Észak-Magyarország, 1999. május (55. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-11 / 108. szám

1999. május 11., kedd ÍSZAK-MAQYARORSZÁQ # Aktuális 3 ___k_____j • Szocialisták szolgáltatása. Ingyenes jo­gi tanácsadással áll az érdeklődők rendel­kezésére az MSZP kazincbarcikai elnöksé­ge ma, kedden délután 4-től 5 óráig Ka­zincbarcikán, a Rákóczi tér 4-ben. • Képviselői fórum. A helyi kábeltévé üzemeltetésének kérdéseiről esik szó Ko­vács László (MDF) miskolci önkormányzati képviselő május 12-i, szerdai fórumán, amelyik délután 5-kor kezdődik az ómas- sai boltban. • Ingyenes jogi tanácsadás. Ingyenes jog­segélyszolgálatot tart május 12-én, holnap délután 1-től 4 óráig Miskolcon, a Mind­szent tér 3-ban a Nyugdíjasok Megyei Kép­viselete. Mezőkövesden 13-án, csütörtökön reggel 8-tól délig vehetik igénybe a szol­gáltatásukat a Mátyás király utca 114-ben. Kobold Tamás átadja a címereres zászlót Fotó: Farkas Maya Átvették Miskolc zászlaját Miskolc (ÉM - PTA) - Városzászlót ava­tott a Kossuth Lajos Gimnázium és Peda­gógiai Szakközépiskola tegnap. A város címerével díszített lobogó azt a miskolci lokálpatriotizmust jelképezi, amelyet min­den kossuthos diákban igyekszik feléb­reszteni az iskola. A gimnázium pedagógiai programjának egyik irányadó elve a lokálpatriotizmusra nevelés. Ezt a folyamatot hivatott jelké­pezni a zászló, amelyet tegnap adott át Kobold Tamás polgármester a Kossuth gimnáziumnak és diákjainak. Az iskola törekvése, hogy a gimnázium négy éve alatt minden diák ismerje meg Miskolc értékeit, múltját. A 9. évfolyamo­sok első napja városnéző sétával, nevezetes épületek bemutatásával kezdődik. Annál is inkább, mivel az iskolások nagy része nem a megyeszékhelyen él. Az alsóbb évfolya­mokon pedig az első kirándulásokat szinte kivétel nékül a városba szervezik. Emellett ott vannak minden olyan eseményen, ver­senyen, ahol a városról van szó.- Célunk, hogy mindezzel ne csupán Miskolc szeretetét, tiszteletét tanulják meg a nebulók, de magát a lokálpatrióta szellemiséget, gondolkodásmódot is - fej­tette ki Kovács Lajosné igazgató. Egy év múlva: center a miskolci Ady-hídnál Miskolc (ÉM - KI) - A tervek szerint egy év múlva készül el Miskolcon az Ady-hídnál a Raiffeisen Lízing Rt. be­fektetéseként épülő bevásárlóköz­pont - hangzott el a tegnapi alapkő­letétel alkalmával. Összesen bruttó 5 milliárd forint befekte­tést jelent a Miskolcon épülő Ady-híd Center az 1993-ban alakult Raiffeisen Lí­zing Rt. számára. A tervek szerint egy év múlva átadandó bevásárlóközpont 35 ezer négyzetméteréből 14 ezer lesz bérelhető - mondta Verő György vezérigazgató a teg­napi alapkőletétel alkalmából. A három éve folyó előkészületekről szól­va elmondta: a város jelentős segítséget nyújtott a befektetőcsoport számára, az adó- kedvezményeken túl lakógyűlések szervezé­sében is. Ezeken a Király, a Katalin, a Bajcsy-Zsilinszky utcában és a Hadirokkan­tak útján élőkkel ismertethette meg terveit az rt., a kivitelezésnél pedig az ott elhang­zott észrevételeket is figyelembe veszik.- Versenyhelyzetet teremt a város ke­reskedői számára egy újabb bevásárlóköz­pont - hangoztatta Kobold Tamás, Miskolc polgármestere -, ami egyfelől a lakosság számára jelent előnyt, másfelől viszont át­rendezi a város kereskedelmi térképét. A polgármester meggyőződése szerint azon­ban a beruházás előnyei lesznek túlsúly­ban. Ezek közül kiemelte: az új center szá­mos új munkahelyet is teremt Miskolcon. Űrkemencével pályáznak az űrállomásra A Miskolci Egyetem fejlesztéseivel ismerkedett a NASA európai képviselője Miskolc (ÉM) - A Miskolci Egyetem űrkutatáshoz kap­csolódó kísérleteivel, illetve az ott elkészített ürkemence fejlesztéseivel ismerkedett tegnap a NASA, az amerikai űrhajózási hivatal európai képviselője. A súlytalanságban végzett ma­gyar úi'-technológiai kísérletek tapasztalatai alapján a ’80-as években új rendszerű, mozgó al­katrész nélküli úrkemencét fej­lesztettek ki a Miskolci Egyetem mérnökei. A kemencére -, ami az eredeti tervek szerint először szovjet műholdon repült volna, ám ez az út elmaradt - a NASA a ’90-es évek elején figyelt fel: szer­ződést kötöttek az úrkemence to­vábbfejlesztésére, illetve tesztelé­sére a NASA laboratóriumában. Az Országos Műszaki Fejleszté­si Bizottság és az 1992-ben alapí­tott Magyar Űrkutatási Iroda tá­mogatásával elkészült új prototí­pus a Marshall Űrközpontban két évnyi tesztelés (1994-96) után ked­vező minősítést kapott. Felmerült használatának lehetősége az ez­redforduló utáni években pályára állítani tervezett Nemzetközi Űrbázison. Ezt sejteti legalább is a NASA-val kötött legutóbbi szer­ződés, mely szerint a Miskolci Egyetemen kifejlesztett úrkemen­cét olyanná alakítják, hogy az be­illeszthető legyen az űrállomás anyagtechnológiai egységébe. Az űrkemence újabb változa­tának továbbfejlesztése és hazai ellenőrzése jól halad, s készítői és fejlesztői pályáznak vele az úrbázisra kerülésért. Többek között ennek köszön­hető, hogy tegnap a Miskolci Egyetem ez irányú fejlesztéseivel ismerkedett Jeffrey A. Hoff- mann, az 1997-ig aktív űrhajós, a NASA európai képviselője a Nemfémes Anyagok Tanszéké­nek vezetője, Bárczy Pál kísére­tében. Az úrszakember egynapos látogatása a szakmai tapasztalat- cserén túl a további kapcsolat- építést is szolgálta a NASA és a Miskolci Egyetem között. Ugyan­is, ha az űrkemence helyet kap a tervezett űrállomáson, gondos­kodni kell a világűrbe kerülő, il­letve egy tartalék példány hazai, vagy magyar-amerikai közös gyártásáról. Országos program Jeffrey A. Hoffman tegnap tár­gyalt Manninger Jenővel, a közlekedési tárca, politikai ál­lamtitkárával. A megbeszélés után elhangzott: várhatóan még az idén megkötik a ma­gyar-amerikai űrkutatási együttműködési keretegyez­ményt, melynek alapján Ma­gyarország részt vehet a nem­zetközi űrállomásokkal kapcso­latos programokban, főként sa­ját fejlesztésű műszereivel. Az űrkemence mellett jelen­leg a Központi Fizikai Kutató Intézet atomenergia-kutató in­tézete által kifejlesztett Pille sugárdózismérő is érdekelt. Magyarország az idén mint­egy 300 millió forintot fordít­hat űrkutatási célokra. Ebből 180 millió forintot a költségve­tés a közlekedési minisztériu­mon keresztül folyósít, a fenn­maradó összeget az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság pályázatain elnyert támogatá­sok adják. * Irodalmi nemzet - az ezredfordulón A huszonhetedik Tokaji írótábor szervezői ezredvégi számvetésre készülnek Hegyi Imre alapító tag, Csáki Imre, a megyei közgyűlés humán­szolgálati főosztályának vezetője, Gál Sándor író Fotó: Vajda János Miskolc (ÉM - FG) - Az évez­red vége felé közeledve számvetésre készül a Tokaji írótábor is. Az augusztus vé­gén megrendezendő találko­zó címe: Irodalmi nemzet? - Hagyományok, kérdések és távlatok az ezredfordulón. Napjaink magyar irodalma nem­csak a műfajok gazdagsága, ha­nem földrajzi szétszórtsága mi­att is rendkívül sokszínű, leg­alább 10-15 országban íródik. Ezért így az ezredvég felé köze­ledve szükség van a számvetés­re, fogalmazta meg Gál Sándor Kassán élő író, a Tokaji írótá­bor kuratóriumának elnöke az idei találkozó programját ismer­tető tegnapi sajtótájékoztatón. A 27. Tokaji írótábor címe Irodalmi nemzet? - Hagyomá­nyok, kérdések és távlatok az ezredfordulón. A Szabó Zoltán­tól kölcsönzött kifejezéssel élve az „irodalmi nemzet” jelenlegi helyzetéről szólnak majd az au­gusztus 16-i és 17-i előadások To­kajban, az augusztus 18-i sza­badfórum keretében pedig írói, költői önvallomások hangzanak el. Az esti rendezvényeken be­mutatkozik többek között a meg­újuló, várhatóan az írótábor ide­jére megjelenő, megújult Új Hol­nap című miskolci irodalmi fo­lyóirat. Gál Sándor tegnapi miskolci látogatása során felkereste Ódor Ferencet, a megyei közgyűlés el­nökét, aki anyagi és erkölcsi tá­mogatást ígért a tábor számára. Serfőző Simon, az írótábor kuratóriumának tagja, a Felső- magyarország Kiadó vezetője a sajtótájékoztatón elmondta, hogy ismét megjelenik az előző írótábor előadásait, vitáit tartal­mazó kötet, a következő évre pe­dig elkészül a Tokaj %z iroda­lomban című kiadvány. A Tokaji írótábor szándéka szerint a magyar irodalom nyílt fóruma, ezért Tokajba várják a határon túli, a nyugati és a honi magyar irodalom va­lamennyi képviselőjét. A rész­vételi díj 3200 forint, hozzátar­tozóknak 5000. Jelentkezni a következő címen lehet: 3501 Miskolc, Pf.: 375. Küzdelem a szúnyogokkal: magad uram... A földművelési tárca nem segíti az önkormányzatokat a permetezésben Tokaj, Budapest (ÉM - PT) - Nem számíthat a szúnyogir­tásban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri­um segítségére Tiszaújváros polgármestere. Farkas Zol­tán nem adja fel: újabb tárca vezetőjének ír az ügyben. Az idén azért jelenthet különös problémát, és kíván nagyobb fel­készülést a várható szúnyoginvá­zió, mert a hatalmas árterülete­ken, mocsaras részeken minden eddiginél nagyobb számban sza­porodhatnak el a vérszívók. A ti- szaújvárosi polgármester is azért kérte Torgyán József földművelés­ügyi és vidékfejlesztési miniszter segítségét, mert szerinte a szú­nyogirtás megoldhatatlan feladat elé állítja az árvízsújtotta telepü­lések önkormányzatait. Farkas Zoltán a napokban kapta meg a választ: a földműve­lésügyi tárca államtitkár-helyet­tese, Kosa Ferenc közölte, a szú­nyog elleni harc megoldása az egészségügyi tárca hatáskörébe tartozik. Az FVM-nek küldött írást azonban a levél személyes hangvétele miatt nem kívánják a másik minisztériumnak átad­ni. Farkas Zoltán nem adja fel: ezúttal az egészségügyi minisz­tériumnak is elküldi levelét.- Csak átfogó megoldás jöhet szóba. Ha az illetékes miniszté­riumok (belügy, egészségügy, vi­dékfejlesztés) nem tesznek meg mindent a szúnyogirtás érdeké­ben, akkor kidobott pénz lesz az a majdnem tizenkilencmillió fo­rint is, amit az idén „permete­zünk szét” Tiszaújvárosnál a vérszívók ellen. Teljes „lefedett­ség” nélkül ugyanis csak tüneti kezelést végezhetünk. Hogy a tiszaújvárosinál kevés­bé tehetős önkormányzatoknak mekkora terhet jelentene a szú­nyogirtás, erről érdeklődtünk néhány érintett településen. Tokaj tavaly egymillió forintot fordított a szúnyogok elleni küz­delemre - mondja Májer János polgármester. Ezért az összegért 4 alkalommal 3 hektárnyi területet permeteztek le. Ez azonban ele­nyészően kevés. Ráadásul a Bod­rogzug területét senki nem szór­ja. Ezért hiába permeteznek To­kajban, ha utána ismét megindul a szúnyoginvázió. Most azt terve­zik, hogy a folyó túlpartján mű­ködő rakamazi önkormányzattal összehangolják a védekezést. A sárospataki önkormányzat a tavalyi félmillió forinttal szemben idén egymilliót költ er­re a célra - tájékoztatott Kiss József műszaki osztályvezető. Az optimális összeg négymillió forint lenne. A kisebb települések csupán néhány százezer forintot fordít­hattak a szonyogirtásra. Vámos­újfaluban és Tiszakarádon egy­behangzóan állították: a közpon­ti segítség nagyon jól jönne. Hat régió kamaráinak együttműködése A Kárpáti Kamarák Találkozóján megújították a hat éve megkötött szerződést Miskolc (ÉM) - A rzeszów-i, a kassai, a bihori, az ungvári, a Ivovi és a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei kereskedel­mi és iparkamarák képviselői tegnap aláírásukkal hitelesí­tették a Kárpáti Kamarák megújított Együttműködési Szerződését. A Borsod Industrial Szakvásár­hoz kapcsolódva rendezte meg a megyei kereskedelmi és iparka­mara a Kárpáti Kamarák Talál­kozóját. A rendezvényen megújí­tották a regionális kamarák 1993- ban aláírt együttműködési szer­ződését. Fórumot is tartottak Fotó: Bujdos T.- A hat kamara képviselője ál­tal hat évvel ezelőtt aláírt szerző­dés célja a gazdasági együttmű­ködés segítése volt - mondotta köszöntőjében Bihall Tamás. A köztestület elnöke hozzátette: az eltelt időszak alatt változtak a feltételek, ezért vált időszerűvé a szerződés aktualizálása. Kobold Tamás, Miskolc pol­gármestere örömmel nyugtázta az együttműködés megújítását, ami szerinte azért is fontos, mert ezt a térséget a közös múlt és a közös jövő is összekapcsolja. Ódor Ferenc, a megyei köz­gyűlés elnöke azt tartja példaér­tékűnek, hogy a kamarák meg tudták találni a közös nyelvet a gazdaság fejlesztése mentén. A köszöntőket követő fóru­mon Győr Mihály, a Gazdasági Minisztérium főosztályvezetője „A keleti régiók gazdasági együttműködésének perspektí­vái a szlovák, lengyel, román relációban” címmel tartott elő­adást. A magyar-ukrán régió gazdasági együttműködési lehe­tőségeiről Németh János főkon­zul adott tájékoztatást. Majd a régiók közötti gazdasági kapcso­latok fejlesztésében betöltött uniós szerepvállalásról beszélt Tóth Lóránd, a külügyi tárca ta­nácsosa.

Next

/
Thumbnails
Contents