Észak-Magyarország, 1999. május (55. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-07 / 105. szám

1999. május 7., péntek ÍSUK-MAGYARORSZÁG * Szín-lap 8 A i'i A'i.1 A '•) A 'A ■ 0 í 0f A'k'i'1,1 (A Latabár Endre Kiskunhalas, 1812. XI. 15. - Miskolc, 1873. VII. 8. Színész, karnagy, színiigazgató, fordító, a Latabár-szí- nészdinasztia őse. Jogi tanulmányait abbahagyta, és családjával összekülönbözve egy debreceni társulat­hoz állt. A kassai és kolozsvári évek után 1857-ben ő nyitotta meg a tűzvész után újjáépült miskolci színhá­zat. Déryné szerint korának egyik legjobb színészne­velője volt. Latabár Kálmán, id. Szabadka, 1855. II. 16. - Bp„ 1924. Vili. 6. Színész,, Latabár Endre fia. A színipályát 1870-ben Kassán édesapja társulatánál kezdte, majd Pécsett, Kolozsvárott, Szegeden játszott, később a Nemzeti Színházba hívták, onnan a Várszínházba került, éve­kig a Színművészeti Akadémia titkára volt. Latabár Árpád, id. Miskolc, 1878.IX.19. - Bp., 1951. Vili. 22. Színész, id. Latabár Kálmán fia, Latabár Endre unoká­ja. Már gyermekként színpadra lépett, később elvé­gezte a Színművészeti Akadémiát, több vidéki társu­latban játszott. A Fővárosi Operettszínházban két fiá­val együtt is gyakran fellépett. Előbb táncoskomikus­ként, majd operettbuffóként ismerte, szerette meg a közönség. Latabár Árpád, ifj. Sátoraljaújhely, 1903. X. 22. - Bp., 1961. XII. 1. Színész, id. Latabár Árpád fia. Már 16 éves korában fellépett, később a Várszínház tagja volt, játszott Ungvárott és szlovákiai városokban is. Később Kál­mán bátyjával évekig turnézott külföldön. Itthon a legtöbb fővárosi színházban játszott, 1954-től halálá­ig a Fővárosi Operettszínház tagja volt. Latabár Kálmán Kecskemét, 1902. XI. 24. - Bp., 1970 1. 11. Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész. Id. Latabár Árpád fia. A Várszínházban kezdte pályáját mint tán­coskomikus, később a Fővárosi Operettszínházhoz ke­rült, majd vifJéken szerepelt. 1927. és 1933. között Árpád öccsével külföldön turnéztak mint komikusok és akrobaták. Az 1930-as évektől filmkomikusként is egyre népszerűbb lett. Latyi - hasonlóan Honthy Hannához - a magyar operett jelképe lett. Latabár Kálmán, ifj. Bp., 1938. XII. 7.­Jászai Mari-díjas színművész. Latabár Kálmán fia. A színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után Pécsre került, majd a Fővárosi Operettszínház tagja lett. Elsősorban táncoskomikus szerepekben ismer­hette meg a közönség. Latabár Árpád, legifjabb Bp. 1963. V. 5. ­A híres színészdinasztia legfiatalabb tagja, Latyi unokája. Az esztergomi ferences gimnáziumban érettségizett. 1982-ben a zalaegerszegi színházba ke­rült, itt Ruszt József tanítványaként kezdte a színészi pályát, majd Pécsre, ’87-ben pedig Kecskemétre ke­rült. A családi hagyományoknak megfelelően elsősor­ban operettekben - táncoskomikusként - lép fel. A két Latabár: Kálmán és Árpád a miskol­ci Latabár Endre utcában Atyai örökség 1928-ban, a Király Színház egy nem túlsá­gosan nagyigényű francia zenés vígjáté­kában először szerepelt együtt a három Latabár: az atya, és két pompás színész­csemetéje, Árpád és Kálmán, akik ezt kö­vetően - mivel itthon éppen komikus­apály volt, ők tehát nehezen, vagyis se- hogysem boldogultak - világ körüli útra indultak - mint artisták. A Király Színház operettjében nagy si­kere volt a két Latabár fiúnak. Akrobati­kus táncaikkal újat, addig ismeretlent nyújtottak a zenés színpadon. Mintha örökmozgók lettek volna. Megállíthatatla- nok. Lázár Ödön, aki akkor Beöthy László­tól már átvette a Király Színház kormány­kerekét, nem győzte dicsérni őket, termé­szetesen mindig az idős Latyi jelenlétében:- Nahát, Latyikám, én már sok min­dent láttam életemben, bejártam a vilá­got, de ilyen kecses és bravúros táncoso­kat, mint a fiaid, ilyenekkel még sosem találkoztam, ezek tökéletesen megtanul­ták a mesterséget... Az öreg Latyi sértődötten kapta fel a fe­jét és közbevágott:- Mi az, hogy megtanulták?! Az ilyet kérlek nem lehet megtanulni... Ezt csak örökölni lehet, Lázókám! (Bános Tibor: Mosolyország ­Nyolcvan év színészanekdotái. Bp., 1988.) Az összeállítást készítette: Filip Gabriella Címszerepben: Miska, a táncoskomikus A Mágnás Miska című operett bemutatója a Miskolci Nemzeti Színházban Miskolc (ÉM - FG) - Szirmai Albert Mágnás Miska című operettjét mutatja be ma es­te 7 órától a Miskolci Nemze­ti Színház társulata. A korábbi bemutatóknak, a nép­szerű filmváltozatnak, az sláger­ré lett daloknak köszönhetően a Mágnás Miska című operett tör­ténete nem jelent különösebb meglepetést a közönségnek. Igaz, a műfaj sajátosságai miatt a leg­több operett hasonló hagyomá­nyok, hasonló sablonok szerint épül fel. A megszokott szerkezet­től annyiban tér el a Mágnás Miska, hogy a főszerep nem a bonviváné, nem a primadonnáé, hanem a táncoskomikusé. Éppen az ő személyétől, színészi játéká­tól függ, hogy képes-e megleckéz­tetni a mágnás társaságot, és mennyire tudja megnevettetni, felvidítani a közönséget. A Miskolci Nemzeti Színházban hármas szereposztásban játsz- szák Miska szerepét, a ma esti premieren Magyar Attila lép színpadra mint lovászfiú, és válik a szemünk láttára gróf Eleméry Taszilóvá. Marcsa viszont csak ________________________i__________ ü A Mágnás Miska legnépszerűbb dalai • Hoppsza, Sári • A nő szívét ki ismeri • Fáj, fáj a szívem • Úgy szeretnék boldog lenni • Tasziló a neve • Adj egy csókot tillárom haj • Ó suhogó selyem szálak • Cintányéros cudar világ • Csiribiri kék dolmány egy van! Kovács Vanda mutatko­zik be Miska menyasszonyaként, majd pedig grófkisasszonyként. A túzrőlpattant mosogató­lány és a talpraesett lovászfiú esetét az úri társasággal Bako­nyi Károly találta ki. A zene Szirmai Albertét dicséri, a dal­szövegek Gábor Andort. Az ope­rett bemutatóját 1926. február 16- án tartották a Király Színház­ban. Többek között Latabár Árpád, Lábass Juci, Király Ernő, Fedák Sári, Rátkai Márton vitte sikerre a darabot. Annak idején kétszáznál is több előadást tar­tottak a Király Színházban. De színre került Bécsben, Berlin­ben, Milánóban, Belgiumban... A filmváltozatot pedig ma is gyak­ran műsorra tűzik a televíziók. A miskolci színházban legutóbb két évvel ezelőtt a kassai Thália Színház vendégjátékának köszönhe­tően az új szabadtéri színpadon lát­hattuk az operettet. A nagyszínházi sorozat után ezt az előadást is kivi­szik majd a szabadtérre, sőt, a ter­vek szerint a következő évadban is műsoron tartják a Mágnás Miskát. Bemutató előadás 1999. május 7-én, pénteken este 7 órakor MÁGNÁS MISKA Szirmai Albert operettje 3 részben Próza: Bakonyi Károly Versek: Gábor Andor Szereposztás: Korláthy grófVarga Gyula Korláthy grófnéPéva Ibolya Rolla, a lányuk Kertész Marcella m. v. Major Melinda NagymamaKomáromy Éva Baracs, mérnökKiss József Nógrádi Gergely m. v. Molnár Erik Miska, lovászfiú Magyar Attila m.v. Vida Péter m. v. Dézsy Szabó Gábor MarcsaKovács Vanda Pixi grófKiss László Homonai István Mixi gróf Ifj. Latabár Árpád m. v. Leopold, főkomornyik Molnár Sándor Tamás Kriston Ákos Eleméry Tasziló gróf, Afrika-vadász Puskás Tivadar Molnár Sándor Tamás Valamint: személyzet, cigányok, vendégek, egyéb grófok, grófnék, úri társasága Miskolci Nemzeti Színház énekkara és a Színitanoda IMII. évfolyamos növendékei Díszlet-jelmez: Juhász Katalin Ügyelő: Füsti Molnár Ágota Asszisztens: Pöltz Júlia Koreográfus: Majoros István Vezényel: Regős Zsolt RENDEZŐ: HEGYI ÁRPÁD JUTOCSA Hetedszer is Latabár, másodszor is Mixi Legifjabb Latabár Árpád büszke a családjára, de érzi a dinasztia terhét is Miskolc (ÉM - FG) - A Lata- bár-név mindenütt mérté­ket, minőséget jelent. Mis­kolcon ahol a színészdi­nasztia alapítójáról utcát ne­veztek el, ahol a családi sír­bolt zarándokhely - különö­sen nehéz lehet Mixi szere­pe, ha a kissé habókos gró­fot a legifjabb Latabár Árpád alakítja.- Amikor megérkeztem Miskolc­ra, zuhogott az eső. Taxiba ül­tem, és arra kértem a sofőrt: a Latabár Endre utca érintésével jöjjünk a színházba - kezdi visszaemlékezését legifjabb Lata­bár Árpád, aki a Mágnás Miska című operettben Mixiként lép színpadra. - Talán 4 vagy 5 éves lehettem, amikor először jártunk itt a családdal, akkor vittek el az avasi temetőbe is, de ezek már nagyon halvány emlékek. És most nem elsősorban a nosztalgi­ázás, hanem a szerep, a színészi feladat miatt jöttem Miskolcra. A legifjabb Latabár miskolci megérkezése másoknak is emlé­kezetes marad. Úgy mesélik: be­lépett a színház titkárságára, be­mutatkozott, és kabátja alól elő­húzott egy szál szegfűt, majd még egyet, és még egyet... Sorra köszöntötte a hölgyeket.- Le sem tagadhatná, hogy La­tabár! - állapították meg első be­lépése után a színház dolgozói.- Büszke vagyok a családom­ra, a Latabárok sikereire, de érzem ennek a névnek a terhét is - ismeri el a művész. - Apám már tudta, milyen nehéz ilyen elődök után színpadra lépni. Talán ezért ellenkezett olyan hevesen, amikor kide­rült, hogy én is színész akarok lenni. Hogy miért akart színész lenni, erre a kérdésre nem nagyon tud válaszolni. Fel sem merült benne, hogy más pályát is választhatna. Már 10 éves korában játszott a Latabár Árpád, a legifjabb Cirkuszhercegnő című operettben. Ráadásul édesapja partnereként.- Ennek a közös szereplésnek sem örült az apám, de én csak erősködtem. Végül, aki eredeti­leg megkapta a szerepemet, megbetegedett, így én állhattam a helyére. Apámmal ekkor lép­tünk együtt színpadra először és utoljára ugyanabban a darab­ban. Bár elég gyakran szerepel­tünk különböző szerkesztett programokban, show-músorok- ban. Sőt, régebben kísértem is az apámat - mint dobos... A dobolás gyökereit keresve a zongorához jutunk, a zongorától pedig a különórákig.- Rengeteg különórára jártam, Fotó: Éder Vera de nem azért, hogy felkészüljek a színészi pályára, hanem hogy pótoljam hiányos iskolai tanul­mányaimat. Sohasem voltam ki­tűnő tanuló. Talán ezért is vit­tek el nyolcadik után Eszter­gomba, a ferences gimnázium­ba, mondván: majd a papok megreguláznak. De talán azért is, mert az apám szintén oda járt. Nagyon sokat köszönhetek a tanáraimnak, hálával gondo­lok rájuk, pedig akkor rendkí­vül nehéz volt megfelelni az el­várásaiknak. Dobolni nem lehetett a kollégi­umban, a színházba sem mindig vitték a színészfiút, azt mondták a tanárai, tanuljon inkább, neki úgysem jelentene újdonságot egy-egy előadás.- Ugyan mikor jártam volna színházba?! Csak a szünetekben utazhattunk haza. Olyankor az­tán megnéztem mindent, amit csak lehetett, és mentem apám­mal a fellépéseire. A kimenőket pedig a repülőtéren töltöttem, ahol a vitorlázó repüléssel kezd­tem foglalkozni, most a motoros sárkány a mániám, a legjobban azt szeretem, ha elvisznek egy kicsit múrepülni. Talán tízéves lehettem, amikor a balatoni rendőrök, akik ismerték az apá­mat, felvittek engem is egy kis szemlére. Ahogy esztergomi diák lettem, mindjárt megkerestem az ottani repülőteret. Egyik osztály­társam 20 forintért adta kölcsön a Babettáját, hogy délutánonként kijussak a reptérre, és még idő­ben vissza is érjek a kollégium­ba. Hogy el ne felejtsem, amikor megérkeztem Miskolcra, az első kérdésem az volt, hol van a Lata­bár Endre utca, a második pedig, hogy hol van a repülőtér?! A miskolci repülőtérre még nem jutott el a legifjabb Lata­bár, egyelőre a színház, a felké­szülés tölti ki az idejét. Ismerke­dik a társulattal.- Mixi nem jelent újdonságot, Kecskeméten már játszottam ezt a szerepet. Viszont nincs két egyforma rendezés. Még akkor is szükség van a felkészülésre, ha találkoztam már a szereppel is, és ismerem a rendezőt is. He­gyi Árpád Jutocsa direktor úr­ral korábban dolgoztam Zala­egerszegen, Kecskeméten. Elég jól összebarátkoztunk Az egy bo­lond százat csinál és a Mária fő­hadnagy próbái során. Mindig hívott Miskolcra is, én pedig ne­met mondtam. Soha nem értet­te, miért utasítom vissza a hívá­sát. Most meg már én nem ér­tem, miért is utasítottam visz- sza?! Őszinté mondom, nagyon jól érzem magam Miskolcon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents