Észak-Magyarország, 1999. május (55. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-13 / 110. szám
1999. május 13., csütörtök ESUK-MA6YARI itt-hon 6 • Bányászokkal újít a faüzem. A kurityá- ni Silber Fox nevű fafeldolgozó vállalkozás bővítené tevékenységi körét, s fémmunkákat is végezne. Lévai László cégvezető az ehhez szükséges 10-15 fős szakembergárdát a megszűnés előtt álló Feketevölgy Bánya Kft. képzett fémiparos bányászai közül alkalmazná. • Pom-Pom - majálison és CD-n. Az ormosbányai majálison önálló koncerten mutatta be új CD- és kazettaanyagát a kazincbarcikai Pom-Pom Família. A gyermekdalokat Állati buli címen, egy összekötő mesére fűzte fel Reiter Károly. Az idén elkészülő hanghordozóból 300 darabot ajándékoz az együttes az óvodáknak. • Dédesi szennyvízügy: új eljárás. A dédestapolcsányi önkormányzat fellebbezését elfogadta és a megyei bíróságot új eljárásra kötelezte a Legfelsőbb Bíróság a községvezetés és a Borsodvíz Rt. között több éve tartó szennyvízperben. Friss adalék az ügyben: a 600-ból 150 érdekelt porta kivitelezési problémák miatt nem tudott rácsatlakozni a vezetékre. A „nagykövet” Kazincbarcika (ÉM SZN) - Lehet egy lengyel állampolgár igazi barci- kai lokálpatrióta? Lehet. Ennek Tornász Skierni- ewski a megmondhatója. 1984-ben a Balti-tenger partján, egy ifjúsági táborban ismerte meg a barcikai óvónőt és kislányát, akik miatt a lengyel fővárost a magyar kisvárosra cserélte. Házasságkötésük óta 14 év telt el, s ma már tudja: jó döntést hozott.- Hivatalos utakon Lengyelországban inkább magyarnak érzem magam, noha senki nem mondaná, hogy Magyarországon élek, amikor egy lengyel üzletben perlekedek az eladóval - teszi hozzá mosolyogva. —A varsói Magyar Kulturális Intézetben kezdtem magyarul tanulni, de valójában itt, „a konyhában" sajátítottam el a nyelvet. Magyarul gondolkodom és álmodom, olykor nem jut. eszembe egy szó lengyelül, máskor magyarul, de mivel a miskolci Lengyel Só Kft. ügyvezető igazgatója vagyok, naponta szükséges bármikor egyik nyelvről a másikrk váltanom. Régóta gondolkodom a kettős állampolgárságon, de nincs időm felkészülni rá. Intenzív lengyel kapcsolatok A varsói születésű hídépítő technikus jó kapcsolatteremtő képességét már korábbi munkahelye, az egykori Borsodi Vegyi Kombinát is kamatoztatta, az önkormányzat pedig először ’96-ban, egy knuro- wi delegáció hivatalos látogatásakor kérte a segítségét. Azóta a Skierniewski házaspár szervez, fordít, ügyeket intéz, Tornász kiemelkedő munkát végez a város intenzív lengyel kapcsolatainak kiépítésében, ápolásában, a lengyel népi kultúra, néptánc és népzene barcikai megismertetésében. Ezért elnyerte a város kulturális díját is. Alapító tagja volt a Bem József Kulturális Egyesületnek. Miskolcon a vasárnapi lengyel iskola beindításához kérték a segítségét. Tevékenységét nagyra értékelik lengyel és magyar diplomáciai körökben is.- Nagy megtiszteltetés, hogy „barcikai lengyel nagykövetként" emlegetnek. Azt még nem tudom, hol temetnek el, lengyel vagyok, az is maradok, de barcikai is, aki nagyon tiszteli a magyarokat. Az oldalt szerkesztette: Szabó Nóra Telefonszáma: (46) 414-022/202 E-mail: nszabo@iscomp.hu T. Skierniewski A Hangyabolyért szurkolt az egész osztály A Hangyaboly csapat saját környezetében Fotó: Antal István Bánhorváti (ÉM - SZN) - Környezetismereti és környezet- védelmi megyei vetélkedőt nyertek a bánhorváti harmadikosok. S még valamit: a sikeres csapatmunka izgalmas élményét. Pál Izabella, Földvári Zsófia és Szaluter Viktor. Ők alkották - Pálné Komjáti Ilona irányításával - a bánhorváti Hangyabolyt, amely a szirmai Bem József Általános Iskola rendezte megyei környezetismereti és környezetvédelmi vetélkedőn az évfolyamonkénti tíz-tíz csapatos döntőben az első helyen végzett. Az alsósok vetélkedése már januártól, három írásbeli fordulón át tartott, s a döntőben is háromfordulós volt a játékos elméleti verseny, a vezető megyei környezetvédelmi szakemberek zsűrije előtt.- Nagyon komolyan kellett készülni, hiszen egész listát kaptunk azokról a szakkönyvekről, amelyek a szükséges tananyagon kívüli ismereteket tartalmazzák - árulta el a felkészítő pedagógus.- Ha nincs ez a külön tanulás, sohase tudtam volna meg azt a sok izgalmas dolgot például a húsevő növényekről - teszi hozzá Pál Izabella.- Nem volt könnyű: minden nap bejártunk az iskolai órákon kívül, a tanító néni nagyon sokat foglalkozott velünk - meséli Szaluter Viktor. - Előre meg kellett tanulni az egész évi tananyagot és még külön feladatokat is kaptunk, én például a hüllők, a kétéltűek és az emlősök témáját. Az emlősöket szerettem a legjobban. Pálné Komjáti Ilona úgy érzi, igazi csapatmunka volt ez, olyan közösségformáló, izgalmas esemény, amelybe bevonták a szülőket is. Az osztálytársak együtt gyűjtötték össze és hozták be a könyveket, enciklopédiákat, s a döntő napján koradélután már ott topogtak, izgultak Szaluterék udvarán.- Minden elismerésünk a rendező iskoláé, akik sportszerűségből csillagos ötöst érdemelnének, hiszen jól felkészült csapataikat versenyen kívül indították, hogy még a tisztességtelenség árnyéka se érje őket. A pedagógusok általános véleménye volt ez, gratulálunk nekik - fogalmazott a tanító. A nyárádi történelem és egy 700 éves per Felsőnyárád (ÉM - KI) - A Felsőnyárád nevét első ízben említő oklevél 700 éves. Lóránd nádor 1299. május nyolcadikán kelt oklevele tanúsítja ezt. Ennek évfordulóját ünnepli az idén a település.- Az utolsó Árpád-házi király, III. András uralkodásának 1299. évében, pünkösd havának nyolcadik napján - azaz május nyolcadikán - az ország Dunától keletre ítélkező nádora, a Rátót nembeli Loránd Edelényben tartott törvénynapot - mondja K. Szoboszlay Ágnes, a Miskolci Egyetem oktatója, Felsőnyárád falukönyvének szerkesztője. - Az ekkor kiadott oklevél a település számára azért fontos, mert ebben fordul elő először a Nyá- rád név, ami azt bizonyítja, hogy a falu már az Árpád-korban - 1299 előtt is - létezett. A nádor 700 évvel ezelőtt a kurityáni nemesek hatalmaskodása ügyében ítélkezett Edelényben; a nemesek lerombolták Zu- bogy, Ormos és Nyárád falvakat, s ezért 100 márka bírság fizetésére köteleztettek.- A korabeli bíráskodási gyakorlat szerint a nemesi túlkapások ügyében a nádor ítélkezett, mégpedig a helyszínen - magyarázza K. Szoboszlay Ágnes. - Amikor egy-egy kitüntetett helyen, mint amilyen Edelény is volt, felgyűltek a peres ügyek - vagy 6-8 hetenként rendszeresen a nádor népes kíséretével megjelent igazságot szolgáltatni. A törvénynapok alatt vásárt is tartottak; sokan gyűltek ilyenkor össze a településen, árut cseréltek, intézték hivatalos ügyeiket. A nádor ezeken az alkalmakon a helység legjelentősebb uránál vagy a papnál szállt meg. így történhetett ez 700 éve Edelényben is, s az esemény évszázadok múltán nyert rendkívüli fontosságot az említett települések, így Felsőnyárád számára. Ismét dédesi vásár Dédestapolcsány (ÉM) - Korlátozta az önkormányzat a jövő heti dédesi vásáron árusító kereskedők számát. Már tavaly az volt a tapasztalat: túl sok a 200 kereskedő, így 100 vásáros érkezik az idén a május 17-i rendezvényre az ország minden részéből. Ők a polgár- mesteri hivatallal előre megkötött szerződés alapján árusítanak majd. A hagyományos dédesi országos állat- és kirakodóvásár vendége lesz a Regionális Idegen- forgalmi Bizottság is. A kulturális műsorban fellépnek helyi, uppo- nyi, múcsonyi, alberttelepi, szuha- kállói, nekézsenyi, sajóvelezdi, barcikai és egri hagyományőrző együttesek. Lesz duda-, furulya- és tárogatószó, s a tervek szerint ci- teramuzsika is. Óvodásportékák Mihály-napi vásárt tartottak Má- lyinkán az óvodások. A helyi napköziotthonos óvoda nevelési programjában a gyermeki tevékenység áll az előtérben, így született meg a vásár ötlete is. Az eladásra szánt portékához az alapanyagot a kicsik gyűjtötték, s a szülőkkel együtt készítettek használati- és dísztárgyakat. A gyermekek, eladva az árut, megízlelhették a vállalkozói életet. A próbálkozást egész Má- lyinka fontosnak érzi, látszott ez a vásár iránt mutatkozó nagy érdeklődésen. A hagyományteremtő vásárban befolyt összeget színházlátogatásra, budapesti kirándulásra, a nekézsenyi ovisokkal közös gyermeknapra költi az intézmény. Fotó: Győrfi György Denevér: már az európai élvonalban Csak a házigazdák legjobb csapata tudta megelőzni a borsodi gyengén látó tekéseket Pozsony, Kazincbarcika (ÉM - SZN) - Már tartanak Európában a Magyar Vakok és Gyen- génlátók Országos Szövetsége megyei szervezetének sportolóitól, akik a második helyen végeztek a XV. Duna Kupán, 18 csapat versenyén. A vakok és gyengénlátók nemzetközi versenyein a mindössze néhány éve létező, első magyar látássérült tekecsapattól, a kazincbarcikai székhelyű Denevér SE- től korábban nem kellett tartaniuk azoknak az országoknak, amelyeknél nagy hagyományai vannak a sportágnak. Az utolsó két évben azonban a mieink igen gyorsan feljutottak az élvonalba, s ma már minden megméretésen a dobogósok között kell keresni a borsodi gárdát. A tavalyi, első hivatalos Eb-n a harmadikok voltak, a német nemzetközi tornáról minden első helyezést elhoztak, a kazincbarcikai versenyen is „taroltak". A szlovákok áprilisi, hagyományos pozsonyi tekeversenye már Európa-kupának tekinthető, ez alkalommal is csak a németek hiányoztak a jól ismert mezőnyből. Ott voltak azonban a románok, a horvátok, a szlovének, a csehek, a rendező szlovákok számos csapattal, valamint a Denevér. Nagy László edző-versenyző kategóriáját megváltoztatta a vezetőbíró, így az eredményét felszorzás nélkül számították be, azaz nem kapta meg a neki járó plusz 5 százalékot. A házigazdák győztes csapatát azonban már a levonással együtt sem tudták volna befogni a mieink. Ennek a páros versenyben lett volna jelentősége, ott az ötödik helyett a harmadik helyen végzett volna a Nagy- Sisenszki duó. Az eredmények: csapatban 1. Pozsony „A" (Spoje Bratislava, Szlovákia) 2276 fa, 2. Denevér SE, 2206 fa (Mónus Gézáné 536, Har- sányi János 546, Sisenszki Péter 602, Nagy László 522), 3. Szatmárnémeti (Satu Maré, Románia) 2202 fa. Mind Harsányi János (B3 kategória), mind Sisenszki Péter (B2) eddigi legjobbját gurította, egyéniben Sisenszki 600 fölötti teljesítménye mégis „csak" a 3 helyre volt jó. A második Európa-bajnokságot a romániai Marosvásárhelyen rendezik május utolsó hetében. A magyar válogatottat jelentő borsodi csapat vasárnap még utoljára összemérte tudását egy hivatalos versenyen a már 20 éves tekehagyományokkal bíró Szlovákia legjobbjaival a Denevér székhelyének számító kazincbarcikai tekepályán. Ez alkalommal a magyarok voltak a jobbak 46 fával. Tavaly Sisenszki Péter nyakába került az Eb-ezüst
