Észak-Magyarország, 1999. május (55. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-27 / 121. szám

1999. május 27., csütörtök Itt-hon 6 HÍRCSOKOR • Mozgás, ovisoknak. Sportrendezvényt tart az edelényi óvodásoknak május 29- én a kastélykerti sportpályán a Nefelejcs, a Mátyás óvoda és a városi sportbizott­ság. Érdekes játékokkal, ügyességi vetél­kedőkkel, versenyekkel várják a kicsiket, s szüleiket is, akik szintén bekapcsolódhat­nak a versengésbe. • Nem akarnak vendégházat. Nem támo­gatta az Edelényben építendő vendégház tervét legutóbbi ülésén a helyi képviselő- testület. A város az elképzelésre már nyert pályázati támogatást, a mintegy 14 millió forintot azonban még így is ki kel­lene egészítenie az önkormányzatnak. El­sősorban ezért utasították el az ötletet. A versmondó Bódvaszilas (ÉM - PTA) - Virág Gergely, a Bódvaszilasi Körzeti Általános Iskola 8. osz­tályos tanulója orvos­nak készül és verseket is szívesen szaval. És szívvel szaval - talán ennek is köszönheti, hogy egy neves orszá­gos versenyen első he­lyezést ért el.- A vers- és a próza­mondás már régóta ér­dekel. Nagyjából azóta, hogy megtanul­tam írni és olvasni az iskolában - mondja Virág Gergely. - Akkor még az egysze­rűbb versek vonzottak, körülbelül két éve viszont mélyebben foglalkozom az iroda­lommal. Aztán kíváncsi voltam, hogy má­sokhoz mérten mennyit tudok, így bene­veztem a körzeti, majd a megyei verse­nyekre is. A legszívesebben a prügyi Móricz-pró- zamondó versenyre emlékszik vissza. Bár mint mondja, ott „csak” negyedik lett, az előadott mű nagyon tetszett neki. Az, ahogy bemutatta az író, milyen kis Ha­mupipőkének látja az édesanyját. Igazán azonban az első helyezéseire büszke. így a miskolci Vörösmarty-versenyre, s az ott elnyert vándorserlegre, amit most is őriz­nek az iskolai vitrinben. A legbüszkébb azonban a legújabb díjára: április 10-én első helyezést ért el a József Attila-ver- seny országos döntőjén. A selejtezőkön még 150 diák indult, a döntőbe azonban már csak 28-an jutottak. Csupán hat vidé­ki volt a csapatban, olyan kis település­ről, mint Bódvaszilas pedig csak Virág Gergely érkezett. Virág Gergely „Komolyan vettek”- Az egész verseny izgalmas volt, de legfő­képpen az, hogy neves, igazán hozzáértő emberek értékelték a szavalatokat - em­lékszik vissza Gergely. - A zsűri tagja so­rában foglalt helyet az Országos Vers­mondó Egyesület elnöke, Pest megye magyar-szaktanácsadója, a zsűri elnöki tisztét pedig Mácsai Pál színművész vál­lalta el. Tetszett, hogy komolyan vettek minket, és kellő időt szakítottak az érté­kelésre. Virág Gergely az első díja mellé 10 ezer forintos pénzjutalmat nyert és elvitte a diákszínjátszókör közönségdíját is. Emel­lett meghívást kapott egy nyári versmon­dó táborba és egy költészet napi televíziós felvételre. Bár Gergelynek minden bizonnyal van tehetsége a színi pályához, ő megmarad korábbi elhatározása mellett. Jövőre a miskolci Diósgyőri Gimnázium biológia tagozatán szeretne tanulni: orvosnak ké­szül. A versekről azonban ezután sem mond le. Az oldalt szerkesztette: Papp Tímea Telefonszáma: (46) 414-022/216 e-mail: pappt@iscomp.hu A muzsika jelképezi az összetartozásukat A ládi romák szeretnék megismerni és megismertetni hagyományaikat Fotó: Bujdos Tibor Szendrőlád (ÉM - PTA) - A Szendrőládi Hagyományőrző Együttes alig több mint két hónapja alakult meg. A hely­beli romák azonban máris nagy népszerűségnek ör­vendnek a faluban. Külföld­re is hívják őket muzsikálni. A mintegy 1600 lelket számláló Szendrőládnak több mint 60 szá­zaléka cigány származású. Az utóbbi években pedig szinte ki­zárólag csak roma gyermekek születtek a faluban.- A hátrányos helyzetű embe­rek sorsán nehéz változtatni, sok gondja van emiatt az önkor­mányzatnak - beszélt őszintén a problémákról Rőczei Károly pol­gármester. - Fontos lenne, hogy az új generáció már másképp nő­jön fel. A hagyományőrzők nagy segítséget jelenthetnek ehhez. A gyermekek megfelelő neve­lését már az óvodában biztosíta­ni kellene. Ehhez új tanítási módszerek, megfelelő szakpeda­gógusok kellenének. A település tervei között szerepel az iskola és az óvodarendszer átalakítása, de ehhez más szervezetek segít­sége is szükségeltetne. Romahagyományok A munkanéküliség és a szegény­ség mellett azonban más is fog­lalkoztatja a helybéli cigányo­kat: a hagyományápolás. A sza­Próba a gesztenyefák árnyékában badidejükben zenélő, táncoló emberek február végén tíztagú együttest alakítottak. A kezde­ményezést támogatta a ládi ci­gány kisebbségi önkormányzat is; hangszerekkel, próbahelység­gel. Először március 8-án lépett a nyilvánosság elé a csapat. Ma­guk is meglepődtek, milyen „ereje” volt zenéjüknek. Semmi sem jelképezi annyira az összetartozást szá­munkra, mint a zene. Talán ezért hiszik azt annyian, hogy más hagyományaink nincsenek is. Pedig ott van a kosárfonás ­a faluban az egyik „öregnek” még a Szépművészeti Múzeum­ban is van kiállítása -, a vályog­vetés, az üstfoltozás és sok más iparos munka. Ezek mind a kez­detektől öröklődtek át; amikor még Mária Terézia idejében be­vándoroltak a cigányok az or­szágba. Tulajdonképpen az ural­kodó is azért tartotta az ország­ban a cigányságot, mert a kéz­műves és kovácstudományuk jól jött a hadviseléskor. Azt már ke­vesen tudják, hogy erőszakos módszerekkel tartották őket ma­gyarhonban. Nem hagyhatták el lakhelyüket, elvették gyermeke­iket és magyar családokhoz ad­ták őket - mélyed bele a történe­lembe Pusi Elemér, a kisebbségi önkormányzat elnöke. Kenyéradó régi szakmák Az asszimiláció csak részben volt sikeres. A ládiak is magyar­nak vallják magukat, de sokkal inkább nyelvüket, múltjukat fe­lejtett, magyarul beszélő cigá­nyoknak. Az egykori cigány nyelveket, kultúrát már egymás között is alig ápolják. A ládi együttes most ezen változtatna. Nem csak helyben, de mind szélesebb körben sze­retnének hallatni kultúrájuk­ról. Úgy tartják, ha azt megis­merik, jobban megértik és elfo­gadják majd másságukat is má­sok. Az elmúlt hónapokban többször léptek fel Szendrőlá- don és a környező települése­ken, de érdeklődtek már utá­nuk Krasznokvajdáról és Ónodról is. A muzsikálás mel­lett régi szakmákat is szeretné­nek feleleveníteni. Olyanokat, amelyek akár megélhetést is adhatnának. Idén a kisebbségi önkormányzat segítségével nép­főiskolát hoznának létre Ládon. Itt írni és olvasni tanulhatná­nak azok, akik nem tudnak, és többféle szakmát - mint példá­ul a kosárfonást - is elsajátít­hatnának a résztvevők. „Világítósakat” is gyártanak Edelényben A befektetők egyként kezelik a magyarországi és a prágai plakátüzemüket Munka az edelényi plakátgyártó üzemben Fotó: végh Csaba Edelény (ÉM - PTA) - Márci­ustól üzembe állt az Edipse Edelénybe települt nyomda­üzeme. A mintegy 700 millió forintos beruházással elké­szült gyár több mint 30 em­bert alkalmaz, javarészt ede- lényieket. Az edelényi terjeszkedés mellett több érv szólt a cseh befektető cég számára. Egyrészt, megfele­lő volt a város elhelyeszkedése ahhoz, hogy nyithasson a cég más keleti- piacokra is. Más­részt, segítséget nyújtottak a be­fektetéshez az ország és a régió kínálta munkaerőfejlesztési tá­mogatások.- Sikeresen áttelepítettük a prágai „anyaüzem” technológiá­ját, megteremtettük a gyártás feltételeit - mondja Hajna Sán­dor gazdasági igazgató. - A be­üzemelésnek azonban még van egy kis híja, a munakerőbetaní- tás például nem teljes. Egyelőre még nem alakult ki olyan szak­értő gárda, mint a prágai gyár­ban. A képzéseinkkel arra tö­rekszünk, hogy ebben se legyen hiba. A korszerű, automatikus gép­sorok mellett fejlett számítógé­pes és kommunikációs rendszer­rel is büszkélkedhet az edelényi nyomda. A kommunikációs csa­tornára a prágai üzemmel való kapcsolattartás érdekében volt szükség. Az anyacég ugyanis szervezetileg egyként kezeli az edelényi és a prágai nyomdát. A dolgozók felvételénél elősőd- leges volt a helyi munkaerő al­kalmazása. Egyes területekre nem átképzett, hanem már eleve szakképzettséggel rendelkező munkásokra volt szükség. Ede­lényben ez nem volt adott, így el­fogadták a környékbeli települé­sekről jelentkezőket is. Az edelényi óriásplakát­nyomda kisebb kondíciókkal bír mint a prágai, ám a teljesít­ményre itt sem lehet panasz: egy hónapban 20 ezer plakátot gyártanak. A sokféle óriáspla­kát-típus közül Edelényben két­félét gyártanak. Az egyik a city light, amely jól kidolgozott, vi­szonylag kisebb méretű és hát­térvilágítással látni az utcákon, buszmegállókban. A másik cso­portba tartoznak a már jól meg­szokott, rendszerint az utak mentén felállított gigantikus poszterek. Ezek nagy része Ma­gyarországra készül, de szállíta­nak Prágába, Pozsonyba és Belg- rádba is a plakátokból. tönkrement A megyében Edelény és tér­sége útjait viselte meg legin­kább a tél. A károk miatt tíz­szer annyi nagyfelületi javí­tásra lenne szükség, mint amennyit az anyagiak meg­engednek. Szilvái József, a megyei közútkezelő kht. ede­lényi üzemvezetőségének ve­zetője elmondta: a főutakon már sikerült eltüntetni a göd­röket, de a mellékutakkal, be- kötőutakkal rengeteg gond van. Az Edelény környéki 480 kilométeres útszakaszból 250 kilométernyi teljesen tönkre­ment. Megesik, hogy egy ká­tyút harmadszor javítanak ki, mivel annyira rossz az eredeti út kötőminősége, hogy egy kisebb esőtől „felenged” az aszfalt. A ká­tyúzásra adott központi for­rás elfogyott, jelenleg más megyei alapokból átcsoporto­sított pénzekből folytatják a munkát. Ha az idő engedi, jú­nius végére kijavítják az út­hibákat. Fotó: Bujdos Tibor Egy szál repce a víz helyén Szendrő (ÉM) - Az árvíz, illetve a belvíz nagy felfordulást oko­zott nemrég Szendrőben. A he­lyiek apraja-nagyja hordta a ho­mokzsákokat, hogy megerősít­sék a város gátját. Mára a víz már elvonult, csak a helyszínen maradt homokzsákok emlékez­tetnek a szendrőiek erőfeszítése­ire. A kiöntött víz teljesen ki­mosta a talajt, a repcetábla he­lyett most egyetlen szál növény­ke virágzik közel s távol. A virágFotó: Bujdos Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents