Észak-Magyarország, 1999. május (55. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-11 / 108. szám

1999. május 11., kedd ésuk-magyarqrszAg $ Kultúra 8 • Rajzos tréfák. Vajda Péter karikatúrái­ból a diósgyőri Ady Endre Művelődési Házban rendezett kiállítást - a nagy ér­deklődésnek köszönhetően - május 31-ig meghosszabbították. A rajzok megtekint­hetők naponta reggel 9-től este 6 óráig. • Csipkerózsika. A Csipkerózsika című klasszikus mese zenés adaptációját mu­tatja be a Szegedi Miniszínház május 13- án, csütörtökön délután 2 órától A Műve­lődés Házában, Sárospatakon. • Sarkadi-tárlat. Sarkadi Péter grafikus- művész munkáiból nyílik kiállítás május 13-án, csütörtökön délután 4 órakor a ka­zincbarcikai Városi Kiállítóteremben. Elkezdődik a Fazola-év Miskolc (ÉM) - Kohászat művész szem­mel a címe annak az időszaki kiállítás­nak, amely május 14-én, pénteken délelőtt negyed 12-kor nyílik meg a miskolci Ko­hászati Múzeumban (Palota u. 22.). A ki­állításon több kortárs miskolci festőmű­vész a kohászati technológiai folyamatok­ról és a kohászok erőfeszítéseiről készült alkotása tekinthető meg. A tárlatot Vá­mos Éva, az Országos Műszaki Múzeum főigazgatója nyitja meg. A kiállítás a Kohászati Múzeum Fazola- évének a kezdete is egyben. Ezzel a rendez­vénysorozattal emlékeznek Fazola Henrik gyáralapító halálának 220. évfordulójára, valamint fia, Frigyes születésének 225. és halálának 150. jubileumára. Szeretnék fel­hívni a figyelmet arra a történelmi tényre is: a Fazolák alapította vas-, és acélipar az utóbbi évszázadok során szorosan összefo­nódott Miskolc város gazdagodásával. A kiállítás május 19-ig látogatható Fotó:Szegő Péter Világnyelv és dinasztiák Tiszaújváros (ÉM - SZP) - Orient Eni­kő textilművész és .láger Margit kera­mikusművész közös tárlata a napok­ban nyílt meg a tiszaújvárosi Városi Kiállítóteremben. A kiállítást Kuklay Antal művészettörté­nész nyitotta meg, aki szerint Orient Eni­kő művészete világnyelv, akárcsak az instrumentális zene: a világ textíliákon keresztül ábrázolt jelenségei - fák, virá­gok, évgyűrűk, béke, háború, a merengés látomása - érthetőek minden országban, s a különböző kultúrákban egyaránt. A szí­nezett, természetes anyagokból készített szövedékek a legporlandóbb képzőművé­szeti alkotások. A textil hamar fölfeslik, mint a „törvény szövedéke”, példázatául az esendőségnek és a múlandóságnak. Jáger Margit alkotásai a tárgyak és az élőlények kapcsolatáról vallanak. Dinasz­tia című kisplasztika-kompozíciója, a ta­lapzaton álló, kicsi, színes mellszobrok - állapotjelzők a hasonlóságok és a különb­ségek birodalmában. Családtagok, fiata­lok, idősek, csúnyák, szépek, különböző sorsok hordozói. Égy közösség, de benne mindenki más és más. Verses virágcsokor Tiszaújváros (ÉM) - írj(anak) képverseket címmel pályázatot írt ki a tiszaújvárosi Vá­rosi Könyvtár, aminek keretében virágcso­kor alakúra írt verseket várnak május 31- ig, hétfőig a könyvtár olvasótermébe. Bárki nevezhet, aki képes bokrétába rendezni a gondolatait. A legjobb pályaművek alkotói egy hónapig ingyen vehetik igénybe a könyvtár videotékáját. Az eredményhirde­tést és a díjátadást június 8-án, szombaton délután fél 5-től tartják a Városi Könyvtár­ban. Ekkor irodalmi kérdésekkel foglalkozó CD-ROM-bemutatót is rendeznek. Mágnás Miska, a mulatságos és megszokott Szirmai Albert operettje többes szereposztásban a Miskolci Nemzeti Színházban Miska (Vida Péter) Eleméry Tasziló grófként megérkezik az úri társaságba Fotó: Éder Vera Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - Ahogy az operettek nagykönyvében megírták, ahogy a műfaj sza­bályai megkívánják, úgy állí­totta színpadra Szirmai Al­bert Mágnás Miska című operettjét Hegyi Árpád Juto- csa. De minden megszokott- ság ellenére - vagy éppen ezért - szórakoztató elő­adást láthat a miskolci szín­ház közönsége. Élcelődhettek volna az „újgazda­gokon”, a pénzen vett előkelősé­gen, elsüthettek volna néhány mai viccet, de nem, a miskolci Mágnás Miska-előadás szereplői­től nem többet - és nem keve­sebbet - kérhetett a rendező, He­gyi Árpád Jutocsa, hogy ragasz­kodjanak az eredeti műhöz, és a műfaj írott és íratlan szabályai­hoz. Az operettektől nem is vár a közönség semmi mást, csak könnyed szórakozást. A miskolci Mágnás Miska-elő­adás kellemes meglepetése, hogy a közönség újra találkozhat régi kedvenceivel. Komáromy Éva belép (szerepe szerint begurul) a színpadra, és máris tapsol a kö­zönség. A művésznő, természete­sen kelleőn honorálja a köszön­tést, nagymamaként, a kerekes székhez kötve is nagyszerűen játszik. Ugyancsak az egykori nagy operettgenerációt képviseli Péva Ibolya mint Korláthy gróf­né és Varga Gyula Korláthy gróf szerepében. Az ő jelenlétük is megerősíti, hogy most mintha hiányoznának a társulatból az igazi primadonnák és a bonvivá- nok. Major Melinda, aki az egyik szereposztásban játssza Rolla szerepét, a főiskola után itt kezdte a pályát, az idei évad­ban viszont már csak félig-med- dig van itt. A ragyogó tehetségű és szépségű színésznő elsősor­ban prózai darabokban játszik, megállja helyét az operettben is, szépen énekel, láthatóan kedveli a táncot, érzi ezt a műfajt, de mindezek ellenére sem feltéte­lezhetjük róla, hogy a primadon­naság lenne álmai netovábbja. Kovács Marcellát, a másik sze­reposztás Rolláját már korábban is láthattuk zenés darabokban Miskolcon. Újra és újra meghív­ják, hiszen kiváló művész, gyö­nyörűen énekel, igazi primadon­na -, de mint vendég! Ugyan­csak meghívott művész, kiváló bonviván, Nógrádi Gergely - bár ő is visszatérő vendég - énekli Baracs mérnök szerepét. A másik szereposztásban vi­szont már a társulat tagja, Kiss József próbálkozik - nem túl nagy sikerrel - meghódítani a primadonnát és a közönséget. A harmadik bonviván Molnár Erik lesz. A címszerepet is vendégmű­vészek alakítják. Mágnás Miska­ként kedvére komédiázhat Vida Péter, aki a főiskola után itt kezdte a színészi pályát, de most már csak ezért a szerepért tért haza szülővárosa színházába. A premieren Magyar Attila - ugyancsak mint vendég - alakí­totta visszafogottabban, fino­mabb humorral a lovászfiú sze­repét. A későbbiekben láthatjuk még Mágnás Miskaként Dézsy Szabó Gábort is. De Marcsa csak egy van! Ko­vács Vanda ebben az évadban jobbnál jobb szerepekben mutat­kozhatott be, s most az operett­ben is kiváló teljesítményt nyújt. Mixi gróf minden előadásban - vendégként - ifj. Latabár Árpád. Pixivel, páratlan párjá­val - hiszen Pixi hol Kiss Lász­ló, hol meg Homonai István - minden alkalommal megnevette­ti a közönséget. Bár csak néhányszor szólal meg, de a megjelenésével, fejtar­tásával, és szellemes némajáté­kaival is képes elérni Molnár Sándor Tamás, hogy odafigyel­jünk rá, a főkomornyikra. Az előadás vége felé érkezik meg a sokat emlegetett Eleméry Tasziló, a híres Afrika-vadász, aki Puskás Tibor hatalmas ma­gánszámának köszönhetően bi­zonyítja: érdemes volt várni rá. Juhász Katalin díszlet- és jel­meztervező egységes színpadké­pet teremtett azzal, hogy az őszt idéző háttérhez igazította a bar­na tónusú kosztümöket. Hogy miért éppen ez a bús barna lett a mágnás társaság alapszíne? Talán azért, hogy nagyobb hang­súlyt kapjon Miska és Marcsa harsányabb megjelenése. Az vi­szont rejtély: hogy a harmadik felvonás végére összetolódott-e az Eleméry-birtok és a Korláthy- porta gazdasági udvara, vagy a lovászfiú már otthonosan mozog a szomszédék istállójában is, már a szomszéd lovaival is értik egymás nyelvét?! De ez az elő­adás nem nagyon engedi, hogy ilyesmiken gondolkodjunk. A zenekar - Regős Zsolt diri­gens irányításával - magával ra­gadja a nézőt. Majoros István fergeteges táncokat koreogra- fált. A rendező és a színészek di­cséretére legyen mondva, hogy egymást követik a jobbnál jobb poénok. Ezek egyrészét ugyan már ismerjük, de nincsenek régi viccek. Rátkai Mártonon is ne­vettek, amikor azt mondta: „vazsmegyei gyerek vagyok”, de a mai „vazsmegyeiek” is megne­vettetik a közönséget. Fölösleges erőltetni a „bazmegyeiséget”... Határon túli fesztiválprogram Kisvárda (MTI) - Elkészült a határon túli magyar színházak június 4. és 12. között Kisvárdán rendezendő fesztiváljának prog­ramja. Eszerint a résztvevő teát­rumok együttesen 20 darabot mutatnak be, művészeik pedig további öt előadói esten lépnek a közönség elé - közölte Nyakó Béla, a házigazda Kisvárdai Várszínház igazgatója. A szatmárnémeti Északi Szín­ház, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, a szabadkai Kosztolá­nyi Dezső Színház, a sepsiszent­györgyi Tamási Áron Színház, és a Révkomáromi Jókai Mór Színház két-két színművel szere­pel a fesztiválon. Az öt előadói est programjában a szatmárnémeti, a marosvásárhe­lyi és a torontói művészek lépnek a zsűri és a közönség elé vidám, szórakoztató összeállításokkal. Néptánctábor fiataloknak Miskolc (ÉM) - Nyári nép­tánctábort hirdet a miskolci Rónai Művelődési Központ 14-18 éves fiatalok részére júli­us 19-25. között a Hermán Ottó Emlékparkban. A néptáncta­nulás mellett kirándulások, strandolás, sportolás és esti mulatságok is szerepelnek a programban. A résztvevőket sátrakban helyezik el, de a tá­bor területén melegvizes zu­hanyzók és egy konyha is ren­delkezésre áll. A tábort Götz Roland vezeti. Jelentkezni vagy bővebb információt kérni a Rónai Művelődési Központ­ban (Mindszent tér 3.) vagy a 46/342-485-ös és a 30/97-12-699- es telefonszámokon lehet. Három-négy kiadvány, 450 ezer műkincs A mai kiállításmegnyitó előtt bemutatták a Hermán Ottó Múzeum új kiadványait Miskolc (ÉM - FG) - A fennál- lának 100. évfordulóját ün­neplő miskolci Hermán Ottó Múzeumban ma az intéz­mény műkincseiből nyílik ki­állítás, tegnap pedig bemu­tatták a múzeum legújabb kiadványait. A miskolci Hermán Ottó Múze­um körülbelül 450 ezer műkin­cset őriz, ezeknek körülbelül 4-5 százalékát tudják bemutatni a közönségnek. így a most meg­nyíló jubileumi kiállítás miatt nem kellett lebontani az állandó tárlatokat ahhoz, hogy átfogó képet adjanak a közönségnek a múzeum történetéről, a száz év során gyűjtött kincsekről. A nagyszabású kiállításhoz kap­csolódva jelent meg a Hermán Ottó Múzeum műkincsei című kötet. Veres László, a múzeum igazgatója a tegnapi sajtóbemu­tatón elmondta, hogy 198 mű­kincs képét találjuk az album­ban, a fotókat követő műtárgyle­írásokat angol nyelven is közlik. Ugyancsak most került ki a nyomdából a Hermán Ottó Mú­zeum évkönyve című sorozat XXXVII. és XXXVIII. kötete. A kiadvány szerkesztője, Viga A legújabb kiadványok Fotó: Czapák Veronika Gyula elmondta, hogy a két kö­tet 1360 oldalán 70 szerző írását közlik. A sorozat jelentőségéről szólva elhangzott, az évkönyv köteteit elküldik 450 tudomá­nyos intézménybe, ezek közül 250 külföldön található. így jut el a miskolci műhely híre a vi­lág minden tájára, és a cserepél­dányoknak köszönhetően az itt dolgozó kutatók is értesülhetnek a történettudomány legújabb eredményeiről. A két szerkesztő, Bodnár Mó­nika és Rémiás Tibor mutatta be a tegnapi sajtótájékoztatón a Tanulmányok a Bódva-völgye múltjából című tájmonográfiát. A kiadvány átfogó képet ad a vi­dék természeti adottságairól, to­pográfiájáról, múltjáról, népraj­záról... Elkészült ugyan, de még nem tudták megmutatni a tegnapi sajtótájékoztatón a Hermán Ottó Múzeum kiadványait rendszere­ző bibliográfiát. Az idén 100 éves múzeum ün­nepségsorozata - tisztelegve a névadó, Hermán Ottó emléke előtt - május 16-án a Holocén Természetvédelmi Egyesülettel közösen meghirdetett, madarak és fák napja alkalmából rende­zendő városi vetélkedővel, vala­mint természetvédelmi bemuta­tókkal folytatódik. A budapesti múzeumi majális díszvendége az idén a Hermán Ottó Múzeum lesz, május 16-án és 17-én a miskolci intézmény munkatársai tartanak foglalko­zásokat a Nemzeti Múzeumban, és ott is bemutatják a most meg­jelent kiadványokat. A Hermán Ottó Múzeum egy­kori és mai munkatársai számá­ra május 17-én baráti találkozót rendeznek a Miskolci Akadé­miai Bizottság székházában, és ugyancsak a múzeum lesz a há­zigazdája a május 25-én, 26-án és 27-én megrendezendő országos múzeumigazgatói értekezletnek.

Next

/
Thumbnails
Contents