma nyolc év alatt 50 szá­zalékkal emelkedett: az idei ápri­lisi adatok alapján Hernádkak la­kóinak száma 1527 - kezdte Ju­hász Sándor polgármester, s egy­ben rátért e lélekszámnövekedés vélhető okaira is. A megyeszék­hely közelsége, az infrastruktúra, a közmúvesítettség foka mely eléri a nagyobb településeket jel­lemző szintet is - vonzóvá teszi a települést. Véleménye szerint a csöndes környezet, a Hemád völ­gye is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt években a környező tele­pülések, városok lakói folyamato­san jelentették be telekvásárlási igényüket.- Az 1995-ben kialakított, köz­művesített 28 házhely másfél év alatt elkelt, igény pedig további telkekre is van - ilyenek kijelö­lésére feltehetően lesz lehetőség a Hernádnémeti és Hernádkak közötti önkormányzati területen - mondta Juhász Sándor. A gyors lélekszámnövekedés persze újabb megoldásra váró fel­adatokkal is jár. A polgármester ezek közül a gyermekek nevelé­sét felvállaló intézmények fejlesz­tését emelte ki. A korszerűsíté­sek, bővítések megkezdése azon­ban az erre benyújtott pályázatok eredményességén múlik. Ezen a módon kaptak támoga­tást a Nyárfa utca megépítésére is: a 25 millió forintos beruhá­záshoz 15 milliót pályázati úton nyertek. A maradékot az önkor­mányzat költségvetéséből, vala­mint a lakosok természetbeni hozzájárulásából fedezik. Juhász Sándor polgármester az útépítésnél Fotó: Farkas Maya

Next

/
Thumbnails
Contents