Észak-Magyarország, 1999. május (55. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-20 / 116. szám
1999. május 20., csütörtök Iszak-magyarobsiAg # Kultúra / Hitélet 8 HÍRCSOKOR • Tölczéki Alberttelepen. Tölczéki Ferenc bányász amatőr festő alkotásaiból nyílik kiállítás ma, csütörtökön délután 5 órakor az alberttelepi Hunyadi János Művelődési Házban. • Sóvári-képek. Sóvári Éva festménykiállítása látható május 20-tól, csütörtöktől június 20-ig a miskolci Tudomány és Technika Házában. • Koncertek. Az After All és a Land of Charon együttes ad koncertet május 21- én, pénteken este 8 órától a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központban. • Színek és fémek. Majercsik János és Ma- jercsikné Bierbaum Anna festőművészek, valamint Fülöp Tibor kovács népi iparművész alkotásaiból nyílik kiállítás május 21- én, pénteken 5 órakor Putnokon, a Holló László Galériában (Rákóczi u. 14.). A tavasz első napjai Tiszaújváros (ÉM) - Tavaszi Fesztivált rendez Tiszaújváros május 21. és 29. között. Első rendezvényként Adilov Alim festőművész kiállítása nyílik meg május 21-én, pénteken délután 7 órakor a Városi Kiállítóteremben, majd Sebestyén Márta és a Muzsikás együttes lép fel este 7 órától a Derkovits Művelődési Központban (DMK). A hivatalos megnyitó napján, május 22-én, szombaton pedig katonazenekarok hívják a rendezvényekre a városiakat, délután 3 órától vonulnak fel az utcákon. A fesztivál ünnepélyes megnyitóját a Városi Sportcentrumban tartják délután 4 órakor. Farkas Zoltán polgármester nyitó beszédét zenés alaki bemutató és összzenekari játék követi a Debreceni, a Szolnoki, az Egri, és a Kalocsai Helyőrségi Zenekar közreműködésével. A nap záróeseménye a Cotton Club Singers énekegyüttes koncertje lesz este 7 órától a DMK színháztermében. Megöntették az ágyút, és el is sütik íjászat, lovagi torna, folyamatos fegyvermustra a Diósgyőri várban Miskolc (ÉM - FG) - Már a fércet szedik a napokban elkészült XVI. századi ruhákból. A lovagok is megvívják hétről hétre a harcukat. Sőt, ágyú is lesz a Diósgyőri várban. Pénteken felhúzzák a zászlót is: kezdődik a szezon. Ágyú lesz a Diósgyőri várban! A hírnek örülnünk kell, még akkor is, ha először az jut eszünkbe: az utóbbi években leginkább arról hallottunk, hogy omlik az épület, pusztulnak a várfalak. Meglepetések sora- A felújítás folyamatos! - nyugtat meg Kovácsné Ládi Katalin, az Ady Endre Művelődési Ház igazgatója. - Most is dolgoznak itt az építőmunkások. A Diósgyőri vár 1998. május 27-én került a város kezelésébe. Akkorra elkészült egy nagyszabású felújítási program. Ennek megfelelően megkezdődött a várfalak megerősítése, a balesetveszély elhárítása, a folyamatos állagmegóvás. De nem várhatunk addig, amíg befejeződik a teljes felújítás. Nekünk mint üzemeltetőknek, a rendezvények szervezőinek arra kell törekednünk, hogy igazi élet legyen a várban, hogy érdemes legyen idelátogatni... A szokásos nyári nagyrendezvények sora még nem kezdődött el, de már most is számtalan meglepetés fogadja az idelátogatókat. A Déryné-házban XIV. - XVI. századi fegyverekből nyüt kiállítás.- Szabó Imre kollégámmal közösen készítettük el azt a tervet, amely sikerrel szerepelt a Gazdasági Minisztérium turisztikai pályázatán - mondja Tánczos Tamás, az Ady Endre Művelődési Ház munkatársa. - Szívügyünk a vár, szeretjük a történelmet, és szeretnénk, ha sikerülne minél elevenebbé tenni a múltat. A pályázaton nyert 1 millió 400 ezer forintból, és az ehhez tartozó 600 ezer forintnyi önerőből először „felfegyverkeztek”. Vár ágyú nélkül?- Diósgyőrt ugyan elkerülték a harcok, de milyen vár az, amelyikben még fegyver sincs?! - tréfálkoznak a legújabb kori várvédők. Fodor Pál hódmezővásárhelyi fegyverkovács szakkönyvek, katalógusok alapján készített kardokat, buzogányt, lándzsát, hóhérpallost a diósgyőrieknek. Ezek már húsvét óta láthatók is a vár udvarán lévő Déryné-ház termeiben. Sőt, fából is készítettek pajzsokat, ezek Farkas Béla Tánczos Tamás kezében a régiúj kard j népi fafaragó alkotásai. Maczon- kay Géza, a művelődési ház munkatársa megfestette, történelmi címerekkel ékesítette a pajzsokat. Az ő kézügyességét dicsérik a várban bolyongók számára utat mutató történelmi bábuk is. Sőt, rövidesen ő is hasonló viseletét ölt. Hiszen az itt dolgozó szakemberek, idegenvezetők megjelenésükben is igazodnak a várhoz. Aranyosi Zsuzsanna textilművész, tanár növendékeivel, a Gábor Áron Szakközépiskola diákjaival együtt készítette el ezeket a ruhákat, sőt, címeres zászlókat is varrnak a várnak. A történelmi hangulat megidézéséhez sok segítséget kaptak Demcsik Attila ötvösművésztől is. Szombati lovagi torna- A szomszédos egriek példája erősített meg abban, hogy nekünk is kell egy golyósprés, amellyel az idelátogatók maguk készíthetik el emlékérmeiket - folytatja az újdonságnak számító régiségek leltárát Tánczos Tamás. - Mindenfelé jártunk, de sehol sem találtunk megfelelő eszközt. Pedig itt rozsdásodott a miénk Miskolcon. Lit- win József iparművész segített ki bennünket. Neki köszönhetjük az 1930-as években készült szerkezet felújítását is. A verőtövek rövidesen a helyükre kerülnek. Szabó Géza szegedi ötvösmester készítette el az érmékre kerülő képek ne- gatívját. Az egyik oldalon a Diósgyőri vár lesz, a másikon Miskolc város címere. Az utóbbi hónapok eredménye az is, hogy szombatonként lovagi tornákat tartanak a várárokban, az érdeklődők ilyenkor lovagolhatnak is. Egy íjász pedig folyamatosan lövi a tízes köröket. Ugyancsak mindennap látható a Hermán Ottó Múzeum munkatársainak köszönhetően megújult történeti kiállítás, és Vincze Ildikó képzőművészeti bemutatója is.- Itt lesz az ágyú! - mutatja a békés célokat szolgáló fegyver helyét alkalmi idegenvezetőnk. - A kétméteres ágyúcső már elkészült, itt Miskolcon, a Borsodme- tál Öntöde Kft. műhelyéből került ki a 730 kilogrammos szerkezet. Takács Tamás szerencsi hintókészítő és kerékgyártó vállalta az ágyúkerekek elkészítését. Az Ady Endre Művelődési Ház munkatársai szerint csak nagyobb ünnepek alkalmával szólal majd meg az ágyú. Abszolút veszélytelen lesz. De az, hogy miképpen sül el a fegyver, legyen a várvédők titka. Holnap: zászlófelvonás! A Diósgyőri vár új kincseinek bemutatását, ünnepélyes átadását, a zászlóbontást, a díszágyú és éremverő golyóprés avatását május 21-én, pénteken délután 3 órakor tartják. Ugyanekkor nyitja meg Az 1848-49-es szabadságharc hadseregei című ólomkatona kiállítást Holló József vezérőrnagy, a magyar Honvédség Humáncsoport Főnöke, illetve a megújult vártörténeti kiállítást Veres László, a Hermán Ottó Múzeum igazgatója. Az ünnepségen közreműködnek a Szinva- völgyi Néptáncegyüttes és a Diósgyőri Haditornaklub tagjai, valamint zenészek, lovasok, íjászok, katonák.A vár és a város képe is kidomborodik a golyósprés alatt Fotók: czapák : ífí'V:'; Május 20. Szt. Bernát, Sziénai Szí. Bernardin, Felícia Május 21. Konstantin, Bobola Szt. András Május 22. Szt. Rita, Szt. Júlia, Szt. Emil Május 23., Pünkösdvasárnap Boldog Apor Vilmos, Szt. Dezső, Szt. Renáta Május 24., Pünkösdhétfő Szt. Eszter, Eliza, Szűz Mária Május 25. Szt. VII. Gergely pp., Szt. Orbán pp., Szt. Piazzi Mária Magdolna Május 26. Néri Szt. Fülöp, Evelin SZENTJEINK Szent Vilmos hitvalló Ünnepe: május 23. Skóciában születet, pékmesterséget tanult. Legénytársai példájára könnyelmű életet élt, azonban a Szentlélek folserkentő kegyelme rátalált. Példásan keresztény mester lett. Gondját viselte családjának, de a szegények sorsát is a szívén viselte - minden tizedik kenyér és zsemlye, ami kemencéjében sült, mint „szeretet kenyere” a szegényeké volt. Mikor családja sorsát biztosítva látta, 1201-ben be akarta váltani megtérésekor tett fogadalmát: készült a Szentföldre. Isten azonban a mennyei Jeruzsálembe szánta. Rocheser mellett az erdőben orvul megölte pénzére éhes kísérője. Holttesténél mindjárt csoda történt: egy őrült meggyógyult. Erre kezdetét vette megdicsőülése. A katolikus egyház első alkalommal emlékezik meg hivatalosan a tavaly boldoggá avatott Boldog Apor Vilmos győri püspökről, aki nőket védve vértanúhalált halt. Porga Zsolt Köszönet az imáért, az adományért Miskolc (ÉM) - A balkáni népekért és menekültekért imádkoztak és gyűjtöttek az újjáépült deszkatemplomban a szentelés utáni első vasárnapon. Lehel László lelkész, az összegyűlt 56 260 forint perselypénzt a szenvedőknek eljuttató Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat igazgatója levélben fejezte ki köszönetét a gyülekezetnek. Pünkösd a Világörökségben Aggtelek (ÉM) - Pünkösdi fesztivált rendeznek a hét végén Aggteleken a föld felett, és a föld alatt is. Az Aggteleki - Jósvafői Hagyományőrző és Művészeti Napok egész éves rendezvénysorozata részeként rendezik meg a pünkösdi fesztivált, amit május 22-én, szombaton délután 3 órakor a Baradla-barlang aggteleki bejárata előtti téren a helyi általános iskola énekkarának és furulyásainak műsora nyit meg. Kiemelkedő program Sebestyén Márta és a Muzsikás együttes koncertje. Népzenei műsorukkal Aggteleken a Világörökség részeként számontartott Baradla-barlang Hangversenytermében lépnek fel szombaton délután 4 órakor. A jósvafői közönség május 23-án, vasárnap délelőtt 11 órakor hallhatja őket a református templomban. A bevételt a szervező Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság a templom további felújítására ajánlja fel. Mindkét napon a Kézművesek utcája, játszóház és kirakodóvásár várja az érdeklődőket. Szélvihar támadt, lángnyelvek lobbantak Pünkösd a Bibliában, az egyházban, a néphagyományban Miskolc (ÉM - FG) - Pünkösd a szentlélek eljövetelének ünnepe. A hétvégén erre emlékeznek a templomokban. „Amikor elérkezett a pünkösd napja, ugyanazon a helyen (vagyis az utolsó vacsora termében) mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, minta csak heves szélvész közeledett volna... Majd lángnyelvek lobbantak, és szétosztva leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek” - így írja le a Biblia a pünkösdi eseményt. A pünkösd elnevezés a görög pentékosztész - ötvenedik - szóból származik. A hagyomány szerint húsvét után ötven nappal történt, hogy Jézus a menny- bemenetelt követően elküldte apostolainak a Szentlelket. A Biblia csodás eseményként írja le a Szentlélek eljövetelét. Az apostolok, akik korábban féltek, rejtőzködtek a világ szeme elől, egyszerre megerősödtek, öröm töltötte el szívüket. Elindultak és elkezdtek Jézusról beszélni az embereknek. A hallgatóság tagjai, akik különféle országokból érkeztek Jeruzsálembe, különböző nyelven beszéltek, mégis mindannyian úgy érezték, az ő nyelvükön szól hozzájuk az apostol. Aznap legalább háromezer ember tért meg, fogadta el a krisztusi tanítást. Ezért pünkösd az egyház alapításának ünnepe is. Kisfalusi János görög katolikus paróchus összegyűjtötte, könyvben is megjelentette a keleti egyházak és az általa jól ismert csereháti falvak ünnepi szokásait. A pünkösdről a következőket tartja megjegyzendőnek a viszlói paróchus:- Erre az ünnepre zöld galy- lyakkal díszítik a templomot, füvet szórnak a padlózatára. Ezen a napon indult meg az egyház növekedése, tehát ezek a zöld galy- lyak és a fű erre emlékeztet minket. Ez a szokás ma is megvan, és nagy kár lenne elhagyni. Zöld gallyakkal díszítik a lakásokat is. Ha kivirágzott az akác, akkor akácgallyakkal akasztgattuk tele a házat, és tele volt akácillattal. A májusfát a mi falvainkban nem május elsejére, hanem pünkösd ünnepére állították... Ünneplőbe öltözött pünkösdre az egész falu. Pünkösd első napján ősi szokás volt, hogy az emberek délután kimentek majálisra az erdőbe, és azért végezték el a vecsemyét. Ez a szokás sokáig megmaradt. A majálist falvainkban később áttették pünkösd harmadik napjára. Ilyenkor reggel nyolc órakor volt a szentmise... A mi vidékünkön, a Csereháton a zöld gally a templomban is, meg a kapukban is a nyírfa volt. Nálunk nem aggattak rá sallangokat és díszeket, csak úgy, ahogy a jó Isten megadta... Fjodorov bibliai illusztrációja a lángnyelvek megjelenését mutatja
