Észak-Magyarország, 1999. április (55. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-08 / 81. szám

1999. április 8., csütörtök Aktuális / Hitélet 4 Aktuális |­JEGYZET Nincs kedvünk... Brackó István Váriam valami jó kis átverést a bolondok napján, árpilis l-jén. Ám jóval túl a címkés hétköznapon semmi olyan meglepetés nem ért, amelyet a hagyomány diktált volna. Nincs kedvünk hülyéskedni. Az nem tré­fa, hogy a Bodrog és a Tisza rekorddöntő ár­vizet hömpölyget; hogy Szegedről puskalö- vésnyire bombák hullanak; hogy a katasztro­fális egészségellátási ügyekről vitatkoznak a „kegyes" halál ürügyén a szakemberek, az egyébként csapnivaló színvonalú televízióban; hogy a vitatható vérvonalú ebek hetente szét­tépnek egy embert; hogy az idősek jobban várják a nyugdíjat, mint a mozinézők a leg­több Oscar-szobrot besöprő Szerelmes Sha- kespeare-t; hogy nebulók híján gyermekintéz­mények tucatjait zárják be, s az ország népes­sége vélhetően 2002-re 7 0 milliónál kevesebb lesz; hogy az ezredfordulón túlra esik a presz- tizsviták kereszttüzébe került Nemzeti Szín­ház megnyitása; hogy a (szép) irodalom a ponyvára, a magyar sport a padlóra került. Ilyen körülmények között kinek támad kedve hülyéskedni egy mosolytalan korban?! Persze egy kiadós sírás is könnyíthet az ember lelkén, de a könnyek már senkit sem hatnak meg, legfeljebb a szegény, szimbolikus temp­lomi egérnek szolgálnak italul... Ahogy az írás mondja mindennek rendelt ideje van. Rendelt ideje van a sírásnak és a nevetésnek, rendelt ideje van a kövek összegyűjtésének és a kö­vek széthányattatásának. Falujukat szépítik Tiszatarján (ÉM) - Tiszatarján lakói idén három szombatot ajánlottak fel kör­nyezetük szépítésére. Az első április 17- én lesz. Programjukban szerepel a többi között az is, hogy a Molnár György, he­lyi lakos által felajánlott épületben táj­házat alakítanak ki, és átadják a telepü­lés híres szülötte, Édes Gergely reformá­tus lelkipásztor, költőnek a helyi népdal­kor tagjai által felújított sírhelyét. Hitéleti Április 8. Szí. Dénes, Szt. Valér, Szt. Valter Április 9. Ákos, Döme, Erhard Április 10. Ezekiel, Zsolt Április 11. Húsvét 2.' vasárnapja Szt. Leó, Szt. Szaniszló, Glória Április 12. Szt. Gyula, Baldvin, Sába Április 13. Szt. Hermina, Szt. Ida, Szt. Márton Április 14. Szt. Tibor SZENTJEINK I. Szent Gyula pápa Ünnepe: április 12. Gyula pápa idejére esik az arianizmus első terjedése és ádáz katolikus üldözése. Az ari- ánusok ravaszkodásai nem tudták megté­veszteni. Mikor Szent Atanázt bevádolták előtte, ő mindkét felet megidézte római zsi­natra. Atanzát fölmentette, az erőszakos és önkényeskedő ariánusokat pedig energiku­san rendreutasította egy fönnmaradt levél­ben: „Miért nem fordultatok az alexandriai egyház ügyében először hozzám? Nem tud­tátok-e, hogy Nekünk szokás előbb írni, és a végzésnek Tőlünk kell származni?... Ez az eljárás nincs egyezésben Szent Pál rendele­téivel, sem őseink hagyományaival, hanem egészen új eljárás... Én tehát Szent Péter rendeletéire utasítalak benneteket!” így emelkedik ki Szent Péter utódjának tekintélye már a negyedik század viharai­ból! I. Szent Gyula pápa 352-ben hunyt el. Április 10-én Szent Ezekiel prófétát, áp­rilis 11-én Nagy Szent Leó pápa és egy­házdoktor emléknapját is ünnepli a kato­likus egyház. Porga Zsolt Miskolci tévés járt Teller Edénél A betegeskedő tudós Amerikából üdvözölte az Észak-Magyarország olvasóit is Serfőző László Miskolc (ÉM) - Teller Ede atomfizikus amerikai laká­sán készített felvételeket egy miskolci televíziós, Kosz- teczky László. □ Hogyan sikerült a híres atom­fizikus közelébe jutnia? Teller Ede nehezen nyilatkozó ember. Ráadásul egy hónapja, a beszél­getésük idején súlyos beteg volt. • Szerencsém volt. Dévai Nagy Kamilla, tanítványaival adott koncerteket az Egyesült Államokban. A művésznő vállal­ta, hogy magyar származású, határainkon túl élő, de magya­rul alig beszélő gyermekeket a népzenén keresztül próbál visszavezetni a gyökerekhez. Ez volt amerikai utunk fő vonala. Az egyik fellépés helyszínének közelében lakik Teller Ede, aki Dévai Nagy Kamillának szemé­lyes ismerőse csakúgy, mint ne­kem. Amikor harmincöt év után először látogathatott Magyaror­szágra, én filmeztem végig az út­ját, és még később is találkoz­tunk. Ez persze nem jelentette azt, hogy most is fogadni fog, hi­szen a közelmúltban lélegeztető gépen volt, súlyos beteg. Ismer­tem a Teller-család tállyai de­portálásának történetét - lévén magam is tállyai származású. Amikor felhívtam telefonon Tel­ler Edét, Freyberger Klárára hi­vatkoztam. Tudtam arról, hogy Freyberger Klára - szintén de­portált - barátnője volt fiatalon és Tállyán maradt. Azonnal kap­tunk egy óra forgatási időt a la­kásán, amiből három óra lett. □ A televízió szempontjából sikerült ezt az időt hasznosan kitölteni? • Két és fél órát filmeztem. Teller Ede nagyon öreg és hamar elfá­rad. Freyberger Klára nevének említésére elérzékenyült, majd fel- villanyozódott, feltöltődött. Nem akartunk visszaélni a helyzettel, többször be akartuk fejezni a fel­vételek készítését, de ő mindig mondta, hogy mehet tovább. Hogy mennyire fáradt volt, az kiderül kézírásából is. Három sorban üd­vözli a viszontlátás reményében Freyberger Klárát és egy másik papíron az Észak-Magyarország olvasóit. □ A riport során kérdezték vélemé­nyét a balkáni háborúról? Egyál­talán, miről folyt a beszélgetés? • Ezt a témát tudatosan kerül­tük, mint ahogy a hidrogén­bombát sem hoztuk szóba. A ta­lálkozás elsősorban Dévai Nagy Kamilla budapesti, kárpátaljai, szlovákiai és erdélyi tanítvá­nyainak volt nagy élmény. A professzor beszélt fiatalságáról, amerikai életéről, egykori tudó­sításairól. Viccesen jegyezte meg, hogy ők az amerikaiak szemében nem magyarnak, ha­nem Marsról érkezettnek szá­mítottak egyrészt kivételes ké­pességeik, másrészt érthetetle­nül bonyolultnak tűnő magyar anyanyelvűk miatt. Amikor el­búcsúztunk egymástól, lelkünk­re kötötte, hogy legközelebb vi­gyük el hozzá Klárát is. Azt már csak hazaérkezésünk után tudtuk meg, hogy amerikai utunk idején Klári néni meg­halt. Nem kegyetlen a sors? □ Mikor láthatjuk képernyőn a felvételeket? • Két hét múlva szeretném vá­gott állapotban tudni az anya­got, amire több jelentkező van. A Duna Televízió, a Magyar Te­levízió „Aranyfüst” és a „Magyarország ma” című műsor mutatja majd be. Faragott halak Jószay Zsolt szobrászművész mű­helyében most galambot (Szentlé- lek-ábrázolás) és halakat (Krisz­tus-szimbólum) farag a miskolci deszkatemplom díszítésére. Egyházi felkérése eddig nem sok akadt: az újfehértói római katoli­kus templomba faragott egy Szent Rita-szobrot, illetve ő készítette el a miskolci Kolping-házba a név­adó szobrát. A művész nem csak leképezni akarja a valóságot, a most az asztalán lévő egyszerű fi­gurákba is próbálja belevinni az egyéniségét. Nem csupán halakat, nem csupán dekorációt szeretne, hanem azt, hogy a templomi kör­nyezetben faragásai tényleg átlé­nyegüljenek Krisztus-szimbólum­má (hiszen Jézus tanítványai ha­lászok voltak. Először kicsit meg­ijedt a felkéréstől, mint amikor Szent Ritával foglalkozott. Tudta, az nem egyszerű szobor, egyszerű tárgy lesz -, imádkozni fognak előtte... Fotó: Dobos Klára Megszépül a Szent István bazilika Budapest (MTI) - A budapesti Szent István-bazilika teljes re­konstrukciója várhatóan csak 2004-ben fejeződik be, a millen­niumi ünnepségsorozat lezárá­sáig, 2001. augusztus 20-ig azon­ban előreláthatólag véget érhet a főhomlokzat felújítása. Eddig a felújítási munkálatok egyharmadával készültek el, a teljes rekonstrukcióhoz még hozzávetőlegesen hétmilliárd fo­rintra lenne szükség. A bazilika rekonstrukciójára idén 900 mil­lió forintot szánnak központi költségvetésből. Az egyház által használt épü­let a magyar állam tulajdonában és a főváros kezelésében van. En­nek ellenére a Fővárosi önkor­mányzat a rendszerváltás óta nem támogatta a felújítást. Segí­tették viszont a rekonstrukciót a nyugati egyházi szervezetek. Az 1984-ben indult rekon- srukciós folyamat során elké­szült már a tetőzet, a kupola vörösréz borítása, az összesen 15 szoborból álló Apostolok Ga­lériája, belül pedig a szentély fölötti, Benczúr Gyula alkotta félkupola, a Lotz Károly által készített, aranyfüstlapokkal ki­rakott dongaboltozatok, a szent jobb-kápolna, valamint a kincstárterem. A tervek szerint még ebben az évben megszépülhet a kupolabel­ső, de ez nem akadályozza a misék rendjét és az idegenforgal­mat sem. A látogatók az épület északi és déli főhomlokzati tornyában az el­múlt évtől lifttel is megközelíthe­tik a körkilátót. A műszaki tervek szerint a későbbiekben további két felvonót helyeznek üzembe, amelyek egészen az erkélyig szál­lítják m^jd a vendégeket. A bazilika várhatóan több központi millenniumi ünnepség helyszíne lesz az elkövetkezendő években. Az elgondolás az: a kü­lönböző egyházmegyék országos zarándoklat keretében jönnének el ide, hogy tiszteletüket fejez­zék ki a szent jobb előtt. HÍRCSOKOR • Mindszenti építkezés. A hé­ten elkezdődnek a Millenniu­mi Terem építésének munká­latai. A terem ünnepélyes alapkőletétele április 23-án es­te fél 7-kor lesz a plébánia hátsó kertjében. Az épület alapjait Seregély István egri érsek áldja meg, és ő mondja az ezt követő szentmisét is. • Veszélyben a famennye­zet. Az Árpád kori szentsimoni római katolikus templom fel­újítása igencsak időszerű len­ne, hiszen az ország legrégeb­bi (1650-ben készült) festett famennyezete a tetőbeázások miatt komoly veszélyben van. Ózd város önkormányzata az idei költségvetésében biztosí­tott a tetőfelújításra másfél millió forintot, de pályázati úton is próbálnak anyagi for­ráshoz jutni. • Áprilisi Új Misszió. Az Új Misszió című folyóirat áprilisi számában több írás szól a hús- vétról, de más, az ünnephez nem kötődő érdekes olvas­mány is található a lapban. Ol­vashatunk például a 60 éve el­hunyt XI. Piusz pápáról, folyta­tódik a sorozat Kis Szent Te- rézről, a Seregély István egri érsek miskolci előadását ismer­tető tudósításból pedig meg­tudhatjuk, hogyan adjunk tar­talmat Krisztus születése 2000. jubileuma ünneplésének.

Next

/
Thumbnails
Contents