Észak-Magyarország, 1999. május (55. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-26 / 120. szám
1999. május 26., szerda iSHHt-WIttftYflBnRSláfi * Itt-hon 6 HÍRCSOKOR • Szennyvízcsatornázásra készülnek. A szennyvízhálózat kiépítésére készül Forró a beruházásra társult településekkel: Ináncs- csal, Hernádszentandrással, Fancsallal, Perével és Hernádbüddel. A kivitelezésre kiírták a közbeszerzési pályázatot. A munkálatokat 2001-re szeretnék befejezni. Az építkezés tervezett költsége 1 milliárd forint. • Faragott játszótér. Faragott tájékoztató táblák segítik eligazodni a településen a Krasznokvajdára érkezőket. A közelmúltban pedig átadták az ugyancsak a fafaragók keze munkáját dicsérő játszóteret is. • Régészeti kutatás. Nyáron kezdődik a regéci vár feltárása, amiben a helyi mellett a mogyoróskai önkormányzat is részt vesz. A tervek szerint a munkálatok júniusban kezdődhetnek. Az ásatások idején életmódtábort is szerveznének, ennek megvalósítására a megyei önkormányzattól kérnek támogatást. Ruszó Gyula Hernádvécse (ÉM - MI)- Imád kerékpározni. Nyolcéves volt, amikor karácsonyra megkapta élete első Járgányát”, egy négykerekűt. Eleinte neki is, mint minden tanonc- nak, rendesen fogták hátulról az ülést, de amikor már meg tudott állni a „saját lábán” egyedül kö- Ruszó Gyula rözgetett az udvaron. Máshová nem engedték, mert féltették, de ő ennek a nem túl változatos pályának is örült. Ruszó Gyula időközben felcseperedett, de azóta sem tudott megválni kedvenc időtöltésétől: minden nap 60-80 kilométert teker.- De jó lenne egyszer ismert versenyzőnek lenni! Három éve elhatároztam, hogy ezentúl komolyan fogom csinálni, s már voltam több versenyen. Hogy végül is honnan ez a vonzalom? Nem tudom, de amikor kerékpárt közvetítenek az Euro- sporton, azt mindig megnézem. Ott lehet látni igazán, mi minden kell ehhez a sporthoz, ha valaki profi. Öltözet, kerékpár, szóval sok dolog. Nekem most a szüleim állják a különböző költségeket, ők adnak pénzt, ha valami elromlik. Bizonyítási vágy Gyula már próbálkozott a Miskolci VSC kerekeseinél azzal, hogy a szakosztály tagja legyen, ám mivel a zöld-fehér klub sem tudott neki semmit sem biztosítani, nem lett az egészből semmi. Viszont ezelőtt két hónappal tett egy kis lépést.- Hallottam róla, hogy Ózdon alakult egy kerékpáros egyesület. Elmentem, beszéltem az elnökkel, aki azt mondta: nincs akadálya annak, hogy lejárjak hozzájuk. Igaz, Ózd nekem egy kicsit messze van, de hátha elkezdődik végre valami. Egy nagy gond azért még akad: ugyan én az országúti szakágat szeretem, de nincs csak egy mountain bike-om. Azzal meg... Jó lenne, ha valaki tudna ebben segíteni. Egyszerre ugyan nem tudnám kifizetni a biciklit, de részletben vállalnám! Gyula átlagos fiatalember, átlagos mindennapokkal, tele tervekkel, álmokkal. Amikor szüleit említi, a nevelőszüleire gondol, mert az „igaziak” kétéves korában nevelőotthonba adták. Nem ismeri őket, viszont hajtja a bizonyítási vágy: a kerékpározással szeretné megmutatni nekik, kár volt őt húsz évvel ezelőtt „eldobni”. Az oldalt szerkesztette: Halmos Ildikó telefonszáma: (46) 414-022/214 e-mail: halmos@iscomp.hu Megvalósult a lelkész házaspár álma Múzeum nyílt az egykori gönci iskolában - középpontban a Biblia Gönc (ÉM - SFL) - Az államosításkor elvett iskolát a rendszerváltás után igényelte és kapta vissza a református egyházközösség Göncön. Az épületben múzeum nyílt, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök avatott fel. • Tulajdonképpen a párom ötlete volt a múzeum létrehozása - mondja Csomós Józsefné református lelkész. - Gönc a pálinkájáról és a kádárairól ismert elsősorban, és hozzá kell tennem, hogy sajnos. Azt már jóval kevesebben tudják, hogy Károlyi Gáspár itt fejezte be a Tállyán elkezdett és Vizsolyban kinyomtatott Biblia magyar nyelvre fordítását. Kézenfekvő volt a gondolat, hogy ezt valamilyen formában tudatosítani kell, emléket illik állítani az irodalmi értékkel is bíró hatalmas munkának, magának az embernek. □ Hogyan tudták finanszírozni a múzeum kialakítását? • A romániai Nagykárolyiban akart a gyülekezet szobrot állítani a település szülöttjének, KároA múzeum megnyitóján lyi Gáspárnak. Persze nem volt elég pénz hozzá és segítséget kértek. Létrehoztuk - az abaúji egyházközség döntése alapján - a Pro Memória Károlyi Gáspár Alapítványt. Végigházaltuk egész Magyarországot, végül összejött a szükséges summa. A szobor elkészülte után következett a múzeum. Amint látja, az évtizedes álom megvalósult. Fotó: Bujdos Tibor □ Milyen értékekkel sikerült feltölteni az épületet? Ahogy elnézem, nem egy apró helyiségről van szó, a Biblia viszont egy vitrinben is elfér. • A kiállítás három szobában kapott helyet. Az elsőben Gönc mutatkozik be, kiemelve a reformációhoz kötődő helytörténetet. Itt látható Károlyi kézzel írott fordításának néhány lapja, amit a közelmúltban fedeztünk fel az Országos Széchenyi Könyvtárban, nem túl jó állapotban. Ezt restaurálni kellett. □ A bibliafordítást ebben a formában még soha nem látta a nagyközönség és a médiák sem publikálták... • így igaz. Ugyanitt lehet látni az első magyar nyelvű történelemkönyvet is. A második terem a Bibliáké. Kezdődik egy tóratekerccsel, az abaújszántói zsinagógából származik. Látható héber, görög, szír, perzsa, arab, kínai, tehát sok nyelvre lefordított Biblia, kiállítottunk egy eredeti, 1590-es vizsolyi nyomtatást és még sorolhatnám. Érdekességként említem, hogy a modernkor nélkülözhetetlen eleme, egy számítógép is felállításra kerül, itt CD-n keresztül lehet lapozni a Szent Könyvet. Azt akartuk bebizonyítani, hogy bár a körítés változik, de a tartalom örök. A harmadik helyiség az egyházi értékeké. Térítők, kelyhek, imakönyvek, festmények, elsődlegesen gönci egyházmúvészeti tárgyak láthatók benne. „Bolygatjuk az állóvizet Perecsén!” A sajtnak van híre, s remélik, a természetgyógyász-központot is megismerik Perecse (ÉM - NyZ) - A házi készítésű sajtnak híre van Perecsén, most a természetgyógyász-központ kiépítésén fáradoznak. A dolog így lesz teljes - mondja a perecsei Török Ernő.- Soha nem tudok sehová annyi sajtot vinni, hogy ne fogyjon el. De rendszeresen szállítok Budapestre, Győrbe. Híre van. Észak- Magyarországon én vagyok az egyetlen, aki kézzel készít sajtot. Bár már vannak tanítványaim is - mondja Török Ernő. Kiderül, hogy egy idős lengyel nő hagyta rá a sajtkészítés tudományát, azt viszont rögtön leszögezi: a titkot nem árulja el. A helyre mégis betekinthetünk, és a százéves sajtprést is megmutatja. A készítés módja helyett pedig a mennyiségről és a minőségről beszélgetünk.- Egy holstein tehenet fejve naponta két és fél küó sajt készíthető. De ez függ attól is, hogy mennyi a fehérje a tejben. Ha nem sűrű, nem lehet semmit csinálni. A kézi sajtkészítés - külön világ. Teljes tejből készül a sajtom, nem vonok ki belőle semmit. Minden sajt gomolyának születik, utána ízesítés kérdése. Most tízféle sajtot csinálok. Van például kolbá- szos, sonkás, füstölt, kakukkfüves, bazsalikomos, zöldhagymás, fokhagymás - sorolja. A kecske- és a juhsajt, annak különböző fajtái azért maradtak ki a felsorolásból, mert Törökéknél jelenleg nincs egyetlen kecske vagy juh sem. Valamikor Krasznokvajdán szerettek volna kecskefarmot, sajtgyártótelepet létesíteni, de nem kaptak állami támogatást, pedig mint mondja: 50 kecske képes ellátni egy családot. A kecske gazdaságosabb, a húsa és a sajtja is jobb pénzért kel el, mint a szarvasmarháé. A kecskék viszont Korlátra kerültek, ott van most kecskefarm, és reményeik szerint a sajtüzemet is sikerül beindítaniuk. A Jászberényből kilenc évvel ezelőtt Perecsére költözött Török Ernő azonban újból a Csereháton próbálja ahogy ő mondja: Török Ernő a híres házisajttal bolygatni az állóvizet. És mint természetgyógyász többedmagá- val természetgyógyász-központ kiépítésén fáradozik.- Másfél hektár. A felsőlégúti megbetegedésben szenvedőknek paradicsom lesz. Egyelőre csak saját erőből dolgozunk, bár szívesen fogadnánk támogatásokat. Huszonkét vendéget tudunk Fotó: Bujdos Tibor majd elhelyezni, a gyerekeknek, fiataloknak életmódtáborokat rendezünk. Biotermékeket kínálunk, gyógyfüvekeket és ott van a könnyen emészthető fehérjék sora. Kecsketej, kecskesajt, gyöngytyúk. Ez egy komplex dolog. És így lesz teljes a házi sajtkészítés is - beszél a most kialakuló vállalkozásról Török Ernő. Cirkuszba készülnek az ovisok Új hivatal Szemerén. Folyamatosan és önerőből újítják meg a szemerei polgármesteri hivatalt. Minden dolgozónak elkülönítettek egy-egy helyiséget, jelenleg pedig a tanácstermet alakítják ki. Fotó: Bujdos Tibor Vilmány (ÉM - Hl) - „Lesz medve meg oroszlán, bűvész és bohóc!" - így a vilmányi óvodások, amikor arról kérdezzük őket, tudják-e, mit látnak május 28-án, amikor Budapestre utaznak, cirkuszba.- A gyerekek nagyon készülnek- meséli Volyákné Toronyi Éva óvodavezető. - Máskor is kaptunk már hasonló meghívást, de legnagyobb sajnálatunkra mindig vissza kellett utasítanunk, Készülnek a gyerekek Fotó: vajda mivel egy pesti út, a cirkuszi belépők sokba kerülnek. Most azonban pályázaton nyertünk 40 ezer forintot, ezt kiegészítettük a farsangi bál bevételével, így végre mehetünk - magyarázza. A gyerekek fegyelmezetten hallgatják az óvodavezető szavait, de amikor a farsang szó elhangzik, érthető okokból feltekerik a hangerőt. Cirkuszi jeleneteket adtak elő a farsangon, tudjuk meg tőlük.- Én varázsló voltam, nyuszit varázsoltam elő egy dobozból a botommal. Hókusz-pókusz, és előjött - így Aladár. A többiek is bekapcsolódnak. Valika fehér ló volt, Miki kígyó- búvölő, Andi pedig bohóc. Mások tigrist, farkast és különféle vadállatokat alakítottak, természetesen az idomár sem maradhatott el. Egy kisfiú, aki hastáncosként lépett fel, meg is mutatja, milyen ügyesen csinálta. Végül azt is elmesélik, hogy nem akármilyen előadást látnak majd, jégcirkuszba mennek, ahol az állatok is korcsolyázni fognak.- Összesen 82-en utazunk. A gyerekeknek azért is különleges élmény lesz a kirándulás, mert a szülők is elkísérhetik őket - egészíti ki az elmondottakat az óvodavezető. Hidasi Kirakat Hidasnémeti (ÉM - Hl) - A Kirakat című hagyományos rendezvényüket az idén is megszervezték Hidasnémetiben a Művelődési Házban. Május 7-én léptek színpadra a hidasi és a környékbeli településekről érkezett általános iskolások, hogy megmutassák, mit tanultak. Jöttek Encsről zongoristák, Ináncsról és Novajid- rányból néptáncosok, Méráról citerások, Taktaharkányból cigány nemzetiségi táncot járó gyerekek. A telkibányaiak színdarabbal készültek, a helyiek kórusmúveket adtak elő, furulyáztak, táncoltak. Többen verset, prózát is mondtak. A rendezvény, amelyre most harmadik alkalommal hívtak Hidas- németin kívülieket is, amellett, hogy fellépési, ismerkedési lehetőséget nyújt a gyerekeknek, kiváló szakmai fórumot teremt a felnőtteknek - hangsúlyozta Ureczky Klára Tünde, a hidasnémeti Művelődési Ház népművelője.
