Észak-Magyarország, 1999. május (55. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-26 / 120. szám
1999. május 26., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG i Kultúra 8 • Köri program. „Te vagy hát testem teste, lángja tüzemnek, vállaid kardként függnek fölöttem" címmel tart rendezvényt a Nagy László kör ma 19 órától. A program helyszíne: Miskolc, Kisfaludi Károly út 12. • Szaval a város. Korhatárok nélküli városi szavalóversenyt rendeznek május 27-én, csütörtökön délután 3 órától a tiszaszeder- kényi Vásárhelyi Pál Általános Művelődési Központban. A zsűri elnöke Kun János debreceni előadóművész lesz, aki a díjak átadása után maga is elmondja kedvenc verseit. • Roma festők. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élő cigány képzőművészek alkotásaiból nyílik kiállítás május 27-én, csütörtökön délelőtt fél 10-kor a Megyeháza Galériában (Miskolc, Városház tér 1.). A tárlaton a miskolci Horváth János és Rézműves Gyula, az emődi Jóni Zoltán és az ózdi Váradi Gábor festményei láthatók. Országos népzenei találkozó Tállyán Tállya (ÉM) - A X. Országos Minősítő Népzenei Találkozót Tállyán rendezik meg május 29-én, szombaton tíz órától a KÓTA, Tállya önkormányzatának képvi- selő-testülete, valamint a Tállyai Kővirág Népdalkor szervezésében. Az evangélikus templomban tizenkilenc népdalkor, öt szólista és hat népzenekar méri össze tudását. Áz eseményt megelőzően a fellépő együttesek felvonuláson köszöntik a település lakosságát. Nyolc év a Gulágon Gulyás Imre A Keleti Baráti Kör címmel látott napvilágot 1998-ban egy könyv, amely a maga nemében valóságos fehér holló. Már azt sem könnyű eldönteni, hogy mi a hihetetlenebb: az-e, hogy megszületett, vagy az, hogy ilyen sokáig váratott magára, írója, Horkay Barna a hatalmas teher alatt megélt lelkészi hivatásnak állít emléket, személyes hányattatás naplószerű felidézésével ötvöz hittételeket úgy, hogy műve a Trianon utáni Kárpátalja magyarságának marokba fogott történetévé kerekedik. Horkay Barna ősei írásos bizonyítékok szerint 1720 óta mind lelkészek voltak és mind a sárospataki teológián tanultak. Ott tanult ő maga, ott tanultak a testvérei is. Mint Nagyszőllősön szolgáló lelkész, egyik szerzője annak a beadványnak, amelyet az ugyancsak baráti körös mezőgecsei lelkésztárssal, Zimányi Józseffel Sztálinnak címezve írtak le és írtak alá 1947-ben Beregszászon a KGB ottani őrnagyának, felróva Sztálinnak, hogy mindenben Isten helyére helyezte magát. Ki csodálkozhat ezek után a következményen? Horkay Barna és lelkésztársai nyolc esztendőn át raboskodtak a Gulág „távol-északi” peremén a Kolima folyónál. A magyar reformátusok huszadik századi lelki ébredésének egyik vezéralakja életének kilencvenedik évéhez közelítve is tiszta emlékezettel idézi meg a kort, amelyben köztörvényes bűntettnek számított a Jézus Krisztusba vetett hit és az evangélium hirdetése. Miközben még az egyházkormányzat sem mindig volt oltalmazó pajzsa a lelkésznek. „Szinte érthetetlen - írja az előszóban Bütösi János, a Debreceni Református Teológiai Akadémia missziológiai professzora -, hogy az ébredés mártíromságának a keresztjét igen gyakran a hivatalos egyház is súlyosbítja, faragja.” Horkay Barna naplószerű önéletírásba illesztett dokumentumfüzérként nyújtja át olvasóinak a század húszas éveiben elvetett, majd termőre fordult, 1947-ben betiltott, de ismét virágzó Keleti Baráti Kör történetét. A kör működéséről nem sokat tudunk, miként Kárpátalja két világháború közti és második világháború utáni történetéről sem. Izgalmas felfedezőútra számíthat ezért minden olvasó, aki nyílt szívvel veszi kézbe e könyvet, mert sorai arról szólnak, ami megtörtént, ami van, és mert írója - aki visszaköltözött tanulmányi színhelyére, Patakra - szilárd tartással áll ellen az idő homályos partjain kísértő indulatoknak. Visszatapsolt teátrumi találkozások A magyar nemzeti színházak (is) találkoztak a miskolci színházban Sinkovits Imre és Agárdy Gábor a közönségtalálkozón Fotó: Éder Vera Miskolc (ÉM - FG) - A Miskolci Nemzeti Színház fennállásának 175. évfordulója alkalmából rendezték meg a múlt héten Miskolcon a Magyar Nemzeti Színházak Találkozóját. A közönség érdeklődése, az estéről estére telt házas nézőtér tapsával azt kér- te, jöjjenek vissza a művészek, rendezzék meg minden évben a találkozót. Kedden megtelt a nagyszínházi nézőtér. Sokan várták már Pla- tonovot, már csak Csehov miatt is, de arra is kíváncsi volt a miskolci közönség, hogy mire jutott a szegedi művészekkel, az orosz klasszikussal, és ezzel a különleges érzékenységű Csehov-hőssel, Platonovval Telihay Péter rendező, aki korábban - többek között - a Sörgyári capricciót, az Amal- fi hercegnőt, a Kurázsi mamát, a Paris, Texas című előadást rendezte Miskolcon. Szerdán a színházi játszóhely- lyé lett szerelőcsarnokra is ki- tehették volna a táblát: megtelt. Persze, a későn jövőknek is szorítottak egy kis helyet a lépcsőn. Győri előadást, Kosztolá- nyi-drámát ritkán láthat a miskolci közönség. Kosztolányi Dezsőt elsősorban költőként tanítják az iskolában. Bár a regényei is ismertek, az Édes Anna a filmváltozatnak köszönhetően különösen népszerű, viszont most Tasnádi István színpadi változatában, Tasnádi Csaba rendezésében látva megbizonyosodhatunk arról, hogy Kosztolányi színpadi szerzőként is kiváló. Csütörtök a legnagyobb nemzeti drámánk, a legismertebb magyar operánk ünnepe volt. A tavaly ősz óta műsoron lévő, a színház fennállásának 175. évfordulója, és a miskolci operatagozat megalapítása tiszteletére a színház igazgatója, Hegyi Árpád Jutocsa által rendezett Bánk bán-előadást megtekintették a délutáni ankétra érkezett vendégek, színidirektorok, rendezők, dramaturgok is. Pénteken kétszer annyian látták Miskolcon A tizedes meg a többiek című előadást, mint egy-egy este a pécsiek megnézhetik. Az eredetileg kamaraszínházi előadásból - tekintettel a nagy érdeklődésre - Miskolcon nagyszínházi siker lett. Korognál Károly rendező, aki maga is játszik a darabban, és a tizedes szerepét alakító Balikó Tamás, a pécsi színház igazgatója az előadást követő ankéton elismerően szólt a miskolci közönségről: sikerült legyőzni a színpad és a nézőtér közötti távolságot, a közönség vette a poénokat. Köszönjük a dicséretet, bár tudjuk, mindez elsősorban a színészek érdeme. Szombaton a pótszékek mellé is pótszékek kerültek. A Budapesti Nemzeti Színház a fővárosban is telt házak előtt játssza a Balkáni gerle című Sütő-drámát, túl vannak már az ötvenedik előadáson is, de még mindig sorban állnak a jegyekért. így érthető, hogy hatalmas érdeklődés előzte meg a miskolci vendégszereplést is. Az ismert szereplők - Sinkovits Imre, Moór Mariann, Agárdy Gábor, Varga Mária, Rékasi Károly - miatt is sokan várták ezt az előadást. De a téma, a nem oly régen átélt - megélt és túlélt - múlt története szintén foglalkoztatja az embereket. Jól mutatja ez az előadás a Ceausescu-diktatúra jellemzőit, vagy inkább - ahogy az alcím is utal rá - az akkori élet színét és fonákját, a mindennapok tragédiáinak túléléséhez szükséges humort, életbölcsességet. De nemcsak a határon túl, időnként határon innen is szembe kellett (kell?) néznünk a szomorú ténynyel: élni nem muszáj, de hazudni kell... * Vasárnap elszállították a vendégelőadások díszleteit. Nyoma sincs már a találkozónak. Csak az élmény maradt. Meg a felismerés: nem csak a színházak találkoztak, nem csak a szakma képviselői adtak egymásnak randevút, nem belterjes tudományoskodással, elméleti vitákkal telt el ez a hét, hanem színházzal, rólunk, nekünk szóló előadásokkal. A közönség tapsa nemcsak egy-egy produkciónak, hanem a találkozónak is szólt. Világhírű kórus miskolci koncertjei A Regensburgi Dóm Fiúkórusát hallhatja május 27-én, csütörtökön este 6 órakor a miskolci városháza dísztermében, illetve május 28-án, pénteken este háromnegyed 7-kor az avasi jezsuita gimnázium templomában a miskolci közönség. A világhírű „Regensburgi Dómverebek” a magyar államiság 1000 éves ünnepének tiszteletére fogadták el a miskolci Cardinal Mindszenty Kórus és a La Speranza Alapítvány meghívását. Miskolcon kívül Vácott, Budapesten és Bélapátfalván lépnek fel. A kórust Roland Büchner vezényli. A karnagy lesz a főszereplője a pénteken délelőtt fél 11-kor kezdődő karnagyi klubnak: a Vigadóbéli mini kurzuson tanárok, karnagyok, zenészek leshetik el a szakmai titkokat. Evitától a szupersztárig Kazincbarcika (ÉM) - Evitától a szupersztárig címmel musicalgálát rendeznek május 27-én, csütörtökön este 7 órától Kazincbarcikán, az Eg- ressy Béni Művelődési Központban. A gálán közreműködnek a budapesti Rockszínház és a soproni Petőfi Színház előadásaiból ismert művészek. Az est főszereplője Keresztes Ildikó, akit 1998- ben az év musical színésznőjévé választottak. Előadásán világslágereket és a napokban a boltokba került szólólemezének dalait hallhatja a közönség. Partnere lesz Leskó János, Nagy Orsolya, Harsányi Erzsi és barátaik. Részlet hangzik el többek között az Az operaház fantomja, a Hair, az Evita, a Macskák, a Kabaré, a Képzelt riport... című musicalekből. Az érdeklődők a jegyvásárlással a Don Bosco Sportegyesületet támogatják. A hatodik Gitármánia Velence (ÉM) - Az idei, immár hatodik Gitármánia és Zenei Továbbképző Tábor várja mindazok jelentkezését, akik szeretnék továbbfejleszteni hangszeres tudásukat. A tábornak a velencei Entz Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Intézet ad otthont július 10-15. között. A bentlakók számára teljes ellátást biztosítanak. A tábor hangszerkiállítás és vásár is egyben, így az oktatás után a hangszereket meg is lehet vásárolni. A résztvevő zenekarok több, egyidőben működő stúdióban készíthetnek ingyenes felvételeket és egy-egy zenekar nyilvános bemutatkozási lehetőséget is kaphat. A rendezvény fővédnöke Szekeres Tamás. Érdeklődni és jelentkezni Andrásik Remonál és Márton Bernadettnél a 30/9665-142-es telefonszámon vagy levélben a Budapest, 1399, Pf.: 701/697 címen lehet. Negyvenéves Sátoraljaújhely (ÉM - BSZA) - Ünnepi koncerttel emlékezett negyvenedik születésnapjára a Zempléni Szimfonikus Zenekar pünkösd hétfőjén Sátoraljaújhelyen. Ebből az alkalomból Dombóvári János, az együttes jelenlegi vezetője La- votta János-díjat adott át Ujj zenekar <■» Viktor Gézának, a zenekar alapítójának. Szintén az ünnepélyes összejövetelen fogadták a javarészt Lavotta-díjasok által alkotott Lavotta János Társaság tiszteletbeli tagjává Molnár Pál Németországban élő karmestert, aki Sátoraljaújhelyben töltötte gyermekkorát. Dombóvári János adta át Ujj Viktor Gézának a díjat Fotó: Bódisz